Az autós gyerekülésekkel kapcsolatban rengeteg tévhit terjed a világhálón, illetve szájhagyomány útján is. Sok autóvásárló az elsődleges szempontok közé sorolja használtautó-vásárláskor a gyermekbiztonságot még a legalacsonyabb árkategóriában is. Ez természetesen jó dolog, de a problémát inkább az alapvető információk hiánya és a különböző fogalmak teljes félreértelmezése jelenti egy olyan piacon, ahol a marketingszövegek és a szájhagyomány útján terjedő információk vegyülnek a magyar autópiac tizen-huszonéves valóságával.
Szabványok és kategóriák: Mire figyeljünk?
Az Európában forgalmazott autós gyereküléseket a gyártónak minden esetben be kell vizsgáltatni, és bizonyos szabványnak meg kell feleltetni. Csak és kizárólag az ECE normának megfelelt autósülést szabad használni, mert ezek különböző kritériumok alapján tesztelt ülések. Az Európai Unióban forgalmazott, ECE szabvány szerint gyártott, az autó biztonsági övével beköthető autósülések mind megfelelnek az elvárt kritériumoknak, ami a biztonságra is kiterjed.
A korábbi ECE R44 normák esetében a testsúly alapján csoportosítjuk a gyereküléseket, a legújabb, i-Size szabvány esetében pedig a gyermek magasságát veszik alapul. Az utóbbi minősítéssel rendelkező gyerekülések 2032 szeptemberéig szabályosan használhatók, ám újonnan 2024 szeptembere óta nem árusítják őket Magyarországon. A gyermekkel együttnövő ülések akár 3 korcsoportot is lefedhetnek, így akár újszülött kortól az ülésmagasító használatáig biztonságosan utazhat benne a gyerek.
Minden autósülésnek szigorú ütközési teszten kell megfelelnie. Az elmúlt évtized ülésekkel szembeni elvárásrendszere az ECE R44 szabvány volt, 2018-tól azonban egyeduralkodóvá vált az ECE R-129 szabvány, amely az oldalütközés elleni védelmet is számszerűen mérhetővé tette.
Az gyerekülések különböző típusokba sorolhatók, a gyermekek életkora és testsúlya alapján:
- Újszülött és csecsemő autósülések (0-13 kg): Ezek az ülések hátrafelé néznek, mivel ez a pozíció védi legjobban a csecsemők fejét és nyakát egy ütközés során. A babákat az ülés behelyezése előtt érdemes becsatolni, majd az ülés a biztonsági övvel rögzíthető az autóülésen. Az 1-es csoportba a kilenc hónap és négy év közötti életkorú gyerekek számára készült ülések tartoznak.
- Kombinált ülések (9-36 kg): Ez a típus az egyik legköltséghatékonyabb választás, mivel több korcsoport számára is alkalmas. A 9-36 kg-ig ajánlott autósülés a legnépszerűbb, 10 éven át biztosítja a gyermek méreteihez igazodó biztonságos utazást.
- Ülésmagasítók (22-36 kg): Nagyobb gyermekek esetén szükséges, amikor a biztonsági öv önmagában nem elegendő. A 2-es és 3-as csoportba tartozó ülések négyéves kortól és 36 kilogramm testtömegig alkalmazhatók.
i-Size szabvány: A legmodernebb védelem
Az i-Size az Európai Unió által 2013-ban bevezetett új biztonsági szabvány, amely az autósülések fejlesztésének új mércéje. Az i-Size célja, hogy még magasabb szintű biztonságot nyújtson a gyermekek számára az autós utazások során. Az egyik legfontosabb újítás az, hogy az i-Size előírja, hogy a gyermekek legalább 15 hónapos korukig menetiránynak háttal utazzanak.
További előny, hogy az i-Size szabvány alatt az autósülések magasság alapján kategorizálják a gyerekeket, nem pedig súly alapján, ami egyszerűbbé teszi a szülők számára a megfelelő ülés kiválasztását. A szabvány emellett külön hangsúlyt fektet az oldalirányú ütközéstesztekre is, amelyek korábban nem voltak kötelezőek, így az i-Size ülések extra védelmet nyújtanak az oldalirányú ütközések során. Az i-Size ülések csak isofix rendszerrel ellátott autóban használhatóak, vagyis az autó 3 pontos biztonsági övével nem köthetőek be.
