A magzati szívverés és a baba neme: Tények és tévhitek

Amikor egy kismama teherbe esik és először elmegy orvoshoz, izgatottan várja, hogy mikor hallhatja meg először a baba szívhangját. Gyakori azonban, hogy a magzati szívhang ilyenkor még nem hallható. A terhesség kb. 5. hetében már érzékelhető a magzat szívverése, de az első magzati szívhang leginkább csak a 6. héttől érzékelhető. Ebből jó eséllyel lehet következtetni a fogantatás időpontjára is. Más a helyzet, ha a legutóbbi vizsgálaton még látta az orvos a magzati szívhangot, a következőn pedig nem. Sajnos a 12. hétig bekövetkezhet az a sajnálatos eset, hogy a baba elhal, ennek az esélye nagyjából 6 százalék körül van. Azonban csupán a szívhang hiányából erre nem lehet következtetni. A magzati szívhang vizsgálatának a későbbiekben is fontos szerepe van.

A magzati szívverés monitorozása

A magzati pulzusszám monitorozása a terhesgondozás elengedhetetlen része, amely kritikus betekintést nyújt a magzat egészségébe és jólétébe. A baba pulzusának nyomon követésével az egészségügyi szolgáltatók észlelhetik a lehetséges szövődményeket, és felmérhetik, hogy a baba mennyire tolerálja a terhességet. A magzati pulzusszám monitorozása egy nem invazív eljárás, amellyel a baba terhesség alatti pulzusát mérik és értékelik. A baba szívverése a magzat egészségének fontos mutatója.

A monitorozás módszerei és időzítése

• Szakaszos auszkultáció: Ez a módszer kézi Doppler-eszközt vagy fetoszkópot használ a magzat szívverésének meghallgatására. Ezt a módszert általában rendszeres ellenőrzések során hajtják végre, vagy amikor az egészségügyi szolgáltató gyors áttekintést szeretne kapni a baba pulzusáról.
• Folyamatos elektronikus magzati monitorozás (EFM): Bizonyos helyzetekben, különösen vajúdás közben, folyamatos monitorozásra lehet szükség. A folyamatos monitorozás érdekében a szolgáltató két érzékelőt helyez el az anya hasára. Az egyik érzékelő a baba pulzusát méri, a másik pedig a méhösszehúzódásokat. A 36. terhességi héttől a CTG vizsgálaton is a magzat szívhangjait figyelik.

Miért fontos a magzati pulzusszám monitorozása?

• A magzati jólét felmérése: A magzati pulzusszám monitorozás elsődleges célja a magzat egészségi állapotának és jólétének felmérése.
• A magzati szorongás azonosítása: A magzati szívfrekvencia hirtelen vagy jelentős változása, például a lassú vagy szabálytalan szívverés hosszan tartó időszaka magzati szorongást jelezhet.
• Nyomon követés szülés közben: A vajúdás alatti folyamatos magzati pulzusfigyelés lehetővé teszi az egészségügyi szolgáltatók számára, hogy felmérjék a baba összehúzódásokra adott reakcióját, és biztosítsák, hogy a baba jól megbirkózik-e a vajúdási folyamattal.
• Irányadó klinikai döntések: A magzati pulzusszám szoros figyelemmel kísérésével az egészségügyi szolgáltatók megalapozott döntéseket hozhatnak a terhesség következő lépéseiről.
• Előrejelzési eredmények: Egyes esetekben a kóros magzati szívfrekvencia-mintázatok segíthetnek megjósolni a terhesség kimenetelét, beleértve azt is, hogy a baba fennáll-e a szülés közbeni szövődmények kockázata.

Előkészületek a monitorozáshoz

• Kényelmes ruházat: Viseljen laza és kényelmes ruházatot, amely lehetővé teszi a hashoz való hozzáférést.
• Hidratáció: Fontos, hogy hidratált maradjon, mivel ez segíthet az érzékelők elhelyezésében a monitorozás során, különösen, ha külső ultrahangot végez.
• Kikapcsolódás: Hasznos, ha nyugodt és laza a megfigyelés alatt, mivel a stressz vagy a szorongás befolyásolhatja a pulzusát és a baba pulzusát.

