Nyálkás szem babáknál: okok, tünetek és kezelés

A szemből való váladékozás, más néven „csipa” vagy „alvás”, nyálka, olaj, elhalt bőrsejtek és törmelék keveréke, amely alvás közben természetesen összegyűlik a szemben. Általában napközben eltűnik, amikor pislogunk, és normális szemmozgást végzünk. Bár ártalmatlan lehet, a túlzott vagy szokatlan váladékozás alapfertőzést vagy egészségügyi állapotot jelezhet, különösen csecsemőknél és kisgyermekeknél. A gyerekek még kevésbé tudnak odafigyelni a szemük tisztaságára és épségére, ezért gyakoribb a szemgyulladás gyermekkorban.

A csipa jellemzői és okai

A csipa a szem kötőhártyájának ragadós, megszáradt sárgás váladéka, ami a szemzugban, illetve a szempillák között gyűlik össze. A reggeli szemfolyás általában az előző éjszaka felhalmozódott nyálka, olaj és törmelék eredménye. Míg az enyhe szemfolyás gyakran ártalmatlan, súlyos állapotot jelezhet, például szemfertőzést, száraz szem szindrómát vagy elzáródott könnycsatornát.

Lehetséges okok és tünetek

A szemváladékozásnak számos lehetséges oka lehet, a jóindulatútól a súlyosig:

• Kötőhártya-gyulladás (rózsaszín szem): A szemfolyás egyik leggyakoribb oka, a kötőhártya-gyulladás a kötőhártya (a szem fehér részét borító vékony réteg) gyulladása. Ez a szem kipirosodásával, viszketésével jár. Gyakori, hogy a beteg úgy érzi, mintha valami belement volna a szemébe. Reggel, ébredés után a szemek összeragadhatnak, melyet az éjszaka termelődött és beszáradt váladék okoz. Vírusos eredetű fertőzés esetén a szemből ürülő váladék inkább vizes, áttetsző, míg bakteriális eredetű gyulladás esetén sárgás-zöldes váladék termelődik. A betegség sokszor felső légúti megbetegedéssel jár együtt.
• Száraz szemek: Ha a szem nem termel elég könnyet, vagy a könnyek túl gyorsan elpárolognak, száraz szem szindróma léphet fel. Ilyenkor szúró érzés, szemfáradtság is jelentkezhet, a gyermek erősen hunyorog, dörzsöli a szemét.
• Blefaritisz: Ez a szemhéj széleinek gyulladása, amelyet gyakran bakteriális fertőzés vagy bőrbetegség okoz.
• Allergia: Az allergiás reakciók irritálhatják a szemet, ami vizes váladékozáshoz vezethet. Az allergiás kötőhártya-gyulladás mind a két szemet érinti. Igen, az allergiás reakciók könnyező, viszkető szemeket okozhatnak váladékozással együtt.
• Elzáródott könnycsatorna: Újszülötteknél a könnycsatorna veleszületett elzáródása esetén már 1-2 hetes korban tapasztalhatjuk, hogy a szem állandóan könnyezik, esetleg reggel váladékozik. Kb. az újszülöttek 6%-ánál fordul elő a könnycsatorna elzáródás. Ilyenkor a könnyet az orrba vezető járat alsó része nem átjárható.
• Fertőzések: A bakteriális, vírusos vagy gombás fertőzések mind túlzott szemváladékozáshoz vezethetnek. A szempillák közé ragadt váladék a szem fertőzöttségére utal és antibiotikumos szemcseppel történő kezelést igényel.
• Idegentest a szemben: A szem bepirosodhat valamilyen idegentest (pl. szempilla, bogár) miatt is - ezesetben gyanúra adhat okot, ha csupán az egyik szeme piros-, de előfordulhat sajnos, hogy játék közben éri trauma.
• PIMS (Paediatric Inflammatory Multisystem Syndrome): Gyermekek (elsősorban a 9-14 éves korosztály) esetében megemlítendő, hogy a koronavírus-fertőzést követő 2-4 héttel kialakulhat egy több szervrendszert is érintő gyulladásos betegség, mely nagyon súlyos állapothoz vezethet. A PIMS napokig tartó magas lázzal, fáradékonysággal, változatos bőrkiütésekkel, erős hasi fájdalmakkal, hányással-hasmenéssel, valamint a szív és keringés érintettségével jár, ezenkívül igen gyakran alakul ki kétoldali (nem gennyes) kötőhártya-gyulladás is.

Szemhéjgyulladás és árpa babáknál

A szemhéj duzzanatának számtalan kiváltó oka lehet: a gyermek szemébe került idegentest, rovarcsípés vagy -szúrás, trauma vagy különféle fertőzések, de előfordulhat, hogy bőrbetegség áll a háttérben.

