A béranyaság és a mesterséges megtermékenyítés: etikai és jogi dilemmák

A béranyaság, más néven dajkaanyaság, olyan gyakorlat, amely során egy nő másoknak hordja ki a pocakjában növekedő magzatot, majd születése után átadja a biológiai szüleinek. Ez a folyamat rendkívül összetett, és számos etikai, jogi, valamint társadalmi kérdést vet fel, különösen a mesterséges megtermékenyítéssel való kapcsolata miatt.

Cikkünkben részletesen elemezzük a béranyaság formáit, a jogi szabályozását, a motivációkat, valamint a felmerülő kihívásokat, figyelembe véve a nemzetközi és a magyarországi helyzetet is. Emellett bemutatjuk a mesterséges megtermékenyítés tudományos hátterét, és kitérünk az azonos nemű párok házasságával kapcsolatos jogi fejleményekre is, amelyek befolyásolhatják a reprodukciós technológiák jövőjét.

A béranyaság formái és motivációk

A béranyaság kétféle módon jöhet létre:

1. A béranya lesz a gyermek vér szerinti anyja, ebben az esetben a vér szerinti apa hímivarsejtjeivel termékenyítik meg a petesejtet, majd ezt ültetik vissza. Ez azt jelenti, hogy a béranya genetikailag is rokon a babával.
2. A vér szerinti szülőktől származó megtermékenyített petesejtet ültetik be a béranyának, ilyenkor közte és a baba között nincs vér szerinti kapcsolat. Ebben az esetben a béranya csak a kihordó anya.

Béranya segítségére általában a női meddőség vagy a várandósság más egészségügyi akadályoztatása miatt kerülhet sor, mint például az anya kora vagy egészségügyi állapota. Ám sok esetben a homoszexuális párok, valamint a csak gyermekre, de párra nem vágyó férfiak is ehhez a módszerhez fordulnak. A motivációk sokrétűek lehetnek: emberi jószándék, de az esetek többségében komoly anyagi vonzatai is vannak. Amerikában ismert egy nő, Jill Hawkins, akinek ez a bevételi forrása, már a tizedik terhességén van túl. Ő állítja, hogy imádja a várandósság időszakát, de saját gyermeket nem szeretne. Sok babáról küldenek neki képet a szülők, de egyikkel sem tartja a kapcsolatot.

A béranyaság jogi helyzete Magyarországon és nemzetközileg

A béranyaság vagy dajkaanyaság a legtöbb európai országban tiltott gyakorlatnak számít, tehát tilos ezzel élni. Az Európa Tanács 2016. március 15-én 16 nem és 15 igen szavazattal elutasította a béranyaság gyakorlatát. Paola Binetti olasz képviselő a döntés után kiemelte, hogy a politikai akarat nyilvánvalóan arra irányult, hogy megfékezze azt a gyakorlatot, melyben a gyermekek jogainak megsértése és a nők testének kihasználása történik.

Magyarországon sem engedélyezett a béranyaság, ettől függetlenül a rendszert megkerülve működhet. Hazai kórházakban, hazai orvosok nem végezhetnek ilyen jellegű mesterséges megtermékenyítést. Azonban amennyiben külföldön történik a beavatkozás, és a béranya Magyarországon szüli meg a gyermeket, úgy egyik fél sem vonható büntetőeljárás alá. A gyermek pedig a hagyományos örökbefogadási jogszabályoknak megfelelően kerülhet vér szerinti szüleihez.

Nemzetközi kitekintés

Az Egyesült Államok legtöbb tagállamában legális, de igen szabályozott, nem mellékesen pedig hihetetlenül drága - több tízmillió forint. A környező országok közül, például Grúziában és Oroszországban is legális a béranyaság. A legnagyobb hasznot azonban Ukrajna tudhatja a magáénak, itt ugyanis a többihez képest potom összegért - persze ebben az esetben is milliós tételekről beszélhetünk - és a nyugati országokhoz mégis közel érhetőek el béranyák.

