A terhesség alatti fertőzések mindig aggodalomra adnak okot, különösen akkor, ha a magzatra is veszélyt jelenthetnek. Cikkünkben részletesen tárgyaljuk a skarlát terhesség alatti előfordulását és hatásait, valamint áttekintjük a leggyakoribb magzati vírusfertőzéseket és azok kezelési lehetőségeit.
A skarlát terhesség alatt
A várandósság alatt a kismamák minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy ne betegedjenek meg. De mi van, ha mégis megtörténik a baj, főleg, ha egy olyan kórt kapnak el, mint a skarlát? A skarlát többnyire gyermekkorban fordul elő, de felnőttkorban is elkaphatjuk, a kismamák sem jelentenek ez alól kivételt. Fontos tudni, hogy bár a skarlátot tipikus gyermekbetegségnek tartjuk, felnőtteket is érinthet, sőt, terhesség alatt is kialakulhat.
A skarlát kórokozója és terjedése
A skarlátot a Streptococcus pyogenes baktérium okozza, amely az A-csoportú streptococcusok közé tartozik. Ez a baktérium felelős számos más megbetegedésért is, például a torokgyulladásért, középfülgyulladásért, tüdőgyulladásért, sebfertőzésekért, szepszisért és gennyes agyhártyagyulladásért is. A skarlát ellen a szervezetünk egyébként képes antitesteket termelni, így annál, aki egyszer már szenvedett ebben, a későbbiekben kisebb eséllyel alakul ki újra. A veszély azonban továbbra is fennáll, hiszen a skarlátot kiváltó kórokozónak számos különböző típusa van.
A skarlát rendkívül fertőző betegség. Cseppfertőzéssel terjed, ami azt jelenti, hogy a beteg ember köhögése, tüsszentése vagy akár beszéde során a levegőbe kerülő apró nyálcseppekkel juthat át a kórokozó egyik emberről a másikra. A lappangási idő 2-8, átlagosan 3 nap.
A skarlát tünetei
A skarlát majdnem minden érintettnél lázzal, illetve a mandulák és a torok gyulladásával jár. A tünetek hirtelen kezdődnek, hidegrázás, torokfájás, nehéz nyelés, gyakran hányás, hasi fájdalom jelentkezik. A láz magasra szökik, elérheti a 40 Celsius fokot is. Legkésőbb 3 napon belül jelentkeznek a bőrtünetek a nyakon, hason, mellkason, majd a végtagokon.
- Magas láz: A testhőmérséklet gyorsan emelkedhet, akár 39-40 Celsius fokig is.
- Erős torokfájás és nyelési nehézség: A garat nyálkahártyája élénkvörös, duzzadt lehet, a mandulákon pedig fehér vagy sárgás gennyes pontok, lepedék is megjelenhet.
- Nyelv: Mély vörös színű lesz a nyelvünk, és néhány nap múlva a fehér lepedék lehúzódik, és a nyelv élénkvörös, fényes, duzzadt felületet mutat, tele kiemelkedő ízlelőbimbókkal (epernyelv).
- Kiütések: A bőrünkön vörös, libabőrszerű kiütések jelennek meg, melyek az ágyékunktól kezdenek el terjedni, de a nyakon és a mellkason is megjelennek, majd gyorsan terjednek a törzsre, a hasra, a hátra és a végtagokra. A kiütés apró, tűszúrásszerű, vöröses pöttyökből áll, amelyek tapintásra érdesek, homokpapír-szerűek. A kiütéses bőrfelületre ujjal rányomva az átmenetileg elfehéredik, majd a nyomás feloldása után visszanyeri vöröses színét (blanching). A hajlatokban, különösen a könyökhajlatban és a térdhajlatban, a kiütés élénkebb, sötétebb vörös csíkokat alkothat (Pastia-vonalak). Az arc általában kipirultnak tűnik, de a száj és az orr körüli terület jellegzetesen sápadt marad (Filatov-háromszög). Manapság azonban gyakran csak nagyon enyhe bőrtüneteket látunk.
