A csecsemők és kisgyermekek sófogyasztása kiemelten fontos kérdés a szülők számára, hiszen a helytelen táplálkozási szokások már egészen fiatal korban megalapozhatják a későbbi egészségügyi problémákat. A túlzott sóbevitel káros hatással lehet a fejlődő szervezetükre, különösen a vesékre és a szív- és érrendszerre.
Miért árt a gyerekeknek a túl sok só?
Kutatások szerint az 1-3 éves gyermekek sófogyasztása Magyarországon is az ajánlott napi mennyiség három-négyszerese, ami elrettentő adat. A túlzott sófogyasztás magas vérnyomást eredményezhet, amely a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezője. A magas sófogyasztás hátterében elsősorban a feldolgozott élelmiszerek nátriumtartalma áll, kisebb mértékben az ételkészítés során, illetve az asztali sózással hozzáadott sómennyiség.
A European Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a nagy mennyiségű sófogyasztás károsíthatja a fejlődő veséket, hozzászoktathatja a gyerekeket a túl sós ízekhez, és olyan rossz étkezési szokások kialakulásához vezethet, amelyek felnőttkorban megmaradva komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. A Bristoli Egyetem szakembereinek tanulmánya kimutatta, hogy a nyolc hónapos brit csecsemők 70 százaléka a javasoltnál jóval több sót fogyaszt, mivel étrendjükben rendszeresen szerepelnek a sóban gazdag feldolgozott élelmiszerek.
A baba veséje nem elég érett vagy erős ahhoz, hogy nagy mennyiségű sót kezeljen, és a magas nátrium tartalmú étrend veseelégtelenséget is okozhat. A túl korai életszakaszban bevitt túl sok só évekkel később negatívan befolyásolhatja a vérnyomását. Egy holland tanulmány megállapította, hogy azok a csecsemők, akik kevesebb nátriumot fogyasztottak életük első 6 hónapjában, alacsonyabb vérnyomással rendelkeztek 15 éves korban.
Melyek azok az élelmiszerek, amelyeknek eleve túl magas a sótartalma?
Vannak feldolgozott élelmiszerek, amelyeknek alapvetően magas a nátrium tartalma, mint például a kenyerek, pékáruk, húskészítmények, ízesítők, sós rágcsálnivalók, félkész és késztermékek. Sok bébiételnek, mint például a babasüteményeknek, a konzerv zöldségeknek, dobozos élelmiszereknek túl magas lehet a nátrium tartalma. A kisgyermekek számára forgalmazott snackek és élelmiszerek gyakran jelentős mennyiségű sót tartalmaznak.
A pékáruk és a sajtok vezetik a listát a rejtett sóforrások között. Sokszor nem gondolnánk, hogy egy szelet kenyérben mennyi nátrium rejtőzik. A kenyér, a kifli vagy a zsemle tésztájába a technológiai folyamatok miatt jelentős mennyiségű sót tesznek. A sajtok szintén kritikus pontot jelentenek a hozzátáplálás során. Bár a sajt kiváló kalciumforrás, a legtöbb típus - különösen a tartósított, ömlesztett vagy füstölt sajtok - rendkívül sós. A felvágottak, virslik és egyéb feldolgozott hústermékek szintén a „tiltólista” élén állnak. Ezek nemcsak sót, hanem nitriteket és egyéb tartósítószereket is tartalmaznak, amelyek kifejezetten károsak a csecsemők számára. Még a „gyerekvirsliként” hirdetett termékek nátriumtartalma is gyakran túllépi az ajánlott szintet.
Mindig keressük a „hozzáadott sót nem tartalmaz” feliratot. Érdekesség, hogy még a gabonapelyhekben vagy bizonyos kekszekben is találhatunk sót, amit a gyártók az ízek egyensúlyozására használnak.
Hogyan fogadtassuk el a babákkal, kisgyerekekkel az új ízeket?
Az ízérzék igen korán, már a nyolcadik terhességi hétben kialakul. Már a születés előtt megjelenik a negatív reakció a keserű és savanyú ízekre, a pozitív válasz pedig az édes ízre, a sós ízt azonban csak a születés után kezdi megismerni a pici. Szakmai ajánlások szerint javasolt a csecsemők egyéves életkoráig tartó szoptatása hozzátáplálás mellett. Ennek hátterében nemcsak táplálkozás-élettani hatások állnak, hanem az is, hogy a gyermekek növekedésük során 4-6 hónapos korukban a legelfogadóbbak az új ízek és élelmiszerek iránt. 18-24 hónapos kicsiknél a legjellemzőbb az elutasítás. Ha ebben az időszakban rugalmasak vagyunk, figyelembe vesszük a kicsi igényeit, és nem erőltetjük, hanem finoman felkínáljuk számára az egészséges, tápanyagdús ételeket, sokat tehetünk a helyes táplálkozási szokásai kialakításában.
Az érzelmi hatások nagymértékben befolyásolják a gyermek ízlését, elfogadását vagy elutasítását. Idegenkedés fejlődik ki, ha negatív hatás, például nyomásgyakorlás éri, és elfogadás, ha pozitív érzetek érik, ezek pedig megmaradhatnak egy életen át.