A szigorítások bevezetése után az ázsiai országokban, Ukrajnában mintegy 1000 százalékkal nőtt az ilyen jellegű várandósságok száma, ami közel 500 béranyaságot jelent egy évben. Itt is van szabályozás: csak heteroszexuális párok vehetik igénybe, akiknél egészségügyi okok állnak a gyermektelenség hátterében, továbbá legalább az egyik félnek biológia kapcsolatban kell lennie a születendő babával. Az ukrán béranyákra vonatkozó feltételek szigorúbbak:

• 18-35 év közötti ukrán állampolgárok lehetnek béranyák
• kell, hogy legyen legalább egy egészséges gyerekük
• mind testileg, mind pszichésen egészségesnek kell lenniük (például különböző fertőző betegségekre vonatkozó negatív teszttel is rendelkezniük kell, mint a HIV, vagy a hepatitisz B, illetve C)
• nem dohányozhatnak, és alkoholt sem fogyaszthatnak

Ukrajnában könnyedén lehet béranyát találni, több ügynökség és klinika foglakozik a közvetítésükkel. Mivel - főleg ukrán viszonylatban - hihetetlen összeget kapnak a béranyák, sokan ebből kezdenek új életet, költöznek el, fejezik be tanulmányaikat, vagy épp biztosítják saját gyerekeik jövőjét. Akár 4-8 évnyi munkabért is kaphatnak egy terhességért. Nem csoda hát, hogy rengeteg nő vállalkozik rá.

A mesterséges megtermékenyítés tudományos és etikai oldala

A mesterséges megtermékenyítés az orvostudomány egyik legnagyobb áttörése, amely reményt ad a meddőséggel küzdő pároknak. A "JOY" című drámafilm, amely Louise Joy Brown, a világ legelső kémcsöves csecsemőjének születésének lenyűgöző és érzelmes történetét meséli el, rávilágít arra a tízéves intenzív kutatásra, amely ehhez az úttörő orvosi áttöréshez vezetett. A film középpontjában Jean Purdy, a fiatal ápolónő és úttörő embriológus útja áll, aki összefog Robert Edwards és Patrick Steptoe, két tudóssal, akik elszántan próbálják megoldani a meddőség problémáját.

A mesterséges megtermékenyítésnek van egy hatalmas előnye a hagyományos fogantatással szemben: a kémcsőben megtermékenyített petesejteket genetikai szűrésnek lehet alávetni. Olyan alaposan, hogy miközben 25 évvel ezelőtt még csak 1-2 genetikai betegség, például a cisztikus fibrózis vagy a Down-kór kiszűrésére végezték a genetikai vizsgálatokat, a ma rendelkezésre álló olcsó génszekvenálási eljárásoknak köszönhetően az adott embrió összes génjét - vagyis elméletileg az abból az adott embrióból születendő gyermek összes tulajdonságát - meg lehet állapítani.

Henry Greely professzor, a Stanford Jog- és Élettudományi Intézetének igazgatója szerint a legelőnyösebb utódok kiválogatását lehetővé tevő technológia a múlt század végének szexuális forradalmához hasonló változásokat hoz majd az emberi szexualitás gyakorlatában. Elképzelhető, hogy a technológiai előrelépés eredménye nem a szabadabb, hanem a kevesebb szex lesz. Ehhez szerinte már csak azt kellene elérni, hogy rutinszerűen és olcsón tudjanak laboratóriumokban felnőtt testi sejtek, például bőrsejtek visszafiatalításával, majd újraérlelésével petesejteket létrehozni. Ha ez is meglenne, a petesejtleszívás amúgy drága, fájdalmas és megterhelő műveletére sem lenne szükség.

Kínai kutatások és a génszerkesztés

Kínai kutatók tavaly ősszel 210 egérembriót hoztak létre ivartalan szaporítással, de alig 15 százalékuk érte meg a születést. Azoknál az utódoknál, amelyek két anyától születtek, sokan fejlődési rendellenességgel jöttek világra, de volt, amelyik megérte a felnőttkort, és még saját utóda is született. Ugyanezt két apával nem sikerült reprodukálni: az a néhány magzat, amelyik egyáltalán eljutott addig, hogy megszülethessen, alig néhány napig húzta a súlyos deformitások miatt. Az ivartalan születéshez génszerkesztésre volt szükség, amihez a kutatók a manapság közkedvelt CRISPR-Cas9 technológiát használták. Az emberigenom-szerkesztés eddigi legnagyobb botrányát Csienkuj He kínai biofizikus produkálta, aki megpróbálta élesben is hasznosítani a génszerkesztési technológiát, hogy a segítségével világra jött emberek valaha is fogékonyak legyenek az AIDS kórokozójára. Két olyan kislányról biztosan tud a világ, akiknek a genetikai állományát a kínai tudós módosította, egy harmadiknak pedig épp a hetekben kellene a világra jönnie.

A béranyaság társadalmi és pszichológiai hatásai

Egy ilyen helyzet a szülők számára igen nehéz, hiszen meg kell bízniuk abban az emberben, aki 40 héten át a saját testében vigyáz a kisbabájukra. A várandósság alatt fontos a vitaminpótlás, vannak tiltólistás ételek, és nem mellékesek az életkörülmények sem - stressz, káros környezeti hatások. Nem ritka, hogy a szülők a béranyát magukhoz költöztetik a terhesség idejére, így megfelelő kontroll alatt tarthatják. Nehéz azonban meghúzni a határt, nem szabad, hogy a másik fél börtönben érezze magát.

