Száraz bab babáknak: Mikortól és hogyan adható a hüvelyesek királya?

A szülők gyakran szembesülnek a kérdéssel, hogy mikortól és milyen formában adhatnak száraz babot gyermeküknek. Bár a hüvelyesek magas rosttartalma és nehezebb emészthetősége miatt óvatosságra intenek, megfelelő konyhatechnikával és a gyermek egyéni fejlődésének figyelembevételével a bab a totyogós kortól beilleszthető az étrendbe, számos előnyös tulajdonsága miatt.

Miért fontos a fokozatosság a hozzátáplálásban?

Az anyukák egy része hajlamos "mielőbb felnőttet csinálni" a kicsikből, ami a hozzátáplálás során is megnyilvánulhat. Fontos azonban megérteni, hogy a hozzátáplálás egy vidám felfedezés kellene, hogy legyen, nem pedig egy stresszes folyamat, ahol a gyermek idő előtt eszik "felnőttes kajákat". A babák fejlődése egyéni ütemben zajlik, és türelemre van szükségük ahhoz, hogy elsajátítsák az új ízeket és textúrákat.

A 7-9 hónapos baba már elméletileg 1-2 hónapja kóstolgat, eszeget. A hozzátáplálás elején a pürék egy, két összetevősek voltak, majd 1-2 hét múlva jött a tápanyagokkal való feltöltés fehérjékkel, vassal, szénhidrátokkal, zsírral. Ez nem azt jelenti, hogy a gyermek steaket eszik innentől tehéntejjel, de nem is kizárólag almát és répát hónapokig.

A pürék állaga is változott eddig, a kicsit folyósabb püréktől hamar eljutottunk a „megáll a kanál benne” pürékig. Darabokat nem tettünk bele, mert a baba attól öklendezne. Azonban az is lehet, hogy a baba nem pürével kezdett, hanem mivel fejlett volt, jól ült és nagyon ügyes volt - darabos falatokat kapott.

A hozzátáplálás fázisai és a megfelelő ételtextúrák

Darabos ételek és az önálló evés

Az önálló evés nem egyedül evést jelent, hanem azt, hogy a gyermeknek biztosítjuk azokat a feltételeket, amelyek mentén ő gyakorolhat, tapasztalhat a finom falatok által. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő ülési pozíció: a baba ne dőljön hátra, medencéje ne essen hátra. Ha a szék jól van beállítva, a baba képes a stabilitásra, és az evésre tud koncentrálni. A félrenyelés nagyobb rizikó, ha nincs ez beállítva, és ahhoz elég 2 másodperc is a rossz ülésből.

A pürés szakasz rövid, de fontos része lehet a táplálási folyamatnak. Vannak babák, akik kitűnően, egészségesen elvannak a BLW-módszerrel, míg másoknak problémáik vannak (tápanyaghiány, vashiány, alultápláltság, kalóriahiány, gyakori öklendezés, stb.). Babát tekintve, egyénileg kell megválasztani a neki megfelelő módszert. Amint rátértünk a darabos étkezésre, onnantól időnként azért kínáljunk pürés állagú ételeket is, hogy kitegyük a babát ennek a textúrának is.

Ha a baba többször megtagadja a püréket (nem kilöki a nyelvével), ajánljunk neki puha, kézre fogható (finger food) ételeket. Azonban, ha a babának gondjai vannak a puha ételekkel, (pl. sokat öklendezik tőlük még úgy is, hogy biztosan jól ül és a falatok puhák ÉS jó az alakjuk, de így is ez történik vagy nagyon sokszor kiköpi), maradjunk még a püréknél néhány hétig.

A baba elsőként „csócsáló” mozdulatokkal eszik (állkapocs fel-le mozog), amikor elkezd darabos ételeket enni. Körülbelül 6-7 hónapos korára a baba új készséget mutat: ez pl. a nyelv lateralizációja, annak érdekében, hogy az ételt jól mozgassa a szájában, és ételt vigyen a szája hátsó részébe lenyelés céljából. Van különbség az öklendezés és a fulladás között. Azonban az ételekkel való küzdelem, - mielőtt a baba elsajátítaná a nyelés alapjait -, felesleges stresszt okozhat mind a gondozóknak, mind a gyermeknek.

Ha a baba a darabos ételektől hetekig, hosszabb ideig, vagy rendszeresen öklendezik, érdemes sorra venni a tipikus hibákat (etetési pozíció, falat formája - ne legyen pinduri! -, stb.). Az öklendezés el fog tűnni, hiszen az ezt kiváltó terület a nyelven hátrébb fog vándorolni idővel. Segít a megfelelő rágóka és formájú étel, hiszen ezek ingerlik a területet. Ha ezt a kis teste megszokja, tűrni is fogja idővel. 7-9 hónapos korban/darabos ételek kezdetekor ez a finger-food (hosszúkás, kb. hüvelykujjnyi) méret. Elsőként olyan állag, amelyet a szülő össze tud nyomni a saját ujjaival, azaz nem alaktartó (alias puha). Alaktartó ételeket NE ADJUNK MÉG: pl. répa, alma, dió, mandula, mogyoróvaj.

