Sok fejtörést okozhat a szülőknek a fiú gyermek fitymájának megfelelő tisztítása, és annak felismerése, melyek azok az állapotok, amelyek kórosak és orvosi felülvizsgálatot igényelnek.
Első lépésben fontos különbséget tenni a fitymaletapadás (adhesio) és fitymaszűkület (phimosis) között. A fiú gyermekek szinte mind úgy jönnek világra, hogy a fityma bőre a hímvessző makkjához le van tapadva, és ez teljesen normális jelenség. A fityma (előbőr) a hímvessző végén található bőrredő, ami a makkot és a húgycső nyílását védi. Az élettani csecsemőkori fitymaszűkület minden fiúcsecsemőnél előfordul. Élettani fitymaszűkület esetén a legfontosabb szabály, hogy ne nyúljunk a kisfiunk fitymájához, a jelenség egy állapot, mely nem igényel teendőt! A fityma makktól történő elválása már a magzati kor végén elkezdődik, ám a folyamat sokszor még kisgyermekkorban sem fejeződik be. Szintén normális élettani állapot tehát, hogy a fityma egy finom hártyával rátapadt a makkra − gyakori, hogy a fitymán lévő nyílás alig látható −, és arról fokozatosan, az életkor előrehaladtával magától leválik.
A smegma a távozó hámsejtekből és a faggyúmirigyek által termelt váladékból álló halványsárga váladék, mely a makk és fityma között keletkezik. A smegma (ejtsd: szmegma) leváló hámsejtekből és mirigyek által termelt váladékból álló sárga, fájdalmat nem okozó, nem bűzös élettani váladék, mely a makk és fityma között képződik. Amíg a fityma a makkhoz van tapadva, addig a smegma nem tud kiürülni, később a fitymát felemelve spontán kiürül. Amíg a fityma a makkhoz van tapadva, addig a smegma sem tud kiürülni. Ritkán a smegma miatt befertőződhet, és gyulladást (balanitist) okozhat. A makk körül felszaporodó fehér túrószerű váladék (smegma) szintén élettani jelenség, vagyis nem tekintendő kórosnak.
A fitymaletapadás (adhaesio) csecsemő- és kisgyermekkorban egy teljesen természetes, élettani állapot: ilyenkor a fityma belső lemeze még sejtesen összenőtt a makkal. A fityma sejtes letapadása tehát teljesen természetes jelenség, amitől nem kell megijedni! Az összetapadt képletek szétválasztása (adhaesiolysis) nem javasolt csecsemőkorban, mivel a beavatkozás során a fityma berepedhet, vérezhet és heggel gyógyul, illetve többnyire vissza is tapad.
A fitymaszűkület és kezelése
A fitymaszűkület azt jelenti, hogy a fityma a makknál hosszabb, és olyan kicsi a nyílás rajta, hogy nem csak hogy nem hátratolható, hanem egyéb bajt is okoz. A fitymaszűkület egy olyan állapotot jelent, amikor a fitymagyűrű nem húzható hátra, mert szűkebb a makk átmérőjénél. A fitymaszűkület lehet veleszületett illetve lehet szerzett rendellenesség is. Az újszülöttek a fityma sejtes letapadás miatt úgynevezett élettani fitymaszűkülettel születnek, a fitymájuk nem lesz hátrahúzható. A fitymaszűkület kezelésének idejére nézve nincs egységes álláspont.
A fityma makkról való leválása a magzati kor végén elkezdődik, ám a folyamat sokszor még kisgyermekekben sem fejeződik be. Normális élettani állapot tehát, hogy a fityma egy finom hártyával rátapadt a makkra, amelyről fokozatosan, az életkor előrehaladtával magától leválik. Több európai országban 7 vagy akár 14 éves korig is normálisnak tartják a kisfokú szűkületet és a sejtes letapadást, és a folyamat megoldását teljesen a „természetre” hagyják. Magyarországon azonban 2-3 éves kortól már javasoljuk az óvatos fitymatornát és körömvirág kenőcsös kezelését.
A legfontosabb urológiai aranyszabály: soha, semmilyen körülmények között nem szabad erőltetni! Az erőltetett, erőszakos hátrahúzás apró, szabad szemmel alig látható mikrosérüléseket okoz a finom bőrön. Ezek a sérülések hegesedéssel gyógyulnak, a hegszövet pedig rugalmatlan, így az erőltetéssel éppen mi magunk okozunk valódi, másodlagos fitymaszűkületet a gyermeknek.
