A szoptatás egy csodálatos és létfontosságú folyamat a baba fejlődésében és az anya-gyermek kapcsolat elmélyítésében. Azonban az első hetek, hónapok kihívásokkal teli lehetnek, és fontos, hogy a kismamák megfelelő információval rendelkezzenek a sikeres szoptatás érdekében.
Az Első Napok: Az Újszülött Kezdeti Időszaka
Szoptatási szempontból talán a legkritikusabb időszak a baba születése utáni első 2 hét. Az újszülöttek megszületés után vesztenek a születési súlyukból, melyet az első 2 hétben vissza kell nyerniük. Az első napokban túl a szülés okozta stresszen, a helyzetet sokszor nehezítheti az, hogy az édesanya és babája elkülönítve vannak, kórházi szabályokhoz kell alkalmazkodniuk.
Az újszülöttet figyelve az anya korai éhségjeleket vehet észre, mint a kezek szájba vétele, száj nyalogatása, nyelv nyújtogatása, fej emelgetése, keresgélés. Érdemes az újszülöttet már az első éhségjelek megjelenésekor mellre tenni, ekkor még türelmesebb anya és baba is, könyebb a megfelelő szopizási pozíciót felvenni, gyakorolni.
Fontos tudni, hogy ha sikerül ügyesen mellre tapadni az újszülöttnek, akkor a szoptatás egészségesen nem fájdalmas az anya számára. Az aktív szopizás jeleit is tudjuk a babán figyelni, el kell különíteni az apró, gyors, “nyammogó” mozgásokat, melyek az emlő stimulálására irányulnak, attól a lassabb, és intenzívebb mozgástól, ami valóban az anyatej nyelését jelzi. Szintén arra utaló jel lehet, hogy a baba elegendő tejhez jut, hogy szopizás közben ellazult testtartást vesz fel, tejcseppek jelennek meg a szája sarkában, a megfelelő ideig tartó, hatékony szopizás után elégedett, elengedi a mellet, és elalszik.
Szoptatás közben az anya észlelheti tej csepegését a másik mellből, a szoptatást kísérheti szomjúságérzet, kellemes, ellazult érzés és álmosság is. Egy szopizás lehet csak pár perces vagy akár tarthat hosszasan is, történhet egy mellből vagy igényelheti az újszülött mindkét mellet.
A Megfelelő Pozíció és Mellre Tapadás
A megfelelő szoptatási pozícióban az édesanya és a gyermek is kényelmesen helyezkedik el. Nagyon fontos, hogy a gyermek stabilan, biztonságban érezze magát, akkor fog tudni 100%-ban a szopizásra koncentrálni. Legyen a mell magasságába megemelve a gyermek, forduljon egész testével anya felé (ne csak az arcával, hanem a hasával is anya felé, úgy, hogy a gyermek nyaka, háta, medencéje egy vonalban legyen). Az anya a gyermeket húzza magára a szopizásnál és ne ő hajoljon a gyermek fölé.
A helyes mellre tapadásnál, a csecsemő fontos, hogy nagyra nyissa a száját, így a bimbót és a bimbóudvar egy részét is a szájába vegye. Illetve ha a szabadon lévő kezével előre “szendvicset” készít a melléből a babájának, C alakban tartva a mutató és hüvelyk ujját, ezzel összefogva a mell szövetét a bimbóudvar felett és alatt, természetesen arra figyelve, hogy a kisbaba szemszögéből nézve legyen a szendvics. A gyermek a nyelvével tud vályút képezni, mellyel körül öleli a bimbót, így biztosítva lehetőséget a vákuum kialakítására.
Amikor a csecsemő elkezd szopizni, kezdetben gyors rövid szívásokkal ingerli a mellet, hogy kiváltsa a tejleadó reflexet. Amikor a tej elindul, akkor jönnek a nagyobb nyelések, tehát néhány felszínes szívó mozdulatot több nagyobb nyelés követ. Sok babánál ez kortyolás hallható és látható.
A Tejtermelés Kezelése: Elég Tejem Van?