- Nyirokcsomó-duzzanat: A nyaki nyirokcsomók megnagyobbodnak, hidegrázás jelentkezhet.
- Egyéb tünetek: Fejfájás, hányinger, hányás, hasfájás (különösen a kisebb gyermekeknél gyakori kísérő tünet lehet a hasfájás, néha akár hasmenés is).
- Bőr hámlása: A kiütések elmúlása után, általában 1-3 héttel a betegség kezdete után, a bőr hámlani kezd, különösen az ujjak és lábujjak hegyén, valamint a tenyéren és a talpon.
Diagnózis és kezelés terhesség alatt
Rendkívül fontos, hogy amennyiben a fent említett tüneteket tapasztaljuk magunkon, kérjünk orvosi segítséget. A skarlát diagnózisa nem csupán a tünetek felismerésén alapul, hanem orvosi megerősítést igényel. Az orvos alapos fizikális vizsgálatot végez, és figyelembe veszi a tüneteket. Bár a tünetek sok esetben egyértelműek, a pontos diagnózis és a kezelés megkezdése előtt elengedhetetlen a kórokozó azonosítása. Ez történhet streptococcus gyorsteszttel, amely viszonylag gyorsan, akár 10-20 percen belül eredményt ad arról, hogy a torokban jelen van-e a Streptococcus pyogenes baktérium. A megbízhatóbb eredmény érdekében gyakran küldenek laborba torokváladék mintát tenyésztésre. Ennek eredménye általában 24-48 óra múlva lesz meg. A legtöbb esetben az orvos a tünetek és a gyorsteszt eredménye alapján azonnal megkezdi az antibiotikumos kezelést, és csak utólag, a tenyésztés eredménye alapján finomítja azt.
Miután a skarlát egy bakteriális fertőzés, antibiotikummal - leginkább penicillinnel - szükséges kezelni, ami egy olyan antibiotikum, mely terhesség alatt is szedhető. Az antibiotikumot általában 10 napig szedik, hogy a fertőzés teljesen elmúljon. A kezelés megkezdése után pár nappal már enyhülnek a skarlát tünetei, ennek ellenére 10 napig kell szedni az orvos által felírt gyógyszereket, így csökkenthető az esetleges komplikációk kialakulásának esélye. Az antibiotikum-kezelés mellett láz- és fájdalomcsillapítás is szükséges. A lázcsillapítók közül például az acetaminofent vagy a klórfenamint tartalmazó készítmények ajánlhatóak, de az orvos számos tényező, így például az egyénenként változó érzékenység alapján mérlegeli, hogy valóban adható-e egy készítmény. A terhes nőknek különösen oda kell figyelniük a higiéniára és kerülniük kell a beteg emberekkel való érintkezést.
Kockázatok az anyára és a magzatra nézve
A skarlát önmagában nem tekinthető a magzatra nézve különösen nagy kockázatot jelentő betegségnek, ellentétben például a rubeolával vagy a bárányhimlővel. A Streptococcus pyogenes baktérium nem jellemzően jut át a placentán és okoz közvetlen magzati károsodást. Azonban az anyai szervezet számára szövődményeket rejt, és ha a skarlátot későn diagnosztizálják, vagy rosszul kezelik, később komplikációk léphetnek fel - például szív- és vesegyulladás. A terhesség alatti immunrendszeri változások miatt a szervezet érzékenyebb lehet a fertőzésekre. A magas láz, a kiszáradás és az általános rosszullét kockázatot jelenthet az anya egészségére. A skarlát veszélye abban van, ha nem kezelik. Ilyenkor késői szövődményei lehetnek: vese- és szívproblémák. A korán elkezdett és kellő ideig tartó kezelés esetén a prognózis igen jó, a beteg maradéktalanul meggyógyul.
