Itthon az a természetes, hogy féltjük a gyerekeket a hidegtől, az pedig végképp hajmeresztő ötletnek tűnhet, hogy aludni is kitegyük őket a szabad levegőre, amikor kint tombolnak a mínuszok. Finnországban például egyáltalán nem zárja ki az eső, a szél vagy a nulla fok alatti hőmérséklet, hogy a gyerekek a szabadban tartózkodjanak, olyannyira, hogy ha kedvük tartja, akár órákon át szaladgálhatnak, ugrálhatnak és játszhatnak a friss levegőn.
A skandináv országokban alapfelszerelésnek számítanak a gyapjú takarók, a meleg hálózsákok és a vízálló anyagból készült babakocsi-védők, takarók. Mikor megszületik egy kisbaba, sokszor a széltől is óvjuk, ami nem csoda, hisz annyira csöppike még. Valójában pedig még a levegőtől is óvjuk a babákat, vagyis a friss levegőtől, mert ahhoz is fokozatosan kell hozzászokniuk. Bebugyolálva tartjuk őket, míg megszokják, hogy kint szinte folyamatosan hűvösebb van, mint a pocakban és sokszor túl is vannak öltöztetve még fűtött lakásban is.
A BBC egyik cikke szerint stockholmi óvodákban mindig kint altatják a gyerekeket, még -15 foknál is, csak akkor a babakocsikat betakarják pléddel. -20 foknál időnként beviszik a babakocsikat, de az idő nagy részében akkor is kint alszanak a gyerekek. A The Christian Science Monitor is írt korábban a jelenségről, ahol egy norvég óvoda taktikáit részletezik. Egy óvónő elmondása szerint az 1-2 éves gyerekek naponta 1-2 órát alszanak a friss levegőn. Gyapjúból készült ruharétegeket viselnek és legfelül egy hálózsákot, mely nagy hidegben is megállja a helyét.
Egy finn orvosi egyetem akkori doktorandusza, Marjo Tourula 2011-ben publikálta disszertációját az észak-finn szabadtéri altatási szokásokról. A téli babákat már két hetes kortól szoktatják a kinti alváshoz, míg a nyári babák szinte azonnal, 3-7 napos kortól élvezhetik a jó levegőt. A kinti alvás a mindennapok részévé válik, így az anyuka nagy sétákra mehet, ami fontos az egészség és a szociális kapcsolatok szempontjából, vagy ha pl. az erkélyen alszik a kicsi, akkor addig jut ideje a benti teendőkre, vagy épp a másik gyerek(ek)kel tud foglalkozni.
Mindehhez persze először is tudni kell, hogy milyen hidegben hogyan kell felöltöztetni a babát. Tourula tanulmányában pontos listát készített, hogy kis hidegben és nagy hidegben mit adnak az anyukák a gyerekekre. Érdekességképpen megmutatjuk a -1 fokos és a -17 fokos öltözet listáját. A babatest egyes pontjain végzett testhőmérések folyamán kiderült, hogy ennyi réteg ruhában az adott kinti hőmérsékletnél a babák korlátlan ideig maradhatnak kint, mert testük képes annyi hőt termelni, hogy nem fáznak.
Az északi országok altatási praktikái kapcsán sokszor lehet látni olyan képeket, hogy babakocsik sorakoznak pl. kávézók, vagy boltok előtt, és míg bent a felnőttek ügyet intéznek, vagy társasági életet élnek, addig a kicsik kint aludhatnak a friss levegőn. Az biztos, hogy a bolt, vagy a kávézó ablakából rá lehet látni a babakocsikra, vagy hogy ha a család bent is vannak a lakásban, míg a kicsi kint alszik pl. az erkélyen, akkor a szülő az ajtó túlsó oldalán strázsál, hogy észrevegye, ha a kicsi felébred, ha madár vagy mókus zargatja, vagy ha pl.
Leesett az álla sok netezőnek, amikor meglátták, hogyan szokás a kisbabákat altatni Norvégiában: a babakocsiban fekvő piciket simán kitolják a szabadba az év bármely napján, télen is, nem számít, mennyire van hideg. A főként amerikai kommentelők többségét nem is hidegben alvás döbbentette meg igazán, hanem az, hogy a norvégok felügyelet nélkül kint merik hagyni a gyereküket az utcán vagy a ház előtt. „Nincsenek arrafelé rosszfiúk?” - kérdezte egyikük, egy másik pedig azt bizonygatta, hogy minden szép és jó, egészen addig, amíg nincs baj, és akármennyire is biztonságban érzik magukat, az ördög sosem alszik. Sokan viszont áhítattal beszéltek a norvég gyakorlatról: „Irigylem, hogy ezt félelem nélkül megtehetik - olvasható egy hozzászólásban.
