A baba születése után az első hetek nehézségeit ripsz-ropsz felváltja az aggodalom: mit ehet a baba, mivel kezdjük a hozzátáplálást és milyen lépésekben, adagokban kezdjük az egyes allergének bevezetését? Noha számos hagyományosnak tekinthető gyakorlat tartja magát a mai napig - és öröklődik nagymamáról anyukára -, a hozzátáplálás irányelvei az utóbbi években jelentős változáson estek át. Mindenkinek a biztonság az első, amikor a gyermekéről van szó. Azonban tudni kell, hogy a hozzátáplálás nem egy életveszélyes folyamat, hanem egy vidám felfedezés kellene, hogy legyen a gyermeknek és szülőnek egyaránt. Nem nagyon van mitől tartani, a veszélyek kiküszöbölhetők.
A hozzátáplálás elsősorban, általában nem mennyiségileg ad hozzá a gyermek tápanyag ellátottságához (az anyatejen és/vagy a tápszeren kívül), hanem minőségileg: kell a plusz vas-, kalcium, fehérjék, zsiradékok, omega-3 zsírsavak, stb. Ez nem azt jelenti hogy a gyermek steaket eszik innentől tehéntejjel, de nem is kizárólag almát és répát hónapokig.
A tejtermékek bevezetése a baba étrendjébe
A tejtermékek bevezetése a kisbaba étrendjébe körültekintő szülői magatartást igényel. A táplálékallergiák, a laktózintolerancia, a kazein-, vagy más néven tejfehérje-allergia egyre több felnőttet érintenek. Mára számos hosszú távú kutatás eredménye bizonyítja, hogy az ételallergia hátterében az allergénnel való korai találkozás hiánya állhat. A tej és tejtermékek napjainkban szinte közellenségnek számítanak, miközben ennek az ételcsoportnak a fogyasztása is számos előnnyel jár a kicsik és nagyok számára egyaránt. A tejtermékek bevezetésével a baba egyre többször eheti ugyanazt, amit a család többi tagja, így egyszerűsödik a menü tervezése és a napi logisztika is.
A tejtermékek fokozatos bevezetése
- Közvetett és közvetlen kóstolás: Az új ételcsoportok bevezetésénél mindig figyeljünk arra, hogy az újdonságot elsőként kis mennyiségben, közvetett módon, akár hőkezelve kínáljuk a babának. A joghurtból például először egy kiskanálnyi mennyiséget keverjünk el a már megszokott délelőtti gyümölcspürében vagy kásában. Figyeljük a reakciókat! Ha a kicsinél nem jelentkezik bőrtünet, nyugtalanság vagy emésztési panasz, folytathatjuk az allergén bevezetését és idővel már akár közvetlen módon, kis étkezésre fogyasztott natúr joghurttal is próbálkozhatunk.
- Fokozatos mennyiségnövelés: Egy-egy új allergén bevezetésére minimum két-három hetet szoktunk javasolni, mert ennyi időre van szükség ahhoz, hogy a fokozatosság elvét követve szoktassuk hozzá a kicsit az új ízhez, illetve állaghoz, alapanyaghoz. Legyen szó natúr joghurtról, kefirről vagy éppen túróról, sajtról, fontos, hogy elsőként mokkáskanálnyi vagy kiskanálnyi mennyiséggel indítsunk és lassan jussunk el a teljes étkezés adott alapanyaggal történő kiváltásáig. Így biztosíthatjuk, hogy gyermekünk szervezete adaptálódik az allergénhez és az ételcsoport a továbbiakban sem okoz problémát.
- Egyszerre csak egy újdonság: Fontos tudnunk, hogy a hozzátáplálás szabályainak áthágása problémát okozhat. Nem mintha a kicsi gyomra ne tudna egyszerre többféle ételcsoporttal is ismerkedni! A gond sokkal inkább az, hogy ha egyszerre több különféle alapanyaggal is kísérletezünk, egy esetleges allergiás reakció esetén nem tudjuk majd, pontosan melyik allergén ludas a tünetekért.
