A magyar alternatív rock meghatározó alakja, Müller Péter Sziámi, akinek dalszövegei mély nyomot hagytak generációk életében, különösen a nyolcvanas évek underground világában. Sziámi a korszak ikonikus dalszerzője és előadója volt, akinek munkássága egy egész életérzést fogalmazott meg. Az egyik legismertebb dala, a "Ha előrelátó csecsemő lettél volna…", különösen rezonált azokkal a tinédzserekkel, akik már fiatalon tudták, mivel szeretnének foglalkozni, még akkor is, ha ez eltért a szüleik elvárásaitól.
A dal refrénje, miszerint „Ha előrelátó csecsemő lettél volna / Felkötöd magad a köldökzsinórodra”, egyfajta lázadást és önállóságot sugallt, ami sok fiatalt szólított meg. Ez a gondolat visszhangra talált azokban is, akik, mint a cikk írója, már fiatalon elköteleződtek egy álom mellett, még akkor is, ha ez nehézségekkel járt. A szülői ellenkezés és a saját út keresése gyakran vezetett ahhoz, hogy fiatalon elköltözzenek otthonról, hogy megvalósíthassák céljaikat.

Az URH együttes 1990-es újraegyesülésének koncertje adott lehetőséget arra, hogy a cikk írója személyesen is találkozzon Müller Péter Sziámival. Ekkor már a szervezőstáb tagjaként dolgozott, így bár csak felületesen tudtak beszélgetni, ez volt az első lépés egy későbbi, mélyebb kapcsolat felé. Körülbelül másfél évvel később véletlenül újra összefutva, lehetőség nyílt egy igazi szakmai és baráti kapcsolat kialakítására.
Kiderült, hogy Sziámi vidékre költözött, és éppen szervezőt keres új formációjához. Felajánlotta, hogy együtt dolgozhatnának, ami óriási jelentőséggel bírt a cikk írója számára, hiszen szakmai tapasztalat híján is hitt benne, és egyenrangú partnerként kezelte. Ez a bizalom vezetett ahhoz, hogy Sziámi menedzsere lett, lehetőséget kapott koncertjei szervezésére és lemezei kiadására. Később, két-három évvel később, közösen vágtak bele a Sziget Fesztivál létrehozásába.

Müller Péter Sziámi művelt, érdekes és nyitott gondolkodású emberként ismert, akivel bármilyen témában élvezetes beszélgetni. A Sziget Fesztivál létrejötte elképzelhetetlen lenne az ő kreativitása és kapcsolatai nélkül. Bár a cikk írója nem állítja, hogy zeneileg más irányba indult volna el nélküle, mivel mindig is a rock és alternatív zene vonzotta, Sziámitól tanult nyitottság nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Sziget tömegrendezvénnyé válása során képes legyen alkalmazkodni a közönség igényeihez, befogadva akár olyan műfajokat is, mint az elektronikus zene.
A fesztivál indulása előtt már volt szerencséje olyan előadókkal együttműködni, akiknek zenéjét kedvelte, mint a Pál Utcai Fiúk vagy a Beatrice, de ezek inkább részfeladatok voltak. Az első igazi zenekari menedzseri megbízása a Lord együttes mellett volt, majd rögtön utána következett Sziámi. Bár Müller Péter Sziámi ma már nem olyan aktív zenészként, mint húsz-harminc évvel ezelőtt, továbbra is rendszeresen fellép, és dalai ma már inkább nosztalgiával töltik el a cikk íróját, felidézve a tinédzserkor emlékeit.
Müller Péter Sziámi, a költő, dalszövegíró és előadó, akinek nevéhez fűződik az URH, a KONTROLL-CSOPORT és a SZIÁMI együttesek munkássága, meghatározó alakja a magyar alternatív kultúrának. Gyermekkorát a kultúra vette körül, hiszen nevelőapja, Müller Péter író, akitől a nyelv és a filozófia szeretetét magába szívta. Sziámi nem csak zenész, hanem filmrendező, bohóc és cirkuszrendező is, aki filmforgatókönyvírói, rendezői és kreatív munkái mellett a Sziámi együttesnek köszönheti legnagyobb hírnevét.
A Sziámi együttes sikereit Müller Péter szövegei és Gasner János, zeneszerzőtársa, megkötésektől független zenéje alapozta meg. Közös számaik, mint a "Ha előrelátó csecsemő lettél volna", a "Nem bízhatsz senkiben" és a "Kicsi, kicsiszolt kő", a magyar alternatív zene jelentős darabjai. Az együttes megalakulása óta többször átalakult, és Gasner János 2009-es halála után Müller Péter bejelentette a zenekar megszűnését.
