Ez a tájékoztató azoknak a szülőknek szól, akiknek a bölcsődés, óvodás vagy általános iskolás korú gyerekénél felmerült, vagy már be is igazolódott a sajátos nevelési igény (SNI) gyanúja, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTMN) merült fel.
Összegyűjtöttük, hogy mikor lehet hasznos az SNI-státusz megállapítása, milyen lépései vannak a folyamatnak, és mit tehetnek a szülők annak érdekében, hogy ezt a folyamatot a gyerek érdekében a leghatékonyabban kísérjék.
Mi az atipikus fejlődés és az SNI?
Atipikus fejlődésnek nevezzük, ha egy gyermek nem tipikusan, azaz nem a korának megfelelően fejlődik. Ahhoz, hogy a különleges bánásmódra szoruló gyerekek megkaphassák a számukra szükséges segítséget, a szakértői bizottságnak meg kell állapítania, hogy sajátos nevelési igényűek (SNI).
Ez azonban csak akkor indokolt, ha a gyereknek valóban különleges bánásmódra, kiemelt figyelemre van szüksége ahhoz, hogy megfelelően fejlődjön és teljesítsen az óvodában, iskolában. Ha erre különleges bánásmód nélkül is képes, akkor nincs szüksége az SNI-státuszra.
A sajátos nevelési igény megállapítását a pedagógiai szakszolgálatok végzik, ők döntenek arról, hogy a gyermek SNI-státuszba kerüljön. Azonban ahhoz, hogy ezt megtehessék, sok esetben szükség van előzetes diagnózisra. Jobb, ha a bizottsági vizsgálatot megelőzően már tisztában van a szülő a diagnózissal.
A szakértői bizottság az orvosi diagnózis (BNO-, DSM-V-kód) és a pedagógiai-gyógypedagógiai, illetve pszichológiai vizsgálat alapján besorolja a gyermeket valamelyik SNI-kategóriába, és leírja a véleményében, hogy milyen többletjogok járnak neki az óvodában vagy az iskolában.
Mikor merül fel az SNI gyanúja?
Az SNI gyanúja általában akkor merül fel, ha a gyermeknek több időre, más megközelítésre, fejlesztésekre, segítő eszközre van szüksége ahhoz, hogy a többiekkel együtt tudjon haladni az óvodai, iskolai környezetben. A bölcsődei nevelő jelezheti a gyermek nyelvi fejlődésének elmaradását, vagy a szülő észreveheti, ha gyermeke 2 éves és nem beszél.
Ha a gyermek fejlődésbeli elmaradása, és/vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség gyanúja merül fel 3 éves kor után, a járási pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságához kell fordulni. A sajátos nevelési igény a mozgásszervi-, az érzékszervi (látási, hallási), az értelmi, a beszédfogyatékosság, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén a halmozott fogyatékosság, az autizmusspektrum-zavar, az egyéb pszichés fejlődési zavar: súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar esetében mondják ki.
A szakértői vizsgálat kezdeményezése
A szakértői vizsgálat a szülő kérelmére, illetve, ha az eljárást nem a szülő kezdeményezi, a szülő egyetértésével indul. Az óvoda, az iskola, a bölcsőde, a család- és gyermekjóléti szolgálat/központ is kezdeményezheti a vizsgálatot.
A szakértői vizsgálatot írásban, a megfelelő nyomtatvány kitöltésével és a kért dokumentumok csatolásával kell kérni. Ez az első vizsgálat kérésekor kitöltendő dokumentum, amely részletes adatokat kér meghatározott szempontok alapján. A kérelmet a gyermekkel/tanulóval hivatalosan kapcsolatban lévő szakember tölti ki.
Az eljárás megindítása az Intézmény szakértői bizottságként eljáró azon feladatellátási helyénél kérhető vagy kezdeményezhető, amelynek működési körzetében a gyermek, tanuló lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy amelynek működési körzetében a gyermek, tanuló intézményes ellátásban részesül.
Szükséges dokumentumok
A vizsgálati kérelemhez csatolni kell minden korábbi egészségügyi dokumentumot (pl. születési zárójelentés, kórházi vagy egyéb ambuláns kezelőlapok, hallás, látás, mozgás vagy neurológiai, gyermekpszichiátriai vizsgálatok dokumentumai), a gyermek által használt segédeszközök (pl. hallókészülék, szemüveg…) dokumentumait, a gyermek friss hallás- és látásvizsgálatát, valamint az adatlapot a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére (15/2013. (II.26.) EMMI rendelet 4. melléklet). Adatszolgáltatásra kötelezett a gyermek házi-(gyermek)orvosa a területi védőnő által szolgáltatott információk felhasználásával. Kitöltése kötelező 5 éves korban.