- Táplálkozási napló: Sokat segíthetünk önmagunknak - és allergiás reakció esetén a babánknak, valamint a kezelőorvosnak -, ha a kicsi első életévében táplálkozási naplót vezetünk az általa elfogyasztott élelmiszerekről és azok tapasztalt hatásairól. Így mindig pontosan tudjuk majd, mely ételek, milyen mennyiségben és mértékben okoztak gondot a gyerekeknek.
- Különböző márkák, cukormentesen: Érdemes lehet néhány nappal, vagy héttel később újra próbálkozni az adott ételtípussal, de egy másik márka azonos terméke is jó választásnak bizonyulhat. Törekedjünk a cukormentes, természetes alapanyagokból készült termékekre! Szakmai véleményünk szerint akkor indokolt ezeket a speciális élelmiszereket választani, ha a családban ismert allergia vagy ételérzékenység áll fenn és valamely családtag maga is ezeket fogyasztja.
Melyik tejtermék mikor vezethető be?
- Natúr joghurt és kefir: A natúr, cukormentes és gyümölcsmentes joghurt az első olyan tejtermék, amit biztonsággal bevezethetünk a baba étrendjébe már a hatodik-hetedik hónapban. Kezdjük kis mennyiségekkel! A joghurthoz hasonlóan a kefir bevezetése is a hatodik és nyolcadik hónap közötti időszakban, hasonló módon történhet.
- Túró és tejföl: A túró és a tejföl bevezetése a baba étrendjébe a kilenc-tizedik hónap környékén, elsősorban közvetett módon, hőkezelve ajánlott.
- Sajtok: A sajtok elkészítésének alapja ugyan a folyékony tej, a hosszadalmas és sok lépésből álló előállítási folyamat következtében azonban a késztermék már a hozzátáplálás korai szakaszában is biztonsággal adható.
- Tej, tejszín és kemény sajtok: A tej, a tejszín és a kemény sajtok bevezetése először hőkezelve, ételekhez adagolva a tizenegyedik-tizenkettedik hónap környékén esedékes.
Sajtos és tejfölös receptek babáknak
Olyan tejtermékeket tartalmazó receptekre vágysz, melyek a család apraja-nagyját lenyűgözik majd? Íme néhány ötlet a hozzátápláláshoz:
Pürés ételek tejtermékkel
- Brokkoli joghurttal és sajttal: A brokkolit puhára főztem egy kis bio vegetával, aztán turmixoltam a joghurttal. A végen 1 evőkanál natúr joghurtot kevertem hozza, hogy lágyabb legyen, és a tetejét megszórtam sajttal.
- Cukkini csirkemellel és tejföllel: Cukkinit megfőztem a csirkemellel, kevés vegetával ízesítettem. Botmixerrel a hús miatt pürésítettem.
Darabos ételek tejtermékkel
A 7-9 hónapos baba már elméletileg 1-2 hónapja kóstolgat, eszeget. Ekkor már jöhetnek a puha, kézrefogható (finger food) ételek. Az önálló evés azt jelenti, hogy a gyermeknek biztosítjuk azokat a feltételeket, amely mentén ő gyakorolhat, tapasztalhat a finom falatok által. A babának időre és türelemre van szüksége az etetési folyamat fejlődéséhez, és néhányuknak hosszabb ideig tart ez, míg másoknak. A baba testének fejlődnie kell (izom, koordináció stb.), és ez különböző ütemben történik.
Amint rátértünk a darabos étkezésre, onnantól időnként azért kínáljuk pürés állagú ételeket is, hogy kitegyük a babát ennek a textúrának is.
- Túrós tészta sajttal: Egy marék pennét kifőztem egy pici sóval. A túrót kikevertem a joghurttal, és ráöntöttem a tésztára. Reszeltem rá sajtot.
- Paradicsomos-húsos tészta: A hagymát üvegesre pároltam, bele raktam a húst, paradicsompürét öntöttem rá és vizet, amíg ellepi. A fűszereket és a fokhagymát belereszeltem, hagytam főni, hogy a víz lefőljön, addig tésztát főztem ki.
