Az édesanya az anyatejjel óvni tudja babáját az első pillanattól kezdve, hiszen annak összetétele folyamatosan igazodik a baba szükségleteihez, így a szoptatás által megalapozható a kicsi jövőbeni egészsége. Minden korty anyatejjel azt a táplálékot kapja a kisbaba, amely növekedéséhez és egészséges fejlődéséhez a legmegfelelőbb. A szoptatás a csecsemők táplálásának optimális, biológiai módja, és számos jótékony hatása van a gyermekre és az édesanyára nézve rövid és hosszú távon is, ezért a hatékony szoptatás támogatásnak fontos szerepe van a primer prevencióban.
Az immunrendszer fejlődése újszülöttkorban
Az immunrendszer működése minden életkorban rendkívül bonyolult és összetett, amely két fő részből: veleszületett és szerzett (tanult vagy adaptív) immunitásból áll. A gyermekek immunfejlődése már a magzati korban megkezdődik, és a korai serdülőkorig tart.
Újszülöttkorban összességében az immunrendszer még éretlen, ezáltal jobban ki van téve a fertőzéseknek, így érthető a védőoltások kiemelt szerepe ebben az életkorban. A koraszülöttek még inkább ki vannak téve a fertőzéseknek, hiszen nem volt elég idő arra, hogy kellő mennyiségű anyai ellenanyag kerüljön át beléjük a méhlepényen keresztül.
A csecsemő immunrendszerének fejlődése már az anyaméhben megkezdődik: a harmadik trimeszterben a méhlepényen keresztül átjuthatnak hozzá ellenanyagok, ezek típusa és mennyisége az anya immunitásszintjétől függ. Ehhez hasonlóan: a szoptatás során az anyatejjel is átjutnak ellenanyagok a csecsemő szervezetébe. Az anyai ellenanyagok átjutása és védelme az ún. passzív immunizáció egy fajtája. Fontos azonban megjegyezni, hogy az anyai ellenanyagok nem örökre védenek a fertőzések ellen, ugyanis pár hónap után lebomlanak.
A születés módjának hatása az immunrendszerre
Ha az újszülött természetes úton jön a világra, szoros kapcsolatba kerül az anya hüvelyi baktériumflórájával is, ami rendkívül fontos az immunrendszer fejlődése szempontjából. Ha császármetszéssel születik, és utána esetleg antibiotikumos kezelést is kap az újszülött, az nehezítheti az immunrendszer fejlődését.
Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint a születés módja is döntő jelentőségű lehet: kutatások igazolták, hogy a hüvelyi úton és a császármetszéssel világra jött gyermekek bélmikrobiotája eltér egymástól. Ennek az az oka, hogy a hüvelyi szülés során, amikor a magzat végighalad a szülőcsatornán, találkozik az édesanya hasznos hüvely- és bél- mikroorganizmusaival, ami befolyásolja saját bélmikrobiotáját. De ugyanilyen fontos az „aranyóra” is, mivel az anyával történő azonnali bőr-bőr kontaktus révén a baba bélrendszere hasznos baktériumokkal kolonizálódik.
A császármetszéssel született gyermekek esetében azonban ez a találkozás kimarad, így bélrendszerükben kevésbé kedvező baktériumtörzsek (pl. Staphylococcusok, Clostridium törzsek) fognak megtelepedni.
Az anyatejes táplálás támogató szerepe
Az anyatej számos olyan összetevőt tartalmaz, amely megóvja a babát a fertőzésektől és a gyulladásoktól, továbbá hozzájárul immunrendszerük és egészséges bélmikrobiotájuk kialakulásához. Az anyatej tápanyag-összetétele optimális a gyermek növekedése és fejlődése szempontjából, védi őt és az édesanyát is különböző akut és krónikus betegségek kialakulásával szemben. Immunológiai szempontból azért fontos, mivel tartalmazza azokat a védő faktorokat, melyek segítik az újszülött még gyenge nyálkahártya immunrendszerét. A védelemben szerepet játszó ágensek a laktáció során végig nagy mennyiségben vannak jelen.