Ez a leggyakoribb problémakör, amivel szoptatási tanácsadóhoz fordulnak az anyák, sokszor igen összetett kérdés. Számos oka lehet annak, hogy egy Édesanya úgy érzi, nincs elég teje gyermeke számára. A tejtermelés legtöbbször, - megfelelő gyakoriságú és hatékonyságú szoptatás mellett - képes alkalmazkodni az igényekhez. Ennek megértéséhez tudnunk kell, hogy a tejtermelés fő mozgatórugója a mellek kiürítése, amely azt az “üzenetet küldi” a szervezet számára, hogy további termelésre van szükség.
Sokszor merül fel a kérdés: Egy csecsemőnek milyen mennyiségű anyatejet kell egy szopizás alkalmával elfogyasztania? - ezt nehéz lenne grammra pontosan megmondani. Az egyes szoptatásokat mérni és önmagában értékelni - más adatok nélkül - nem érdemes, ennek alapján nem megítélhető, elég-e a tej. Ami azonban kiválóan jelezheti ezt nekünk: a gyermek hosszútávú súlygyarapodása. Ha egy csecsemő jól gyarapszik, súlya megfelelően növekszik, fejlődése az életkorának megfelelően halad, akkor eleget szopizik.
Az első hónapokban az anyatejjel táplált babák többsége gyorsan gyarapszik. Az anyatejes csecsemők esetében gyakran látunk szárnyaló súlygyarapodást, akár már 2-3 hónapos kor körül is megduplázhatják születési súlyukukat. Ez mindenképpen nagy örömre ad okot, semmiképp sem javasolt emiatt korlátozni a bevitelt. A születési súly megduplázódását követően a csecsemők súlygyarapodásának üteme lelassul. Ha egy csecsemő súlyfejlődése jelentősen elmarad a szokványostól, gondolhatunk arra, hogy nem jut elég táplálékhoz.
A szoptatások gyakoriságának növelése pozitívan hat a tejtermelésre, érdemes lehet tehát több szoptatási alkalmat beiktatni. Fejéssel hasonlóan tejszaporító hatást lehet elérni, melynek segítésére ma már számos kézi és elektromos eszköz áll rendelkezésre. Lehet fejni akár szoptatás után vagy külön beiktatni két szoptatás között egy-egy fejést. A lefejt anyatej odaadásához(?) jó módszer lehet a szoptanit készülék alkalmazása, mely amellett, hogy plusz anyatejet biztosít a baba számára, a szopizással további inger éri a melleket, és ezáltal növelheti a tejtermelést.
Amennyiben a gyermekorvos úgy ítéli meg, hogy a csecsemőnek tápszeres pótlásra van szüksége, érdemes szoptatásbarát eszközöket használni (pl. kiskanalazás, pohárból itatás, vagy a fent nevezett szoptanit készülék).
Túl Sok Tej? Erős Tejleadó Reflex és Mellpangás
Nagyon nagy ajándék, amikor van anyatej bőséggel, de épp akkora kihívást tud jelenteni az is, ha túl sok a tej. Ha túl sok a tej, akkor sokszor túltelítődik, feszül a mell; pang az anyatej, ami hajlamosít mellgyulladás kialakulására. Ilyen esetben javasolt az igény szerinti szoptatás mellett megkönnyebbülésig fejni, esetleg feszülő mellre hűvös borogatást alkalmazni.
Kihívást továbbá az jelenthet, amikor együtt jár a bőséges tejhozam erős tejleadó reflexszel, ami olyan erős tej áramlatot okoz, amit nehéz az újszülöttnek elfogyasztania. Ilyenkor azt tapasztalja az anya, hogy a kicsi köhög, fuldoklik, elengedi a mellet, miközben spriccel a tej a mellből. Ez nagyon meg tudja nehezíteni a szopizásokat, akár odáig fajulhat, hogy az újszülött elutasítja a mellet. Ilyen helyzetben nagyon fontos, hogy a szopizási pozíció a lehető legideálisabban megvalósulhasson, olyan pozíciókat érdemes megpróbálni, ahol a baba magasabban helyezkedik el, mint az anya, így a gravitáció is a javára dolgozik.
