A Munka Törvénykönyve (Mt.) szabályozza a munkavállalók szabadságra és visszatérésre vonatkozó jogait szülés után. Fontos, hogy a munkavállaló minél előbb jelezze visszatérési szándékát a munkáltató felé, hogy mindkét fél fel tudjon készülni a folyamatra.
A jogszabályok szerint a távollét legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló, munkavállaló által küldött jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. A visszatérés szándékát írásban javasolt bejelenteni, bár a szóbeli közlés is lehetséges.
Ha a munkáltató nem válaszol a munkavállaló megkeresésére, vagy elzárkózik a foglalkoztatástól, a távollét a közléstől számított 30. napon megszűnik. Ezt követően, a 31. napon a munkavállalónak munkaképes állapotban meg kell jelennie a munkahelyén. A jogszabály a munkavállaló foglalkoztatását kötelezővé teszi.
Amennyiben a munkavállaló szülési szabadságon vagy gyermekgondozás miatti fizetés nélküli szabadságon volt, a munkáltató köteles ajánlatot tenni a munkabérének módosítására. A visszatérő munkavállaló bérfejlesztése a hasonló munkakörben foglalkoztatottak bérfejlesztése, vagy a munkáltatónál megvalósult tényleges átlagos bérfejlesztés alapján történik.
A munkáltatót terheli az új alapbér megállapításának kötelezettsége a fizetés nélküli szabadság megszűnésekor. Ennek megszegése a munkavállaló azonnali hatályú felmondásának jogszerű indoka lehet. Ha a felek nem tudnak megállapodni a bérfejlesztés mértékében, a munkavállaló munkaügyi jogvitát kezdeményezhet.
Abban az esetben, ha a munkavállaló arra hivatkozik, hogy a betölteni kívánt munkakör megszűnt, a munkáltatónak fel kell ajánlania a munkavállaló képességének, végzettségének megfelelő másik betöltetlen munkakört. A munkakör megszűnését a munkáltatónak kell bizonyítania.
Szabadság kiadása és munkaviszony megszüntetése
A szülési szabadság, valamint a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja munkában töltött időnek minősül. Ebből következik, hogy a visszatérő munkavállalónak a felhalmozódó szabadnapjait ki kell adni, vagy ki kell fizetni, ha a munkaviszony megszűnik.
A munkaviszony megszüntetésére rendkívül szűk körben, súlyos indokok esetén van lehetőség. Felmondási korlátozások vonatkoznak azokra az esetekre, amikor a gyermek még nem töltötte be a 3. életévét. Ilyenkor a munkáltató csak lényeges kötelezettségszegésre alapított felmondással élhet. A munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból történő munkaviszony-megszűntetés feltétele, hogy ne legyen a munkáltatónál a munkavállaló képzettségének megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló ezt elutasítsa.
További jogok és munkarend
A gyermek négyéves koráig (három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén hatéves koráig) a munkáltató a munkavállaló ajánlatára köteles a munkaszerződést részmunkaidőre módosítani, amely a teljes napi munkaidő fele.
Rendkívüli munkaidő nem rendelhető el várandósság megállapításától a gyermek hároméves koráig. Éjszakai munka sem osztható be ebben az időszakban. A gyermek hároméves korától tízéves koráig éjszakai munka csak a munkavállaló hozzájárulásával végezhető.
A heti pihenőnapok és pihenőidő beosztása várandósság megállapításától a gyermek hároméves koráig, illetve a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén szintén csak a munkavállaló írásbeli hozzájárulásával lehetséges.
A 2019/1158 irányelv értelmében legalább a gyermek nyolcéves koráig biztosítani kell a rugalmas foglalkoztatás és távmunka lehetőségét mindkét szülő számára. A kérelem elutasítása esetén a munkáltatónak azt indokolnia kell, és az elutasítás okának valóságát és okszerűségét bizonyítania kell.
CA Maternity Leave Explained by an Employment Lawyer
Szabadság számítása a Munka Törvénykönyve alapján
A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A munkaviszony szünetelésének időtartamára is jár szabadság bizonyos esetekben, így például a szülési szabadság, valamint a gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapja.
Alapszabadság mértéke
- 25. életévtől: 21 nap
- 28. életévtől: 22 nap
- 31. életévtől: 23 nap
- 33. életévtől: 24 nap
- 35. életévtől: 25 nap
- 37. életévtől: 26 nap
- 39. életévtől: 27 nap
- 41. életévtől: 28 nap
- 43. életévtől: 29 nap
- 45. életévtől: 30 munkanap
Az alapszabadság mértéke az életkortól függően növekszik. Abban az évben, amelyikben a munkavállaló betölti az adott életkort, már jogosult a magasabb napidíjra.
Pótszabadság a gyermekek után
A tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság mértéke:
- 1 gyermek után: 2 munkanap
- 2 gyermek után: 4 munkanap
- 2-nél több gyermek után: 7 munkanap
A pótszabadság szempontjából a gyermeket a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.
Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermek születését követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni.
A munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg.
Időarányos szabadság számítása
Ha a munkaviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság időarányosan jár. Tört év esetén a keletkezett töredéknapokat felfelé kerekítik, ha elérik a fél napot.
Például, ha a munkavállaló alapszabadsága 24 nap, és az adott évben 90 napot dolgozott, a szabadság kiszámítása a következő: (24 nap / 365 nap) * 90 nap.
A ki nem vett szabadság napjait nem lehet pénzben megváltani a naptári év végén, ezért fontos a napokkal okosan gazdálkodni.
tags: #szabadsag #kalkulator #szules #utan #koztisztviselo