A forma az ekkori jellemző fogás-technika miatt is fontos, ugyanis marok-fogással fog a gyermek kb. 9-12 hónapos koráig (átlag 9 hónap körül). 9-12 hónapos kor körül alakul ez majd át szép fokozatosan a csipesz/csippentő fogássá (cél: mutató-, és hüvelykujjal való csippentés). Akkor fognak jönni a majd min. 1cm X 1cm méretű kisebb, puha falatkák (pl. párolt zöldborsó, áfonya, reszelt sajt, tojás kocka, eper kocka, stb.).

Finger food példák babáknak

Kerülendő ételek: érme alakú, keresztmetszetben/vagy gömb alak (pl. szőlő), kemény állag (pl. hámozatlan gyümi/zöldség (alma/kiwi/körte/uborka)), ragadós állag (pl. mogyoróvaj, pillecukor, gumicukor, aszalt gyümi). Amíg a baba nem rágja jól a puha finger foodokat, ne adjunk neki kekszet se! A keksz külön kategória, ugyanis az a szájban a harapás hatására apró darabokra, morzsákra esik szét. Nem ajánlott az első időszakban (össze lehet turmixolni, így por lesz belőle, ezzel süthetünk, főzhetünk, pl. kókuszgolyót ami már jó állag).

A rágásra szoktatás

A rágásnál segíti az állkapocs erősödését, fejlődését, száj körüli izmokat edzi egy szuper rágóka is (nem mindegy a formája, anyaga, textúrája). A szakemberünk nyelésterapeuta, átnézi a baba ülési evéspozícióját, beállítja, ahogyan a biztonságos és fejlettségéhez igazodó falatokat is. Rágásra szoktatás: segíteni kell általában a babáknak ebben, nem mindig megy automatikusan, sikeresen. Ezt belemártjuk valamilyen addig fogyasztott pürébe/mártogatósba, és a mi, felnőttek a baba szájába a nagyőrlők területére (ínyen, hátul) visszük (1.: középvonal, 2: elhúz, 3: mindkét oldal). A pufival vigyázzunk, tápértéke nem nagyon van, de arra szuper, hogy csak 1x kell ráharapni és elolvad a szájban.

Hogy szoktassuk le a babát a harapásról? | Babamánia

Ha a baba egészséges és fejlett (pl. jól ül a székben, nem babaszékben medöntve talptámasz nélkül, nem is öklendezik sokat), jöhet a puha fingerfood (ez a kb. 7-9 hónapos kor). Átmenetben ekkor, 7-9 életkorban még van püré is, nem egyik napról a másikra iktatjuk ki (kísérő). Lehet benne tunkolni (dip/szósz), lehet köret. Ha ez megy, jöhet kb. 9 hónapos kor körül a kisebb 1cm x 1 cm-es falatka, más textúrák (reszelt sajt, rizs - ez nehéz, ne kézzel, tegyünk rá valami „ragasztót” -szósz/szaft stb. - csemege kukorica, stb.). Jön a muffin, a hasábra vágott gofri - mindet lehet tunkolni, ez segít a nyelésben/rágásban. Puha, nyers zöldségek (pl. uborka). Ha ez megy, jöhet kb. 9-12 hónapos között a keksz. A nagyon kemény dolgokkal (pl. nyers répa, alma, dió, mandula) legalább 2 éves korig várjunk. Tudom, rengeteg baba eszi ezeket korábban gond nélkül, de sajnos többen kórházba is kerülnek miatta, ugyanis ha félrenyeli, a kemény falat lejuthat a tüdőbe is, gondot okozva. Könnyebb ezeket félrenyelni, csökkentsük ennek valószínűségét úgy, hogy adjuk ezeket, de a megfelelő állagban (pl. reszelve).

Hüvelyesek a babák étrendjében

A gyermekorvosok általában óva intenek a hüvelyesektől, de a megfontolt válaszhoz ismerni kell a fenti táplálékok biológiai értékét, egészségvédő hatását és nem utolsósorban a kisgyermekek emésztési jellemzőit. A totyogósoknak már jó szívvel adhatók hüvelyesek, de nem mindegy, hogyan készítjük el a kicsi ételét. A féléves csecsemő hozzátáplálásakor természetesen nem ezek a választandó zöldségek, de megfelelő konyhatechnika alkalmazása után a totyogósoknál már elgondolkozhatunk azon, hogy a hüvelyes növények milyen formában kerüljenek a tányérba. Hat hónapos kortól a hüvelyesek közül először is főzzünk felesborsót, zöldborsót, vörös lencsét, barna lencsét, s mindent turmixoljunk!