Bár Norvégiát a világ legbiztonságosabb országai között tartják számon, a nagy érdeklődésre való tekintettel később Bowman készített egy másik videót, amelyben norvég szülőket kérdezett meg arról, kint hagyják-e a csecsemőjüket a szabadban felügyelet nélkül. Egyik apa azt mondta, hogy ez attól függ, hol lakik az ember, ő nem gondolná, hogy Oslóban bárki ezt csinálná. Egy anya arról beszélt, hogy ő ismer olyanokat, akik a városközpontban is simán magukra hagyják a gyerekeket, de ők még soha nem tettek így. Érdekes mellékszál, hogy a kulturális szokások milyen erősen megmaradhatnak az emberekben, még akkor is, ha egy teljesen másik közegbe kerülnek. 1997-ben Anette Sørensen dán színésznőt letartóztatták New Yorkban, mert a babakocsiban alvó gyerekét egy étterem előtt hagyta, amíg ő beült ebédelni.
De térjünk vissza a fagyos hideg levegőn altatott gyerekekhez, ami bevett gyakorlat a skandináv országokban, és a szokás csaknem 100 évre nyúlik vissza. A 20. század elején Izlandon végigsöpört egy tuberkulózisjárvány, amit súlyosbítottak a rosszul szellőző lakások. Aztán 1926-ban David Thorsteinsson izlandi orvos kiadott egy könyvet, amelyben azt javasolta a szülőknek, hogy altassák a szabadban, babakocsiban a csecsemőket, még hideg időben is, mert így a picik friss levegőn vannak és erősödik az immunrendszerük.
Fontos tisztázni, hogy a gyerekek nem fáznak odakint, mert mindig alaposan beöltöztetik őket: több réteg ruha - köztük gyapjúholmik - és vastag téli sapka van rajtuk, kinti alváshoz való babahálózsákba bújnak, és ha kell, még egy takaróval is bebugyolálják a babákat. Az is lényeges, hogy a babákat csak napközben, a rövid nappali szundikálás idejére teszik ki a szabadba, ami általában két óra. A kinti babakocsis altatást a bölcsődékben is alkalmazzák. Nemcsak Norvégiában, más skandináv országokban is megszokott a hóban sorakozó babakocsik látványa az ovikban, bölcsikben. Az is jellemző, hogy a gyerekek télen is sok időt töltenek odakint, és a friss levegőn csinálják ugyanazokat a dolgokat, amiket más gyerekek bent szoktak.
De van-e valamilyen egészségügyi előnye ennek az egésznek? A kutatások arra jutottak, hogy a kint alvó gyerekek hosszabb ideig szundikáltak, mint a bent alvó társaik, vélhetően a friss levegő miatt, és a módszer hozzájárul a jobb alvási rutin kialakulásához. Az sem bizonyított, hogy a szabadban alvó gyerekek valóban ritkábban lennének betegek. Egyes tanulmányok arra jutottak, hogy azok az óvodások, akik rendszerint több órát töltöttek a szabadban - nem csak az alvás miatt -, kevesebb napot hiányoztak, mint azok, akik a legtöbb időt bent töltötték.
Te kint hagynád mondjuk a kávézó előtt a babakocsiban alvó picikédet, amíg te iszol bent egy lattét? A skandináv országokban ez teljesen rendben van, Amerikában viszont akár le is tartóztathatnak érte. Az azóta 7 milliónál is több megtekintéssel büszkélkedő, Norvégiában forgatott videóban Olly az utcán sorakozó babakocsikat mutatja meg, amelyben édesen alszanak a csöppségek. Igen, hideg van, és igen, nincsenek közvetlenül mellettük a szüleik. Sokkoló? Felelőtlen? Teljesen oké? Attól függ, kit kérdezünk. Olly és amerikai szülőtársai mindenesetre eléggé kiborultak a dolgon. A felháborodott szülők legnagyobb félelme, hogy a babák emberrablók áldozatul eshetnek. Ami valóban rémisztő lehetőség. És ezen az a tény sem változtat, hogy valójában a gyerekrablás jóval ritkábban fordul elő, mint az, hogy a gyereket közeli hozzátartozója rabolja el (Egyesült Államokból származó adatok szerint).
Hogy a gyerekek felügyelet nélkül hagyásában mekkora kulturális különbségek vannak, azt jól illusztrálja egy 1997-es eset, amely során Annette Sorensen dán színésznő és férje egy barbecue-étteremben vacsoráztak, és közben a letakart babakocsiban alvó babájukat kint hagyták az étterem előtt - időről időre ellenőrizve őt. A másik dolog, amin kibukott a kommentszekció, az a hidegben altatás. Ennek azért nálunk és a hidegebb országokban is van hagyománya, talán nálunk ez nem vált ki akkora ellenkezést - az idősebb korosztályban legalábbis.