Isofix: A biztonságos rögzítés
Az isofix egy kimondottan jó és biztonságos dolog, ám nem kell túlmisztifikálni sem. Ez egy "egységes gyerekülésrögzítő rendszer", amelynek a feladata, hogy könnyebb legyen szabályosan és biztonságosan berakni egy gyerekülést az autóba. Konkrétan két fém kampóról beszélünk egymástól 28 centiméterre. Az isofix nagy előnye, hogy sokkal stabilabb rögzítést biztosít, ami különösen fontos baleset esetén, mivel megakadályozza az ülés elmozdulását.
Az isofix túlmisztifikálásának alapja az a tévhit, hogy az így rögzített gyerekülés biztonságosabb, ám ez nem feltétlenül igaz. Az adott ülésnek ugyanis pontosan ugyanazokat a biztonsági követelményeket kell tudnia az összes szabályos rögzítési móddal. Tehát amennyiben az adott ülést rögzítheted szabályosan a biztonsági övvel, isofix nélkül is, úgy a gyermeked közel ugyanannyira van biztonságban, mintha a csodakampókhoz rögzítetted volna a fotelét.
A tévhit leginkább onnan ered, hogy egy gyerekülést biztonsági övvel szabályosan bekötni sokkal bonyolultabb, így jóval nagyobb az esélye, hogy szabálytalanul rögzített ülésben utazzon a gyerek, ekkor pedig valóban nincs kellő biztonságban egy kiváló ülésben sem. Az isofix bekötési mód kiküszöböli a helytelen rögzítésből származó sérüléseket, és az ülés nem fordul ki az autóból be- és kiszálláskor.
Miért hasznosak a bázistalpak? #babylion #babahordozo #avionaut #gyerekülés #bázistalp #isofix
Isofix a régebbi autókban
A tévhit alapja, hogy 2014-ben vált kötelezővé minden új autóban az isofix rendszer. Szinte minden, az ezredforduló után gyártott autóba lehet utólag isofix rögzítési pontokat szerelni. Az isofix nem atomfizika, hanem két fém kampó egymástól 28 centiméterre. Ráadásul ezeket a kampókat mindösszesen két csavarral rögzítették a karosszériához a legtöbb olyan típusban, amely feláras extraként kínálta ezt a rögzítési módot.
A legtöbb autóban akkor is ott a csavarok helye, ha nem kerültek bele a kampók. Ettől a ponttól kezdve pedig egy kellemes séta a bontóban, vagy nagyjából 10 perc keresés az interneten, és már találtál is isofix alkatrészeket az autóba, amelyeket egy megfelelő csavarhúzóval és némi menetrögzítő ragasztóval magadnak is beszerelhetsz a hátsó ülések kibontása után.
Akadnak azonban olyan típusok is, ahol a hátsó üléseket is cserélni kell az isofix-rendszerhez, így az utánanézés mindenképp fontos. Bár akadnak olyan autók, amelyekben csak hátul van isofix csatlakozó, ettől még biztonsági övvel ugyanúgy szabályosan és biztonságosan rögzítheted az ülések jelentős részét előre is.
Menetiránynak háttal vagy előre nézve?
A gyermeknek azért kell menetiránynak háttal utaznia, mert így van nagyobb biztonságban. Az egész problémakör onnan indul, hogy a kisgyermekek feje a testükhöz képest arányaiban sokkal nagyobb és nehezebb, miközben a nyakuk, a nyakizmaik, illetve a gerincük közel sem elég erős egy balesetben az arányaiban nehezebb fej megtartásához.
Ne feledjük, az emberi szervezet természetes környezetében sohasem találkozna az autóbalesetek során felmerülő erőhatások töredékével sem. A modern autót úgy találták ki, hogy a biztonsági öv az ülésben tartsa az ember testét, a légzsák pedig ne engedje előrecsapódni a fejet. Egy kisgyermek esetében azonban nincs megfelelő helyen a légzsák, hiszen nem az ő méreteire tervezték, így a fej előrecsapódását semmi sem akadályozza meg.