Vérzések a várandósság alatt - Dr.Imre Ruben vezető szülész-nőgyógyászt hallják
Egyéb terhességi fertőzések és magzati hatásaik
A baktériumok, vírusok vagy az egysejtű élősködők a terhesség bármelyik időszakában megbetegíthetik a magzatot, anélkül, hogy tünetekkel járó betegséget okoznának az anyában. A magzatra is veszélyes vírusfertőzések előfordulási gyakoriságát a terhesség alatt nem könnyű feladat megbecsülni: szerény becslések szerint ez 5 százalékra tehető. Ennél persze lényegesen több az észrevétlenül zajló fertőzés, mely sem a magzatban, sem az anyában nem okoz kárt. Még ennél is magasabb a fertőzések száma, ha mindehhez hozzászámítjuk a többi kórokozó által okozott újszülöttkori fertőzést, amit az esetek körülbelül 7-10 százalékában ismernek fel - ezek nagy része a méhen belül észrevétlen marad.
Magzati károsodást okozó vírusfertőzések és jeleik
A magzati vírusfertőzések közül a legismertebbek a rubeola, a cytomegalovírus, a herpes simplex vírus, a hepatitis-B vagy az influenza által okozott megbetegedések.
A méhen belüli fertőzésnek jellegzetes, ultrahanggal felismerhető jelei lehetnek a magzaton és a mellékrészeken (méhlepény, magzatvíz) egyaránt. Az anatómiailag károsodott szervek működése is megváltozik, amit ultrahangos áramlásvizsgálatokkal szintén ki lehet mutatni. A gyanút megerősítheti a terhes nő kikérdezése, hiszen először ő fertőződik meg. További segítséget nyújtanak a kialakult betegség tünetei, bár ahogy már említettük, ezek sokszor rejtve maradnak. Pontos diagnózist a megfelelő laborvizsgálatokkal lehet felállítani: a további teendőket a fertőzést kiváltó vírus, valamint az általa okozott elváltozás ismeretében kell meghatározni.
Rubeola (rózsahimlő)
A rubeola a gyermekkorban jelentkező kiütéses betegség, ami a szervezett oltási kampányoknak köszönhetően ma már viszonylag kevés gondot okoz a terhesség során (a kanyaró, a mumpsz és a rubeola elleni kötelező MMR védőoltást 15 hónapos korban kell beadni). A vírus magzatkárosító hatása miatt a családtervezés vagy a terhesség elején mégis ajánlott a rubeolaszűrés elvégzése, ahol ellenanyagteszttel ellenőrzik a védettséget. A gyermekkorban nem immunizált vagy bizonytalan védettségű nőket pár hónappal a teherbeesés előtt ajánlott beoltani: a terhesség előtti immunizálás később már életre szóló védelmet biztosít az anyának. A vírus a vérárammal jut át a méhlepényen, és főleg a terhesség első harmadában okozhat fejlődési rendellenességet. Elsősorban hallás- és látáskárosodás, néhány esetben pedig szívfejlődési zavar fordulhat elő. Ultrahangvizsgálattal a máj és lép megnagyobbodásai is felfedezhetőek, emellett károsodhat a méhlepény, ami ilyenkor jelentősen megvastagszik és meszesedés is gyakran látható benne. A vírusfertőzés hatására a magzat visszamarad a fejlődésben és kimutatható a belső szervek működési zavara is.
Cytomegalovírus (CMV)
A legtöbb méhen belüli vírusfertőzésért a cytomegalovírus (másnéven cytomegáliavírus) felelős, amelyet sok ember tünetmentesen hordoz magában. A CMV leginkább a legyengült immunrendszerű szervezetben okoz gondot, ami a legtöbbször lázzal, torok- és fejfájással, izomfájdalmakkal, valamint étvágytalansággal jár együtt. A betegségen átesett személyek többször is elkaphatják a vírust, vagyis a rubeolával ellentétben nem alakul ki védettség a fertőzést követően. A magzat fertőződésére akkor a legnagyobb az esély, ha az anya először betegedett meg: a fejlődő gyermek ilyenkor körülbelül 40 százalékos eséllyel kaphatja meg a vírust. A fertőzöttség ultrahangos vizsgálattal valószínűsíthető a következő jelek alapján: a méhlepény vagy az agyállomány meszesedése, illetve máj- és lépduzzanat jelenléte. Az ultrahangos képek alapján nyert gyanút további laborvizsgálatokkal lehet igazolni.
