A várandósság, a szülés és az azt követő időszak élettani és érzelmi szempontból is rendkívül jelentős állomásai egy nő életének. Ezen időszakokban a test és a lélek egyaránt hatalmas változásokon megy keresztül. Míg a fizikai változások többnyire könnyen felismerhetők, a pszichés állapotok alakulása olykor rejtettebb marad. Az anyák gyakran nem ismerik fel, hogy amit tapasztalnak, az komolyabb mentális zavar is lehet. Fontos, hogy az anyák tudják, hogy nincsenek egyedül negatív érzéseikkel, és hogy a szakszerű segítség elérhető. A megfelelő támogatással és kezeléssel ezek a mentális állapotok sikeresen kezelhetők, így az édesanyák élvezhetik az anyaság örömeit.
Várandósság alatti mentális állapotok
A terhességek nyolcvan százaléka komolyabb testi és lelki problémáktól mentes, normális lefolyású. A fennmaradó húsz százaléknál azonban komplikációk léphetnek fel, melyek pszichológiai segítségnyújtás szükségességét is felvetik. A várandósság ideje alatt a nők nagy része szembesül valamilyen szintű érzelmi hullámzással. Ennek okai a hormonális változások, a testi átalakulások, valamint az új szerep és felelősség miatti aggódás. A terhesség nemcsak fizikai, hanem pszichés kihívás is, ezért fontos, hogy az anyák megértsék érzéseiket, és tudják, hogy mikor érdemes - vagy súlyosabb esetben mikor szükséges - segítséget kérniük. Különösen igaz ez azokban a helyzetekben, amikor valamilyen várandósság alatti szövődmény is megjelenik.
Várandósság alatti hangulatingadozások
A terhesség alatt gyakoriak a hangulatingadozások, amelyek leginkább az első és a harmadik trimeszterben jelentkeznek. Ezek természetes reakciók a hormonális változásokra, a fáradtságra és az alvászavarokra. A várandósság alatti hangulatingadozások leggyakoribb tünetei a fokozott érzékenység, hirtelen hangulatváltozások, ingerlékenység és fáradékonyság. Monique Bydlowski pszichiáter ezt úgy fogalmazza meg, hogy a várandós nő „lelkileg áttetsző”, azaz ebben az állapotban könnyebben hozzáfér a gyerekkori emlékeihez, ideértve a szüleivel, különösen az anyjával való gyerekkori kapcsolatát is. Az ellentmondásos érzések a terhesség velejárói, amelyeket az eltemetett emlékek felerősíthetnek, esetenként gyermekkori, megoldatlan konfliktusokat is felszínre hozva.
Prenatális depresszió
A várandósság alatt előforduló depressziót prenatális (terhesség alatti) depressziónak nevezzük. Bár a terhesség örömteli időszaknak tűnhet, sok nő számára stresszt, félelmet és szorongást okozhat, különösen, ha korábban is volt már mentális egészségügyi problémája. A prenatális depresszió tünetei az állandó levertség és szomorúság, táplálkozási- és alvászavarok, érdeklődés elvesztése a korábban örömet okozó tevékenységek iránt, állandó fáradtság, önkritikus gondolatok és alacsony önértékelés lehetnek. Előfordul, hogy a kismama az abortusz mellett dönt, vagy ez valamilyen egészségügyi ok miatt válik elkerülhetetlenné. Ilyenkor a szülők meggyászolják gyermeküket, ami átmeneti, de súlyos egyensúlyvesztéssel jár.
Prenatális szorongás
A szorongás szintén gyakori jelenség a terhesség alatt. Sok kismama aggódik a baba egészsége, a szülés folyamata és az anyává válás felelőssége miatt. Ha ez az aggodalom túlzott mértékűvé válik, akkor prenatális szorongásról beszélünk. A prenatális szorongás tünetei lehetnek az állandó aggódás és félelmek, alvászavarok az aggodalmak miatt, testi tünetek, mint például izomfeszültség, fejfájás vagy szapora szívverés, valamint koncentrációs nehézségek.
A várandósság lelki oldala
A szülés mentális hatásai
A szülés testi és lelki kihívások sorát jelenti. Még a legzökkenőmentesebb szülés is hatalmas esemény, amely komoly érzelmi reakciókat válthat ki. Az anyává érést lelki-érzelmi folyamatok együttese eredményezi, amelyeket a kismama a terhesség kezdetétől él át, és amelyek hozzásegítik, hogy más emberré váljon, aki képes gyermekét elfogadni, s új kötelezettségeit ellátni. Ez a válság jellegzetessége, hogy erősen kapcsolódik a kismama saját kisgyermekkorához.
