SOTE II Szülészet: Gátvédelem, Gátmetszés és Gátvarrás a Születésben

A szülészet egyik legtöbb vitát kiváltó területe a gátvédelem, a gátmetszés és a gátvarrás. A gátvédelem célja a kismamák szülésre való felkészülésének, illetve a vajúdás és a szülés alternatív lehetőségeinek felmérése, valamint a szakemberek és az édesanyák gátmetszéshez való viszonyának vizsgálata.

A Gátvédelem Története és Jelentősége

Hazánkban a II. világháborút követő évtizedekben a szülést szülész-nőgyógyászok vezették, és rutinszerűen, csaknem minden esetben sor került gátmetszésre. A gát védelme ezzel szemben a szülésznők feladata volt. A múlt század utolsó két évtizedében azonban - a tudományos bizonyítékok tükrében - felülvizsgálatra került a megszokott szemlélet. Nyugat-Európában már jóval korábban kialakult az a gyakorlat, hogy a szülést szülésznők vezették, akiknek kompetenciájába a gátmetszés és a gátvarrás is beletartozott. Magyarországon a BSc-szintű szülésznőképzés követelményei szintén tartalmazzák e két beavatkozást, mégis a gyakorlatban a szülésznők többsége nem végzi önállóan ezeket, aminek több oka is ismert.

Az orvosok egy része tartózkodó, és nehezen járul hozzá ahhoz, hogy a szülésznő önállóan végezze ezeket a beavatkozásokat. Az alternatív szülésfelkészítő és szülési módszerek, a gátvédelem alkalmazása napjainkban az elmúlt évekhez képest fokozatosan előtérbe került, de a napi gyakorlatban történő alkalmazásuk még nem megfelelő mértékű.

Vizsgálati Eredmények és Következtetések

Egy kutatás első részében 2007 és 2012 között kórházban, 36. hét után spontán hüvelyi úton szült nők (643 fő) vettek részt kérdőíves vizsgálatban. A kutatás másik részében egy budapesti kórházban 2011. január 1. és március 31. közötti időszakban 314 fő spontán hüvelyi szülés vizsgálata történt a szülési napló alapján, a gátmetszéssel a középpontban. Az adatfeldolgozás leíró statisztikai módszerrel, százalékos megoszlási mutatókkal készült.

Az eredmények alapján megállapítható, hogy napjainkban még mindig nagyon magas a gátmetszéssel szülő nők aránya, illetve a vajúdás során sok a beavatkozás és a vizsgálat. A felmérés arra is rámutatott, hogy a szülésznők által kísért szüléseknél kevesebb esetben történt gátmetszés. A szülő nők 10%-ánál lenne indokolt a gátmetszés, mégis többször hallani a gyakorlatban, hogy rutinszerűen alkalmazták. A legrosszabb pedig, amikor arra hivatkozva teszik mindezt, hogy első babáját várja a leendő Anyuka. A kutatások is bizonyították már, hogy a gátmetszés kockázatosabb, mint a spontán gátrepedés, ugyanis a gátmetszésből könnyebben jöhet létre harmadik vagy negyedik fokozatú repedés.

Gátvédelem és Gátsérülések Megelőzése

Gátnak nevezzük a hüvelybemenet és a végbélnyílás közti részt. Ha túl feszes és rugalmatlan, akkor repedésnek indul, amikor a baba feje próbál végighaladni a szülőcsatornán. A repedés lehet kisebb sérülés is, de okozhat mélyebb részeket is érintő problémát. A legtöbb repedés a hüvely szélénél kezdődik, a végbélnyílást is érinthetik. Ritkán ugyan, de van, hogy a kis- és nagyajkak is repednek egy-egy intenzívebb feszülés során. Az, hogy milyen irányba fog haladni, azt lehetetlen meghatározni, hisz nemcsak felszíni lehet, hanem befelé irányuló is.

A gátsérülés elkerülésének legfontosabb tényezői, hogy:

• nincs rutinszerű gátmetszés,
• az anya szabadon választhat testhelyzetet a kitoláshoz,
• a kitolást nem vezényszó, hanem az anya érzései és ösztönei irányítják - és ha valamennyire mégis irányítanak, akkor az lassítás, de semmi esetre sem gyorsítás legyen.

A Gátsérülések Fokozatai

A gátsérüléseknek több fokozata is van:

1. Első fokozat: A leggyakoribb repedések a hüvelybemenet körüli bőrt és szöveteket érinti, az izmokat azonban nem.
2. Második fokozat: A hüvely körüli izmokat is érinti. A rétegeket felszívódó varratokkal állítják helyre. A regeneráció pár hétig eltart, de kellő támogatással, tudatos odafigyeléssel lerövidíthető ez a folyamat. Ide tartozik a gyógynövényolajok használata, az intimtorna és a borogatás.
3. Harmadik fokozat: A hüvelybemenet körüli bőrt, szöveteket és az izmokat is érinti. Mindemellett még a végbélnyílást is, így ezeket a rétegeket szintén össze kell varrni.
4. Negyedik fokozat: Ez az, amikor a harmadfokú repedés eléri már a végbélnyílás mögötti szövetet is. Ilyenkor sok varratra van szükség a szövetek helyreállításához.