Herpes simplex vírus (HSV)
A herpes simplex vírusnak két típusa ismert, a HSV-1 és a HSV-2. Mindkettő a bőr és nyálkahártya fertőzését okozza: a HSV-1 többnyire az ajkakon (herpes labialis) és a szem szaruhártyáján (herpes simplex ceratitis), míg a HSV-2 elsősorban a nemi szerveken, a végbélnyílás körüli bőrön és a környező területeken (herpes genitalis) okoz elváltozást. A herpeszvírusok a fertőzött területtől függően a szájból vagy a száj környékéről származó váladékkal, az elváltozásokkal való közvetlen érintkezéssel, leggyakrabban nemi kontaktus útján vihetőek át (a vírus a nyálkahártya apróbb sérülésein keresztül képes átadódni). A tüneteket mutató terhes asszonyoknál mindössze egy százaléknál kisebb arányban várható a magzat fertőződése, ami ultrahangvizsgálattal az előzőekben már leírt jelek alapján (a méhlepény károsodása, máj- és lépduzzanat) ismerhető fel. A születendő magzat azonban 40-60%-os eséllyel fertőződhet a szülőcsatornán keresztül, ami szintén súlyos fejlődési rendellenességekhez, például agyvelőgyulladáshoz vezethet. A nemi szervi herpeszek egyébként nem zavarják a terhességet és a szülést sem, aminek oka, hogy a fertőzésen már átesett kismamák szervezetében a magzatot is óvó ellenanyagok termelődnek. Veszélyesnek kizárólag azok az eseteket minősülnek, amikor az elsődleges fertőzés súlyos: ez egyrészt spontán vetélést okozhat a terhesség első harmadában, később pedig akkor járhat halálos kimenetellel a magzatra nézve, ha a terhesség végéig nem termelődik elég ellenanyag az anya szervezetében.
Parvo B19 vírus
A parvo B19 vírus gyakori a 2-12 éves korosztálynál, az ennél idősebbek 40 százaléka azonban nem mutat védettséget. A vírus cseppfertőzés révén terjed: a legnagyobb veszélynek az imént említett korosztállyal találkozó várandós anyák vannak kitéve. A fertőzést kiütések és az ezzel egy időben jelentkező ízületi fájdalmak jelezhetik: a tünetek körülbelül minden négyszázadik terhes nőnél fordulnak elő. Nagyjából minden harmadik magzat fertőződik méhen belül és a kialakult magzati fertőzések 10 százalékában fordul elő vetélés.
Varicella-zooster vírus (VZV) - bárányhimlő
A varicella-zooster vírus (VZV) jellegzetessége, hogy az első fertőzést követően bárányhimlőt, majd hosszabb-rövidebb ideig tartó lappangást követően övsömört idéz elő. Bárányhimlő-fertőzésen gyermekkorban szinte mindenki átesik, ami egész életre szóló védettséget jelent a vírussal szemben. A betegség cseppfertőzés (már a lappangási idő alatt) és pörkök útján terjed. A betegség lefolyását követően a vírusok idegdúcokban, elsősorban a gerincvelői érzőidegdúcban bújhatnak meg. VZV-fertőzés körülbelül minden hatezredik terhességnél fordul elő, többnyire már idősebb korban. A terhesség első harmadában 10 és 50 százalék között okoz magzati rendellenességet. Ultrahanggal a megvastagodott, meszes méhlepény mellett a központi idegrendszer, a szem és a végtagok rendellenességei figyelhetőek meg. A bárányhimlő elleni védőoltás nem tartozik a kötelező oltások közé, de ajánlott, különösen a terhesség előtt álló, bárányhimlőn át nem esett nők számára.