A hüvelyesek eredete és története

A hüvelyesek termése nem csak az éréskor fogyasztható, kiválóan eltartható, tárolható télen, ami ugyancsak előnyt jelentett régen. A szegények kaviárjának is becézett lencse őshazája Afganisztán vidéke, de Mezopotámiában és Egyiptomban is termesztették. Az indiai konyhának ma is az egyik fontos alapanyaga. A Nílus vidékéről jutott el Görögországba, majd a Földközi-tenger egész vidékére. A lencse fontos szerepet játszott a néphitben és a népi gyógyászatban is. A növény népszerűsége a XVII-XVIII. századtól a sokféle borsó és bab elterjedésével jelentősen csökkent, de az újévet még ma is lencséből készült étellel köszöntjük, mert a babona úgy tartja, hogy aki lencsét eszik, annak az új esztendőben sok pénze lesz.

A bab hazánkba a török hódoltsággal érkezett, nagy kerülővel, mivel őshazája Dél-Amerika. A törökök előtt Európában a lóbab és a nyugat-ázsiai lubia szolgált bab jellegű főzeléknövényként. Kínában és a világ több táján ma is számos egyéb babfajtát termesztenek, nálunk az amerikaiak honosodtak meg. Ugyancsak Afganisztán, Abesszínia a borsó első előfordulási helye, s csak később érkezett a Földközi-tenger vidékére. Akkor még csak az érett, száraz vagy felesborsó jelentette a táplálékot, amelynek magas keményítőtartalma bőséges energiaértéket képviselt. A zöldborsót csak a XVII-XVIII. század fordulóján kezdték el fogyasztani Franciaországban. Jó tulajdonságaiért és kellemes ízéért a magyar konyháművészetben is régóta jelentős szerepet tölt be, számtalan fajtája ismert, hazánkban mintegy 25-30 félét termesztenek.

A hüvelyesek elterjedési területei a világban

A hüvelyesek előnyei

Ma a hüvelyesek magtermését jó ízéért, magas keményítő-, azaz szénhidráttartalmáért fogyasztjuk. A fokozatos lebomlás miatt a vércukrot is lassan emeli meg, ami egyenletes, egészséges vérszintet, tartós jóllakottságérzetet ad. Némely fejlődő, szegény országban (főként Ázsiában) ma is néphagyománynak számít a bab- és a lencseevés: az édesanya megrágott formában tömi a magvakat csecsemője szájába.

A hüvelyesek magtermése - különösen szárított formában - hatvan-nyolcvan százalékban tartalmaz keményítőt, így jelentős energiaforrás. A bab, a borsó és a lencse fehérjetartalma is magas, 25 százalékos, és aminosav-összetételében is csaknem komplett. Kiváló a hüvelyesek ásványianyag-összetétele: magnézium, kalcium, kálium, króm, vas, vitaminok. Sok B- és E-vitamin van bennük, és az ugyancsak immunfunkciókban szerepet vállaló folsav-koncentrációjuk is magas. A hüvelyesek oldhatatlan és oldható rostokban is gazdagok. Az oldható rostok a bélbaktériumok segítségével lebomlanak, hasznosulnak (vitamin-, zsírsavképzés stb.), és támogatják a bél immunológiai feladatát, a bélhámsejtek táplálását. Az oldhatatlan rostok a bélmozgás serkentői, ami által a salakanyagok eltávoznak. A zöldborsó kisebbeknek is ajánlható, de a szárazborsó gyakran okoz gondot a bélműködésben, ezért csecsemőknek és bölcsődés korú gyermekeknek nem ehetik, és idősebbeknek is csak mértékkel adható.

A száraz bab, mint tápláló alapanyag

A bab önmagában jó rost- és növényi fehérjeforrásként ismert, de vasat, magnéziumot, káliumot és cinket is tartalmaz. Kevés az ennyire sokrétű, tápanyagban gazdag alapanyag, ami ráadásul pénztárcabarát is. A száraz bab sokrétű, tápanyagban gazdag alapanyag, ami ráadásul pénztárcabarát is, ezért érdemes a konzerv bab helyett a száraz verziót választani.