Skandináv mondás, hogy nincs rossz idő, csak nem megfelelő ruházat - és ez mennyire igaz! Skandinávia és Európa egyéb északi részei nem szűkölködnek havas, fagyos téli napokban. A skandináv és izlandi anyák azonban még a szakadó hóesésben és repkedő mínuszok mellett sem mondanak le arról, hogy a gyerekeket a babakocsiban altassák. Úton-útfélen kinn parkoló babakocsikat látni, akár esik, akár fúj. Kétségkívül figyelemreméltó az a gondolat, amely szerint a szabadban töltött idő minden időjárás esetén alapszükségletünk. Azt is tudjuk, hogy a hűvösebb helységben jobb és egészségesebb aludni.
Az északi régiókban olyan babakocsikat forgalmaznak, amelyek ellenállnak az időjárás viszontagságainak, az anyukák és az apukák pedig gyakorlatilag mindenféle körülmények között kinn sétálnak a gyerekekkel, de gyakran teszik ki őket a levegőre aludni is, például addig, amíg ők beugranak egy kávéra valahova. Izlandon is teljesen természetes a levegőn altatás, a szülők úgy vélik, hogy a friss levegő alapvető fontosságú a babák jó alvásához, jót tesz az egészségüknek és erősíti az immunrendszert is.
Hol van ilyenkor a gyerekvédelem? És ha valaki elrabolja a kicsiket? Vagy kóbor macskák másznak be a babakocsiba? Nos, a skandináv szülők nem éreznek ilyen fenyegető veszélyeket. Az a helyzet, hogy a közbiztonság nagyon jó, a gyerekek bátran bicajoznak az iskolába, a csecsemők pedig nyugodtan alszanak a kávézók előtt. Ettől függetlenül, nekünk például nagyon nehéz elképzelni, hogy a csemetét felügyelet nélkül hagyjuk egy bolt előtt.
Van valami egészen különleges abban, ahogy a friss levegő és a természetes fény simogatja a pici arcát, miközben békésen szunnyad a babakocsiban. A szabadtéri altatás, bár talán nem mindenhol elterjedt, számos kultúrában évszázados hagyományra tekint vissza, és nem véletlenül. Nem csupán kényelmes megoldás a szülők számára, hanem a babák fejlődésére és jóllétére is rendkívül pozitív hatással lehet. A modern életvitel sokszor bezár minket a négy fal közé, pedig a természet közelsége, a friss levegő jótékony hatásai elvitathatatlanok, különösen a legkisebbek számára. A szabadtéri altatás nem csupán egy praktikus megoldás, hanem egy valódi ajándék, amit a babánknak adhatunk.
A szabadban töltött idő, még alvás közben is, hozzájárul a baba optimális oxigénellátásához. A tiszta, friss levegő javítja a tüdő működését, segíti a vérkeringést, és hozzájárul az általános jó közérzethez. A természetes fény, még a felhős napokon is, alapvető fontosságú a baba cirkadián ritmusának, azaz a belső biológiai órájának kialakulásában. A napfény segít szabályozni a melatonin termelődését, ami az alvásért felelős hormon.
Sok szülő aggódik a kültéri zajok miatt, de valójában a természetes hangok - a szél susogása, a madarak csicsergése, a levelek zörgése - gyakran természetes fehér zajként funkcionálnak. A szabadban töltött idő, még alvás közben is, hozzájárul a baba immunrendszerének erősítéséhez. A természetes környezetben való tartózkodás során a baba szervezete találkozik különböző mikroorganizmusokkal, ami segíti az immunrendszer érését és ellenállóbbá teszi őt a betegségekkel szemben.
Ne feledkezzünk meg a szülőkről sem! Amíg a baba békésen szunnyad a babakocsiban a kertben vagy az erkélyen, a szülőnek lehetősége van feltöltődni, pihenni, elintézni a ház körüli teendőket, vagy egyszerűen csak élvezni a csendet és a nyugalmat. A babakocsi enyhe ringatózása, akár a szél, akár a szülő által mozgatva, sok babának segít elaludni és mélyebben aludni. Ez a mozgás emlékeztetheti őket az anyaméhben töltött időre, ami biztonságérzetet és nyugalmat nyújt.
A szabadtéri altatás minden előnye ellenére a biztonság a legfontosabb szempont. Soha ne hagyd a babát felügyelet nélkül a szabadban! Még ha csak „egy percre” is mész be, mindig legyen valaki, aki szemmel tartja. Használhatsz bébimonitort, de ez sem helyettesíti a közvetlen felügyeletet, különösen, ha a baba még nagyon kicsi, vagy ha a környezet nem teljesen zárt. Gondoskodj arról, hogy a babakocsi stabilan álljon, és ne gurulhasson el.
Mielőtt kivinnéd a babát altatni, mindig ellenőrizd az aktuális időjárást és a várható változásokat. Hőmérséklet: A legtöbb szakértő szerint -5°C és +25°C között ideális a kültéri altatás. Szél: A szél jelentősen lehűtheti a levegőt, és kellemetlen lehet a babának. UV sugárzás: Mindig gondoskodj árnyékról és UV-védelemről, különösen nyáron.