A magzati szívverés normális tartománya és eltérései

A magzati szívverés a baba jólétének fontos jelzője. A normális magzati szívfrekvencia tartomány a terhesség stádiumától és attól függően változhat, hogy a baba pihen vagy mozog.

Normális pulzusszám

• Korai terhesség (10-12 hét): A magzati szívverés a terhesség korai szakaszában általában 120-160 ütés/perc (bpm) között mozog.
• Terhesség kilencedik hetének kezdetén: A normális magzati szívfrekvencia átlagosan 175 leütés percenként.
• Terhesség közepe: Ezután a normális magzati szívfrekvencia lassulása kezdődik meg és a terhesség közepére körülbelül 120-180/perc közötti lesz.
• Mozgás és alvás: A baba normális magzati szívfrekvenciája változik, akárcsak a pulzusszám. Mozgás, alvás és egyéb tevékenységek normális eltérést okozhatnak. A magzati szívfrekvencia növekedhet, ha a baba aktív.

Abnormális pulzusszámok és jelentésük

A magzati pulzusszám-ellenőrzés eredményeinek értelmezéséhez szakképzett egészségügyi szolgáltatóra van szükség, aki fel tudja mérni a mintákat, és megállapítja, hogy a normál tartományon belül vannak-e, vagy vannak-e lehetséges problémák jelei.

• Tachycardia (magas pulzusszám): A 160 ütés/perc feletti pulzusszám magzati tachycardiára utalhat. Ezt az állapotot olyan tényezők okozhatják, mint az anyai láz, a kiszáradás vagy a fertőzés.
• Bradycardia (alacsony pulzusszám): A 110 ütés/perc alatti magzati szívverés bradycardiának tekinthető. Ez magzati szorongást vagy oxigénellátási problémákat jelezhet, mint például a köldökzsinór összenyomódása vagy a placenta elégtelensége.
• Változó lassítások: Ezek a magzati szívverés gyors esései, és általában a köldökzsinór összenyomódása okozza.
• Késői lassítások: Ezek akkor fordulnak elő, amikor a magzati szívverés lelassul egy összehúzódás után, ami azt jelezheti, hogy a baba nem kap elegendő oxigént a vajúdás során.

A magzati szívmonitorozás korlátai

• Hamis pozitívumok vagy hamis negatívumok: A magzati szívfrekvencia-mintázatokat néha nehéz lehet értelmezni, ami hamis pozitív vagy hamis negatív eredményhez vezethet.
• Nem meggyőző eredmények: Egyes esetekben a magzati pulzusszám monitorozása nem meggyőző eredményt adhat, különösen akkor, ha a baba nehéz helyzetben van, vagy a berendezés nincs megfelelően elhelyezve.
• Belső felügyeleti kockázatok: A magzati szívfrekvencia belső ellenőrzése (a baba fejbőrére helyezett elektróda használatával) bizonyos kockázatokkal jár, beleértve a fertőzést vagy a baba sérülését.

A baba neme és a szívverés

Talán az emberiséggel egy idős az a vágy, hogy a szülők már a várandósság alatt szeretnék tudni a baba nemét. A gyanújelek felismerésére számtalan megfigyelés, hiedelem és babona született. Az egyik a sok közül, hogy a magzat szívverésének gyorsasága alapján megmondható, hogy kisfiú vagy kislány születése várható. A közvélekedés szerint a percenkénti 140-nél lassabb szívfrekvencia fiú magzatot valószínűsít, míg a lány magzatok szíve állítólag gyorsabban ver ennél.

Tudományos vizsgálatok

A nem és a szívfrekvencia közötti kapcsolat elemzése több tudományos vizsgálat tárgyát képezte már. A Fetal Diagnosis and Therapy című szülészeti szaklap egyik 2006-os számában megjelent cikk szerzői nem találták bizonyítottnak, hogy a fiú és lány magzatok szívverésének sebessége különbözne egymástól. Ehhez 477, az első trimeszterben végzett ultrahangvizsgálat eredményeit vették alapul, és ezeket hasonlították össze a második trimeszterben végzett vizsgálatokéval, amikor már mód volt a magzat nemének meghatározására is. Ezekből arra a következtetésre jutottak, hogy a szívfrekvencia alapján nem jelezhető előre a baba neme.