Árpa

A szemhéjak külső és belső felületén számtalan különböző típusú mirigy található. A belső felületen elhelyezkedő Meibom-mirigyek gyulladása belső árpát, míg a szemhéj külső részén található Zeiss- és Moll-mirigyek gyulladása külső árpát okoz. Nevét onnan kapta, hogy vastagsága és formája az árpaszemre emlékeztet. A szemhéjon árpa általában bakteriális fertőzés következtében alakul ki. Hajlamosít a betegségre a nem megfelelő higiénés (poros, szennyezett) környezet, illetve olyan rossz szokások, mint a szemek gyakori dörzsölése koszos kézzel.

Tünetek és kezelés: Legtöbbször a szem belső zugához közeli szempilla egyik faggyúmirigyéből indul a gyulladás, mely helyileg duzzanatot, kivörösödést és fájdalmat okoz. Antibiotikumos kenőcs és antibiotikumos szemcsepp naponta több alkalommal történő használata általában gyógyuláshoz vezet. Amíg a beszűrődés be nem olvad, antibiotikum-tartalmú kenőcsös párakötés is alkalmazható.

Jégárpa

A jégárpa a Meibom-mirigyek hosszú időn keresztül fennálló gyulladása miatt alakul ki. Ilyenkor a mirigy kivezető csatornája elzáródik, az elzáródás mögött a váladék felgyülemlik. Gyulladásos tüneteket nem észlelünk, mindössze egy apró fájdalmatlan göb alakul ki, leggyakrabban a felső szemhéj középső részén. Panaszokat általában nem okoz. Előfordulhat, hogy a kivezető cső megnyílik, és a váladék kiürül. Ha mindez nem következik be, ebben az esetben műtét válhat szükségessé. Amennyiben a hajlamosító tényezők továbbra is fennállnak, a szemárpa kiújulhat. Akinek már egyszer volt árpája, fontos, hogy a későbbiekben nagyobb hangsúlyt fektessen a szem és környékének higiéniájára.

A szem fejlődése és a látás fontossága babáknál

A látásfejlődést befolyásoló tényezők és a veleszületett vagy később kialakult rendellenességek korai felismerése nagyon fontos, hiszen ilyenkor jóval nagyobb az esély a korrigálásra.

A szem fejlődése az anyaméhben

A szem komplex módon több szervtelepből fejlődik ki. A legkorábban felismerhető részek (a szemgolyó kezdeménye, a szemlencse) kialakulása már a megtermékenyítés utáni 4. héten elkezdődik. A 6-7. hónap között történik a pupilla kialakulása, az addig összenőtt állapotú szemhéjak szétválása, illetve az éleslátás helyének elkülönülése, ez utóbbi teljes érése viszont csak jóval a születés után következik be. A 2. és 3. trimeszterben a szem anatómiai szerkezete stabilizálódik.

Mint látható, a szem fejlődése már akkor elindul, amikor a legtöbb édesanya még nem is tud róla, hogy új életet hordoz a szíve alatt. Minden, a baba fejlődését negatívan befolyásoló tényező (gyógyszerszedés, alkohol, dohányzás, drogok) kihatással van a látásfejlődésre is. Ugyanígy az anya fertőző betegsége (toxoplasmosis, rubeola, bárányhimlő), vagy általános betegsége (cukorbetegség) is károsíthatja a baba szemét. Ha ebben a nagyon összetett, bonyolult folyamatban zavar támad, fejlődési rendellenességek alakulnak ki.

A látás fejlődésének mérföldkövei

A gyermekek vizuális fejlődését legjobban a játékok stimulálják. Az alábbi táblázat összefoglalja a látás fejlődésének főbb állomásait:

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Míg az enyhe szemfolyás gyakran ártalmatlan, vannak bizonyos helyzetek, amikor orvoshoz kell fordulni. Fontos a tünetek figyelemmel kísérése és orvosi segítség igénybevétele, ha a váladékozás tartós, egyéb tünetekkel jár, vagy ha a látást befolyásolja.

Külső és viselkedési jelek

A különböző szembetegségek látható külső jelei hamar megmutatkoznak, és szükségessé teszik a szemorvosi vizsgálatot. Ilyenek lehetnek pl. a vörös, váladékozó szemek. Ha nincsenek külső, látható jelek - és ez a gyakoribb -, akkor a gyermek viselkedése utalhat az elégtelen látásra. Feltűnő lehet az egyébként vonzó tárgyak iránti közömbösség, a kisméretű tárgyak figyelmen kívül hagyása, vagy bizonytalankodó kézbevétele. Ha nehezen követ mozgó tárgyat, képet, vagy nem is néz rá a mutatott dolgokra. Mozgása is utalhat gyengénlátásra: ha a forgás, ülés, állás, járás, lépcsőnjárásban jelentős a lemaradása kortársaihoz képest, ha bútorokba ütközik, elesik, tapogatva halad. Feltűnően fél felmászni valamire, vagy leugrani magasabbról.

