A petefészek stimulációja: 5 tüsző megfelelő érésének részletes ismertetése

A lombikbébi (IVF) kezelési eljárás már több évtizedes múltra tekint vissza, napjainkra szó szerint mindennapos gyakorlattá vált. Hazánkban is évente több száz, babáért küzdő párnak segít, hogy ők is megtapasztalhassák az élet legnagyobb csodáját. A legelső kezelés előtt - és persze a kezelés alatt is - rengeteg különféle érzelem kavaroghat a pár mindkét tagjában: az izgalom, az idegesség és a bizonytalanság érzése is. Teljesen érthető, ha te hasonlókat tapasztalsz a lombikprogram megkezdése előtt, tudnod kell, hogy ez normális, gyakori dolog, és egyáltalán nem vagy egyedül vele. Mindenki máshogy éli meg a kezelést, mások az érzései, a tapasztalatai. A különbségek nemcsak a klinikákból vagy az orvosokból adódnak, hanem nagymértékben abból is, hogy minden nő más - életkor, élethelyzet, egészségügyi állapot, genetikai adottságok vagy akár magánélet tekintetében is.

Természetesen a kezelőorvos feladata - kötelessége -, hogy az eljárás előtt és a teljes eljárás során megfelelően tájékoztasson. Cikkünk nem pótolja ezt és nem minősül orvosi tanácsadásnak sem. A célunk az, hogy részletesebben ismertessük a lombikbébi-kezelés lépéseit, ellássunk néhány gyakorlati tanáccsal is és így támogassunk téged ezen a különleges úton.

Ne feledd: ha valamilyen téren mást tapasztalsz az itt leírtaktól, az még nem jelenti, hogy aggódnod kéne. Mindig kövesd az orvosod utasításait és konzultálj vele, ha kérdésed vagy kétséged merül fel.

Miért van szükség a stimulációra?

Az ovuláció a menstruációs ciklus közepén, a 14-16. nap körül esedékes. Ilyenkor történik meg a peteérés, és egy nagyjából három napos időablak áll rendelkezésünkre a teherbeesésre. A peteérés során a petefészek domináns tüszőjéből felszabadul egy petesejt. A hormonstimulációs kezelés lényege a petefészek ultrahang- és hormonvizsgálatok segítségével ellenőrzött stimulálása egyidejűleg több petesejt nyerése céljából. A stimuláció a peteérés gyógyszeres vagy injekciós beállítására, szabályozására hivatott eljárás. A célja, hogy egyszerre több tüsző induljon érésnek, így nagyobb eséllyel következik be a terhesség. Emiatt ez az eljárás általában a lombikbébi-kezelési programok, az asszisztált reprodukciós kezelések első lépése is.

Fontos tudni, hogy nem minden tüsző tartalmaz petesejtet, és nem minden petesejt tud megtermékenyülni. Előfordulhat, hogy egy tüsző teljesen üresnek bizonyul (empty follicle syndrome), vagy éretlen, még fejlődési stádiumban lévő petesejtet rejt. Az érett, megtermékenyíthető petesejtek aránya számos tényezőtől függ: a választott stimulációs protokolltól, a gyógyszerdózisoktól, a trigger időzítésétől, valamint a páciens életkorától és petefészek-tartalékától. Az éretlen petesejtek arányát növelheti, ha a tüszők nem kapnak elegendő időt a végső érésre, vagy ha a stimulációs paraméterek nem optimálisak.

A tüszők és a petefészek működése

Mi az a tüsző és hogyan épül fel?

A tüsző - vagy follikulus - a petefészek önálló szerkezeti egysége, amely egy éretlen petesejtet és a körülötte lévő támogató sejteket tartalmaz. Feladata, hogy a petesejt érését hormonális és sejtszintű folyamatokon keresztül előkészítse, majd ovulációkor lehetővé tegye annak felszabadulását. Egy nő még magzati korban, kb. a 20. héten rendelkezik a legtöbb tüszővel, kb. 6-7 millióval. Születéskor ez a szám már csak kb. 1 millióra csökken, pubertáskorra pedig 300-400 ezer marad. A női élet során mindössze 400-500 tüsző érik meg ténylegesen annyira, hogy petesejtet bocsásson ki.