A réteges öltözködés elengedhetetlen. A baba alulöltöztetése hipotermiához, a túlöltöztetése pedig túlmelegedéshez vezethet. Mindkét állapot veszélyes. A „hagymahéj elv” szerint több vékony réteget adjunk a babára, amit könnyedén levehetünk vagy hozzáadhatunk az időjárás változásainak megfelelően. Válassz gondosan helyet a babakocsinak. Mindig árnyékos, szélvédett helyet keress. Kerüld a közvetlen napfényt, a huzatos sarkokat és a forgalmas, zajos területeket. A talaj legyen sík és stabil, hogy a babakocsi ne borulhasson fel.
Különösen tavasszal és nyáron elengedhetetlen a szúnyogháló használata a babakocsin. Ez megvédi a babát a szúnyogoktól, méhektől és más rovaroktól. Kerüld az erős illatú rovarriasztókat közvetlenül a baba közelében. Soha ne hagyj laza plédeket, takarókat, nagyméretű játékokat vagy párnákat a babakocsiban alvás közben, amelyek eltakarhatják a baba arcát vagy légzését akadályozhatják. A hálózsák biztonságosabb választás, mivel nem tud elmozdulni.
Bár a bébimonitor nem helyettesíti a felügyeletet, rendkívül hasznos eszköz lehet, különösen, ha a baba nem közvetlenül a látótávolságodon belül alszik. Egy megbízható bébimonitor segítségével hallhatod, ha a baba felébred vagy sírni kezd.
A babakocsi nem csupán közlekedési eszköz, hanem a baba kültéri „hálószobája” is lehet. Mélykocsi (mózeskosaras): Újszülöttek és kisebb babák számára ideális. Kényelmes, vízszintes fekvőfelületet biztosít, és általában jó a szél- és napvédelem. Multifunkciós babakocsi: Ez a típus mózeskosárral és sportrésszel is rendelkezik, így a baba növekedésével együtt „nő”. Sport babakocsi: Idősebb babáknak ajánlott, akik már ülnek. Fontos, hogy a háttámla legalább részben dönthető legyen, lehetőleg vízszintesig.
Nagyobb kerekek és jó rugózás: Ha egyenetlen terepen, például parkban, erdei úton vagy kavicsos kerten szeretnéd használni, válassz nagy, felfújható kerekekkel és kiváló rugózással rendelkező modellt. A kiterjeszthető napfénytető elengedhetetlen a napfény és az UV-sugárzás elleni védelemhez. Keress olyan modellt, amelynek napfénytetője mélyre húzható, és ideális esetben UV-szűrővel is rendelkezik. Ez nemcsak a nap ellen véd, hanem a széltől és a kisebb esőtől is. A babakocsi jó szellőzése létfontosságú, különösen melegebb időben. Keress olyan modelleket, amelyek hálós betétekkel, szellőzőnyílásokkal vagy ablakokkal rendelkeznek, amelyek biztosítják a megfelelő légáramlást a mózeskosárban vagy a sportrészben. A babakocsi stabilitása alapvető fontosságú. Győződj meg róla, hogy a babakocsi nem borul fel könnyen, még akkor sem, ha a baba mozog benne. A biztonsági övek (5 pontos heveder) használata elengedhetetlen, ha a baba már ül, vagy hajlamos felállni.
Esővédő: Egy jól illeszkedő esővédő megvédi a babát a hirtelen záporoktól. Lábzsák/Bundazsák: Hidegebb időben melegen tartja a babát.
A baba kényelme és megfelelő hőmérséklete kulcsfontosságú a nyugodt alváshoz, különösen a szabadban. A réteges öltözködés, vagy ahogy gyakran nevezik, a „hagymahéj elv” a kültéri altatás alfája és omegája. Több vékony réteg sokkal hatékonyabban tartja melegen a babát, mint egy vastag darab, és ami a legfontosabb, lehetővé teszi a gyors reagálást a hőmérséklet-ingadozásokra. Általános szabály, hogy a babára egy réteggel többet adjunk, mint amennyit mi magunk viselnénk az adott hőmérsékleten. Válassz természetes anyagokból készült ruhákat, mint a pamut, a merinói gyapjú vagy a bambusz. Ezek az anyagok légáteresztőek, segítenek szabályozni a testhőmérsékletet, elvezetik a nedvességet, és irritációmentesek a baba érzékeny bőre számára.
A hálózsák a legbiztonságosabb alvási kiegészítő a babakocsiban, mivel nem tud elmozdulni és nem okoz fulladásveszélyt. 2.5 TOG: Közepesen vastag, egész évben használható szobahőmérsékletre, 16-20°C között. Mindig az aktuális külső hőmérsékletnek és a baba alatti ruházatnak megfelelően válassz hálózsákot. A babák fejükön keresztül adják le a legtöbb hőt, ezért hidegebb időben a sapka elengedhetetlen. A kesztyű és a zokni, vagy egy vastagabb lábzsák szintén fontos, mivel a végtagok könnyen kihűlhetnek.