A vizsgálat menete és időpontja
A szakértői vizsgálat időpontját a bizottság határozza meg, és erről, valamint a szakértői vizsgálat helyéről a szülőt értesíti levélben. A szakértői vizsgálat időpontjáról szóló értesítést a vizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelem megérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül, a vizsgálat időpontja előtt legalább tíz nappal meg kell küldeni a szülőnek.
A szakértői vizsgálat megkezdéséhez a szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő együttes jelenléte szükséges. Kétség esetén vélelmezni kell, hogy a vizsgálaton megjelent szülő a távollévő szülő képviseletére jogosult. Erről a jelenlévő szülőt tájékoztatni kell, az ezzel kapcsolatos nyilatkozatát be kell szerezni. A vizsgálaton a szülők mindvégig jelen lehetnek.
A szakértői bizottság szakemberei elvégzik a gyermek komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, szükség szerint orvosi vizsgálatát. Ha a vizsgálat során felmerül, hogy további vizsgálatokra van szükség a vizsgálati eredmények pontosítása, megerősítése érdekében, kiegészítő vizsgálatra küldhetnek külső szakemberhez.
A részképességek és a szakértői vizsgálat
Szakértői vélemény és következményei
Közvetlenül az elvégzett vizsgálatokat követően, a vizsgáló szakemberek szóbeli tájékoztatást adnak az elvégzett vizsgálatokról, illetve ekkor történik meg az előzetes vizsgálati vélemény ismertetése és átadása is, amely tömör összegzése a vizsgálat megállapításainak. A szakértői véleményt a vizsgálat lezárását követő huszonegy napon belül kézbesíteni kell a szülőnek.
A szakértői véleményben javaslatot tesznek a különleges bánásmódot igénylő gyermek ellátására, annak módjára, formájára és helyére, valamint az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusaira, a szükséges szakemberre és annak feladataira. Az érvényes szakértői vélemény megállapításai, javaslatai hatályosak és kötelező érvényűek az óvoda, iskola számára.
A szakértői bizottság a gyermek egyéni szükségletei alapján állapítja meg, hogy milyen típusú különleges bánásmódot igényel. Ez magában foglalhatja az államilag támogatott komplex gyógypedagógiai fejlesztést meghatározott óraszámban, kiegészítő szolgáltatásokat a pedagógiai szakszolgálatban, és könnyítéseket a tanulásszervezésben.
A szülőnek - a kézhezvételétől számítva - tizenöt nap áll rendelkezésre a szakértői vélemény felülvizsgálatának kezdeményezésére, ha nem ért egyet az abban foglaltakkal, vagy a kijelölt intézménnyel. A felülvizsgálati kérelmet a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál lehet kezdeményezni.
Felülvizsgálati eljárás
Az első vizsgálat után törvény szabályozza a felülvizsgálati kérelmet. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló, illetve egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermek esetében a szakértői véleményt az első hivatalból történő felülvizsgálat után addig a tanévig, amelyben a tanuló a tíz éves kort betölti, minden második évben, azt követően és egyéb fogyatékosság valamint autizmus spektrum zavar esetén, addig a tanévig, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti, minden harmadik tanévben hivatalból felül kell vizsgálni.
Tizenhatodik életév betöltése után a tanuló már nem kontroll köteles. A felülvizsgálatot az intézménynek kell kezdeményeznie. A szülő a felülvizsgálati eljárást bármikor kezdeményezheti.
Ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, vagy sajátos nevelési igényű, a szakértői bizottság hivatalból, hatósági megkeresésre, szülői kérelemre, vagy a gyermek nevelését ellátó óvoda, nevelését, oktatását ellátó iskola kérelme alapján felülvizsgálati eljárást folytat le.
Korai fejlesztés és gondozás
A korai fejlesztés és gondozás a komplex koragyermekkori intervenció és prevenció: az ellátásra való jogosultság megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek fejlődésének elősegítése, a család kompetenciáinak erősítése, a gyermek és a család társadalmi inklúziójának támogatása.
A korai fejlesztés és gondozás megkezdésére a szakértői bizottság tesz javaslatot. A korai fejlesztésben a 0-5 éves korú, testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos gyermekek részesülhetnek. 3 éves kor után azok a gyermekek részesülhetnek korai fejlesztésben, akiknek állapota nem teszi lehetővé óvodai nevelésüket.