Müller Péter Sziámi magát "alapvetően költőnek" vallja, aki "szokás szerint dalszerűen ír". Új zenekara, az AndFriends, tavaly év elején jelentette meg "Nevess magadra!" című lemezét, amelyet eddigi legerősebb munkájuknak tartanak. Sziámi számára két dolog hoz igazi örömet a zenélésben: a jó koncert és egy általa szeretett dal születése. Az "Nevess magadra!" lemez a zenekar stílusának "kor- és időszerű szintézise", amely nem korlátozódik egyetlen műfajra sem.
Müller Péter Sziámi dalszerzési módszeréről elmondta, hogy a dalokért "oda kell menni, ahol a dalok vannak". A szövegírás során arra koncentrál, hogy "jó helyen jár-e, és jól néz-e körül". A dalokat "ki kell ásni", ami veszélyes lehet, tele szörnyekkel, tündérekkel és csábító ösvényekkel. Ha a zene születik meg előbb, akkor jobban érzékeli, milyen anyaggal dolgozik. Az "Égkorszak" című dalhoz Kirschner Péter előre elküldte a dalstruktúrát és a dallamot, ami alapján szótagszámra pontosan írta meg a szöveget, amit valószínűleg a Greenpeace Antarktiszi kutatásairól szóló dokumentumfilm ihletett.
A "Cukortükör" című dalról Sziámi azt mondta, hogy minden bizonnyal egy szerelmi rémületről, kifosztottságról, elengedésről és arról szól, hogy ezt az ember hogyan gyászolja meg. A lemez címadó dala, a "Nevess magadra!", amelyhez "A helyzet tragikus, de nem komoly" alcímet írta, tükrözi Sziámi elzárkózását a politikától és a mai "politika" komolyan vételétől.
Az "Ez a világ" című dalban Sziámi azt a gondolatot járja körül, hogy mi lenne, "hogyha mostantól csak idézetekben beszélgetnénk". Szerinte "minden kimondott szó idézet", és minden gondolat valamilyen hagyományból táplálkozik. Az alkotók feladata, hogy egyedi szavakat és szókapcsolatokat hozzanak létre, de Sziámi szerint ez ritkán sikerül, és legtöbbször kiderül, hogy mások már megírták.
A "sziget, ahol együtt voltunk" sor a Sziget Fesztiválra utal, és bár Sziámi elismeri, hogy rosszul fogalmazhatta meg, nem a Sziget elsiratását értette alatta. Büszke a Sziget európai értéket képviselő szerepére, és fantasztikus teljesítménynek tartja, hogy egy magyar fesztivált többször is Európa legjobbjának választottak. A "mennyire rontottuk el, az majd eldől" sor sem a Szigetre vonatkozott.
A "Haladék" című dalban Sziámi azt írja, hogy "ahogy Cohen és Bowie látja, pont olyan a Föld". Szerinte a "jó halottak mindig közös nevezőn vannak", és Bowie és Cohen is rokonok, mivel dalaik tele vannak azzal a titkos alaptudással, hogy "nem az az arany, ami fénylik". Bowie "All the Madmen" című száma a "Rebel Rebel"-lel együtt egy olyan világot mutat be, ami hasonlít Cohen "First We Take Manhattan" és "Future" című számaihoz.
Müller Péter Sziámi többször is fellépett Bowie előtt, de ezek a találkozások nem sült el jól. Az első alkalommal a hangbeállás elmaradt, ami miatt a Sziámi nem tudott úgy teljesíteni, ahogy szeretett volna. A második alkalommal pedig a zenekarvezető azt mondta Bowie-nak, hogy nem tart vele a Hiltonba, mert a zenekar rosszkedvű volt a történtek miatt. A Sziget Fesztiválon is volt egy kellemetlen incidens, amikor a bájos nyikhaj a színpadon közölte, hogy letelt az idő, és az utolsó számot nem tudták végigjátszani.
Az AndFriends zenekar március 16-án különleges koncertre készül a Katona József Színházban. Ez a koncert visszalépésnek tekinthető, mivel az első fellépésük a színházban nem volt tökéletes, sok hibával. Azonban ez a helyzet többet adott, mint egy előre elgondolt, kicsit szcenírozott koncert.
