Szénhidrát táblázat terhességi cukorbetegség esetén: átfogó útmutató kismamáknak

A terhesség csodás állapot, sajnos azonban olykor előfordulhat, hogy nem minden a tankönyv szerint zajlik, hanem felmerül néhány komplikáció. Egy ilyen lehetséges forgatókönyv a terhességi cukorbetegség, ami viszonylag sok kismamát érint. A gesztációs, azaz terhességi cukorbetegség Magyarországon a terhességek 4-6 százaléka során diagnosztizálják, de az előfordulás gyakorisága évről évre növekszik.

A terhességi cukorbetegségnek nincsenek klasszikus tünetei, ezért hiába próbáljuk a második trimeszterben esedékes vizsgálat előtt kitalálni, hogy vajon érintettek leszünk-e, nem fogjuk tudni. Nagyon sok kismamáról derül ki, hogy terhességi diabéteszben szenved, aki előtte az égvilágon semmilyen gyanús tünetet nem tapasztalt. Szerencsére a kötelező vizsgálatok révén időben észre szokták venni, így meg lehet tenni a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy se a babának, se a mamának ne legyen ebből problémája.

Mi a terhességi cukorbetegség és miért alakul ki?

A terhességi cukorbetegség kifejezetten a várandóssághoz köthető állapot. Azért alakul ki, mert a terhesség során a szövetek inzulinérzékenysége csökken, így a hasnyálmirigynek a normálisnál többet kell dolgoznia. A gesztációs diabétesz leggyakrabban a 2. trimeszterben alakul ki, mert a terhesség úgynevezett élettani inzulinrezisztenciával jár együtt, amit a teljesen egészségesen működő hasnyálmirigy többletinzulin-termeléssel tud ellensúlyozni.

A terhességi cukorbetegség, vagy más néven gesztációs diabétesz akkor jelentkezhet, amikor a várandóssággal együtt járó hormonális változások lecsökkentik az inzulin hatását a szervezetben. A vércukorszint emiatt emelkedni kezd, és ha a leendő anyuka hasnyálmirigye nem tudja előállítani a kellő inzulinmennyiséget a szénhidrátok lebontásához, akkor kialakul a cukorbetegség.

A kialakulásért genetikai és életmódbeli tényezők egyaránt felelősek lehetnek. A túltáplálkozás, elhízás, mozgásszegény életmód és a finomított élelmiszerek fogyasztása mind emelik a terhességi cukorbetegség megjelenésének kockázatát. Megfigyelhető, hogy akiknél korábban már mértek magas vércukorértéket, vagy például PCOS-t diagnosztizáltak, azoknál nagyobb az esélye a kialakulásának. Hasonlóképpen a veszélyeztetettek közé tartoznak azok, akik 35 év felett esnek teherbe, BMI értékük 30-nál magasabb, vagy az elsőfokú rokonok között már előfordult a családban cukorbetegség.

A terhességi cukorbetegség kizárólag a várandósság időszaka alatt áll fenn, ezért az étrendet a szülésig mindenképpen tartani kell. A terhességi cukorbetegség a szülés után jellemzően nem marad fenn, visszaállnak az értékek a normál tartományba.

A terhességi cukorbetegség diagnózisa és kezelése

Hazánkban 2004 óta kötelező cukorterheléses vizsgálatot is végeznek a terhesség 22-28. hetében, hiszen egy fennálló cukorbetegség az anya és a magzat egészségét is veszélyezteti. Ezt a célt szolgálja a 24-28. héten elvégzett első vércukor meghatározás. A teszt előtt 250-300 ml víz és 75 gr glükóz keverékét kell meginni 5 percen belül. A kockázati csoportba tartozóknál már a 16-18. héten is elvégezhető a vizsgálat. A teszttel egyértelműen kimutatható a probléma, de a kismama magas vérnyomása és a várandósság alatt a megszokottnál nagyobb súlygyarapodása is arra utalhatnak, hogy gond van a vércukor értékekkel.

