A vetélés a terhesség elvesztése a terhesség 20. hete előtt. A legtöbb vetélés a terhesség első trimeszterében történik. A vetélés orvosi kifejezését spontán abortusznak nevezik. Az összes terhesség közel 50%-a vetélhet. A nők gyakran nem tudják, hogy terhesek, vagy ez a menstruáció kihagyása előtt következik be. Azonban az ismert terhességek közel 15-25%-a vetéléshez vezethet, és a terhességek több mint 80%-a az első három hónapon belül véget ér.
A spontán vetélés a terhesség viszonylag gyakori komplikációja, amely sajnos sok nőt érint. Annak ellenére, hogy rendkívül megterhelő testi és lelki szempontból egyre, fontos tisztában lenni az okokkal és jelekkel, hogy megfelelő támogatást és kezelést nyújthassunk az érintettek számára. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a vetélés hátterét, tüneteit és azt, hogy mikor érdemes orvoshoz fordulni.
A vetélésnek konkrét okai és rizikótényezői vannak. A rizikótényezők közül a dohányzást és az alkoholfogyasztást kell kiemelni, de emeli a kockázatot a kábítószer-fogyasztás, különösen a kokain használata is. A nem szteroid gyulladásgátlók alkalmazása a fogantatáskor szintén emeli a rizikót, ahogyan a túlzásba vitt kávéfogyasztás is (1000 mg fölötti koffeinmennyiségnél). A korábbi spontán vetélés szintén növeli a kockázatot, ahogy az is, ha az ovuláció és a beágyazódás között több mint 10 nap telik el. A lisztérzékenység (cöliákia) és az extrém túlsúly szintén növeli a kockázatot, de ilyen hatása lehet az alacsony folátszintnek is.
A vetélés definíció szerint a terhesség 20. hete előtt bekövetkező, nem művi úton megszakadó terhesség. A vetélések több mint 80%-a az első trimeszterben (azaz a terhesség első 12 hétében) fordul elő. Ritkábban a 12. és a 24. terhességi hét között. A 24. hetet követően már nem vetélésről, hanem halvaszületésről van szó. Vannak fel nem ismert vetélések is, amelyek nem sokkal a megtermékenyülést követően, még a terhesség megállapítása előtt (a terhességi teszt használatát megelőzően) történnek.
A spontán vetélés típusai
A vetélési típusokat tekintve létezik fenyegető vetélés (abortus imminens), kezdődő vetélés (abortus incipiens), komplett, azaz teljes vetélés (abortus completus); valamint inkomplett, azaz tökéletlen vetélés (abortus incompletus). Ha pedig a magzat ugyan spontán hal el, de nem indul meg a kilökődése magától, ez az ún. nem lezajlott vetélés (missed abortion).
Fenyegető vetélés (abortus imminens)
A fenyegető vetélésnél görcsök és minimális vérzések jelentkeznek, de a méhszáj zárt marad, az esetek 85 százalékában pedig a terhesség nem szakad meg. A korán észlelt, fenyegető vetélés gyakran visszafordítható ágynyugalommal, enyhe nyugtatókkal, méhellazítókkal, progeszteronkészítményekkel.
Kezdődő vetélés (abortus incipiens)
Kezdődő vetélésnél a tünetek az előbbihez hasonlóak, de a méhszáj már nyitott. Kezdődő vetélésnél a tünetek az előbbihez hasonlóak, de a méhszáj már nyitott.
Komplett vetélés (abortus completus)
A komplett vetélés a korai terhességnél fordul elő, 6 hetes korig gyakoribb. Ebben az esetben is kórházi megfigyelés szükséges. A komplett vetélés teljes egészében spontán lezajlik, a magzat bő menstruációs vérzéssel távozik. Teljes vetélés esetén, amikor a méh teljesen kiürül, nincs szükség külön kezelésre.
Inkomplett vetélés (abortus incompletus)
Inkomplett vetélésnél a folyamat ugyan beindul, méghozzá bő, darabos vérzés és görcsök kíséretében, de nem fejeződik be. Tökéletlen vetélés esetén a terhesség korától és a vérzés intenzitásától függően műtétre, esetenként ún. méhűri revízióra (nőgyógyászati küret) van szükség, hogy a méh üregében ne maradjon magzati rész vagy vérömleny; ezt általában műtéti körülmények között, altatásban végzik.