Szülés utáni eufória
Sok nő közvetlenül a szülés után egyfajta eufóriát tapasztal meg. Ez az érzés a hormonok, a megkönnyebbülés és az újdonsült anyaság örömének keveréke lehet. Az eufória azonban idővel elmúlhat, és helyét átveheti a fáradtság, illetve az egyéb érzelmi kihívások.
Szülés utáni szorongás és stressz
A szülés utáni szorongás gyakran abból fakad, hogy az újdonsült anyák túlterheltek az új felelősség miatt. Az éjszakai ébredések, a baba gondozása és a fizikai fáradtság szorongást okozhatnak. A szülés utáni szorongás tünetei az állandó aggódás a baba egészsége miatt, szülői képességekkel kapcsolatos félelmek, valamint testi tünetek, mint például szapora szívverés, fokozott izzadás lehetnek. Vannak olyan esetek, amikor hiányzik a gyermek utáni vágy, vagy a várandósággal járó lendület valamilyen akadályon megtörik, például szociális vagy anyagi nehézség, egészségi vagy pszichés problémák, genetikai okok, párkapcsolati gondok.
Szülés utáni trauma (PTSD)
Azoknál a nőknél, akik traumatikus szülést élnek át, szülés utáni poszttraumás stressz zavar (PTSD) alakulhat ki. Ez olyan esetekben fordulhat elő, ha komplikációk lépnek fel a szülés során, vagy ha a nő úgy érzi, hogy nem kapott elegendő támogatást. A szülés utáni PTSD tünetei az emlékbetörések vagy rémálmok, a szüléssel kapcsolatos beszélgetések elkerülése, alvászavarok és érzelmi eltávolodás lehetnek.
Postpartum (szülés utáni) mentális állapotok
A szülés utáni időszak (postpartum időszak) különösen érzékeny időszak, amikor a nők hajlamosabbak a mentális zavarokra. A hormonális ingadozások, a szülés utáni fizikai regeneráció, valamint az új életritmus gyakran okoz érzelmi nehézségeket. Nemzetközi és hazai adatok szerint a pszichiátriai megbetegedések incidenciája a szülés után ténylegesen sokkal nagyobb, mint a várandósság ideje alatt, a pszichózis esetében 18-szoros a különbség. A WHO előrejelzései szerint a 21. század elején a depresszió lesz a rokkantság és a korai halálozás második leggyakoribb oka. A depressziós megbetegedéseknél nemi különbség nem tapasztalható, de a reproduktív korban a nők jóval gyakrabban szenvednek depresszióban, mint a férfiak.
Szülés utáni „baby blues”
A szülés utáni „baby blues” általános érzelmi állapot, amelyet az anyák nagy része tapasztalhat közvetlenül a szülés után. Ez az állapot a hormonális változások következménye, és általában 1-2 héten belül elmúlik. A baby blues tünetei a gyakori sírás, fáradtság, ingerlékenység és szomorúság lehetnek, de nem mély depresszió. A szülés közbeni hormonális változások után a kismamák 50-80 százaléka átéli a postpartum bluesnak nevezett zavart, azaz a „baby blues”-t, amelyet manapság alkalmazkodási nehézségnek tartanak. Ez néhány napig korlátozza a kismama képességeit. Tetőfokát a szülés után 24 órával éri el. A baby blues elsődleges oka a hormonális működés ingadozása, és az ösztrogénszint drasztikus csökkenése. Pozitív tünetei lehetnek az öröm, a felfokozott lelkiállapot, és a túláradó szeretet. Negatív tünetei közé pedig a lehangoltságot, a szorongást, az aggódást, az üresség érzését, zaklatottságot, ingerlékenységet, fáradtságot, s az elhagyatottság érzését soroljuk. Az esetek 10 százalékában sírásrohamok is előjöhetnek.