Az esetek többségében a terhességi cukorbetegség személyre szabott diétával, elegendő mozgással és rengeteg folyadék bevitelével jól kezelhető. Ritkán fordul csak elő, hogy inzulinkészítménnyel is ki kell egészíteni a terápiát. A kezeletlen terhességi diabétesz főleg a babára nézve veszélyes.

A gesztációs diabétesz diagnózisának felállítása esetén a kismamának mindenképpen a lehető leghamarabb el kell kezdenie diétázni, hiszen ez a kezelés alapja. A diéta során a leghangsúlyosabb szerepet a szénhidrátok kapják, mert ezen élelmiszer-összetevők befolyásolják elsősorban a vércukorszintet.

A terhességi cukorbetegség során előírt szénhidrát diéta elsőre nagyon bonyolultnak tűnhet, éppen ezért dietetikus szokott segíteni a megfelelő étrend összeállításában és tartásában. A szénhidrát diéta azt jelenti, hogy egy megadott mennyiségű szénhidrátot osztunk el az egész napra, úgy hogy az arányokat is figyelembe vesszük. Ez a diéta segít abban, hogy a vércukorszintet egyenletesen tartsuk, ne legyenek kiugrások, amik problémát okozhatnának. Legtöbbször ennyi elég is a terhességi diabétesz kordában tartására, és ritka, amikor inzulinra is szükség van.

Az életmód újraszervezésében természetesen diabetológus és dietetikus szakértők segítenek a pácienseknek. A személyre szabott terhességi cukorbetegség mintaétrend mellett az aktív életmód kialakításában is hozzájuk lehet fordulni tanácsért. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a terhességi diabétesz diétája a várandósság előrehaladtával változhat, ezért a szakember segítsége a terhesség alatt végig szükséges lehet.

A szénhidrátok szerepe és a diéta alapjai

A szénhidrát elsősorban energiát szolgáltat a szervezetnek. Ha nem fogyasztunk szénhidrátot, a szervezet azt zsírokból állítja elő. Ennek következményeként káros anyagcseretermékek, úgynevezett ketontestek keletkeznek a szervezetben, ezek a fejlődő baba idegrendszerére kedvezőtlenül hatnak. A megfelelő mennyiségű szénhidrátnak be kell jutnia a szervezetünkbe! A szénhidrátmentes étkezés kárt okozhat a magzatban, csupán a fehérjetartalmú étkezés tehát nem biztos, hogy elegendőnek bizonyul, hiszen ez nem biztosítja a kellő mennyiségű tápanyagot. A magas fehérjetartalmú étrendtől növekszik a test kortizolszintje, ez pedig gyermek-, illetve felnőttkorban egyaránt befolyásolhatja a vérnyomást.

A szakemberek napi 175 és 210 gramm közötti szénhidrátot javasolnak, de a pontos mennyiség függ a testsúlytól, az aktivitástól és más egyéb tényezőtől is. A szénhidrát bevitel meghatározza a vércukorszintet, amit rendszeresen szükséges ellenőrizni, a magas vércukorszint ugyanis komplikációkat okozhat. A dietetikus az új étrend összeállítását általában egy részletes ismertetővel kezdi azokról az ételekről, amelyeket ki kell iktatni a mindennapokból.

Valószínűleg a dietetikus is fog adni legalább egy listát arról, hogy milyen ételeket milyen mennyiségben fogyaszthatsz ahhoz, hogy a vércukorszinted egyenletes maradjon. A kismamának a javasolt szénhidrátbevitel mennyiségét pontosan kell tartania, így a diéta megvalósításához feltétlenül szükséges beszereznie egy konyhai mérleget. Az élelmiszerek szénhidráttartalmáról tápanyagtáblázatokból lehet tájékozódni.