A fitymatréning során nagyon óvatosan - ameddig a szövetek engedik - hátrahúzzuk a fitymát, és megtartjuk egy kis időre (fél-egy percre). Ezt követően finoman visszahúzzuk eredeti helyére. Ügyeljünk rá, hogy soha nem maradjon hátrahúzva a bőr, mert elszoríthatja a makk keringését, ami sürgős sebészeti beavatkozást igényelhet! A fitymatorna nem más, mint a fityma óvatos, hátra-és visszahúzogatása, ami lehetővé teszi az elválást a makktól. A tornát 1-3 hónapon át, naponta akár többször is ajánlott végezni. Az esti fürdéskor végzett fitymatorna előnye, hogy a meleg víz hatására a szövetek felpuhulnak, így a fityma könnyebben hátratolható. A tornát 1-3 hónapon át, naponta akár többször is végezni.
Ha az élettani fitymaszűkület 3 éves kor felett a fitymatorna és kenőcsös kezelések ellenére nem rendeződik, mértéke fokozódik, kóros fitymaszűkületről beszélünk. A jelenség gyakrabban fordul elő korai „erőltetett” hátrahúzások után, de kialakulhat gyulladásos folyamat miatt is. Jellemző, hogy a korábban hátrahúzható előbőr mozgása egyre inkább akadályozott, a gyűrűszerű szűkület kifejezettebbé válik. A kóros fitymaszűkület elsősorban szakember vezetésével történő konzervatív kezelést igényel. Míg a korábban említett kóros élettani szűkületnél a fityma normál vastagságú és nem sebes, addig ebben a betegségben jelentősen megvastagodott, sebekkel borított, sokszor porckemény, gyöngyház-fehéresen átalakult az előbőr. Amennyiben a az élettani fitymaszűkület 3 éves kor felett konzervatív kezelés ellenére nem oldódik, mértéke fokozódik, kóros fitymaszűkületről beszélünk. A jelenség gyakrabban fordul elő korai „erőltetett” hátrahúzások után, de kialakulhat korábbi gyulladásos folyamat miatt is. Jellemző, hogy a korábban hátrahúzható előbőr hátrahúzhatósága egyre jobban akadályozott, a gyűrűszerű szűkület jól láthatóvá válik. A kóros fitymaszűkület elsősorban szakember vezetésével történő konzervatív kezelést igényel. Míg a korábban említett kóros élettani szűkületnél a fityma normál vastagságú és nem sebes, addig itt jelentősen megvastagodott, krónikus, nem gyógyuló sebekkel, fekélyekkel borított, sokszor porckemény, gyöngyház-fehéresen átalakult az előbőr.
A modern gyermekurológia ma már nem az azonnali műtétet részesíti előnyben. Első lépésként - általában 2-3 éves kor felett - egy többhetes, konzervatív terápiát alkalmazunk: egy speciális, szteroidtartalmú kenőcsöt írunk fel, amellyel a szűk bőrgyűrűt kell kenni és nagyon finoman tornáztatni. Ha az élettani fitymaszűkület 3 éves kor felett a fitymatorna és kenőcsös kezelések ellenére nem rendeződik, mértéke fokozódik, kóros fitymaszűkületről beszélünk. Ha a kenőcsös terápia nem segít, vagy a hegesedés már túl kifejezett, műtéti megoldásra van szükség a későbbi (felnőttkori) panaszok és a visszatérő gyulladások megelőzése érdekében. Ez lehet a szűk gyűrű bemetszése vagy a fityma részleges/teljes eltávolítása (körülmetélés).
A fityma-dilemmában a türelem legyen a legfőbb erényünk! Ha a letapadás és a szűkület nem okoz problémát és nincs gyulladás sem, akkor a fityma tisztántartásán és tornáztatásán kívül nincs egyéb teendőnk. Amennyiben gyermekünk már óvodáskorba lépett, fontos, hogy mindezekre őt is megtanítsuk! Ha iskoláskorra sem oldódik meg a helyzet, akkor érdemes szakembert felkeresni, aki szteroidos kenőcsöt írhat fel a szűkület oldásához.
A "Fityma kisokos", egy három részes online videós előadás, ahol minden információt átadnak és megmutatnak, így a legtöbben megoldhatják a problémát nélküle. A videó sok-sok hónap munkája, és rengeteg szakirodalmat olvastak át hozzá, gyúrták őket egybe. Emellett saját tapasztalataikat is átadják, ugyanis rengeteg gyermeket mentettek meg a fitymaműtéttől az elmúlt időszakban. A Fityma kisokos megvásárlása nem kötelező, nem kényszer, hanem egy szabadon választható XXI. Ha nem vásárolja meg a videót: szerencsére egyre több orvos van hazánkban, akik már a modern nézeteket követik fityma ügyében. A videóhoz 3 hónapig fér hozzá, ez bőven elég ahhoz is, hogy egy fitymaprogramot végigvigyen.