Hogyan zajlik az ovuláció?

Egy ciklusban több tüsző indul növekedésnek, de csak egy válik dominánssá. Ez a tüsző megreped, és kibocsátja az érett petesejtet. Ezt nevezzük ovulációnak, amely a ciklus közepe táján, az LH-szint emelkedésének hatására történik. A petesejt egészségét és a termékenységet nagyban befolyásolja, hogy a tüszőn belüli sejtek hogyan kommunikálnak egymással, különösen a petesejt és a körülötte lévő sejtek közti anyagcsere- és jelátviteli kapcsolatok. Ez az egész folyamat önszabályozó, érzékeny az életmódra, stresszre, táplálkozásra, sőt az alvásra is.

Ultrahang vizsgálat és tüszőméretek

A petesejt túl kicsi ahhoz, hogy ultrahanggal látható legyen, átmérője mindössze 0,1-0,2 mm. A tüszők viszont jól nyomon követhetők, különösen az antrális és a domináns tüszők. A tüszőméret változását követő sorozatos ultrahang vizsgálatot hívjuk follikulometriának. A primordiális tüszők kevesebb mint 0,03 mm-esek, a primer tüszők 0,05-0,1 mm közöttiek, a szekunder tüszők 0,2-0,4 mm-esek. Az antrális tüszők 2-10 mm-esek, már ultrahanggal láthatók, míg a domináns tüsző 16-25 mm-re nő az ovuláció előtt. Lombiknál a 2 mm feletti tüszők láthatók és befolyásolják a stimuláció eredményét. Az antrális tüszők száma (AFC) és az AMH-szint jelzi, hány petesejtre számíthatunk.

A lombikbébi-kezelés lépései

A szükséges vizsgálatok elvégzése után következhet a kezelés, amely három fő lépésből áll:

1. Petefészek-stimuláció

A stimuláció célja, hogy egyidejűleg több petesejt is megérjen, így több kerülhet később leszívásra, illetve megtermékenyítésre. A stimulációs protokollnak minél inkább testreszabottnak kell lennie, figyelembe véve az életkort, testsúlyt, hormonvizsgálati eredményeket, és így tovább. Még a petefészek-stimuláció kezdete előtt kezelőorvosunk meghatározza kezelésünk módját és ütemtervét. A stimuláció tabletta, injekció vagy kombinált formátumban egyaránt kivitelezhető. Attól is függ, melyiket alkalmazzák, hogy hány évesek vagyunk, milyenek a hormonvizsgálati eredményeink, és mekkora testsúllyal rendelkezünk.

Protokollok

• Hosszú protokoll: Ez a leggyakrabban használt „GnRH analóg hosszú stimulációs protokoll”. A menstruációs ciklus 20. napjától legalább 10 napon keresztül alkalmazott injekció kúrával célunk a petefészkek nyugalomba helyezése. Ennek kialakulását vérvétel utáni hormon meghatározással ellenőrizzük. A petefészkek kontrollált, személyre szabott stimulációja csak ezt követően kezdődik. A betegek naponta 2 alkalommal hormoninjekciót adnak maguknak bőrük alá (általában Fostimon HP, Gonal-F, Merional, Metrodin HP, Puregon injekciókat használunk). A kétnaponta végzett vérvétel és ultrahang vizsgálat segít a kezelőorvosnak a legmegfelelőbb, egyénre szabott injekció adagok beállításában. Amint a tüszők elérik a megfelelő méretet, és az ösztrogén szint is ezt igazolja, tüszőrepesztő injekciót kap a beteg, mely után 36 órával történik majd a petesejtek nyerése. A hosszú protokoll kb. 22-24 napig tart.
• Rövid (antagonista) protokoll: Bizonyos esetekben úgynevezett „GnRH antagonista” protokollt használunk. Ebben az esetben a stimuláció a menstruáció 2-3. napján, ultrahangvizsgálat után egyből kezdődik. A gátlószert (Cetrotide, Orgalutran injekció) csak a stimuláció alatt alkalmazzuk. Az injekciós kezelés pedig csak az első, ideális méretű tüszők után folytatódik, nehogy idő előtt megrepedjenek. A rövid protokoll kevesebb injekcióval jár, és rövidebb ideig, kb. 10-12 napig tart.