Az összes energia igény kb. a várandós anyának naponta 10 g-mal több fehérjére van szüksége. Ezt a plusz 10 g fehérjét értékes fehérjeforrásokkal pl.: 3 dl tejjel, 3 dkg félzsíros sajttal, 5 dkg sertéscombbal, 2 db tojással lehet fedezni. A fehérjén kívül szénhidrátból és zsírból is kevéssel többet ajánlott bevinni a megnövekedett energia szükséglet fedezéséhez. A zsírok esetében is ugyanolyan fontos a minőségük, mint a mennyiségük. A főként növényi eredetű zsiradékokban és a tengeri halakban lévő többszörösen telítetlen zsírsavak csökkentik a szív-, és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Egyik fajtájuk az omega-3 zsírsavak, amelyeknek szerepük van a szem ideghártya és az agy fejlődésében. Egyes kutatások szerint várandósság idején ezeknek a zsírsavaknak a hiányos bevitele gyakrabban vezethet terhességi magas vérnyomáshoz, koraszülésekhez.

A szénhidrátok, mint tápanyagunk mozgósíthatók legkönnyebben energiatermelés céljára. A különböző szénhidrátok arányára azonban figyelmet kell fordítani. Háttérbe kell szorítani az egyszerű szénhidrátokat (cukrokat), és növelni kell a rostokban gazdag összetett szénhidrátok mennyiségét. A terhesség alatti étrend fehérjében gazdag és viszonylag szénhidrátdús, tehát relatíve zsírszegény legyen. A szervezet ugyanis ilyenkor fokozottabban érzékeny a zsíranyagcsere-zavarokra, és könnyebben felszaladnak a kilók is, ezért a megnövekedett energiaigény ellenére se fogyasszon több zsírt.

Mit szabad és mit tilos fogyasztani?

A felborult szénhidrát-anyagcsere gyorsan helyreáll, ha a kismama egészséges verzióra cseréli, vagy teljesen elhagyja az alábbi élelmiszereket:

• Az egyszerű szénhidrátokat, mint a cukrot és a mézet az étrendből teljes mértékig ki kell iktatni!
• Cukros, mézes dolgokat nem szabad fogyasztani a diétában!
• A finomított cukrot, a cukros üdítőitalokat, édességeket is el kell kerülni annak érdekében, hogy a vércukorszint ne ingadozzon, és a kívánt értéken belül maradjon.
• A méz, valamint a barna cukor sem férnek bele a diétába, annak ellenére, hogy sokan egészségesnek gondolják fogyasztásukat.
• Az aszalt és a kandírozott gyümölcsök is egyértelműen kerülendők diabéteszes diéta esetén.
• A gyümölcsök közül a banán, a szőlő, valamint a görög- és sárgadinnye fogyasztása nem megengedett. A banán és a szőlő nagyon magas szénhidráttartalma miatt került tiltólistára. A dinnyék nem a magas szénhidráttartalmuk miatt tiltottak.
• Az olajos magvak közül a gesztenye fogyasztása nem megengedett, de ősszel pár szem sült gesztenye megengedett, a gesztenyepüré azonban semmiképpen!
• A kizárólag fehér lisztből készült termékek tiltólistán szerepelnek. A finomított fehér búzalisztből készült péktermékek és tészták magas glikémiás indexszel rendelkeznek, ezért hamar megemelik a vércukorszintet. A hagyományos kenyér, kifli, zsemle, valamint a cukrokban is gazdag péksütik, mint a kakaós csiga, bukta, sajtos pogácsa nem illeszthetőek be az étrendbe.
• Főtt étel készítésénél a sűrítési eljárásra (rántás, habarás, lisztszórás) használt fehér lisztet le kell cserélni teljes kiőrlésű vagy rozslisztre.
• Reggelire kerülendők az úgynevezett gyors felszívódású szénhidrátok, a tejcukor (laktóz) és a gyümölcscukor (fruktóz), amelyeket a szervezet nagyon könnyedén egyszerű cukorrá képes bontani, így hirtelen vércukoremelkedést okoznak a szervezetben.
• Az extrudált, puffasztott termék glikémiás indexe magasabb, mint az alapélelmiszeré.
• A pürésítés, a turmixolás lényegében roncsolás. A szétdarabolt rostok gyorsan felszívódnak, hamar megemelik a vércukrot. A mirelit hasábburgonya azért szép szabályos alakú, mert pürésítik a krumplit, majd formába nyomkodják. Azért, hogy ropogósra lehessen sütni, keményítőbe forgatják.
• A zsíros húsok, mint az oldalas, tarja, szalámi, hurka vagy kolbász, a koleszterinszintre is negatív hatással bírnak, és a terhesség után sem javasolt gyakori fogyasztásuk.
• A tejtermékek közül a vajat, tejfölt, érett sajtokat kell helyettesíteni sovány verziókkal.
• A párizsi, a virsli húspépből készül. Ebbe sok mindent beledarálnak, így elképzelhető, hogy szénhidrát is kerül a késztermékbe.