A szoptatásról tudható, hogy jótékony hatással van az anya és a gyermek testi-lelki-mentális egészségére, és erősíti a kettejük közti különleges kapcsolatot. Az anyatej tápanyagösszetételének köszönhetően a legideálisabb táplálék a baba számára. Számos kutatás bizonyította, hogy védelmet nyújt a babának a fertőző betegségekkel szemben, csökkenti a felnőttkori asztma, az elhízás, a cukorbetegség és autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát is.
Ennek magyarázata, hogy az anyatej saját mikrobaközösséget tartalmaz, ami hozzájárul a szoptatott baba bélmikrobiotájának kialakításához. Ráadásul a természet arról is gondoskodott, hogy az anyatejben található 200 különböző típusú oligoszacharid (prebiotikumok) révén tápanyaggal lássa el ezeket a jótékony baktériumokat. Érdekes adalék, hogy úgy tűnik, a szoptatás időtartama és kizárólagossága is beleszólhat ebbe a folyamatba. Megfigyelték azt is, hogy azok a csecsemők, akik cumisüvegből kapták az anyatejet, eltérő mikrobiotával rendelkeznek, mint azok, akiket közvetlenül a mellből tápláltak. Hároméves korra alakul ki a mikrobiota egyéni mintázata, melynek összetételében a hozzátáplálás is nagy változást hoz.
A szoptatott csecsemők sokkal ritkábban szorulnak kórházi kezelésre életük első három hónapjában és szignifikánsan alacsonyabb az atópiás betegségek, mint az asztma vagy atópiás dermatitis kialakulásának esélye. Az anyatejjel táplált babák immunrendszerében életük első három hetében sokkal több szabályozó T-sejt jelenik meg, mint a tápszeres babákéban. Ez tovább növeli az anyatej előnyös egészségi hatásainak számát, amelyek némelyike akár felnőttkorig is elkísérheti az embert - állapították meg a Birminghami Egyetem kutatói Toldi Gergely, az Immunológiai és Immunterápiás Intézet munkatársának vezetésével.
Bár eddig is sejtették a kutatók, hogy az anyatej befolyásolja a csecsemők immunvédekezését, mindeddig szinte semmit sem tudtunk ennek mechanizmusáról. A kutatásból most kiderült, hogy az első hetekben majdnem kétszer annyi szabályozó T-sejt képződik a csecsemők szervezetében, ha anyatejet kapnak, mintha kizárólag tápszerrel etetik őket. Ahogy a nevük sugallja, ezen immunsejtek az immunválasz szabályozásában játszanak szerepet. Például enyhítik az anyatejjel kapott anyai sejtekre beinduló immunreakciót, és csökkentik a gyulladást is.
Szoptatás, átadott immunitás és csecsemőkori betegségek megelőzése Dr. Anne-Marie Rickkel
Az anya tápanyagszükséglete a szoptatás alatt
A szoptatás időszaka alatt - főleg a baba születését követő pár hét eltelte után - nem ritka, hogy az édesanyák egyre fáradtabbak és kimerültebbek lesznek. Ennek nem csak az az oka, hogy a kis, új jövevény éjjel-nappal gondoskodást és rendkívüli odafigyelést igényel, és hogy az újdonsült anyuka új helyzetében folyamatos kihívásokkal szembesül, hanem az is, hogy a szoptatás következtében az anya vitamin- és ásványianyag-raktárai kiürülnek. Egy szoptató édesanya vitaminszükséglete akár 30-100 százalékkal is több lehet egy nem szoptató nő szükségletéhez képest.