Elmaradt vetélés (missed abortion)
Elmaradt vetélésnél az elhalt magzat a méhüregben van, a vetélés folyamata be sem indul. Ilyen esetben orvosi beavatkozásra van szükség. Ha az elmaradt vetélést követően sem történik vetélés, vagy inkomplett vetélésről van szó, akkor műszeres befejezésre van szükség.
A spontán vetélés tünetei
A spontán vetélés tünetei nem mindig szembetűnőek: néha a jelenséget nem is jelzi más, mint egy, a szokottnál is erősebb menstruáció. Máskor egy-, vagy éppen két szakaszban zajlik le. Ha a 16. hét előtt következik be, akkor egyszerre távozik a magzattal a méhlepény és a magzatburok is. Ha azonban a 16. hét után következik be, akkor először a magzat, majd a lepény távozik.
A vetélés leggyakoribb tünetei:
- Hüvelyi vérzés: a vérzés mértéke változó lehet, a barna pecsételéstől az erős, vörös vérzésig terjedhet, esetleg vérrögökkel.
- Fájdalom és görcsök: gyakran jelentkezik enyhe vagy súlyos alhasi vagy deréktáji fájdalom, vagy ismétlődő, erős méhösszehúzódások.
- Korai terhességi tünetek eltűnése: előfordulhat, hogy a reggeli rosszullét, a mellérzékenység vagy a fáradtság érzése elmúlik.
- Folyadék vagy szövet távozása: a hüvelyből folyadék vagy vérhez hasonló, de akár húsos szövetdarabok is kiáramolhatnak.
Egyéb lehetséges tünetek:
- Rossz közérzet és gyengeség.
- Fájdalom és érzékenység a méh környékén.
- Láz.
- Súlyvesztés.
- Bűzös, vagy véres-fehéres hüvelyi folyás.
Ha a kismamának vérzése van (ez lehet barnás pecsételés vagy bővebb vérzés) és görcsöl, mindenképpen fel kell keresnie orvosát, hogy megnézzék, vetélésről van-e szó vagy sem. Egy barnás pecsételés nem feltétlen jelez vetélést, a bő vérzés viszont már nagyon veszélyes állapot.
A spontán vetélés kiváltó okai
A spontán vetélés okai gyakran ismeretlenek maradnak, de hátterében számos tényező állhat. Gyakori az úgynevezett kémiai terhesség is: az osztódásnak indult valamely rendellenesség (pl. az élettel összeegyeztethetetlen kromoszómadefektus) miatt a méhfalba ágyazódott embrió vérzés kíséretében - a szokásos menstruáció idején - távozik az anya szervezetéből, így sokan nem is tudnak róla.
A spontán vetélés kockázatát növelő tényezők:
- 40 év feletti anyai életkor;
- dohányzás;
- drog- és alkoholfogyasztás;
- túlzott koffeinfogyasztás;
- véralvadási zavar;
- cukorbetegség;
- extrém túlsúly;
- lisztérzékenység;
- a pajzsmirigy működési zavarai;
- policisztás ovárium szindróma (PCOS).
További lehetséges okok az alábbiak:
Genetikai rendellenességek
Az esetek közel felében kromoszóma-rendellenességek állnak a háttérben, amelyek akadályozzák az embrió megfelelő fejlődését. Alatt termékenyítés, amikor a petesejt és a spermium összeér, két kromoszómakészlet is egyesül. Ha azonban egy petesejtnek vagy spermiumnak több vagy kevesebb kromoszómája van a normálisnál, a magzatnak páratlan számú kromoszómája lehet. Ahogy a megtermékenyített petesejt magzattá fejlődik, sejtjei többször osztódnak és szaporodnak, és előfordulhatnak rendellenességek. A legtöbb kromoszómaprobléma véletlenül alakul ki. Ha a kromoszómahiba mind a nőnél, mind a férfi
Hormonális problémák
Sárgatest-elégtelenség: ha a sárgatest a menstruációs ciklus során nem termel elég progeszteront (sárgatesthormont), akkor a méhnyálkahártya nem tud kellően felépülni vagy fennmaradni a megtermékenyített petesejt befogadására. A progeszteron alacsony szintje vagy egyéb hormonális zavarok, mint például a policisztás petefészek szindróma (PCOS), befolyásolhatják a terhesség megtartását.