Amit érdemes fogyasztani:

• Ha mégis édesre vágyunk, cukormentes termékeket válasszunk! Ezeket sem lehet korlátlanul fogyasztani!
• A megfelelő mennyiségű és minőségű pékáruval lehet fedezni a reggeli szükséges szénhidrátmennyiséget. Megfelelő a magas rosttartalmú gabonából készült teljes kiőrlésű vagy rozskenyér.
• Gabonakészítmények terén számtalan olyan alapanyag és helyettesítő létezik, amelyeket cukorbetegként vagy akár inzulinrezisztensként is szabad fogyasztani. A teljes kiőrlésű kenyerek, tészták, a gersli, bulgur, kuszkusz, árpapehely mind lassan szívódnak fel, ezért nem emelik meg hirtelen a vércukorszintet.
• A kenyér mellé fogyasztható felvágott, sajt; a kenőanyag mennyiségét a kismama tápláltsági állapota szabja meg.
• A kisétkezésekre (tízórai, uzsonna és utóvacsora) megengedett szénhidrátmennyiség nem állhat csak gyors felszívódású szénhidrátból. Tejet, tejterméket, gyümölcsöt vagy gyümölcskészítményt nem ideális önmagában fogyasztani. A kismamák leggyakrabban a gyors felszívódású szénhidrátot tartalmazó ételt valamilyen cukormentes termékkel kombinálják, amelyet édesítőszerrel lehet ízesíteni.
• Ebédnél a köreteket, illetve a zöldségeket mindig nyers állapotban, főzést megelőzően kell kimérni.
• A zöldségek és gyümölcsök terén több is létezik, amelyek korlátlanul fogyaszthatók, akár önmagukban, akár köretként használjuk fel őket. Ráadásul fontos is, hogy elegendő mennyiséget fogyasszanak belőle a várandós nők: a rengeteg zöldség és gyümölcs ugyanis fedezi a kellő vitamin- és rostmennyiséget.
• A salátafélék, paradicsom, uborka, retek, padlizsán, sóska, spenót és a brokkoli, valamint a cseresznye, málna, szeder, áfonya és a citrusfélék is ezek közé tartoznak.
• A hüvelyeseket hetente 1-2 alkalommal érdemes csak ebédre vagy vacsorára választani.
• Ezeken kívül a kiegyensúlyozott étrendbe a természetes vagy mesterséges édesítőszereket (stevia, xilit, eritrit) és a telítetlen zsírsavakat is be lehet illeszteni. Utóbbiakat a növényi zsiradékokban és a sovány fehérjék rejtett zsírtartalmában lehet felfedezni.
• A szakemberek véleménye szerint a várandós kismamáknak alapvetően nem szabad alacsony szénhidráttartalmú diétát folytatniuk, gyakorlatilag jó, ha a kalóriabevitel fele leginkább szénhidrátokból származik, mivel glükózzá alakulnak, amire a magzatnak szüksége van. A szénhidrátok fehérjét és zsírokat is biztosítanak a babának, amelyek hozzájárulnak a kicsi optimális fejlődéséhez.
• A teljes kiőrlésű gabonafélék az összetett szénhidrátok és rostok kiváló forrásai. Energiát biztosítanak az anyának és a babának, valamint segítenek megelőzni a székrekedést. A teljes kiőrlésű gabonafélék közé tartozik a barna rizs és a quinoa is. Ilyen típusú tésztákat akár házilag is készíthetünk.