A The Journal of Maternal-Fetal & and Neonatal Medicine című lapban tíz évvel később közzétett, lényegében azonos módszert alkalmazó másik vizsgálat is ugyanezt az eredményt hozta. Ez utóbbiban 332 lány és 323 fiú magzat eredményeit hasonlították össze. Száz százalékosan megbízható időpont a baba nemének meghatározására a megszületés időpontja, de az ultrahangvizsgálat során - kis szerencsével - már a terhesség 18. hetétől megmondható, hogy kisfiúval vagy kislánnyal várandós az édesanya.

Magzati szívfejlődési rendellenességek

A magzati szívultrahang, más néven magzati echokardiográfia egy részletesebb, kifejezetten a szívfejlődési rendellenességek kiszűrésére alkalmas vizsgálat, mellyel csaknem az összes súlyos szívfejlődési rendellenesség kimutatható. A várandósság 5-6. hetében alakul ki és kezd el dobogni a baba szíve. A magzat szíve folyamatosan fejlődik, így a várandósság alatt kiemelten fontos a szívfejlődési rendellenességek szűrése. A magzati szívultrahang-vizsgálatra klasszikusan a várandósság 19. és 21. hete között kerül sor. Az ultrahang tudásunk fejlődésével azonban már a 12 hetes vizsgálat során is kiszűrhetők egyes súlyos szívfejlődési rendellenességek ilyen vizsgálat során. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy aki ilyen vizsgálaton részt vesz, annak nem szükséges egy további echocardiografias vizsgálat a 19-21. hét között.

Kockázati tényezők és indikációk

Azoknál a kismamáknál javasolt a magzati szívultrahang, akiknél:

• az anamnézisben már előfordult szívbeteg gyermek.
• olyan betegségük van, ami hajlamosít szívfejlődési rendellenségre, pl. cukorbetegség.
• magas AFP-eredményt mutat.

Gyakori szívhibák és kezelésük

Nagyon sokféle szívhiba létezik. Többségük születés után, vagy az első hónapokban kiderül, de lehetséges, hogy csak évek múlva észlelhetők a rendellenesség jelei. Szívbetegség gyanúja esetén háziorvosuk specializált szakemberhez, gyermekkardiológushoz küldi gyermeküket.

Nyitott Botallo-vezeték (PDA)

Megszületéskor az egyik nagy változás a keringési rendszerben következik be. Amíg a baba méhen belül van, a tüdő mint légzőszerv nem működik. A magzat az oxigénben dús vért a köldökzsinóron keresztül a méhlepényből kapja. Így a magzati vérkeringés a tüdőt kihagyja, „rövidre zár”, a Botallo-vezeték révén. Ez az ér összeköttetést teremt a tüdőverőér és az aorta, főverőér között. Ez a magzati keringés a születéskor átalakul. Az első légvételkor a tüdő megtelik levegővel, kitágul. Ennek hatására megváltoznak az erekben a nyomások, a tüdőerekben lecsökken a nyomás, és így a tüdő vérátáramlása ugrásszerűen megnő. Koraszülöttekben a Botallo-vezeték záródása elmaradhat, azaz az aorta felől ezen a vezetéken keresztül változatlanul vér áramlik a tüdő felé. Ennek következtében a tüdő a normálisnál több vért kap és ez a szívet fokozottabb munkára kényszeríti. Koraszülöttekben valamely állapotrosszabbodás kapcsán, amennyiben csökken a vér oxigéntelítettsége a már záródott vezeték újra kinyílhat. A koraszülöttek kb. 20%-ában alakul ki és gyakorisága a kis születési súllyal és az éretlenség fokával egyenes arányban nő. Tünetei, szívzörejben, szívmegnagyobbodásban, a légzés rosszabbodásában, haspuffadásban nyilvánulnak meg. Ilyenkor javítanunk kell az oxigénellátást, segítenünk kell a szív munkáját, csökkentenünk kell a folyadékbevitelt. Amennyiben ez nem hoz eredményt, speciális gyógyszert kell adnunk. Ezek eredménytelensége esetén, súlyos tünetek meglétekor, sebészi úton is lehet zárni a vezetéket annak lekötése révén.