Nőgyógyászati rendellenességek
Vetélést okozhat például a méh fejlődési rendellenessége (kétszarvú méh, egyszarvú méh, méhüregi sövény, a méh erős fejletlensége, stb.), méhizom-daganat (leiomyoma uteri), a méhszövetek burjánzása (hypertrophia uteri), méhizomba terjedő endometriosis (adenomyosis), nyakcsatorna elégtelenség, a méhüreg falainak szállagos összenövései (Asherman-szindróma), méhnyálkahártya pusztulása, esetleg nagy, sok vagy rossz helyen lévő mióma jelenléte is.
Méhnyak-elégtelenség
A méhnyak-elégtelenség a méh nem megfelelő funkciója. Lehet elsődleges a méh fejletlensége vagy fejlődési rendellenessége miatt, illetve másodlagos korábbi szülés vagy terhességmegszakítás során elszenvedett sérülés miatt is kialakulhat. Amikor egy nő vetélésen esett át méhnyak-elégtelenség miatt, az orvos a következő terhességet köröltéssel kezelheti.
Fertőzések
Hüvelyi fertőzés: bizonyos kórokozók a terhesség 16. hetétől képesek elérni a magzatburkok alsó felszínét; az így kialakuló gyulladás következtében a burok megrepedhet, ami a magzat kilökődését okozhatja. Becslések szerint a vetélések több mint 70%-a valamilyen, a méhbe felszálló fertőzés miatt történik. Ezt gyakran okozza valamilyen tápanyaghiány, ám akár - a férfi részéről - egy prosztatagyulladás is előidézheti.
Immunológiai összeférhetetlenség
Ha a pár antigénjei nagyon hasonlítanak egymáshoz, akkor késhet a magzatot védő ellenanyagok termelése, ezáltal a magzat az idegen szövetekkel szemben agresszív nyiroksejtek (ún. killer sejtek) áldozatává válhat. Amikor a férj és a feleség humán limfocita antigénjei (HLA) nagyon hasonlóak, a terhes asszonynál megkésik és gyenge lesz a magzatot védő, ún. blockoló antitestek képződése. A magzattal szemben agresszív fehérvérsejtek számára a lepényszövet hozzáférhetővé válik és a magzat elpusztul.
Külső tényezők és életmód
Dohányzás, alkohol- vagy drogfogyasztás, valamint bizonyos gyógyszerek alkalmazása kockázatot jelenthet. Stressz, túlzott fizikai megterhelés vagy trauma szintén növelheti a veszélyt. Még nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a szexuális aktivitás, a testmozgás, feszültség vagy a fogamzásgátló tabletták hosszan tartó használata a vetélés okai. A dohányzás elhagyása, a normális testsúly elérése, a kiegyensúlyozott hormonális környezet megteremtése mind segítik a beágyazódást és a terhesség megtartását.
A spontán vetélés diagnosztizálása
A vetélés diagnózisát ultrahangvizsgálattal állítják fel. A vizsgálatot akkor végzik el, ha a kismama vérzéssel és görcsös panaszokkal érkezik a kórházba. Ha az ultrahangvizsgálat során még látszik a szívműködés, akkor nem lehet vetélésről beszélni. Ha a kismama minimális pecsételéssel és enyhe görcsökkel érkezik, de az ultrahangvizsgálat szerint nincs szívműködés, akkor elmaradt vetélés állapítható meg.
A terhesgondozó végezhet egy ultrahang teszt a vetélés megerősítésére. Ezek a tesztek ellenőrzik a magzat szívverését vagy a sárgájazsák jelenlétét. Vérvizsgálat javasolt a vetélés ellenőrzésére, mivel a teszt a humán chorion gonadotropint (hCG), a placenta által termelt hormont méri. Az alacsony hormonszint vetélést jelez.
Két egymást követő spontán vetélés esetén szükség lehet a méh anatómiájának vizsgálatára, illetve hormonális és immunológiai kivizsgálásra is.