Glikémiás index és rostbevitel

A pürésítés kerülése és a különböző lisztkombinációk alkalmazásának fontossága akkor válik érthetővé, ha ismerjük a glikémiás index fogalmát. A glikémiás index olyan jelzőszám, amely megmutatja, hogy az adott élelmiszer szénhidráttartalma milyen gyorsan emeli meg a vércukorszintet azonos mennyiségű cukor vércukoremelő hatásához viszonyítva. A glikémiás index csökkentése érdekében érdemes a magas rostbevitelre is figyelni, hiszen ezek olyan élelmiszerösszetevők, amelyek a szénhidrátok felszívódását tudják lassítani, azaz mérséklik a szénhidrátok vércukoremelő hatását.

A zöldségek közül a hüvelyesek (kivéve a zöldbab) és a sütőtök mennyiségére érdemes odafigyelni magasabb szénhidráttartalmuk miatt.

Táplálkozási javaslatok trimeszterekre bontva

A várandósság kilenc hónapja izgalmakkal teli időszak minden nő életében. A kismamák teste óriási változáson megy keresztül, a baba érkezésére pedig fizikálisan és mentálisan is fel kell készülni. A terhesség alatt az anyagcsere és a vércukorszint szabályozás is átalakul, így jelenhet meg egyes nőknél a terhességi cukorbetegség.

Első trimeszter (1-3 hónap)

Az étvágy nő - ezt próbáljuk zsírszegény, cukormentes élelmiszerek fogyasztásával csillapítani. A 6. és 12. hét között jellemzőek lehetnek a reggeli rosszullétek, hányinger, hányás. Ennek csillapítására jó lehet a felkelés előtt elfogyasztott keksz, kétszersült, kevés tea, mely után még 15 percig maradjunk az ágyban, pihenjünk. A hányingert elkerülhetjük gyakori, kis mennyiségű étkezéssel. Azt együk, amit megkívánunk (de ez ne vezessen egyoldalúsághoz). Segíthetnek továbbá a hideg, savanykás italok, a fehérjében gazdag vacsora, B6-vitamin, gyömbér, valamint a dohányzás, kávéfogyasztás, alkoholfogyasztás mellőzése.

Az energiaszükséglet az első trimeszterben (1-3 hónap) alig 6-7%-al növekszik, ez körülbelül 150 kcal-t jelent naponta. Ha a kismama sovány, a baba is alacsony testtömeggel születhet, aminek talaján később cukorbetegség, szív és érrendszeri betegségek alakulhatnak ki. A várandósság első harmadában legfeljebb 6-7%-kal nő az energiaigény, ami nem többet, mint 150 kcal energiatöbbletet jelent naponta. Amennyiben a fizikai aktivitás jelentősen csökken, és/vagy a kismama már a terhesség kezdetén túlsúlyos, ne növelje a napi energiabevitelét.

Második és harmadik trimeszter

A gyomorürülés ebben az időszakban gyorsabbá válik, a tápanyag felszívódás pedig hatékonyabbá. A súlygyarapodás ekkor már látható méreteket ölt. Gyakran előfordul székrekedés. Megelőzésére a hagyományos módszereken kívül (például aszalt szilva beáztatott leve, szilvalekvár, utifűmaghéj, zabkorpa, zöldség, gyümölcs és levük, joghurt, kefír, langyos víz) szükség lehet gyógyszeres kezelésre. Figyeljünk, hogy csak olyan szert válasszunk, ami nincs káros hatással a magzatra. Ezt érdemes egyeztetni a kezelőorvossal!

Később már ennél többel, mintegy 300 kcal energiával növekszik az igény. Az energia bevitelt az első trimeszterben napi 150-200 kcal-val kell emelni, ezután pedig napi 300 kcal-val. (Ez az első időszakban kb. napi 2200-2300 kcal-t jelent, utána napi 2500 kcal-t). Az értékekből is látszik, hogy a terhesség nem a fogyókúra időszaka! Az energia bevitel növelésével együtt fontos, hogy a minőségre is ügyeljünk. Ne édességekkel, zsíros ételekkel próbáljuk fedezni a többlet energiát, hanem tejtermékekkel, teljes kiőrlésű gabonával és gyümölcsökkel.