Büfiztetés helyesen - Babadoktor
Fontos tudnivalók
A pürés szakasz az rövid, de fontos része lehet a táplálási folyamatnak. Néhány csecsemő nem fogja szeretni a püréket - minden baba más és más. A püré a legtöbb kisbaba korai étkezési tapasztalatainak része lesz, de ez nem jelenti azt, hogy minden csecsemő számára feltétlenül szükséges. Vannak babák, akik kitűnően, egészségesen elvannak a BLW-módszerrel. Vannak olyan babák is, akik nem, és problémáik vannak (tápanyaghiány, vashiány, alultápláltság, kalóriahiány, gyakori öklendezés, stb.). Babát tekintve, egyénileg kell megválasztani a neki megfelelő módszert.
A rágás fejlesztése
A baba elsőként „csócsáló” mozdulatokkal eszik (állkapocs fel-le mozog), amikor elkezd darabos ételeket enni. Körülbelül 6-7 hónapos korára a baba új készséget mutat: ez pl. a nyelv lateralizációja, annak érdekében, hogy az ételt jól mozgassa a szájában, és ételt vigyen a szája hátsó részébe lenyelés céljából. Rágásnál segíti az állkapocs erősödését, fejlődését, száj körüli izmokat edzi egy szuper rágóka is (nem mindegy a formája, anyaga, textúrája).
Kerülendő ételek
KERÜLENDŐ ételek: pl. érme alakú, keresztmetszetben/vagy gömb alak (pl. szőlő), kemény állag (pl. hámozatlan gyümi/zöldség (alma/kiwi/körte/uborka), ragadós állag (pl. mogyoróvaj, pillecukor, gumicukor, aszalt gyümi). Amíg a baba nem rágja jól a puha finger foodokat, ne adjunk neki kekszet se! A nagyon kemény dolgokkal (pl. nyers répa, alma, dió, mandula) legalább 2 éves korig várjunk. Könnyebb ezeket félrenyelni, csökkentsük ennek valószínűségét úgy, hogy adjuk ezeket, de a megfelelő állagban (pl. reszelve, főzve). Édesítőszer ne legyen, cukor se igazán. Amit kell édesíteni, lehet használni természetes módszereket.
Étkezési rutin és a családi étkezések
Ekkorra általában már 7 hós korban kb. 2-3, 9 hós korra már 4-5 étkezésünk van (anyatejen/tápszeren kívül). Célszerű az étkezések (anyatej/tápszeren kívül) között kb 2,5 óra szünetet hagyni. Ha nem kért a baba enni akkor, nyilván hozzuk előrébb a köv. étkezést. Éhes legyen, amitől nem kell félni: normál mód, ha éhesek vagyunk, akkor eszünk. Nem fog éhezni!! Érdemes a tápszeres/anyatejes táplálást időben és térben elkülöníteni az étkezésektől. A családi ételek akkor jók, ha a család egészségesen táplálkozik és változatosan. Ha a család indiai lencsefasírtot eszik, erre ő meg kapjon egy párolt almát? Nem fog neki ez összeilleni… Mehet a lencsefasírt, csak az elején vegyük ketté a masszát: neki ne tegyünk bele sót, és adjunk mellé egy kis mártogatóst. A formája meg legyen fingerfood.
Végül: amíg a baba boldog, gyarapszik ütemesen, ügyesedik és a szülők jól válogatva, jó módszerekkel táplálják, folyamatosan ügyelve a fejlődésére, nem kell aggódni az ételek pontos típusa, sorrendje miatt. Emberek vagyunk, nem is mindegyikünk szeret sütni-főzni folyamatosan, és kedvünk sincs mindig. Ennek ellenére arra bátorítanám a szülőket, hogy ha csak tehetik, friss, családi ételeket kínáljanak babájukban már ekkor is, figyelve az igényeikre. Szorítsák vissza az üveges bébiételeket, így a gyermek hamarosan ügyes kislány/kisfiú módjára, vidáman fog falatozni a családdal együtt, beavatkozás nélkül. A baba táplálásának szórakoztatónak és izgalmasnak kell lennie mindenki számára, elkerülve a stresszt és a buktatókat.