Postpartum depresszió
A szülés utáni depresszió (postpartum depresszió) súlyosabb, mint a baby blues, és hosszabb ideig tartó depresszív állapotot jelent. Ez akár hónapokig is elhúzódhat, és orvosi segítséget igényel. A postpartum depresszió tünetei az állandó levertség és szomorúság, érdeklődés elvesztése a baba vagy más emberek iránt, alvászavarok (akár túl sok alvás, akár álmatlanság), bűntudat és értéktelenség érzése, valamint nehézségek a baba gondozásában lehetnek. A szülést követő 2-4 hét után jelenik meg, s kezelés nélkül akár 2 évig is eltarthat, körülbelül 10-20 százalékban fordul elő. Súlyosabb formában a folyamatos fáradtságérzés, bűntudat-érzés megjelenik, a beteg úgy érezheti, hogy ő rossz anya, s képtelen ellátni a szülői feladatokat. Az önvádlás, elkeseredettség érzése öngyilkossági/gyilkossági gondolatokat hozhat elő, ebben az esetben pszichiátriai kezelés mindenképpen szükséges. E betegség hátterében hormonális- és endokrin változások (pl. pajzsmirigyfunkció, szerotonin szint), biológiai tényezők (pl. genetikai háttér), s pszichoszociális faktorok állnak.
Postpartum szorongás
A szülés utáni szorongásos zavar hasonló lehet a szülés előtti szorongáshoz, de ebben az időszakban gyakoribbak a baba egészségével és a szülői szereppel kapcsolatos túlzott aggodalmak. Az anyák gyakran kimerültek, és folyamatosan aggódnak, hogy valami baj történhet a gyermekükkel. A postpartum szorongás tünetei az állandó aggodalom a baba biztonsága miatt, nehézségek az ellazulásban, testi tünetek, mint például szapora szívverés, fokozott izzadás lehetnek.
Postpartum pszichózis (Gyermekágyi pszichózis)
A postpartum pszichózis, vagy más néven gyermekágyi pszichózis, a legsúlyosabb mentális zavar, amely a szülés után kialakulhat. Ritkán előforduló állapot, amely sürgős orvosi beavatkozást igényel. A postpartum pszichózis tünetei a hallucinációk vagy téveszmék, súlyos zavartság, irracionális gondolatok, azonnali beavatkozást igénylő, veszélyes viselkedés lehetnek. A gyermekágyi pszichózis a szülés utáni 2-3. héttől, ritkábban 2-3. hónaptól indul. A ritkább kórképek közé esik, előfordulási aránya 0,1-0,2 százalék. Rizikótényező, ha hasonló eset már fordult elő a családban, illetve ha ismert pszichiátriai betegsége volt a kismamának (hangulatzavar, vagy szkizoaffektív zavar). A legelső és legmeghatározóbb intő jel a családtagok számára, ha a gyermekágyas anya akkor sem tud aludni, ha ezt megtehetné, mert az újszülött épp alszik, vagyis a mama is nyugodtan pihenhetne, de nem tud, nem mer elaludni. Fél, hogy a babájával valami rossz történik, máskor attól, hogy elviszik tőle. Ez az ébrenléti állapot 2-3 napig is eltarthat, ami komoly kimerüléshez vezet.
A gyermekágyi pszichózis előfordulása és felismerése
Évente 80-90 kismama válik érintetté hazánkban. Pontos adatok nincsenek még arra, hogy melyik életkorban jelentkezik gyakrabban, de az valószínűnek tűnik, hogy az első baba érkezése után több kismamát érint a gyermekágyi pszichózis. A gyermekágyi pszichózis valódi okát a szakemberek szerte a világon kutatják, de a pontos kiváltó okát még nem találták meg. Azt már megállapították, hogy sokak esetében genetikai tényezőkkel is magyarázható ennek az állapotnak a kialakulása. Számos vizsgált kismama életében egyértelmű volt, hogy az édesanyja is szenvedett hasonló probléma miatt, sőt még a nagymamája is. Ugyancsak növelheti a kockázatot, ha az anyának a szülés előtti években bármilyen pszichiátriai betegsége volt. Az arra fogékony nők esetében 950-1000 szülésből egy esetben szinte bizonyosan kialakul a gyermekágyi pszichózis. Főként a szülés utáni állapothoz kapcsolódó kórképről van szó, amit egyebek mellett olykor a hormonális változások idézhetnek elő. Napok, hetek, olykor hónapok is eltelhetnek, mire a kórság „megmutatja az arcát”. Az első komolyabb jelzés, ha a kismama viselkedése, reakciói, a környezetéhez való viszonyulása megváltozik, amit súlyos alvászavar kísér, gyakori és indokolatlan sírás, rettegés, fokozott ingerlékenység, hallucináció, téveszme, egészen a teljes kimerülésig. Ha egymásra figyelő, szerető családról van szó, időben felfedezhető a baj. Jellemző lehet még, hogy az anyuka zárkózottá válik, olyan benyomást kelt, mintha hátat fordítana a környezetének, s közönyös lenne szerettei és a baba iránt. Többségükkel a kommunikáció is nehézzé válik, mert egy irreális világot képzelnek maguk köré.