Makrotápanyagok és vitaminok a terhesség alatt

A várandósság alatt fokozatosan gyarapszik a testtömeg. A súlygyarapodás ideálisan a terhesség folyamán összesen 10-12 kg-ot ér el. A gyarapodást a magzat (3,4 kg), az anyaméh (0,9 kg), a méhlepény (0,7 kg), a magzatburok, a magzatvíz (0,8kg), az anya vérmennyiségének növekedése (1,2 kg), a folyadék visszatartás (1,4 kg), a zsírlerakódás (3 kg) és az emlők mirigy-állományának növekedése (0,45 kg) alkotja.

Hangsúlyozandó a megfelelő energiabevitel is, normál testsúlyú kismamáknak általában napi 1800 kalóriát, míg túlsúlyos kismamának napi 1500 kalóriát tartalmazó étrend követése javasolt. A csak diétával kezelt kismamáknál a leggyakrabban javasolt étrend a napi 150 gramm szénhidrát 5 étkezésre elosztva, vagy a napi 160 gramm szénhidrát 6 étkezésre elosztva.

Tervezett és „véletlen” fogantatásnál is nagyon fontos, hogy a kismama a megfelelő tápanyagokhoz, energiához jusson. Legjobb esetben a kismama vagy leendő kismama testtömege normális értékű. Ennek legegyszerűbb megítélése a BMI érték kiszámításával történik. Ha a BMI 18,5-25 közötti (még jobb, ha 20-22 közötti) értéket mutat, nincs ok aggodalomra. A kismama nem megfelelő testsúlya a babára ugyanúgy veszélyt jelent, mint a mamára.

A terhességi cukorbetegség alatt alkalmazott étrend általában könnyen betartható, nem jár drasztikus lemondásokkal. Elsődleges célja az egészségmegőrzés, a diétát pedig érdemes folytatni a baba megszületése után is.

Fehérjeszükséglet

Napi 90-110 g fehérjebevitelre van szükség a várandósság ideje alatt. Fontos, hogy a napi fehérjebevitel legalább fele állati eredetű legyen. Tehát hús, tojás vagy tejtermék. Ezt kiegészítve fogyaszthatunk teljes kiőrlésű kenyeret, búzacsírát, dióféléket, olajos magvakat. A kismama napi szinten fogyasszon sovány húsrészeket, 5 deci tejet, joghurtot vagy kefirt, sajtot, tojást akár 5-7 darabot heti szinten; kedvező zsírsavösszetétele miatt heti 1-2 alkalommal halat; belsőségeket viszont csak legfeljebb 2-3 hetente ehetnek a várandós nők.

Zsírszükséglet

A napi összes energia bevitel 25 százalékát tanácsos ebből a tápanyagcsoportból fedezni. Ez kb. napi 60-70 g zsírt jelent. Ügyeljünk, hogy sovány húsokat és felvágottakat vásároljunk. Emellett az ételkészítés során kerüljük a bő zsiradékban sütést, sok olaj használatát. Ételkészítéshez használhatunk napraforgó olajat, salátákhoz különböző mag- és csíra olajokat.

Az előforduló zsíranyagcsere-zavarok esetén, az étrendbe jól beépíthető növényi zsiradék/olaj (hőfoktól függ) a kókuszzsír. A kókuszzsír egy rendkívül eredményesen használható zsiradék, könnyen emészthető, rövid-, és közepes hosszúságú zsírsavakat tartalmaz. A sztearinsav (hosszú szénláncú zsírsav) csökkenti a zsiradékok, olajok emészthetőségét.

Szénhidrátok és várandósság

Az energiaigényünk felét érdemes szénhidrátokból fedezni. Ez körülbelül naponta 300-350 g szénhidrátot jelent. Az egyszerű szénhidrátok csoportjába tartozó kristálycukrot, valamint az ezekből készülő ételeket minél ritkábban, kis mennyiségben fogyasszuk. Részesítsük előnyben a magas keményítő tartalmú, összetett szénhidrátokat. Ezek közül is a magas rosttartalmú liszteket, kenyereket, péksüteményeket, gabonapelyheket, gabonaféléket - ilyen a búzakorpa, teljes kiőrlésű liszt, félbarna kenyér, barna kenyér, rozskenyér, graham zsemle, kornspitz kifli, zabpehely, köles, hajdina, bulgur. Az összetett szénhidrátok csoportjába tartoznak a zöldségek és gyümölcsök is, naponta legalább négy alkalommal fogyasszunk belőlük.