Egy várandósság alatt nagyon nehéz elvonatkoztatni attól, hogy a benne fejlődő magzat nem az övé. A kötődés már a szülés előtt elindul, utána pedig a hormonok termelődésének köszönhetően még erősebbé válik, tehát nagyon nehéz lehet odaadni másoknak azt a csöppséget, akit hónapokon keresztül a szíve alatt hordott. Arról nincs statisztika, hogy a béranyák hány százaléka fordul később pszichológushoz, vagy lesz valamiféle pszichés problémája emiatt.

Ám nem csak az újszülött elengedése van jelen, mint rizikófaktor egy ilyen procedúra során. A várandósság korai szakaszában elvégzett szűrővizsgálatok alatt kaphatnak a szülők olyan eredményt, mely miatt a béranyát abortuszra kérhetik fel. Az sem ritka, hogy a megszületett, de sérült babát nem „kérik a megrendelők". Ismert azonban egy 1985-ös eset, amikor a béranya volt az, aki nem akarta odaadni a babát a szülőknek. Többéves pereskedés után végül a bíróság a béranyának ítélte a kicsit. Az elsőre csodásnak tűnő béranyaság gyakorlata, mely egy gyermektelen párnak vér szerinti babát születhet, és a béranya is jól jár, rengeteg hátulütővel és nem várt jogi következménnyel járhat. A dajkaanyaság megfelelő szabályozása épp az ilyen helyzetek ellen védené mind a szülőket, mind a baba kihordását vállaló személyt.

A szolgálólány meséje és a valóság: egy disztópikus jövő árnyai

Margaret Atwood disztopikus története, a "The Handmaid’s Tale", vagyis "A szolgálólány meséje" egy sötét és reményvesztett jövőt mutat be, ahol a világ nemzőképessége drasztikusan leromlott. Férfiak és nők milliói vesztették el a reményt, hogy valaha gyerekük születzen. A cselekmény egy fiatal nőről szól, aki egy nemzőképtelenségtől szenvedő társadalomban azon kevesek egyike, akinek még lehet gyereke. Ám ahelyett, hogy ezért magasra emelnék őt, kínkeserves évek várnak rá. Havi egy érzelemmentes közösülés, bevásárlás és kussolás. Ez Offred, eredeti nevén June feladata, több ezer, vagy talán millió nőtársával együtt. Földig érő, piros ruhában kell járniuk, betanult mondatokban beszélgetniük, tenyészállatok ők, akik elvesztették már rég nemcsak a jogaikat, de emberi méltóságukat is. A kormány az Államok összeomlásakor minden nőt alacsonyabb rendűnek bélyegzett, őket okolták azért, mert megállt a gyerekszületés, megfosztották őket korábbi életüktől, és kiszabták további sorsukat. A szegények és meddők rabszolgák, földmunkások lettek, a szülni tudók szolgálólányok, csak a gazdagok folytathatták tovább eddigi mindennapjaikat.

Az egészben a legijesztőbb pedig, hogy minden megtörtént már, vagy most is zajlik épp valahol a világon. Nőket nyomnak el és aláznak meg a Közel-Keleten, számtalan ország van, ahol az asszonyok nem dolgozhatnak, nem olvashatnak, és nem vezethetnek autót. Aki pedig hűtlenséget, vagy más, férj elleni bűnt követ el, azt arcra öntött savval, nemiszerv-csonkítással térítik jó útra. Indiában naponta követnek el csoportos nemi erőszakot nők ellen, Oroszországban pedig gyakorlatilag legitimálták a családon belüli erőszakot.

A sorozat felveti a kérdést, hogy miért nem hangzik el semmi konkrétum a meddőség magyarázatára, és miért nincs fejlettebb orvosi megoldás a gyerekcsinálásra, mint az ágyasok kirendelése. Ugyanakkor az is feltűnő, hogy a valós életben is felmerülnek a mesterséges megtermékenyítés, a béranyaság és a tudatos gyermektelenség kérdései. A "Két test, egy lélek" című sorozat, amely a női lét és az anyaság sokrétegűségére helyezi a hangsúlyt, rávilágít a gyermekáldást övező számos szépségre és a felmerülő esetleges problémákra, tragédiákra.

tags: #szolgalolany #meseje #mesterseges #megtermekenyites