TápanyagTartalom (100g száraz bab)Funkciók
RostMagasEmésztés segítése, jóllakottságérzet
FehérjeMagas (növényi)Izomfejlődés, szövetépítés
VasJelentősVérképzés, oxigénszállítás
MagnéziumJelentősIdegrendszer, izomműködés, csontozat
KáliumJelentősVérnyomás szabályozás, folyadékháztartás
CinkJelentősImmunrendszer, sebgyógyulás
B-vitaminokMagasAnyagcsere, idegrendszer
E-vitaminMagasAntioxidáns, sejtvédő
FolsavMagasSejtosztódás, vérképzés, immunfunkciók
Keményítő60-80%Energiaforrás

Hogy szoktassuk le a babát a harapásról? | Babamánia

A hüvelyesek hátrányai és felkészítésük

A hüvelyesek magas rosttartalmát mind a felnőttek, mind a gyermekek szervezete nehezen emészti. A magokban lévő szénhidrát-összetevők sok gázt képeznek, s ez érzékenyebbeknek bélfeszülést, fájdalmat is okozhat. Ugyanezek a rostok sok ásványi anyagot megkötnek, felszívódásukat megakadályozzák. Különböző konyhatechnikákkal segíteni lehet e nehézségeken. Kisgyermekeknek mindenképpen el kell távolítani a kemény cellulózhéjat. A magok víztartalmát áztatással (bár ez az ásványianyag-tartalmat csökkenti) növelni lehet, a rostok szerkezetének fellazításával csökkenthetők az emésztési panaszok. A hozzáadott fűszerek - só, hagyma - terhelik az emésztést.

Bármennyire is szeretjük például a csülkös bablevest, gyermekeink tányérjába jól átfőzött, és átpasszírozott, kevés sóval ízesített bab-, borsó- és lencsepürét tegyünk, azt is csak az első év végén, amikor már a hasnyálmirigy-működés biztonsággal megindult. Ha a gyermek a bélgázok okozta nehézségekkel egyébként is küszködik, a hüvelyesek élvezetét halasszuk a második évre, a csülökkel pedig várjunk az óvodáskorig. E zöldségeket tehát lehet a kicsiknek is adni, de leginkább a frissen érett formákat, a zöldborsót, a zöldbabot, természetesen átpasszírozott formában. Az élettani fejlődést és a gyermek egyéni reakcióit figyelembe véve a szárított magok kínálása a második évre maradjon, püré vagy híg leves formájában. A nehéz, magyaros készítési módokkal pedig várjunk leginkább kisiskolás korig.

Bab elkészítése babáknak

Az előző este beáztatott feles borsót (lehet száraz zöldborsó vagy sárgaborsó) csipetnyi sóval és cukorral, egy egészen kicsi fej egész hagymával, egy fél fehérrépával, egy kis szelet zellerrel és néhány szál petrezselyemzölddel kb. 30 percig lassú tűzön puhára főzzük. Az ínyenc módokon készülő bab- és lencsepürék felnőtteknek való ételek. Kicsiknek habarással vagy rántással és turmixolással készíthetünk egyszerű főzeléket. Az előző este beáztatott babot a bab héjától megtisztítva, kevés babbal turmixolva szoktatta hozzá a védőnő fia, akinek egyik kedvence lett.

Ahhoz, hogy a száraz, kemény babból krémes és könnyen emészthető étel váljon, két dolognak kell megtörténnie: először is vizet kell felvennie, majd hő hatására a belső szerkezetének meg kell változnia. A só és a szódabikarbóna kombinációja csodát tesz. A só segít fellazítani a sejtfalakat, míg a szódabikarbóna lúgos közegének köszönhetően a rost gyorsabban oldódik. Az eredmény? Rövidebb főzési idő, krémesebb textúra. A magas nyomás alatt történő főzés jelentősen csökkenti az időt, ráadásul a textúrán is javít.

A szárított bab szavatossági ideje 2 év, de használjunk egy évesnél fiatalabbat. Az áztatásra általában 4-6 óra elegendő, közben cseréljük a vizet. A babkészítésnél különösen fontos szerepet játszik a víz ph-értéke, ásványi és sótartalma. Egy példa: ha sütőport vagy szódabikarbónát adunk a főzővízhez, a magas alkálitartalom miatt hamar péppé főhet a bab. A főzővízbe tehetünk kevés asztali sót. Savas hozzávalókat (pl. paradicsom) csak a főzés utolsó szakaszában adjunk hozzá.

Mikor adható?

  • 1 éves kortól: Elméletileg adható. Az első adagból magát a babot ne add neki.
  • Védőnői javaslat: Minél később, de egyes védőnők szerint 1,5 éves korig jó, ha minden íz bevezetésre kerül.
  • Szakértői vélemény: A száraz babot a második életévre kell hagyni, püré vagy híg leves formájában, figyelembe véve a gyermek egyéni reakcióit.

tags: #szaraz #bab #babaknak