Nagyon fontos, hogy amilyen ízű ételeket kínálsz gyermekednek, olyan ízpreferencia alakul ki nála hosszútávon. Ha finom friss zöldségek, gyümölcsök, gabonák alkotják az étkezésetek gerincét, a későbbiekben sem fog gondot okozni a megfelelő táplálási változatosság. A csecsemők ízérzékelése születéskor még teljesen más, mint a felnőtteké. Míg az édes íz iránti vonzalom velünk születik, addig a sós íz kedvelése tanult folyamat. Ha nem ismertetjük meg a babát a sóval, ő nem fogja hiányolni azt. Számukra a párolt sárgarépa, az alma vagy a csirkehús önmagában is gazdag és teljes ízélményt nyújt. Amikor sót teszünk a baba ételébe, elnyomjuk a természetes alapanyagok valódi aromáját. Ez hosszú távon ahhoz vezethet, hogy a gyermek később elutasítja azokat az ételeket, amelyek nincsenek erősen fűszerezve vagy sózva. Ezzel pedig belekerül egy olyan spirálba, ahol csak a feldolgozott, sós ételeket fogja elfogadni, ami egyenes út az egészségtelen táplálkozáshoz.
Trükkök-praktikák dietetikustól
A 6 hónapos és annál fiatalabb csecsemők számára a napi ajánlott nátriummennyiség 110 milligramm, a 7-12 hónapos csecsemőknél pedig 370 milligrammra emelkedik. 6 hónapos kor előtt a napi szükséges mennyiséget az anyatej és a tápszer teljes egészében tartalmazza. 6 hónapos kort követően pedig a hozzátáplálásként adott ételek szintén tartalmazzák a szükséges nátrium mennyiségét, így 1 éves korig még mindig kerülnünk érdemes a plusz sóval fűszerezett ételeket. A baba első születésnapja után mértékkel adhatunk sót az ételekhez.
A teljesértékű, friss zöldségből, gyümölcsből készült ételek kevesebb nátriumot tartalmaznak, mint a csomagolt és feldolgozott élelmiszerek. Ha a baba többnyire teljes értékű, otthon elkészített ételeket fogyaszt, akkor egy csipet só egy nagyobb étel ízesítéséhez az egész család számára megfelelő lehet. Érdemes azonban még 1 éves kor után is kerülni a sózást, és inkább friss fűszernövényekkel és fűszerekkel ízesítsd az ételeket.
Szerencsére mindhárom esetben van lehetőségünk változtatásra. Felhasználhatjuk frissen a petrezselyemzöldet, kaprot, metélőhagymát, tárkonyt, zellerlevelet és gumót; szárazfűszerként a babérlevelet, szerecsendiót, fahéjat, szegfűszeget, ánizst, köményt, bazsalikomot, kakukkfüvet, majorannát, rozmaringot, oregánót, borsikafüvet, vasfüvet.
Ha az egész családnak készítünk ételeket - pl. párolt, sózott és vajas zöldségeket - akkor vegye ki a baba részét, mielőtt hozzáadná a sót és/vagy a vajat. Ha úgy dönt, hogy saját bébiételt készít otthon, ne adjon hozzá sót, vagy használja az egészséges, emelt kálium- és magnéziumtartalmú, csökkentett nátriumtartalmú verziót.
Amikor a család számára főzünk, egyszerűen megoldható a baba különválasztása. Ha például levest készítünk, vegyük ki a baba adagját (zöldségeket, húst, kevés alaplevet), mielőtt megsóznánk a fazék tartalmát. Ugyanez érvényes a köretekre is: a krumplit vagy rizst főzzük meg só nélkül, és csak a tálalás előtt sózzuk meg a felnőttekét. Használjunk minél több párolási eljárást. A gőzben párolt zöldségek megőrzik vitamintartalmukat és természetes ásványi sóikat, így sokkal ízesebbek maradnak, mintha vízben főznénk ki belőlük az aromákat.
Sokszor hallani azt a tévhitet, hogy a babának szüksége van sóra a jódbevitel miatt. Való igaz, hogy a jód fontos a pajzsmirigy-működés szempontjából, de a csecsemők ezt a szükségletet az anyatejből vagy a tápszerből, később pedig a halakból, tojásból és tejtermékekből maradéktalanul fedezik. Sok hiszi azt is, hogy a tengeri só vagy a himalája só egészségesebb, ezért a babának is adható. Ez hatalmas tévedés. Kémiai szempontból mindegyik nátrium-klorid, és ugyanúgy terheli a veséket. Bár a különleges sók tartalmazhatnak nyomokban ásványi anyagokat, ezek mennyisége elenyésző, a nátriumtartalmuk viszont ugyanolyan magas, mint a finomított asztali sóé.
A csecsemőtáplálásról szóló részletes információkért érdemes ellátogatni a Babareceptek rovatba, ahol életkor és kategória szerint is válogathatunk a receptek között.
A honlapon és a bejegyzésben található információk tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, nem az OÉTI, illetve az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) szakvéleményei.