A modern társadalom kihívásai számos stresszfaktort jelentenek, különösen a kismamák számára. Szendi Gábor, ismert pszichológus, több alkalommal is kifejtette véleményét a kismama depresszióval kapcsolatban, rávilágítva a probléma gyökereire és lehetséges megoldásaira.
A kismama depresszió és okai
A kismama depresszió egyre gyakrabban érinti a nőket a gyermek születése után. Szendi Gábor (55) pszichológus szerint ez egészen pontosan szorongás, amelyet az önértékelési problémák, a magára hagyatottság érzése és a túlzott elvárások táplálnak.
A szakember véleménye szerint az érintett kismama úgy érzi, magára maradt a gyerekkel járó felelősséggel, egyedül kell biztosítania a gyerek szükségleteit, és túlzott elvárásokat támaszt saját magával szemben.
Társadalmi elvárások és a női szerep
Szilágyi Gyula (62) szociológus szerint a nőknek ma egyszerre kellene édesanyának és karriert építő nőnek lenniük, ami összeegyeztethetetlen. A XX. század óta állítja ez a keserves választás elé az anyaszerep a nőket: baba vagy karrier?
Azelőtt a családon belül építettek karriert. A nő volt a csodált szakácsnő, csodás családanya, a barátnő, és a nő szervezte a vendégségeket, vagyis a társasági életet is. Nem volt idejük és okuk depresszióba esni. A férjük cserébe eltartotta őket.
Szakértői segítség és önsegítő stratégiák
Szendi Gábor hangsúlyozza, hogy pszichológushoz kellene fordulni, ha egyedül nem tudja helyére tenni magában a dolgokat. Ne szégyelljen szakorvoshoz vagy pszichológushoz fordulni! A szakemberek segíthetnek a szorongás kezelésében és az önértékelési problémák feloldásában.
Postpartum Depression: What Every New Mom and Partner Should Know + Signs, Symptoms, and Support
Példák hírességektől és a média szerepe
Gráf Csilla, Maksa Zoltán humorista felesége története, amelyet a Blikk megírt, jól példázza a kismama depressziót. Szavai szerint „A napjaim azzal telnek, hogy a gyerekkel foglalkozom, és egyedül húzom itthon az igát.”
Liptai Claudia (35) is beszélt arról, hogyan oldotta meg a helyzetet kislánya, Panka Sára születése után: „A napi négy-öt órás különlét jót tett nekem, ő pedig észre sem vette. Az elején még behoztam a szoptatások miatt magammal, aztán pedig amikor már lehetett, otthon maradt Karcsival. Nem bántam meg!”
Bartha Szilvia (38) a karrierjét is feláldozta a gyermekvállalásért: „Már a gyermekeink születése előtt eldöntöttem: amíg ők igénylik, hogy otthon legyek, nem megyek vissza dolgozni. Ehhez tartom is magam, pedig szinte minden évben megkeresnek ilyen-olyan televíziós ajánlattal. De nem tenném meg a lányokkal.”
Szulák Andrea 42 évesen szülte kislányát, Rozinát, és csak olyan munkát vállal el, amely nem sérti a kicsi és az ő közös életét. „Mindig csak annyi munkát vállalok el, hogy amellett Rozinával is elég időt lehessek. Eleinte lelkiismeret-furdalásom volt, de ő észre sem vette a hiányomat. Amikor nem én vagyok vele, akkor a papája, Gábor helyettesít.”
A paleolit táplálkozás és a hangulati élet
Szendi Gábor nem csak a pszichológia területén aktív, hanem a táplálkozás és a betegségek kapcsolatát is kutatja. A „Boldogtalanság és evolúció” című könyvében a táplálkozás és a hangulati élet összefüggéseiről tájékoztat.
A paleolit étrendre való átállás rendkívül hatásosnak bizonyult túlsúly, vagy különféle betegségek kezelésére, és javíthatja a hangulati életet is. A természeti népek körében, akik aszerint táplálkoznak, amire az evolúció során adaptálódtunk, ismeretlen a szívbetegség, a cukorbetegség, az autoimmunbetegségek vagy a rák. Ezek a megbetegedések mind a modern táplálkozás következményei.
A paleolit táplálkozás elveivel és a nyugati világ táplálkozásának tudományos kritikájával megismerkedhet Szendi Gábor „Paleolit táplálkozás” című könyvéből. A táplálkozás és a betegségek kapcsolatáról újabb könyvében, a „Paleolit táplálkozás és korunk betegségei” című művében olvashat.