A gátsérülések leggyakrabban akkor fordulnak elő, ha nincs felkészítve a gát a várandósság harmadik trimeszterében, főként a 34-37. héttől érdemes foglalkozni vele.

Gátvédelmi Technikák

Sokszor anyák úgy gondolják, hogy a gátvédelem valami jól definiált technológiát tartalmaz, de valójában azok a módszerek, amiket szülésznők, bábák, szülészorvosok alkalmaznak eléggé sokfélék lehetnek és sokszor egymásnak is ellentmondanak.

Meleg Borogatás

A legegyszerűbb gátvédelmi módszer a meleg borogatás. Ezt jellemzően akkor kezdik el alkalmazni, amikor a baba ereszkedő fejecskéje már kezdi kidomborítani a gáttájékot: ilyenkor folyamatosan a hüvelybemenethez tartják a meleg vízzel átitatott textilt az összehúzódások között és az összehúzódások alatt is. A meleg borogatás legnagyobb előnye, hogy olcsó és bárhol elérhető: a melegvízen és a tiszta textílián kívül semmi egyéb nem szükséges hozzá.

A meleg borogatás gátvédelmi hatását kutatások egyértelműen visszaigazolták (Magoga et al, 2019; Dolan at al, 2007) és a kutatók azt találták, hogy ez a módszer valóban csökkenti a súlyos (3. és 4. fokú) és a varrással járó (2. fokú) gátsérülések előfordulásának gyakoriságát. Ráadásul a kutatók azt is feljegyezték, hogy a meleg borogatás nemcsak a gátrepedés esélyét csökkenti, de csökkenti a kitolással járó fájdalmat és a szülés utáni fájdalmat is, sőt még a vizelettartási problémák előfordulását is! A kutatások a meleg borogatás előnyét „A” szintű bizonyítéknak ítélték meg. Éppen emiatt ajánlja az Amerikai Szülészek és Nőgyógyászok Kollégiuma (ACOG) az USA-ban ezt az eljárást a kitolási szakaszban és emiatt ajánlák a szülészeti szakmai szervezetek például Angliában, Ausztriában, Dániában, Spanyolországban, Kanadában, sőt még Szaúd Arábiában is! Ha belegondolsz, hogy a meleg borogatás csökkentheti a gátsérülések arányát, mindjárt jobban érthető az is, hogy miért egyre népszerűbb a vízbenszülés is.

Kézi Ellentámasztás és „Hands-off” Módszer

Két módszer, ami ellentmond egymásnak: az egyik a kézi ellentámasztás, amikor az orvos/szülésznő az egyik kezével a baba fejét, a másikkal pedig a végbélnyílás és a hüvely közötti részt támasztja meg. A másik módszer pedig az úgynevezett „hands-off” módszer, amikor egyáltalán nem nyúl a kezével az anya nemi szervéhez, csak legfeljebb a baba fejecskéjét támasztja meg, hogy szükség esetén lassítsa a fej megszületését. Magyarországon néhány kórházban az első módszert, a kézi ellentámasztást alkalmazzák gátvédelemként.

Szülés Alatti Gátmasszázs

Ez az eljárás az, amit ma Magyarországon legtöbb kórházban alkalmaznak gátvédelem címszó alatt és sok külföldi kórházban is találkozhatunk vele. A szülés alatti gátmasszázsnál az anya a klasszikus hanyattfekvő pozícióban van, az orvos vagy a szülésznő pedig a lábai között ül, a mutató és középső ujját a hüvelybe dugja és U alakban mozgatva feszíti a hüvely bemenetét. Ehhez valamilyen síkosítót vagy olajat is használnak, általában elég bőkezűen. Bár a kutatásokban kiemelik, hogy a masszázs finom és kíméletes legyen, a valóságban sokszor kifejezetten erős és vehemens feszítést alkalmaznak, ami még fájdalommal is járhat.

A szülés alatti gátmasszázs hatásosságáról 2020-ban Aquino és társa publikáltak egy meta analízist, ami nagyon sok korábbi kutatás eredményét összegezte. Ebben azt a megállapítást tették, hogy a szülés alatti gátmasszázzsal felére csökkenthető a komoly (3. és 4. fokú) sérülések száma, és ez a csökkenés még jelentősebb az első babájukat szülő anyák között. Mivel ma, 2022-ben sajnos Magyarországon még kifejezetten magas a gátmetszési arány, szinte biztosra vehetjük, hogy amennyiben masszíroznak a kitolás alatt egy kórházi szülésnél, akkor valóban csökkentik a gátsérülés esélyét!