A gyermekágyi pszichózis kezelése és az anya-gyermek kapcsolat fenntartása
A gyermekágyi pszichózis kezelésének hazai protokollját 2017-ben határozták meg, akkor adták közre azt a szakmai irányelvet, amely a tüneteket, illetve a gyógykezelés szükséges részleteit foglalja össze. A minőségi és hatékony ellátáshoz, gyógyító munkához számos szakemberből álló, jól felkészült csapatra van szükség a kijelölt kórházak pszichiátriai osztályán, majd a rehabilitációs utókezelés során. Fontos, hogy a gyermekágyi pszichózist semmiképpen ne tévesszék össze, ne azonosítsák a gyermekágyi depresszióval. A szakorvosoknak hatalmas a szerepük a pontos diagnózis felállításában, mert a gyermekágyas asszonyok, nők gyakorta nem képesek pontos magyarázatot adni zavart érzelmi állapotukra. A gyermekágyi pszichózis mind a kismama, mind a baba érdekében gyors pszichiátriai vizsgálatot, kezelést igényel. Ha igazolódik a diagnózis, azonnali kórházi kezelésre van szükség. Jó esetben nagyon fontos, hogy a kezelésre a mama, a baba és az apa egységében kerüljön sor. A pszichiátriai kezelés alatt a kismamának, épp a pszichózis miatt önmaga és gyermeke érdekében antipszichotikumokat, hangulatjavító, szorongáscsökkentő gyógyszereket kell szednie szakorvosi felügyelet mellett, pszichiátriai osztályon. Attól a pillanattól, amikor a szakorvos stabilabbnak látja a kismama állapotát, fenn kell tartani az édesanya és a kisbaba közötti kapcsolatot. Tudatosítani kell benne, hogy a csecsemő az ő gyermeke, körültekintően erősíteni kell, de nem erőltetni a kötődését, anyai ösztönét, felelősségérzetét a gyermekéhez. Fontos az egymásra hangolódás, az illatok, a hangok, az érintések, a testközelség mind gyakoribb fenntartása. Ezt kezdetben csakis orvosi felügyelet mellett lehet megtenni. Ezekben a helyzetekben a legideálisabb, ha az apa is jelen van, majd az állapot javulásával a legközelebbi családtagok. Erre fokozatosan készítik fel a kismamát, s figyelik a reakcióit.
Kockázati tényezők és kezelés
Több tényezőtől függ, hogy egy nő mennyire van kitéve a várandósság alatti, illetve szülés utáni mentális zavaroknak. A családi anamnézis, a korábbi mentális betegségek, a szociális támogatás hiánya és a stresszes élethelyzetek növelhetik a mentális zavarok kockázatát.
A várandósság alatti és szülés utáni mentális zavarok kockázati tényezői:
- Korábbi mentális zavarok
- Családi anamnézis (pl. depresszió vagy szorongás)
- Szociális támogatás hiánya
- Párkapcsolati nehézségek
- Stresszes élethelyzet
A várandósság alatti és szülés utáni mentális zavarok kezelési lehetőségei:
- Pszichoterápia (pl. kognitív viselkedésterápia)
- Gyógyszeres kezelés (pl. antidepresszánsok, nyugtatók és szorongáscsökkentők)
- Támogató csoportok
- Szakemberrel való rendszeres konzultáció
A pre-, peri- és posztnatális időszakban fellépő pszichés problémák felismerését, szűrését a gyógyszeres terápia szükségességének elbírálása követi. A farmakoterápia során lehetőség szerint próbáljuk a szoptatást fenntartani, ha ez nem lehetséges, akkor ablactatio történik. A gyógyszeres terápiával párhuzamosan pszichoterápiás módszereket is alkalmazunk.