A stimuláció menete és kontrollja

A stimuláció során dózistól függően napi 1 vagy 2 injekciót kell beadni. Erre természetesen felkészítik a pácienseket, egy meddőségi szakasszisztens részletesen elmagyarázza az injekciók beadásának módját és pontos táblázatot is ad a párnak, amelyből jól látszik, hogy mikor mi a teendő. A ciklus 5-6. napján készül az első ultrahang, amin már látszik, hogy milyen hatása van a stimuláció során használt hormonkészítményeknek, hány tüsző kezdett el érni. Innentől az esetek nagy részében kétnaponta nézzük a fejlődésüket, figyeljük, hogy milyen ütemben nőnek, hozzák-e azt a számot és méretet, amit kell. Az ultrahangos ellenőrzés - mivel erős hormonokkal történik a kezelés - elengedhetetlen. Minden stimulációs protokollnál az első ellenőrzés a stimulációs injekciók kezdetét követő 7.-8. napon esedékes, majd az eredménytől függ, hogy mikor kell a következőt elvégezni.

Amikor a tüszők már elég nagyok, gátló hormont adunk, hogy nehogy idő előtt, maguktól megrepedjenek. Ez azzal az előnnyel jár, hogy e gyógyszerek megakadályozzák az idő előtti LH csúcsot, az idő előtti tüszőrepedést. Az, hogy ez mikor történik, attól függően változhat, hogy milyen protokoll alapján halad a folyamat.

2. Petesejtleszívás (tüszőpunkció)

A petesejtleszívás majdnem mindig altatásban történik, így nem jár fájdalommal és biztonságosabb is. Az altatás nyugodt körülményeket teremt, aminek köszönhetően sokkal kisebb a petefészek körül található szervek sérülésének a kockázata. A leszívásra reggel, az előre megbeszélt időpontban kell menned, éhgyomorra. Előkészítenek téged az altatásra, majd következik a petesejtleszívás. Az ultrahangos tüszőpunkció során a hüvelybe vezetett ultrahangfej és punkciós egység segítségével a hátsó hüvelyboltozaton keresztül szúrjuk meg a tüszőket, majd a petesejt tartalmazó tüszőfolyadékot leszívjuk. A tüszőfolyadékot steril csövekbe helyezik, majd mikroszkóp alatt megkeresik benne a petesejteket, amelyeket tápoldatba, szövettenyésztő edénybe helyezve inkubátorban tárolnak. Ez az ivarsejtek és embriók fejlődése számára megfelelő körülményeket biztosít.

A petesejteket, 4-5 órával a leszívás után, megtermékenyítik az előkészített spermiumokkal. A sperma mintaadás általában szintén ezen a napon, reggel történik, 2-5 napos önmegtartóztatás után, maszturbáció útján. Fagyasztásból felengedett vagy biopsziával nyert spermium is felhasználható a megtermékenyítéshez. A petesejtleszívást 2-3 óra pihenés követ, és ha nincs panasz, akkor hazamehetsz.

Megtermékenyítési módszerek

• Konvencionális IVF: Megfelelő előkezelés után táptalajban összehozzuk a petesejtet és a spermiumokat. Ezen eljárás csak akkor lehetséges, ha megfelelő számú és minőségű spermium áll rendelkezésre. Ez esetben a megtermékenyítés spontán történik.
• ICSI (Intracitoplazmatikus spermium injekció): Az ICSI eljárás során a petesejtek termékenyülési esélyének növelése érdekében a hímivarsejtet közvetlenül a petesejtbe fecskendezzük mikroinjekcióval. Ezt az eljárást olyan esetben alkalmazzuk, amikor kevés az esély arra, hogy a konvencionális IVF módszerrel megfelelő számú embrió jöhessen létre. Az ICSI módszer általában az érett petesejtek mintegy 50-90%-ának szabályos megtermékenyülését eredményezi.