Éppen ezért egy frontális ütközés már akár városi tempónál is halálos kimenetelű, vagy maradandó károsodást eredményező lehet, ha a baba előre nézve utazik. A hátrafelé fordított babaülésekben azonban egy frontális ütközésnél a gyerek fejét támasztani fogja az ülés, az erőhatás csak jobban beleszorítja a párnába, így nem tud elmozdulni a fej, az ütközés ereje pedig sokkal nagyobb területre oszlik el.
A legújabb norma szerint erősen ajánlott a gyermeket 1,5 éves koráig menetiránynak háttal utaztatni az autóban. Mivel ebben a helyzetben jelentősen csökken a sérülés veszélye, a fejlettebb országokban ezt a korhatárt amennyire lehet, kitolják. Így egyre több gyártó számol ezzel, és úgy fejleszti ki az gyereküléseit, hogy az minél tovább használható legyen menetiránynak háttal.
Hova helyezzük a gyerekülést az autóban?
A KRESZ-szabály nem tér ki arra, hogy a gyerekülést ne lehetne a jobb első ülésre tenni. Az egyik leggyakoribb helytelen válasz a légzsák miatt veszélyben van a baba. Mindez azonban csak akkor igaz, ha a légzsák működőképes. A biztonság szempontjából tehát kizárólag annyi a lényeg, hogy ne nyílhasson neki a légzsák a gyerekülés háttámlájának.
Az anyósülésen menetirányban ellentétesen azonban (jellemzően a babahordozó helyezkedik el így) biztonsági okokból kizárólag akkor szállítható a gyermek, ha az ülés előtt nincs légzsák, vagy az kikapcsolt állapotú. Ebben az üléspozícióban ugyanis a kinyíló légzsák nem védené a babát, hanem veszélyt jelentene rá.
Érdekesség, hogy a fizika törvényei szerint az autóban a gyerek hátul középen lenne a legnagyobb biztonságban, mégis alig akad olyan jármű, amely rendelkezik isofix rögzítési pontokkal ezen az ülőhelyen. Ezt követően statisztikai szempontból (az út menetirány szerinti jobb oldalán közlekedő országokban) a jobb hátsó ülőhely a legbiztonságosabb. Ezután a bal hátsó ülőhely következik, majd a jobb első.
Ha egyetlen felnőtt utazik egy önmagát lefoglalni még csak nehezen (vagy egyáltalán nem) képes gyermekkel, akkor azonnal a jobb első ülőhelyre bekötött gyerekülés válik a legbiztonságosabbá mindkettőjük számára. Innen ugyanis a gyermek látja a vele utazó szülőt, így kisebb eséllyel ordítja végig az utat, ezáltal rengeteg stressztől és zavaró tényezőtől kíméli meg a sofőrt.
Továbbá, hogyha valami azonnali probléma akad a gyerekkel, akkor a sofőr sokkal gyorsabban tudja felmérni a helyzetet, kideríteni, hogy valóban veszélyben van-e a gyermek, illetve akár segíthet is neki anélkül, hogy veszélybe sodorná mindkettőjüket.
Használt gyerekülés: Megéri kockáztatni?
Vannak dolgok, amelyekből nem veszünk használtat. Ilyen például a bukósisak és a fehérnemű, ám a gyerekülés szerintem nem tartozik ebbe a csoportba. Tagadhatatlan, hogy öregszenek a műanyagok, kényelmetlenebbé válhat a szivacs a babának, illetve kifakulnak a kárpitok, de attól még a félelmetesen öreg gyerekülés is minden esetben biztonságosabb - és szabályosabb - lesz, mintha nem használnál gyerekülést.
A gyerekülés elsődleges feladata ugyanis, hogy az ütközés esetén a gyermek a korához és testtömegéhez mérten a lehető legbiztonságosabb pozícióban legyen és ott is maradjon. A legtöbb esetben azonban fillérekért, vagy ingyen is kaphatunk alig néhány éves gyereküléseket bármilyen méretben, amelyek még további évekig teljesen biztonságosak maradnak.
A gyerekülés nem bukósisak, ahol a műanyag héjnak ki kell bírnia egy külső tárgy becsapódását, sőt, a legtöbb esetben az ütközés erejéből is csak viszonylag keveset kell elnyelnie, ha megfelelően rögzítették. Ha pedig lenne pénzed a legolcsóbb, új gyerekülések egyikére, akkor az sem kizárt, hogy használtan ugyanannyiért sokkal biztonságosabb modellt vásárolhatsz.