Érdemes gyakran mellre tenni a babát, már korai éhségjelekre, mikor még nincs annyira túltelődve a mell és a kicsinek is van türelme az evéshez. Megoldást jelenthet, ha anya leveszi pár pillanatra a gyermeket a ciciről, amikor észleli az erős tejleadó reflex megindulását, és felitatja a spriccelő tejet, majd az áramlás enyhülésével veszi mellre ismét gyermekét. Előfejés is segíthet az erős tej áramlaton, azonban ez hosszútávon a tejszaporítás irányába hat. Érdemes gyakrabban tartani büfi szüneteket a kicsinek.
Szoptatás és Terhesség
A szoptatás a szülés utáni időszakban viszonylag biztonságos fogamzásgátlási módszer. A fogamzásgátló hatás azonban csak akkor jelentős, ha a baba nincs hat hónapos, nem kap az anyatejen kívül kiegészítő táplálékot, sem cumit, az egyes szoptatások között nem telik el hat óra, és a baba kellően hosszú időt tölt az anyamellen. A fenti kritériumok együttes teljesülése nagy valószínűséggel kizárja a peteérés bekövetkeztét és így az újabb terhességet.
Néhány szoptatós anya ugyanakkor kizárólagos szoptatás mellett is menstruál pár héttel a szülést követően, másoknál pedig napi egy szoptatás is megakadályozza a teherbeesést. A terhesség már a szülést követő első vérzés előtt létrejöhet, hiszen a menstruációt peteérés előzi meg. Amennyiben a terhesség ismét bekövetkezik a szoptatási időszak alatt, az a jelenleg érvényben levő ajánlások alapján általában nem indokolja a baba elválasztását. Vannak azonban olyan állapotok, amelyek esetén nem árt az óvatosság és a baba fokozatos elválasztása. Ezek közé tartozik például a kórtörténetben szereplő többszörös vetélés, koraszülés, vagy a jelen terhesség alatti fenyegető koraszülés. Ezekben az esetekben a szoptatás során felszabaduló oxytocin méhösszehúzódást okozó hatása veszélyes lehet a terhességre, normál esetben a méhizomzat csak a szülés idején válik érzékennyé erre a hormonra. Probléma esetén tehát érdemes mérlegelni az elválasztást, de annak is tudatában kell lenni, hogy ez nem feltétlenül akadályozza meg a terhesség esetleges megszakadását.
A szopós babákat többnyire nem zavarja az anya újabb terhessége, vannak azonban olyanok, akik elválasztják magukat, amint a kistestvér megfogan. A háttérben ilyenkor az anyatej megváltozott íze állhat. A tej összetétele valóban megváltozik a várandósság idején, mennyisége is csökkenhet. Problémát jelenthet a mellbimbók érzékenysége, ez csökkentheti az anya szoptatási kedvét. A korai terhességben fellépő fáradékonyság miatt is nehézkesebb lehet a szoptatás. Ugyanakkor az is igaz, hogy egy örökmozgó kisgyerek mellett kincset érhet az a napi néhány, szoptatással és összebújással töltött perc.
Kell a vitamin! Az anya megfelelő vitamin- és ásványianyag-ellátottságára érdemes odafigyelni. Attól semmiképpen sem kell tartani, hogy a fejlődő magzat bármiben is hiányt szenved, az anyatej összetétele is megfelelő marad, azonban a kismama raktárai kimerülhetnek. Főleg a vasraktárak állapotára kell figyelmet fordítani és ha szükséges, vastablettát szedni. A kiegyensúlyozott táplálkozás és a kismamáknak ajánlott multivitamin szedése is javasolt.
A szülés után is folytatható a nagyobb baba szoptatása, ha a gyermek igényli és ez nem jelent terhet az anya számára. Ilyen esetben az anyatej összetétele a kisebb baba igényeihez alkalmazkodik, mennyisége azonban mindkét gyerek számára elegendő. Arra érdemes odafigyelni, hogy a nagyobb gyermek a kicsi után kerüljön mellre, de tulajdonképpen az is megoldás lehet, ha az egyik gyermek mindig csak az egyik oldali, a másik pedig a másik mellből szop. A terhesség alatti szoptatást illetően tehát (amennyiben egészségügyi indok nem merül fel) érdemes az érzéseinkre hallgatni és ha az anya számára nem kellemetlen a szoptatás, nyugodtan folytatható.
20.adás Szülőszoba Klinika 1.epizód: szoptatás terhesség alatt