Kamrai sövénydefektus (VSD)

• Kicsi kamrai sövény defektus: A szív két kamráját elválasztó sövényen kicsi lyuk található, amelyen át a bal kamrából vér folyik a jobb kamrába. Ez a lyuk a gyermek növekedésével egyre kisebbé válik, és gyakran magától bezáródik. Kicsi kamrai sövény defektus esetében a szívzörejen kívül egyéb tünet nem jelentkezik, a gyermek mozgását nem kell korlátozni.
• Jelentős kamrai sövény defektus: A szív két kamráját elválasztó sövényen jelentős nagyságú lyuk található. A vér a bal kamrából a lyukon keresztül a jobb kamrába áramlik, melynek következtébe sokkal több vér jut a tüdő felé, mint normálisan. Ennek következtében a tüdőerekben a nyomás rendszerint megemelkedik. Ez az elváltozás a szívet fokozott munkára kényszeríti. Ha a csecsemőnek ilyen szívhibája van, általában fáradékony, nehezen etethető, és tüdőgyulladásra, hörghurutra hajlamos. Első lépésként gyógyszerek adásával igyekszünk tehermentesíteni a szívet. Ha ez nem nyújt elegendő segítséget, vagy ha a lyuk a kamrai sövényen nem kisebbedik a gyermek növekedésével párhuzamosan, akkor szívműtétre van szükség. A szívműtét előtt gyakran szívkatéteres vizsgálatra van szükség, hogy lemérjük a nyomásokat a szív üregeiben és a tüdő erekben. A defektus korrigálása nyitott szívműtét során történik, melyhez szív-tüdő motor szükséges.

Pitvari sövénydefektus (ASD)

A szív két pitvarát elválasztó sövényen egy lyuk található. Így a bal szívfélből a lyukon keresztül vér áramlik a jobb szívfélbe. Ennek következtében a tüdőbe nagyobb mennyiségű vér kerül és hosszabb távon károsodik a szívizom is. Gyermekkorban rendszerint nem okoz tüneteket. A panaszok típusosan felnőttkorban észlehetők. A gyermek aktivitását nem kell korlátozni. Ha a lyuk nagy indokolt a szívműtét elvégzése, hogy a felnőttkorban várhatóan kialakuló szövődményeket megelőzzük.

Egyéb szívproblémák

• Szívelégtelenség: A szív nem képes elegendő vért pumpálni a szervezetbe, így a szervek nem jutnak elegendő oxigénhez és tápanyaghoz. Ilyenkor a tüdőben és a test többi részében is folyadék halmozódik fel. A gyermek fáradékony lesz, szaporán, nehezen lélegzik. Fiatal csecsemők esetében jellemző, hogy étvágyuk romlik, és nehezen etethetővé válnak. Ilyen esetben az egyik leggyakrabban alkalmazott gyógyszer a vízhajtó.
• Cyanotikus szívbetegség: A kékes bőrrel járó szívbetegséggel született csecsemők, általában korai szívsebészeti beavatkozáson esnek át. Az ilyen csecsemők hajlamosak lehetnek hirtelen elkékülésre. Fontos, hogy ilyenkor megnyugtassuk a gyermeket. Ölbe kell venni, és lábait úgy behajlítani, hogy a combjai a hasát érjék. A lényeg az, hogy az alsó végtag ereinek összeszorításával több vér jut a tüdőbe.
• Szívritmuszavarok: Az újszülöttek és csecsemők szíve gyorsabban ver (kb.: 90-160/ perc) a felnőttekéhez képest. Időnként előfordul, hogy feltűnően gyors szívverés jelentkezik, gyakran rohamszerűen. Előfordul, hogy nagyon lassan ver a gyermek szíve. Ez általában veleszületett, vagy esetleg szívműtét után alakulhat ki.

tags: #szivveres #baba #magzat #neme