Hepatitis B vírus
A hepatitis B vírust a vér, a vérkészítmények, a szövetnedvek és más váladékok - ondó, hüvelyváladék, nyál - terjesztik: a fertőződés szexuális úton vagy igen kis mennyiségű vér vírusos szennyeződése során történik (ez utóbbi bőrsérülések, tetoválás, akupunktúra, intravénás droghasználat, véletlen tűszúrásos sérülések vagy szervátültetés útján történhet). A vírus előfordulási gyakorisága a világ különböző részein 0,2 és 20 százalék között mozog. A vírushordozó anyáról a magzatra terjedő fertőzés ritkán fordul elő: amennyiben mégis megtörténik, ultrahanggal a máj- és lépduzzanat mellett a növekedés visszamaradása látható. Magzati rendellenesség kialakulása ebben az esetben nem várható. A magzati fertőződéssel szemben különleges jelentőséggel bír a vírushordozó anyák újszülöttjének szülés során elszenvedett fertőzése, mert a gyermekből is vírushordozó, később pedig krónikus májbeteg válhat. Az újszülöttek 95%-os eséllyel fertőződnek a vírushordozó anyáktól, amennyiben nem kapnak védőoltást. Itt is a megelőzés a fontos, ezért a terhesség 16. hetében ajánlott a szűrés.
Influenza
Az influenza nem jelent veszélyt a fejlődő embrióra, a magas láz viszont már problémákat okozhat, ezért ezt feltétlenül csillapítani kell. A láz néha enyhíthető egy hűvös zuhanyzással is, azonban ha ez nem segít, akkor a megfelelő gyógyszerrel kell csökkenteni a testhőmérsékletet. Bár több olyan hatóanyag is létezik, amelyek szedése a terhesség során is biztonságosnak ítélhető, a legfontosabb alapelv mégis az, hogy bármilyen gyógyszer alkalmazása előtt ki kell kérni a terhességet gondozó orvos tanácsát. A láz- és fájdalomcsillapítók közül például az acetaminofent vagy a klórfenamint tartalmazó készítmények ajánlhatóak. Meg kell még említeni, hogy ha különösen nagy megbetegítő-képességű influenzavírusról van szó, akkor átmeneti gyulladásos reakcióként ritkán folyadékfelgyülemlés alakulhat ki a magzat mellkasában. Az influenza elleni védőoltás (úgynevezett split vakcina) adása csak a terhesség első három hónapjában nem javasolt, utána viszont igen.
Fontos szűrővizsgálatok terhesség alatt
A terhesség során számos szűrővizsgálat áll rendelkezésre a magzati egészség ellenőrzésére és a lehetséges rendellenességek korai felismerésére.
- Kombinált teszt: Fetal Medicine Foundation (FMF) rendszerű kiterjesztett genetikai szűrővizsgálat, melyet a terhesség 11-13. hetében végzünk, ultrahangvizsgálat és vérvizsgálat kombinációjával. Kérhető kiterjesztett első trimeszteri terhességi toxémia (preeclampsia) szűréssel is.
- iGen NIPT szűrések: A Trisomy Teszt COMPLETE a baba teljes genetikai állományát vizsgálja. A Trisomy Teszt SUPER Trisomy Complete + szülői SMA + szülői cisztás fibrózis hordozóságszűrést tartalmaz. A NIFTY TESZTEK több mint 11 millió elvégzett vizsgálattal rendelkeznek világszerte. Iker terhesség esetén is elérhető az iGen NIFTY-pro Iker teszt, mely mindkét magzat vizsgálatát magában foglalja, összesen 102 rendellenesség szűrésére.
- iGen NIPT kiegészítő szülői hordozóságszűrések: Bármely NIPT teszthez kérhető szülői szűrés örökíthető betegségekre, melyek a 13. betöltött terhességi hétig végezhetők.
- iGen GENESAFE de Novo: Gén-szintű, újonnan kialakuló eltérések szűrésére, 44 monogénes betegség prenatális szűrése, 10-18. héten.