A szoptatás élettanilag az egyik legnagyobb anyagcsere-terhelést jelentő állapot a női szervezet számára. Az anyatej előállítása napi 700-900 ml tejtermelést jelenthet az első hónapokban, ami körülbelül 300-500 kcal többletenergiát és jelentős vitamin-, ásványianyag- és nyomelemfelhasználást igényel. Az esetleges hiány elsősorban az anyát érinti, de bizonyos tápanyagoknál a baba ellátottsága is romolhat, mert az anyatej összetétele részben az anya raktáraitól függ. Az elégtelen bevitel anyai és csecsemői egészségre egyaránt kockázatos. Anyai oldalon hiányállapotok (pl. vashiányos vérszegénység, csontritkulás, fáradtság, immunrendszer gyengülése) alakulhatnak ki. A csecsemőnél a hiányos anyai tápanyagbevitel csökkentheti az anyatejben lévő vitaminok és nyomelemek koncentrációját, ami neurológiai fejlődési zavarokat, növekedési elmaradást, immunrendszeri gyengeséget okozhat, különösen B12-, A-, D-vitamin, jód és DHA hiány esetén.
Miből és mennyivel kell többet fogyasztani a szoptatás időszakában?
A nemzetközi ajánlások (World Health Organization, European Food Safety Authority, Institute of Medicine) alapján az alábbi tápanyagokból nő meg leginkább az igény:
| Tápanyag | Ajánlott mennyiség szoptatás alatt | Jelentőség | Hiánytünetek (anya/csecsemő) |
|---|---|---|---|
| Energia | 330-400 kcal többlet | Tejtermelés, anyai energiaszint | Fáradtság, tejtermelés csökkenés, izomtömeg-vesztés / - |
| Fehérje | +20-25 gramm/nap | Szöveti regeneráció, tej összetétele | Lassabb gyógyulás, hajhullás, izomvesztés / Tej fehérjetartalmának csökkenése |
| A-vitamin | ~1300 µg/nap | Látásfejlődés, immunrendszer, nyálkahártyák | Fertőzéshajlam, száraz bőr / Anyatej retinoltartalmának csökkenése |
| D-vitamin | min. 1500-2000 NE/nap | Csontanyagcsere, immunműködés, hangulatszabályozás | Csontsűrűség-csökkenés, fáradtság / Rachitis (angolkór) |
| B12-vitamin | 3 µg/nap | Idegrendszer, vörösvértest-képzés | Fáradtság, vérszegénység / Neurologiai fejlődési zavarok |
| Folát (B9-vitamin) | 500 µg/nap | Sejtképződés, agyi szerotonin-szabályozás | Fáradtság, levertség / - |
| C-vitamin | Emelt szükséglet | Antioxidáns védelem, vas felszívódása | Lassabb sebgyógyulás / Alacsonyabb anyatej-koncentráció |
| Kalcium | Kritikus fontosságú (200-300 mg távozik tejjel) | Csontállomány, tejtermelés | Csontsűrűség-csökkenés, osteoporosis kockázata / - |
| Vas | Szülés körüli vérvesztéstől függ | Oxigénszállítás, izomműködés | Vashiányos anaemia, kimerültség, depresszió / - |
| Jód | +50% igény (150-200 µg/nap) | Pajzsmirigyhormonok képzése, mentális egészség | Alacsony anyatej-jódszint / Pajzsmirigyműködés zavara, idegrendszeri fejlődési zavarok |
| Szelén | 85 µg/nap | Immunrendszer, antioxidáns védelem | Immunrendszer gyengülése / - |
| Cink | 15-16 mg/nap | Immunrendszer, sebgyógyulás, bőr, haj egészsége | Fertőzéshajlam, lassabb regeneráció / Gyenge immunrendszer |
| DHA (omega-3) | Szorosan függ az anya bevitelétől | Idegrendszer és retina fejlődése | - / Neurokognitív fejlődési zavarok |
Hogyan biztosítható a tápanyagszükséglet?
A mindennapokban a legfontosabb a tápanyagdús, változatos étrend. Érdemes naponta több alkalommal fehérjeforrást fogyasztani, rendszeresen beiktatni kalciumban gazdag tejtermékeket vagy alternatíváikat, hetente kétszer tengeri halat enni, jódozott sót használni, valamint bőségesen zöldséget, gyümölcsöt és teljes értékű gabonát választani. Sok esetben hasznos kiegészítő lehet egy - többek között - DHA-t, jódot, vas és B12-vitamint tartalmazó szoptatósvitamin.
tags: #szoptatas #gyenge #immunrendszer