Ha a családban kancsal, tompalátó, fiatal korban szemüveget viselő előfordult, érdemes a csecsemőt már fél éves korban vizsgálatra vinni. Otthon 3-4 havonta a gyermek korának megfelelő módon ellenőrizzék a látását.

Gyakori szembetegségek babáknál

Kötőhártya-gyulladás

Talán legtöbbször kötőhártyagyulladás miatt keresik fel a rendelőt a babával. Ilyenkor a szem vörössé válhat, a szemhéjak duzzadtak, az esetek legnagyobb részében gennyes váladék termelődik, amely akár össze is ragaszthatja a szemhéjakat. Előfordul, hogy a születés kapcsán alakul ki a gyulladás, vagy a későbbiekben a környezetből ered a fertőzés. Ha a váladékozást fertőzés, például kötőhártya-gyulladás okozza, fertőző lehet.

Könnycsatorna-elzáródás

Kb. az újszülöttek 6%-ánál fordul elő a könnycsatorna elzáródás. Ilyenkor a könnyet az orrba vezető járat alsó része nem átjárható.

Kancsalság

A kancsalság vagy annak gyanúja miatt is gyakran keresik fel a babával a szemorvost. A kancsalság kialakulásában több tényező játszik szerepet. Leggyakoribb a befelé térő kancsalság. Ennek egyik formája a veleszületett kancsalság, amely röviddel a születés után vagy az első néhány hónapban jelentkezik. A szemizom műtéttel mechanikusan mozdítjuk ki a szemet a hibás állásból, hogy elősegítsük a helyes szemizomegyensúly létrejöttét, illetve ha ez nem érhető el, kozmetikailag elfogadható állapotot érjünk el. Természetesen a műtét a látásélességet és a fénytörési hibát nem befolyásolja, a szemüveget továbbra is hordani kell, és az elért eredményt kontrollálni szükséges.

Fénytörési hibák

Fénytörési hibák (távollátás, rövidlátás, belső tengelyferdeség, két szem dioptrája közötti eltérés) is jelentkezhetnek már csecsemőkorban.

Kezelési módszerek és megelőzés

A szemváladék kezelése a kiváltó okától függ. Fontos, hogy a gyermekek szemének kezelése felnőtt segítségével történjék. Cseppentés előtt mossunk kezet a gyermekkel együtt!

Higiénia

• Tiszta, nedves ruhával vagy vattakoronggal finoman törölje le a szemfolyást.
• Fontos, hogy a területet tisztán tartsuk, de kulcsfontosságú, hogy alaposan mossunk kezet, mielőtt a szemhez érnénk, hogy elkerüljük a fertőzés terjedését.
• A betegség terjedése minél gyakoribb és alaposabb kézmosással előzhető meg. Érdemes a gyereket rászoktatni, hogy ahogy a szánkba, a szemünkbe sem tanácsos fölöslegesen nyúlkálni, állandóan dörzsölgetni. Ne engedjük meg a gyermeknek, hogy szemét dörzsölje, piszkálja, mert a viszketés ettől nem fog elmúlni, csak vizenyősebbé válhat a kötőhártyája.

Gyógyászati kezelések

• Mesterséges könnyek: Száraz szem esetén a mesterséges könnycseppek nedvességet biztosítanak és enyhítik a kellemetlen érzéseket. Ezek jelentős részét eltávolíthatjuk tiszta vízzel, amit naponta többször is alkalmazhatunk, de szükség esetén tartósítószermentes műkönny használatával is megpróbálkozhatunk.
• Antibiotikumos szemcsepp/kenőcs: Ha a váladékozást fertőzés okozza, orvos által felírt antibiotikumos szemcseppre vagy kenőcsre lehet szükség. Vírusos eredetű gyulladás esetén a tüneti terápia mellett - hidegvizes borogatás, esetleg műkönny használata - különösebb orvosi beavatkozás nélkül, magától gyógyul, de a bakteriális felülfertőződés megelőzésére antibakteriális szemcsepp (pl. tobramycin, ofloxacin, levofloxacin, moxifloxacin vagy dexametazon, fluorometolon hatóanyag-tartalmú) is alkalmazható.
• Allergén eltávolítása: Ha a tünetek hátterében allergiás reakció áll, legfontosabb az allergén eltávolítása a környezetből.
• Idegentest eltávolítása: Ha idegentest okozza a kötőhártya-gyulladást, akkor a legfontosabb ennek mihamarabbi eltávolítása, kiöblítése a szemből.

tags: #nyalkas #szem #babaknal