A legegyszerűbb és legmegbízhatóbb módja annak, hogy ellenőrizd a baba hőmérsékletét, ha megérinted a nyakát vagy a tarkóját. Ha meleg és izzadt, valószínűleg túl van öltöztetve. Ha hideg, akkor fázik. Nyáron, még árnyékban is, a napvédő krém és egy széles karimájú kalap elengedhetetlen, különösen az érzékeny bababőr számára. Extrém hidegben, vagy ha a babakocsi nem szigetel eléggé, speciális melegítő betéteket is használhatsz. Ezek lehetnek gyapjúból készült betétek, vagy akár speciális, bababarát, hővel aktiválódó párnák, amelyeket a babakocsi alá helyezhetsz.
A rutinok, még a szabadban is, biztonságérzetet adnak a babának, és segítenek neki felkészülni az alvásra. A babák szeretik a kiszámíthatóságot. Ha minden nap nagyjából ugyanabban az időben és ugyanazokkal a lépésekkel altatod el a babát a szabadban, az segíti őt abban, hogy felismerje az alvás idejét. Próbáld meg az első délelőtti alvást a szabadban tenni, ha lehetséges. Figyelj a baba fáradtság jeleire: ásítás, szemdörzsölés, nyűgösség, érdektelenség a játékok iránt. Ne várd meg, amíg túlfárad, mert akkor sokkal nehezebb lesz elaltatni. Minden babának más az ébrenléti ablaka, azaz az az időtartam, ameddig kényelmesen ébren tud maradni két alvás között.
A szabadtéri altatás előtt is érdemes rövid alvás előtti rituálét bevezetni. Mint már említettem, minden babának van egy optimális ébrenléti ablaka. Ha túl korán próbálod meg altatni, még nem fáradt el eléggé. Ha túl későn, akkor túlfáradt és nehezen alszik el. Sok babának segít elaludni a babakocsi enyhe, monoton mozgása. Gurulj vele lassan, egyenletes tempóban. A mozgás és a finom rázkódás megnyugtató lehet.
A szabadtéri altatás egyik legnagyobb előnye, hogy a baba természetes fényben alszik. Ez segíti a cirkadián ritmus kialakulását. Ne próbáld meg teljesen besötétíteni a babakocsit, hagyd, hogy a természetes fény eljusson hozzá. Ez segít neki megkülönböztetni a nappali alvást az éjszakaitól.
A szabadtéri altatás, mint minden baba-szülő tevékenység, hozhat magával váratlan helyzeteket. Fehér zaj: A természetes háttérzajok (szél, madarak) gyakran segítenek. Alkalmazkodás: A babák idővel hozzászoknak a környezeti zajokhoz. Ringatás: Próbáld meg újra ringatni a babakocsit. Ne vedd ki azonnal: Adj neki néhány percet, hátha visszaalszik magától. Légy türelmes, és ne add fel azonnal.
Bár a mély alvás jót tesz a babának, a nappali alvások hossza befolyásolhatja az éjszakai alvást. Általában a 2-3 óránál hosszabb nappali alvásokat érdemes megszakítani, különösen, ha a baba már elmúlt 4-6 hónapos. Ez segíthet abban, hogy éjszaka jobban aludjon. Természetesen újszülötteknél más a helyzet, ők gyakran alszanak hosszabban, és azt is megtehetik, hogy nappal alszanak többet, éjszaka ébrednek gyakrabban.
Túlmelegedés megelőzése: Soha ne hagyd a babát a tűző napon! Szellőzés: Győződj meg róla, hogy a babakocsi jól szellőzik. Könnyű ruházat: Válassz vékony, légáteresztő pamutból vagy bambuszból készült ruhákat. Változékony időjárás: Készülj fel mindenre! A réteges öltözködés itt a legfontosabb. Szélvédelem: A szél lehet hideg és kellemetlen. Pollenek kezelése: Tavasszal figyelj a pollenszintre. Hipotermia elkerülése: Ez a legfontosabb. Öltöztesd fel a babát nagyon melegen, több rétegben. Arcvédelem: A baba arcát védd a hideg, csípős széltől. Szélcsendes hely kiválasztása: A szél jelentősen növeli a hőérzetet.
Hol és hogyan? A megfelelő helyszín kiválasztása kulcsfontosságú a biztonságos és nyugodt szabadtéri altatáshoz. Biztonsági szempontok: Győződj meg róla, hogy az erkélykorlát biztonságos és elég magas. Ne legyenek veszélyes tárgyak, mérgező növények a babakocsi közelében. Rögzítsd a babakocsit, hogy ne tudjon elgurulni. Árnyékos fák: A fák természetes árnyékot és szélvédelmet biztosítanak.