Vitaminok és ásványi anyagok

Átlagosan körülbelül egyharmaddal növekszik a szükséglet ezekből az anyagokból. Kivétel a vas és a folsav, ami megduplázódik, valamint a kalcium és magnézium, ami nagyjából másfélszeres mennyiségben szükséges. A vitaminok, ásványi anyagok természetes forrásai:

Túlzott mértékű kalcium, vas bevitele csökkentheti a cink felszívódását. Ezek az életfunkciókhoz elengedhetetlen anyagok általában nincsenek meg az emberi szervezetben, így kívülről kell bejuttatnunk őket. Legszerencsésebb természetes formában elfogyasztani a vitaminokat, ásványi anyagokat, mert így szívódnak fel a leghatékonyabban. Ha nem tudjuk magunk számára a vegyes táplálkozást biztosítani vagy az orvos úgy rendeli, étrend kiegészítők formájában is hozzáférhetők.

Folyadékbevitel

Ha a várandós anyukának nincsenek ödémás tünetei (vizesedés főleg a lábon), nem kell a folyadékfogyasztást korlátozni. Mivel a konyhasó vízvisszatartó hatású, hajlamosít az ödémák kialakulására, azok lassúbb apadására. A napi folyadékigényt főleg italokból elégítjük ki, de egyes táplálékok is jelentős mennyiségű vizet tartalmaznak (gyümölcsök, zöldségek, savanyított tejtermékek, levesek, mártások, főzelékek). A szomjúság legjobban ivóvízzel, ásványvízzel oltható. A napi folyadék szükséglet kb. 2 liter.

Ennek fedezésre az italok közül legalkalmasabb a jó minőségű víz és ásványvíz, a natúr vagy hozzáadott cukrot nem tartalmazó gyümölcs-zöldséglé, natúr gyümölcstea. Az értékes innivalók sorában a tej, tejes italok-turmixok és az ivójoghurt, kefir is igen csak említésre méltó. A tej 87-89%-át víz alkotja, többi részét, pedig magas biológiai értékű fehérje valamint tejcukor és tejzsír. Várandósoknak az első trimeszterben (a várandósság első 12 hetében) különösen óvakodniuk kell a túlzott beviteltől, szívfejlődési rendellenességet okozhat.

Mintaétrend

Cikkünk lezárásaként megosztunk egy mintaétrendet, amely megfelelő arányban tartalmazza a makrotápanyagokat, mindemellett pedig vitaminokban, rostokban és ásványi anyagokban is gazdag (Henn Dóra, dietetikus, Vanderlich Egészségcentrum).

1 nap mintaétrend várandósok számára - 2500 kcal

• Reggeli: 3 dl barackos tea, 40g sonkaszalámi, 10g zöldfűszeres margarin, 100g rozsos kenyér, 100g fejes saláta
• Tízórai: Banánturmix (100g banán, 2 dl tej, kevés cukor), 30g babapiskóta
• Ebéd: Zöldborsókrém leves pirított zsemlekockával, Pirított máj, petrezselymes burgonya, Kefíres uborkasaláta, ásványvíz
• Uzsonna: Mediterrán tál (paradicsom, mozzarella, olajbogyó), 3 db abonett
• Vacsora: 3 dl citromos tea, 80g húskrém (pulykahús, vöröshagyma, tej, tejföl), 120g Graham kenyér, 100g retek

A kisétkezésekhez változatossá lehet tenni az alábbiakkal: háztartási keksz, korpovit keksz, müzli szelet, zabkeksz, zabpehely. Reggeli folyadék a tea alternatívájaként lehet tej, kakaó. Hetente 4-5-ször szerepeljen főzelékféle (csőben sült, töltött ételek) és a krumpli, tészta, rizs lehetőségeket variáljuk a fennmaradó napokon.

tags: #szenhidrat #tablazat #terheseknek