A csecsemő fitymájának ápolása - Terhesség és szülőség - ModernMom
Mikor kell szakemberhez fordulni?
Ha vizeléskor felfújódik a fityma és cseppekben/gyenge sugárban ürül a vizelet, és csak kézi rányomásra ürül ki teljesen, sebészetre kell menni. Ha gyulladás van a fityma bőrén, vagy visszatérő húgyuti fertőzés alakul ki, fel kell keresni a gyermekorvost. Ha a letapadt résznél fehéres duzzanat (smegma cysta) keletkezik, ez tornáztatásra később magától is ürül.
A fitymaszűkület elsősorban szakember vezetésével történő konzervatív kezelést igényel. Ha a szűkület nem befolyásolja a vizeletürítést, a műtét elhalasztható a szobatisztaság eléréséig. Nehezített vizeletürítés esetén mihamarabbi műtéti beavatkozás szükséges.
Ha a fitymaszűkület nem oldódik 5 éves korra, érdemes szakembert (háziorvos, gyermekgyógyász, urológus, gyermeksebész) felkeresni, aki tanáccsal ellátva helyileg alkalmazható szteroidos kenőcsöt (betametazon, triamcinolon, flutikazon) ír fel. A krémet kívülről kell vékonyan az előbőrbe masszírozni.
Ha ezeket a problémákat tapasztaljuk, gyermeksebészt vagy gyermekurológust érdemes felkeresni, mert a szűkület mértékét ő fogja tudni megállapítani, illetve ő tehet javaslatot a kezelésre is. Ez esetben a fitymatorna mellett a szteroidos kenőcsös kezelés a legcélravezetőbb.
Fiúgyermeke herezacskóján vagy hímvesszőjén tapintható vagy látható bármilyen elváltozás esetén forduljon a házi gyermekorvoshoz, aki indokolt esetben gyermekurológiai szakrendelésre irányítja a gyermeket. A heréket érintő nagyfokú fájdalom esetén, illetve ha a herezacskó vagy hímvessző sérülését mély seb kíséri, vagy ha néhány órán belül jelentős duzzanat keletkezik, továbbá csepegő vagy vékony sugárban történő vizeletürítés esetén azonnal jelentkezzen gyermekével a legközelebbi urológiai szakrendelésen vagy sürgősségi betegellátó osztályon!
A balanitis a makk bőrének gyulladása, mely fájdalommal, váladékozással, pirossággal, duzzanattal, illetve vizelet-visszatartással járhat. A vizelet a makk és a fityma közé préselődik. Amennyiben ezeket a tüneteket tapasztalja gyermekénél, kérjen időpontot Dr. Szintén a makk gyulladásához vezethet, ha a smegma nehezen ürül és felgyűlik a fityma alatt. Mivel orvosunk is nagy valószínűséggel ezt fogja javasolni, ezért érdemes a fitymazsák öblítésével próbálkozni, mely a makk és a fityma közötti tér alapos kimosását jelenti. Az öblítést steril fecskendőbe felszívott jódtartalmú fertőtlenítőszerrel (például higított Betadine-oldattal) vagy kamillateás oldattal végezhetünk el. A kezelést −mely hamar megszünteti a panaszokat−, egy héten keresztül naponta egy-kétszer végezzük el! Antibiotikumos kenőccsel való külső kezelés a gyulladás elhelyezkedése miatt nem túl hatásos.
A hímvessző elváltozásai: A hímvessző és egyes részeinek - a makk és az azt fedő fityma (előbőr), valamint a húgycsőnyílás - bizonyos elváltozásai gyakori kísérői a fiúk csecsemő- és gyermekkorának.
A pénisz előbőrének (fityma) gyulladása (balanitis)
Gyakori Kérdések - fitmyaszűkület gyerekeknél (GYIK)
1. Mi a különbség a fitymaletapadás és a fitymaszűkület között?
2. Mikor és hogyan szabad elkezdeni a kisfiúk fitymájának hátrahúzását?
3. Mik a fitymagyulladás tünetei és mi a teendő ilyenkor?
4. Hogyan kezelhető a valódi gyermekkori fitymaszűkület?
5. Ahogy nő a gyermek, a nemi szerv tisztán tartása fokozatosan egyszerűsödik. A szobatisztaság elérésekor szoktassuk rá arra is, hogy pisilés előtt is mosson kezet, és vizeletürítéskor húzza hátra a fitymát. Ha végzett, itassa fel a vizeletcseppeket és húzza vissza. Ezzel megelőzhető az újbóli visszatapadás és a fitymagyulladás, melyet a fityma alatt maradt baktériumok okoznak.