Környezeti zajok: A parkok zajosabbak lehetnek, mint egy kert (gyerekek játszanak, kutyák ugatnak, emberek beszélgetnek). Emberek: Mindig legyél éber, és tartsd szemmel a babakocsit. Biztonság: Kerüld a forgalmas játszóterek vagy futópályák környékét. Alkalmazkodás: Légy rugalmas, és alkalmazkodj az új környezethez. Bár a természetes fehér zaj jótékony hatású lehet, a túlzottan zajos vagy ingerlő környezet zavarhatja a baba alvását. Próbálj olyan helyet választani, ahol a nyugalom és a béke dominál.
A szabadtéri altatás nem csak a babának, hanem a szülőnek is számos előnnyel járhat. Amíg a baba alszik a szabadban, lehetőséged van arra, hogy magadra szánj időt. Ez lehet egy rövid pihenés, egy könyv elolvasása, egy telefonhívás elintézése, vagy akár a ház körüli teendők egy részének elvégzése. Helyezz el egy kényelmes széket a babakocsi közelében, és élvezd a csendet. Olvass egy könyvet, hallgass zenét, vagy dolgozz a laptopodon, ha van rá lehetőséged. A lényeg, hogy feltöltődj, miközben a babád is pihen. Figyeld a madarakat, hallgasd a szél susogását, élvezd a napfényt.
Ne legyél túl szigorú magadhoz. Lesznek napok, amikor a szabadtéri altatás nem valósítható meg (pl. rossz időjárás, baba rosszkedvű). Légy rugalmas, és ne érezd magad rosszul, ha egy-egy nap kimarad. A lényeg a szándék és a törekvés. Sok szülő érez bűntudatot, ha „egyedül hagyja” a babát a babakocsiban a szabadban, még akkor is, ha felügyeli. Fontos megérteni, hogy ez egy jótékony és biztonságos gyakorlat, ami mindkettőtöknek jót tesz. Ne hagyd, hogy a társadalmi nyomás vagy a tévhitek elbizonytalanítsanak.
A szabadtéri altatást számos tévhit övezi. Ez az egyik leggyakoribb aggodalom, de valójában tévedés. A hideg levegő önmagában nem okoz megfázást. A megfázást vírusok okozzák. Ha a babát rétegesen, az időjárásnak megfelelően öltöztetjük, és nem hagyjuk kihűlni, akkor a hideg levegő jótékony hatású lehet. Bár a szabadban valóban több inger éri a babát, mint egy sötét szobában, ez nem feltétlenül rossz. A természetes fény és a háttérzajok segítenek a cirkadián ritmus kialakításában. A legtöbb baba hamar hozzászokik a környezeti zajokhoz, és ezek gyakran fehér zajként funkcionálnak, elnyomva a hirtelen, éles hangokat.
Ez a tévhit abból ered, hogy mi felnőttek általában sötétben alszunk a legmélyebben. A babák esetében azonban a nappali fényben való alvás segíti őket abban, hogy megkülönböztessék a nappalt az éjszakától. A modern babakocsik, különösen a mélykocsik és a teljesen vízszintesre dönthető sportkocsik, teljesen alkalmasak alvásra. Stabilak, kényelmesek, és megfelelő szellőzést biztosítanak.
Bár az újszülöttek gyakran élvezik a babakocsis ringatást és a friss levegőt, a szabadtéri altatás idősebb babáknál és kisgyerekeknél is sikeres lehet. A lényeg a fokozatosság és a rutin kialakítása. Ez egy valós aggodalom lehet, de megelőzhető. Eleinte a mozgás segíthet az elalvásban, de fokozatosan próbáld meg, hogy a baba mozdulatlan babakocsiban is el tudjon aludni, vagy legalábbis tovább tudjon aludni, ha megállsz.
Igen, biztonságos, sőt, számos kultúrában bevett szokás, például a skandináv országokban. Fontos azonban a megfelelő réteges öltözködés, meleg hálózsák, sapka, kesztyű és bundazsák használata. Figyelj a hőmérsékleti határokra (általában -5°C alatt nem ajánlott), és folyamatosan ellenőrizd a baba hőmérsékletét a tarkójánál. Mindig légy felkészülve a hirtelen időjárás-változásokra! Tartsd kéznél a babakocsihoz való esővédőt és egy plusz takarót, vagy húzd fel a babakocsi napellenzőjét, ha szélvédőként is funkcionál. Ha az eső túl erős, vagy a szél viharossá válik, azonnal vidd be a babát.
Ez a baba életkorától és egyéni igényeitől függ. Újszülöttek gyakran alszanak hosszabb ideig. Idősebb babáknál, általában 4-6 hónapos kor felett, érdemes lehet a nappali alvásokat 2-3 órára korlátozni, hogy ne befolyásolja az éjszakai alvást. Mindig figyeld a baba jelzéseit, és ne erőltess semmit.
Abszolút igen! Bár a bébimonitor nem helyettesíti a közvetlen felügyeletet, rendkívül hasznos eszköz. Segít abban, hogy hallhasd, ha a baba felébred, sírni kezd, vagy bármilyen szokatlan hangot ad ki, még akkor is, ha te bent vagy a házban. Ha a babád allergiás a pollenre, vagy ha magas a pollenszint a levegőben, érdemes megfontolni, hogy inkább bent altassát...