Felkészülés a Szülésre és a Gát Védelmére

Hiszem, hogy egy alapos felkészüléssel nagyobb esély van arra, hogy elkerülhető legyen a gátmetszés. A szülésfelkészítés legjobb sorrendje a következő:

1. Tégy meg mindent a gátad felkészítéséért.
2. A szülési kérelmedben feltünteted, hogy a gátrepedést megkockáztatod, és csak akkor szeretnéd elfogadni a gátmetszést, ha valóban indokolt.
3. Fogadd el és bízz a személyzetben, hogy mindezt tiszteletben tartva támogatnak.

Gátfelkészítő Olajok és Masszázs

A legfontosabb, hogy olyan készítményt válassz, ami olyan gyógynövényekből tevődik össze, amik masszázs nélkül is kifejtik jótékony, puhító hatásukat. Ilyen például a búzacsíraolaj, orbáncfű vagy épp a sárgabarackmag olaj, amellett, hogy táplálják a szövetet, szépen felkészítik napról-napra a gáti szakaszt a baba fogadására. A 34. héttől elkezdhető a használatuk. Fontos, hogy a gát ellazítása a lényeg, tehát a hüvely alapos átmasszírozása helyett a végbél felé történő finom nyomó, lazító mozdulattal kell puhítani a gátat.

Ha a koraszülés kockázata nem áll fenn, akkor a 37. héttől ráérsz alkalmazni a masszázst. Ennek a fő oka az, hogy ezzel már a lelki hangolódás mellett a testednek is jelt adsz, hogy kezdesz készen állni a szülésre. Ha a koraszülés esélyes, akkor a 34. héttől az olaj használata közben a masszázs is elkezdhető.

Intimtorna és Légzéstechnika

A betöltött 12. héttől már nyugodtan elsajátítható és alkalmazható az intimtorna a szülés napjáig, majd a baba megszületése utáni 1-2 héttől újból, akár életünk végéig. A női egészség megőrzésének és fenntartásának alapjaként ismerhető. Megelőzhető vele számos egészségügyi probléma kialakulása, mint például aranyér, inkontinencia, süllyedéses betegségek vagy épp a tág hüvely, amik nemcsak a várandósokat érintő tünetek.

A légzéstechnikák a kitolási szakaszban éppúgy nagy jelentőséggel bírnak, mint a vajúdás alatt. A gátmasszázs alatt alkalmazott légzéssel remekül megtapasztalható még a szülés előtt, hogy az izmok mellett még a szövetek puhítása is elérhető, ami ott és azonnal érzékelhető. Ez olyan magabiztossággal lát el, amit érdemes „elvinni magaddal” a szülőszobára.

Pozícióválasztás a Szülés Alatt

A túl sok fekvés előnytelen. Amennyiben megvalósítható a kitolási szakaszban, fontos, hogy a természeti népektől átvett testhelyzetek valamelyikében hozd világra kisbabád, elkerülve ezzel az előnytelen kőmetsző pozíciót. A gravitáció használatával szintén könnyebben elérhető, hogy a tágulási folyamat szépen haladjon, hisz a folyamatos nyomás, ami alatt a baba súlya ránehezedik a gátra, elősegíti azt, hogy a test hozzá tudjon idomulni a változáshoz, és így fokozatos nyílásra ösztönzi. Az otthonszüléseknél megfigyelhető, hogy nagyon szép a statisztikai aránya a gátvédelemmel megszületett babáknak.

Gátmetszés (Episiotomia)

A Semmelweis Egyetemen a szülésznőképzés során kiemelten, szabadon választható tárgy keretében is történik a témakör oktatása, amelynek tananyagát jelen jegyzet tartalmazza. A jegyzet bemutatja a gátvédelem, a gátmetszés és a gátvarrás történeti alakulását, fejlődését, a medencefenék anatómiai sajátosságait, valamint a beavatkozások javallatait, módszereit, előnyeit, lehetséges szövődményeit és azok ellátását.

A szülész-nőgyógyászok a gátmetszést is gátvédelemnek nevezik, hisz azért cselekednek, hogy védjék a gátat és elkerüljék azt, hogy nagyobb legyen a gond. Az, hogy valóban indokolt-e, azt ők látják akkor és ott.

A Gátmetszés Műszerei

A jegyzet részletesen bemutatja a gátvarrás műszereit, amelyek között megtalálhatók a fogóműszerek (zár nélküli és traumatikus érfogók), tűfogók és különböző típusú tűk. Ezek ismerete elengedhetetlen a beavatkozások szakszerű elvégzéséhez.

tags: #sote #ii #szuleszet #gatvldelem