3. Embrió visszaültetés (embrió transzfer)

A megtermékenyült, szabályosan osztódó embriók legalább 2, legfeljebb 6 nappal később kerülnek visszaültetésre. Az embrió transzfer gyors és fájdalommentes művelet, az esetek többségében nem igényel altatást. Az embriókat (egészen pontosan preembriókat) egy speciális katéter segítségével a méhnyakon keresztül a méh üregébe juttatják. A 3-5 napos embriókat minimális mennyiségű transzfertáptalajban fecskendezzük be. Egy kis pihenő (kb. 30 perc) után haza is mehetsz. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint legfeljebb három embrió ültethető vissza egyidejűleg, négy speciális esetekben: történt már sikertelen beültetés, az anya 35 évnél idősebb, a hormonvizsgálatok a petefészek korai kimerülésére utalnak, vagy azonos személyektől származó ivarsejtekből keletkezett embriók a fagyasztva tároláshoz nem állnak rendelkezésre.

Asszisztált hatching (AH) mikromanipulációs módszer lényege, hogy az embriótranszfer előtt a praeembriót körülvevő burkon (zona pellucidán) egy nyílást ejtsünk a beágyazódás elősegítése céljából. Ezt a legmodernebb eszközökkel, computer vezérelt lézerkészülékkel végezzük.

Az embriók visszaültetése után kezdődik a kéthetes várakozás - ennyi időbe telik, míg kiderül, hogy létrejött-e a terhesség. Lehet, hogy ez fog életed leghosszabb két hetének tűnni, de hidd el, egyszer ez is véget ér. A legfontosabb teendőd, hogy kíméld magad ebben az időszakban: maradj otthon, olvass, nézz filmeket, pihenj. Ha lehet, vegyél ki két hét szabadságot, de legalább az első hetet töltsd otthon. A lombikbébi beavatkozás útján létrejövő terhesség a további lefolyásában nem különbözik egy természetes úton fogant terhességtől.

Lehetséges kockázatok és szövődmények

Minden kezelés magában rejti a petefészek túlstimulációjának 1%-os kockázatát. Már a hormonkezelés során előfordulhat (10%), hogy a kezelést abba kell hagyni, mert a várt kedvező reakció (több tüsző egyidejű növekedése) nem jön létre. Az is előfordulhat, hogy a tüszőpunkció során petesejtet nem nyerünk. Ennek esélye kb. 5%. További kockázat, hogy az esetek 10%-ban a nyert petesejt nem termékenyül meg, illetve nem fejlődik belőle beültetésre alkalmas embrió. Ezen túlmenően a beültetett embriók az esetek 60-70%-ban nem tapadnak meg. A terhesség alatt fellépő szövődmények tekintetében a szervezeten kívüli megtermékenyítés útján fogant terhesség semmiben sem különbözik spontán létrejött terhességtől.

Hiperstimulációs szindróma (OHSS)

A petefészek túlstimulációs szindróma (OHSS) a petefészkeknek a hormonális stimulációra adott túlreagálására utal. Ez az állapot az alhasi fájdalomban nyilvánul meg, amelyet a petefészkek megnagyobbodása és a hasüregben lévő szabad folyadék képződése okoz. Hányinger vagy hányás és hasmenés érzése is előfordulhat. Amikor hiperstimuláció lép fel, akkor a petefészek jelentős mértékben megnagyobbodik a hormonok hatására. Ez azonban egy tünetegyüttes, melynek a túlságosan magas ösztrogénszint a másik, mérhető jele. E mellé társulnak a különböző hasi fájdalmak, és a testüregekben felhalmozódó folyadék. A folyadék azonban nemcsak a mellüregben vagy a hasüregben, hanem a szívburokban is feltorlódhat. A modern stimulánsok kifejlesztésével a túlstimulációs szindróma (OHSS) kockázata jelentősen csökkent.