Tippek a gyerek altatásához
Svédországban állítólag mindenki „így csinálja”, de azért Magyarországon is van bőven példa a természetközeli nevelésre, mely sok szempontból tesz jót a gyerekeknek, többek között az egészségükre is pozitív hatással van. Egy anya, aki Svédországban nőtt fel, azt mondja, a szülei mindig arra biztatták, hogy minél több időt töltsön a szabadban, ebben sem az eső, sem a hó vagy szél nem lehet akadály. Ezt nagyrészt a „friluftsliv", a svédek egyik elve vezérelte, ami nagyjából annyit jelent, hogy „élet a szabadban". A 164 éve létező koncepció a természet befogadásáról szól, és a svéd kultúra részét képezi.
Anya azt is elmesélte a CNBC-nek, hogy amikor az ő gyerekei kicsik voltak, hagyta őket sziklákra és fákra mászni, mindenféle csúszó-mászó után kutatni, gödröket ásni és játszani anélkül, hogy bármibe beavatkozott volna. Amikor Svédországból az Egyesült Államokban költözött egy időre, az amerikaiaktól csak furcsa pillantásokat kapott, amikor elmesélte másoknak a nevelési elveit, vagy ők maguk vették észre, hogy a lányai minden évszakban boldogan szunyókálnak a hátsó teraszon, vagy mezítláb futkosnak a szabadban. Az anya két könyvet is írt a témában - Élet a szabadban és Nem létezik rossz idő címmel -, melyben leírja, hogy nemcsak az egészségügyi előnyök miatt érdemes a gyerekeknek hagyni, hogy a természet közelében éljenek, hanem azért is, mert ez egyik oka annak, hogy a svéd az egyik legboldogabb nemzet, a természetközeliség hatással van a személyiségre is.
Linda szabályai többek között az alábbiak:
- Legyen része a napirendnek a szabadban töltött idő. A reggeli és esti séták szentek a svéd kultúrában. Ha az időjárás engedi, a vacsorát gyakran kint, a teraszon vagy verandán fogyasztják el, miközben a családok szabadtűz mellett élik a társadalmi életüket, és hot-dogot sütögetnek. Az északi országokban gyakoriak a szabadtéri óvodák vagy erdei iskolák is, ahol a gyerekek az idő túlnyomó részét a természetben töltik. Ám, ahol ilyesmire nincs lehetőség, ott is érdemes bevenni a napirendbe a nagy kirándulásokat, sétákat, kerti játékot, annak, akine ez utóbbira van csak lehetősége. Ha túl szoros a napirend, akkor is biztosan megoldható, hogy az állandó autókázás helyett sétálva jusson el a szülő és a kicsi a bölcsibe, oviba vagy az iskolába.
- Kezdheted kicsiben is. A friluftsliv aranyszabálya, hogy használd, amid van, és tedd meg, amit tudsz, extra erőfeszítések nélkül. A természet az írónő-édesanya szerint körülöttünk van, így még városiasabb környezetben is lehet madarakat nézni, virágokat szagolni és fákat ölelni. Mégis, akinek lehetősége van rá, vigye el a gyermekeit túrázni vagy akár egy vadasparkba, a lényeg, hogy a család minden nap kapcsolódjon valahogy a természethez.
- Ne hagyd, hogy az időjárás tönkretegye a napodat. A gyerekek nem úgy születnek, hogy előítéleteik vannak az időjárással szemben, viszont nagyon gyorsan átveszik a felnőttek esővel, széllel, hideggel és meleggel kapcsolatos negatív hozzáállását. A friluftsliv hagyomány arra ösztönöz, hogy minden évszakban találjunk valami szeretnivalót. A skandináv országokban a szülők gyakran mondják: „Nincs rossz idő, csak rossz ruházat", ezzel is arra ösztönzve a gyerekeket, hogy időjárástól függetlenül, minden nap kimenjenek a szabadba. Természetesen, ha az időjárás kifejezetten veszélyes, jobb, ha felnőtt és gyerek inkább otthon marad, . de általában elmondható, hogy ha felöltöztetjük a gyerekeket az időjárásnak megfelelően, és hagyjuk, hogy megtapasztalják a zuhogó esőben való futás örömét, jeges tócsákon csúszkálást, vagy egy forró napon a vízpermetezőben hűsöljenek, azzal nagyon sokat adhatunk nekik, nemcsak rövid, de hosszútávon is.