A spontán vetélés kezelése
Amikor egy nő vetélést tapasztal, a magzat teljes szövetét el kell távolítani a méhből. Általában azonban nincs szükség további kezelésre, ha a szervezet az összes magzati szövetet kiürítette a szervezetből. Az egészségügyi szolgáltató javasolhatja, hogy várja meg, hogy az egyén önállóan átvészelje-e a terhességet. Előfordulhat, hogy elmulasztott vetélésük van. Előfordulhat, hogy egy nő meg akar várni egy vetélést, ami több napig is eltarthat. Előfordulhat azonban, hogy nem biztonságos.
Ha az érintett korábban már szült, akkor a méhszájat nem szükséges érlelni (tágítani), viszont ha még nem történt szülés, akkor a méhszájat mechanikus módszerekkel vagy gyógyszeresen tágítani kell. A műszeres befejezést műtéti körülmények között, altatásban végzik.
Ha a vetélés teljes (komplett), akkor nincs szükség külön kezelésre. Ha elmaradt vetélésről beszélünk, akkor kis várakozási idő után - akár a spontán vetélés lehetőségét megtartva - történik a műszeres befejezés. Ha az elmaradt vetélést követően sem történik vetélés, vagy inkomplett vetélésről van szó, akkor műszeres befejezésre van szükség. A műszeres befejezést műtéti körülmények között, altatásban végzik.
A vetélést tünetileg progeszteronpótlással lehet kezelni, de a hüvelyi vérzés csillapításához szükség lehet vérzéscsillapítókra is.
Mindent bele! a veszteség utáni gyerekvállalásról
A spontán vetélés megelőzése
A vetélésre hajlamosító alapbetegségek jelentős része kezelhető. Jól gyógyítható a sárgatest-elégtelenség, az ivarcsatorna-gyulladások, a nyakcsatorna-elégtelenség. Előzetes műtétre lehet szükség méhnyak-elégtelenség, egyes daganatok (pl. mióma), súlyosabb méhfejlődési rendellenességek, illetve Asherman-szindróma esetén.
A megelőzés leghatékonyabb módja a fogamzás körüli (perikoncepcionális) gondozás. Erre családtervezési központok, járóbeteg szakrendelések szakosodtak. A perikoncepcionális gondozás lényege a fogamzást és a terhesség kiviselését megzavarni képes betegségek, állapotok kiszűrése és célzott gyógyítása.
Az egészséges várandósság érdekében a továbbiak betartása is ajánlott: egészséges életmód és táplálkozás; fertőzések megelőzése, megfelelő kezelése; rendszeres testmozgás; stressz kerülése; alkoholfogyasztás, dohányzás mellőzése.
Fontos kiemelni, hogy a későbbi terhesség során fellépő méhszájelégtelenség elkerülése miatt azon páciensek, akik még nem szültek, vagy csak császármetszéssel szültek, a beavatkozást megelőzően méhszájtágítást kell kapjanak. Ez lehet tágító pálca formájában, vagy modernebb megoldás a gyógyszeres méhszájtágítás. Ezek kíméletesen puhítják méhszájat, így a műtőben előfordulhat, hogy tágításra már egyáltalán nincs szükség.
Bár a vetélések egy része elkerülhetetlen, néhány lépéssel csökkenthető a kockázat: Egészséges életmód fenntartása, amely magában foglalja a dohányzás és alkoholfogyasztás kerülését. Rendszeres orvosi ellenőrzés és a terhesség alatti vitaminbevitel biztosítása (pl. folsav). Krónikus betegségek megfelelő kezelése és karbantartása. Fertőzések megelőzése és időben történő kezelése.
A vetélés tehát evolúciós szempontból egy természetes folyamat, a szelekció része. És valóban természetesen, amennyiben elvétve fordul elő. Hogyha viszont valakinél visszatérő, spontán vetélések (habituális vetélés) áll fent, azt mindenképpen ki kell vizsgálni! Ez ugyanis már nem egy természetes folyamat, hanem jelen van valamilyen tényező, ami miatt nem tudnak életben maradni a magzatok.
A spontán vetélés egy összetett és megterhelő élettapasztalat, amely során elengedhetetlen a megfelelő orvosi ellátás és lelki támogatás biztosítása. Az információ és tudatosság segíthet abban, hogy a nők és családjaik jobban megértsék a vetélés hátterét, és megfelelően felkészüljenek a jövőbeli terhességekre.