Ha a gyermek bölcsődei nevelésben, gyermekotthoni ellátásban, fogyatékosok nappali intézményében, fogyatékosok ápoló-gondozó bentlakásos intézményében intézményi ellátásban részesül, a korai fejlesztést és gondozást - amennyiben a feladat ellátásához szükséges feltételek biztosítottak - az intézményben kell ellátni.
A heti időkeretet a szakértői bizottság állapítja meg. Az időkeretet a fejlesztést ellátó szakember a szakértői bizottság írásbeli egyetértésével módosíthatja. A fejlesztési tervet a szülővel ismertetni kell. A fejlesztési tervet legalább kettő, legfeljebb tizenkettő hónapra kell elkészíteni, időtartamát a fejlesztést ellátó szakember határozza meg a gyermek életkorának, diagnózisának függvényében. Az egyéni fejlesztési terv szükség szerint módosítható. A korai fejlesztést és gondozást végző szakember gyermekenként egyéni fejlesztési naplót vezet, és a gyermek fejlődését a fejlesztési év végén értékeli.
Utazási kedvezmény
Sajátos nevelési igényű, vagy korai fejlesztésben részesülő gyermek esetén, amennyiben a kijelölt intézmény nem a lakóhelyen található, az utazás költségét a társadalombiztosítás megtéríti. Az ehhez szükséges nyomtatványt a szakértői bizottság állítja ki, az iskola/óvoda pedig továbbítja a szülő felé.
A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók részére a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő nevelés igénybevételével összefüggő utazási költség megtérítéséhez szükséges igazolást az Intézmény szakértői bizottságként eljáró, sajátos nevelési igény megállapítására jogosult székhelyintézménye vagy tagintézménye központilag kiadott nyomtatványon állítja ki.
A gyermek, tanuló részére ellátást nyújtó köznevelési intézmény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló és kísérője részére a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást és utazásnyilvántartó-lapot ad ki központilag kiadott nyomtatványon, továbbá a kiadott nyomtatványokról - az átadás időpontját és az átvevő aláírását tartalmazó - nyilvántartást vezet.
Fontos jogi és gyakorlati tudnivalók
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, illetve az e törvény alapján hozott 15/2013 (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről alapvetően megváltoztatta a szakszolgálati tevékenységek ellátását és a szakszolgálati intézményrendszert.
Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a többi gyermekkel, tanulóval közös óvodai csoportban, iskolai osztályban azért nem szervezhető meg, mert az intézményi jegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi az illetékes jegyzőnek vagy tankerületi igazgatónak, akik intézkednek a megfelelő intézmény kijelöléséről.
Ha a gyermek halmozottan hátrányos helyzetű, az első vizsgálat alkalmával, a folyamatos figyelemmel kísérést lezáró vizsgálat alkalmával a szakértői bizottság - a szülő értesítésével egyidejűleg - megkeresi a Hivatalt szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő kirendelése céljából.
Amennyiben gyógyszeres ellátásra van szükség, annak beállítása orvosi feladat. Amennyiben segédeszközös ellátás szükséges, annak kiválasztása, beállítása (pl. hallókészülék, szemüveg), és használata szintén szakorvosi feladat.
Folyamatos figyelemmel kísérés
Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság első vizsgálata alapján valószínűsíthető az enyhén értelmi fogyatékosság, a gyermeknek folyamatos figyelemmel kísérés jár. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a gyermek, tanuló a lakóhelye szerinti vagy a választott óvodában, illetve általános iskolában a többi gyermekkel, tanulóval együtt vesz részt az óvodai vagy iskolai nevelésben-oktatásban.
A folyamatos figyelemmel kísérés a pedagógiai, illetve a pszichológiai vizsgálatot követő hónapban indul, és ha az adott nevelési év, tanév végéig még legalább hét hónap hátravan, a tanév végéig tart; ha kevesebb, mint hét hónap van hátra, a vizsgálatot követő nevelési év, tanév feléig tart.
A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a szakértői bizottság képviselője legalább két alkalommal, az óvodai foglalkozáson, illetve a tanítási órán megfigyeli a gyermeket, tanulót. A pedagógus - a szakértői bizottság útmutatása szerint - a gyermek, tanuló fejlődéséről rendszeresen, de legalább kéthavonta részletes értékelést készít. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus legalább havonta egyszer ismerteti a szülővel megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni neveléshez.