Az egyetlen dolog, amire nagyon fontos figyelni, hogy a használt gyerekülés se legyen sérült, vagy balesetes, mert ebben az esetben egy újabb ütközés során már jó eséllyel nem fog tudni ugyanúgy teljesíteni. Akármilyen kismértékű ütközésről van szó, még akkor is, ha látszólag a biztonsági ülés nem sérült, akkor is ajánlott a csere.
A drágább mindig jobb?
A legnagyobb probléma a gyerekülésekről szóló diskurzussal szerintem, hogy a szülők, illetve a gyártók jelentős többsége sem autós kellékként, hanem babatermékként kategorizálja őket. A babatermékek piacán pedig hatalmas a fejetlenség, hiszen a legtöbb szülőről az utolsó utáni bőrt is le lehet húzni, ha elhitetik velük, hogy jót tesznek a gyereküknek. Egyes gyártók pedig ezt pofátlanul kihasználják.
Árak terén ezért is hatalmas a szórás, 20 ezer forinttól egészen 300 ezer forint felettig találhatunk új gyereküléseket a hazai webshopokban, ám még 100 ezer forint környékén is tömegével találni olyan üléseket, amelyek nem tudják bizonyítani, hogy bármivel is biztonságosabbak lennének a legolcsóbb árkategóriánál. De persze a marketing sallangtól majdhogynem túlcsordul a weboldal, ami az avatatlan szemeket könnyedén megtévesztheti.
A szabvány, ami szerint gyártják és tesztelik őket, csak egy minimum elvárást biztosít, amit mindenkinek teljesítenie kell. A legtöbb esetben azonban nagyon nehéz laikusként megállapítani, hogy melyik gyerekülés a legbiztonságosabb mondjuk egy alacsonyabb keretből.
Évente átlagosan mindössze 50-60 autósülést tesztel az ADAC. Azonban ennél azért jóval több modell legurul a gyártósorokról. Továbbá az ADAC teszt igen összetett, ahol ugyan a biztonságot 50%-ban súlyozzák, azonban a tesztelés nemcsak a biztonsági kritériumokból áll. Szóval, ha egy autósülésnek nincs ADAC tesztje, az nem azt jelenti, hogy nem biztonságos vagy nem használható.
Mikor kell ülésmagasító?
A KRESZ szabályzat kimondja, hogy 150 cm magasságig kötelező gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítani a gyermeket. A gyerekülést a hátsó üléseken addig kell használni, amíg a gyermek el nem éri a 135 cm-es magasságot, az elülső ülésekre a határ a 150 cm-es magasság. Akkor kell ülésmagasító, ha a gyerek már 135 cm-nél magasabb, tehát kinőtte a gyerekülést, de az autó biztonsági öve magasító nélkül még nem rögzíti őt megfelelően (túl magasan helyezkedik el, így a nyakánál szorítja a gyermeket).
A gyártók kétféle súlykategóriába szokták sorolni az ülésmagasítókat: 15-36 kg (II. csoport) és 22-36 kg (III. csoport). Azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy egy 15 kg-os gyermeknek még nem biztonságos az ülésmagasító, hiszen nem mindegy, hol fut a biztonsági öv.
Fontos tudnivalók
- Vastag kabátok és biztonsági öv: A szakemberek nem javasolják a vastag kabátok viselését a gyerekülésben, mert ebben az esetben a belső biztonsági övet nem tudjuk optimálisan beállítani.
- Babakocsi vázára rögzített autóshordozó: A szakemberek nem ajánlják az autóshordozó mindennapi hosszas használatát, mert akármennyire ergonomikusan van kialakítva, a baba gerincének a teljesen fekvőhelyzet a legideálisabb.
- Mózeskosárrá alakítható autóshordozók: Léteznek ECE szabványnak megfelelt és tesztelt mózeskosárrá alakítható autóshordozók, melyek teljesen fekvőhelyzetbe állítva beköthetőek az autóba.
- Taxiban is fontos a gyerekülés: A KRESZ szabályozás kimondja, hogy a taxiban nem kötelező a biztonsági gyerekülés. Azonban sajnos nincs garancia arra, hogy a taxival való utazás biztonságos a gyermeknek ülés nélkül.
tags: #safety #baby #gyerekules