Az OHSS súlyossága három kategóriába sorolható:

• Enyhe: Az esetek többsége, kb. 20-30%-a. Ilyenkor néhány héten belül elmúlnak az alhasi kellemetlenségek (az émelygés, a feszülés vagy épp a puffadás), és helyreáll a normális közérzetünk.
• Középsúlyos: Az esetek kb. 1-5%-ban azonban ennél súlyosabb tünetekkel: kiszáradással, erősödő hasi tünetekkel, és a folyadék hasűri, néha mellkasi felgyülemlésével is számolnunk kell. A máj-és vesefunkciók romlása, valamint még vérrögképződés is felléphet ilyenkor. A gyógyulási idő ebből az állapotból kb. 2-4 hét, ám ha közben sikeres a teherbeesés, ez akár 10 hétig is elhúzódhat.
• Súlyos: A középsúlyos tünetek fokozódása, a nehézlégzés, valamint légzési elégtelenségek megléte már egyértelműen kórházi ápolást, folyamatos felügyeletet igényel. Ennek azonban szerencsére csak 1-2%-os az előfordulása. Ha elhanyagoljuk, sajnos néhány napon belül kórházi kezelést igénylő, súlyos esetté válhat a hiperstimulációs szindróma.

Ha az orvos arra gyanakszik, hogy felléphet túlstimuláció, a Reprogenesis klinikán a petesejt stimulációt 36 órával a leszívás előtt Decapeptyl injekcióval zárják le - a hagyományos tüszőrepesztő injekció helyett, ezzel 0%-ra csökkentve a túlstimuláció lehetőségét.

Többes terhesség

Ha egyszerre több tüsző érik meg, az nagyon gyakran okozhat többes terhességet a várandós kismamákban. A kettős ikerterhesség valószínűsége az IVF során 20%-os, a hármas ikerterhességé 5%-os. Azonban ez egy veszélyes állapot a szüléskori komplikációk, az anyai rendellenességek és az embriók túlélési esélyei miatt is. Nem is beszélve a koraszülés kockázatáról, ezért ha több embrió keletkezik a kezelés folyamán, ezeket lefagyasztják egy következő beültetés idejére.

Méhen kívüli terhesség

A méhen kívüli terhesség kialakulásának valószínűsége kb. 2-3%.

Nagyon ritkán előfordulhat az ultrahang vezérelt petesejtleszívás kapcsán, hogy vérzés lép fel, valamely szerv, érképlet sérülése következtében.

Életmód és táplálkozás a kezelés előtt és alatt

Ebben a cikkben részletesen nem térünk ki az életmód, táplálkozás és étrend-kiegészítés témájára, de röviden összefoglalva elmondható, hogy a termékenységet, egészséges terhességet segítő lépések ugyanolyan fontosak (ha nem fontosabbak) lombikbébi-kezelés esetén is. Ide tartozik a kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag táplálkozás, a rendszeres testmozgás, az egészséges testsúly fenntartása és a káros szokások (dohányzás, túlzott koffeinbevitel, alkohol, drog) elhagyása.

Érdemes külön hangsúlyt fektetni a sperma minőségét és mennyiségét, a petesejt minőséget javító tápanyagokra. Férfiaknak kiemelt figyelmet érdemes fordítania a cink, a szelén, az E-vitamin és az antioxidánsok (Q10 koenzim, astaxanthin) megfelelő bevitelére. Nőknek mindenképp érdemes a C-, D- és E-vitamin, a folát, a cink és a szelén pótlására figyelni (egy jól összeállított terhesvitaminban megtalálható mind). Emellett a petesejt minőséget és a lombikbébi-kezelés sikerét támogathatja még a Q10 koenzim, a mio-inozitol, az N-acetil-cisztein, és az alfa-liponsav. Az étrend-kiegészítők szedése a petesejtleszívás után abbahagyható, kivéve a terhesvitamint.

A terhességet támogató, egészséges progeszteronszint fenntartása érdekében a petesejtleszívás napjától a pozitív terhességi tesztig progeszteron-kiegészítést szoktak felírni az orvosok. Ez szájon át, injekcióval, illetve hüvelykúppal is történhet. Amennyiben a sárgatest progeszteronképzése nem elégséges idejű vagy mennyiségű, akkor beszélünk erről a problémáról. Ilyenkor a nem megfelelő tüszőérés miatt a menstruáció előtti napokban több mint két napig pecsételő vérzést tapasztalunk. Ez azért gond, mert kellő mennyiségű progeszteron nélkül az embrió nem fog tudni beágyazódni, így a terhesség sem jöhet létre.

tags: #stimulacional #az #5 #tuszo #megfelelo