Magyarországon is van lehetősége a legkisebbeknek, hogy szabad levegőn aludhassanak. Amikor az első bölcsis vagy ovis közösséget kiválasztjuk a gyermekünknek, sok szempontot figyelembe veszünk. Van, hogy a legjobban felszerelt, legkedvesebb dajkákkal felvértezett bölcsit soroljuk az utolsó helyre, és többet nyom a latba egy másik, másoknak kevésbé fontos szempont. Személyes tapasztalatom, hogy mielőtt a gyermekeimet beírattam volna a kiválasztott bölcsődébe, a vezetőnő figyelmeztett, hogy van valami, ami miatt sok szülő elbizonytalanodik és máshova viszi a gyermekét. Ez pedig nem más, minthogy náluk a gyerekek minden évszakban, ha nem szakad éppen az eső, kint alszanak a bölcsőde teraszán. Amikor ezt meghallottam, nagyon lelkes lettem, nem értettem, kit tartana vissza ez a fajta természetközeliség, de állítólag sokan aggódnak, hogy a hűvösebb időben kint alvó gyermekük beteg lesz. Ezzel szemben az én fiaim annyira erősek lettek, hogy szinte soha semmit nem tudja megfertőzni őket, és ha mégis, még egy influenzaszerű megbetegedés sem tart náluk két napnál tovább.
A legkisebbnél már szinte könyörögtünk a bárányhimlőnek, hogy fertőzze meg őt. Na jó, ez talán túlzás, de tény, hogy sokáig, hiába feküdt két bárányhimlős vagy épp másik, aktuálisan terjedő fertőző betegséggel küzdő társa között és érintkezett velük folyamatosan, mielőtt a szüleik a nevelők kérésére megérkeztek, hogy hazavigyék őket, sehogy sem kapott el semmit. Ma már létezik kötelező bárányhimlő elleni oltás, de ez akkor még nem volt elérhető, így leginkább amiatt aggódtak a szülők, hogy mielőbb elkapják a kicsik, így a lehető legkisebb kárt okozva a szervezetükben. Ez az erős immunrendszer kitartott az iskolában is, így volt olyan évünk, több is, amikor egyetlen nap hiányzásuk sem volt.
Monostori Edina pedagógus, bölcsődei nevelő azt mondja, testi és szellemi előnyei is vannak annak, ha a kicsik a friss levegőn alszanak, évszaktól függetlenül. De csak a szigorú szabályok betartása mellett szabad kint altatni a gyerekeket, és kitenni őket azt időjárási viszontagságoknak. „A szabadlevegőn altatás előnye, hogy a gyermekek sokkal mélyebben alszanak, mint zárt helyen. így az idegrendszerük megpihen, ami esősegíti a szellemi és testi fejlődésüket is. Ezen felül a friss levegőn alvás erősíti az immunrendszerüket is. Fejlődik a tüdejük, ráadásul a felsőlégúti betegségek kialakulásának kockázata is kisebb vagy enyhébb tünetekkel jár. Ám nem mindegy, mikor, hol és hogyan alszik kint a gyermek. Mínusz 5 fok alatti hőmérséklet, orkán erejű szél és kánikula esetén tilos kint altatni a gyerekeket. Ha az időjárási viszonyok megfelelőek, akkor is csak jól árnyékolt, biztonságos környezetben és felszerelésekkel lehet a csoportot a szabadban lefektetni. Télen anorák, vastag takaró biztosítása is feltétel - ezt van, ahol az intézmény adja, van, ahol a szülők hozzák a saját gyermeküknek” - mondta el a Life.hu kérésére a szakember.
A skandináv országokban normális jelenség, hogy az egészen kicsi babákat is hagyják a babakocsijukban, egyedül a szabadban aludni. Skandináviában tökéletesen elfogadott, hogy a szülők beugranak egy kávézóba egy kávéra, mialatt nyugodtan kint hagyják gyermeküket. A gyakorlat furcsának tűnhet az idegen szem számára, de a skandináv szülők körében széles körben elfogadott, és erre még a szülésznők is bátorítják őket. Az emberek többnyire kíváncsiak és elfogadóak voltak a rituáléval kapcsolatban, sokan azt írták, hogy bárcsak ilyen biztonságos országban élhetnének. - Szerintem ez gyönyörű! Tetszik az ötlet, hogy olyan helyen éljek, ahol ez a norma - jegyezte meg egy kommentelő. - Amerikaiként még csak el se tudok képzelni egy ilyen biztonságos társadalmat... Az éghajlatuk ugyan időnként kissé borongós lehet, de ezen országokat magas szintű társadalmi kohézió, jó egészségügyi rendszer és alacsony bűnözés jellemzi. Ezért a baba utcán hagyása viszonylag biztonságosnak és alacsony kockázatúnak tekinthető. Azt találták, hogy általában a gyermek kéthetes korában már így tettek a szülők, általában naponta egyszer. Babáik állítólag hosszabb ideig aludtak, ha kint hagyták őket. A finn szülők 66 százaléka azt mondta, hogy a kicsik aktívabbnak tűntek a szabadban szunyókálás után, mintha zárt térben altatnák őket.
A világ számos részén elterjedt az a hiedelem, hogy a fagynak kitettség megerősítheti a gyermekek immunrendszerét, bár ezt még soha nem igazolták komoly tudományos tanulmányok.