A társadalmi támogatás fontossága
A társas támogatás a várandósság idejétől kezdve a gyermek önállósodásáig elengedhetetlenül szükséges a mentális és fizikai egészség szempontjából egyaránt, érkezzen az a nő párjától, a nő anyjától, a családtól, a barátoktól vagy szakemberektől. Ennek hiányával és következményeivel szakemberként sokszor találkozunk. A családi kapcsolatok fellazulása például a várandósság időszakában fokozott stresszt jelent az anyáknak, de a szülést követő egy év kiemelten sérülékeny időszakában is óriási jelentősége van annak, hogy az anyát milyen mértékben támogatja a család, a barátok és különösen a nőtársak. Antropológusok a vadászó-gyűjtögető társadalmakról készült leírások alapján megbecsülték, hogy egy gyermek felneveléséhez 13 millió kalóriára van szükség, amit az utód optimális fejlődése érdekében sok társadalomban nem egy-két szülő biztosít (mivel ez szinte lehetetlen is lenne), hanem a közösség együtt neveli fel őket. Számos preindusztriális társadalomban a babák néhány hetes koruktól kezdve összességében nézve több időt töltenek a közösség nőtagjainak karjában, mint a saját anyjuk ölében. A COVID-19 okozta járványügyi korlátozások sajnos fokozzák az amúgy is magas izolációt a perinatális időszakban. Míg normális esetben arra ösztönözzük a leendő anyákat, hogy vegyenek igénybe minél szélesebb körben társas segítségnyújtást, most nem tudjuk ezt tanácsolni nekik. Maradnak tehát az online lehetőségek, önsegítő körök, amelyek esetében érdemes odafigyelni arra, hogy az információk hitelessége változó lehet.
A várandósság lelki oldala
A partner szerepe a szülés utáni időszakban
A házastárs/partner odafigyelése segíthet az esetleges problémák felismerésében és kezelésében. Közösen készítsünk szülés utáni wellness-tervet! Ahogy az édesanyák gyakran készítenek szülési tervet, amelyben összefoglalják a szüléssel kapcsolatos elvárásaikat, úgy a partnerrel közösen készíthetünk egy hasonló tervet a szülés utáni időszakra is. A terv magába foglalhatja az édesanya fizikai, mentális és szociális jóllétét szolgáló tevékenységeket. Megtervezhetjük például, hogy a szülés után mit tudunk tenni azért, hogy mindkét szülő elegendő mennyiségű alváshoz jusson, vagy a szociális hálózatunkat aktivizálva előre elrendezhetjük úgy a napirendet, hogy a frissen szült édesanyára minél kevesebb teher háruljon a háztatársi feladatok terén. Fontos, hogy egyeztessük egymással, mi segítene nekünk leginkább ebben az örömteli, ugyanakkor gyakran nem egyszerű időszakban. Ez azért is fontos, mivel a szülők 67 százaléka számol be a gyermek születése után a kapcsolati elégedettség tartós csökkenéséről, amely akár 3 évig is kihathat a kapcsolatra. Egy rugalmas, egyszerű terv, valamint a megfelelő kommunikáció azonban jelentősen megkönnyítheti ezt az időszakot is. Érdeklődjünk a partnerünk hogyléte felől és valóban figyeljünk oda rá! A várandósság során számos orvosi és védőnői időpont biztosítja az édesanya és gyermeke egészségének monitorozását, a gyermek megszületése után azonban minden figyelem rá irányul és az édesanyáról gyakran teljesen megfeledkezünk. Épp ezért fontos, hogy időről-időre őszintén ellenőrizzük partnerünk hogylétét, empatikus odafordulással, valóban meghallgatva őt. Ismerjük el a gyakran láthatatlan szülői munka fáradalmait! Egy 2018-as kutatás szerint a legtöbb édesanya már 6:30-kor megkezdi a napját és átlagosan 20:30 körül fejezi be a gyermekek körül teendőit, a vizsgálat tehát megállapította, hogy a szülői feladatok ellátása 2,5 teljes munkaidős állásnak felel meg. Ne feledkezzünk meg tehát arról, hogy néha elismerjük és megköszönjük a másik gyermeknevelésben tett erőfeszítéseit! Ismerjük fel, hogy a partnerünk nem egyenlő a nehézségeivel! Házastársként sokat segíthetnek ezen az édesapák, a már említett pozitív visszajelzésekkel, valamint annak megerősítésével, hogy a tapasztalt tünetek nem egyenlők partnerünk személyiségével.
A szakember felkeresésének támogatása
Házastársként elengedhetetlen feladatunk, hogy amennyiben partnerünkön mentális nehézségeket jeleit vesszük észre, támogassuk őt a megfelelő szakember felkeresésében. Segítség lehet továbbá, ha felajánljuk, hogy amíg partnerünk a szakembernél van, mi vállaljuk a gyermek gondozását, így emiatt sem szükséges plusz aggodalmat megélnie. Fontos továbbá, hogy nemcsak szülés utáni depresszió vagy egyéb mentális zavar esetén érdemes szakembert felkeresni, hiszen ő akár magával az új helyzettel való megküzdés, az új szerepre való áttérés támogatásában is segítségünkre lehet.
tags: #szocialis #valtozasok #a #varandossag #utan