Rózsa Magdi, a szociális szépségszalon angyala

A szépség és az önbizalom gyakran kéz a kézben jár, különösen a nők számára. Egy ápolt megjelenés sokat segíthet abban, hogy valaki jobban érezze magát a bőrében, ami kihat az élet más területeire, például a munkakeresésre is.

Lucia Iraci, a világ első szociális szépségszalonjának tulajdonosa is vallja: „A legszegényebbeknek is joguk van boldognak lenni, ha pedig nőkről beszélünk, ehhez az egyik legegyértelműbb út, ha szépnek, ápoltnak érezhetik magukat. Ha sikerül visszanyerni az önbizalmukat, minden könnyebben fog menni, a munkakeresés is".

Budapesten, Erzsébetvárosban is egyetértettek életfilozófiájával, így nyílt meg a Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központ működtetésében a Tükörkép Műhely. Ezt a szociális szépségszalont elsősorban az álláskereső ügyfelek és minimáljövedelemmel rendelkezők részére hozták létre. Azonban ingyenes szépségápolási szolgáltatással várja a tartósan munkanélküli mélyszegénységben élőket is.

A Tükörkép Műhely működése és céljai

A szalon a kerületi önkormányzat finanszírozásával működik, és a zuglói műhely kialakításához a VII. kerületi Masni szalon volt az inspiráció. A Tükörkép Műhelyben nem csupán szépségápolási szolgáltatások, hanem személyiségfejlesztő csoportfoglalkozások is folynak más családsegítők vezetésével. Az ügyfeleket a családgondozó küldi, és a szolgáltatásokat kuponokkal lehet igénybe venni. Nincs limit, mindenki annyit kap, amennyire szüksége van.

Az ügyfeleket Rózsa Magdolna, a szociális munkás, kozmetikus, fodrász, kéz- és lábápolási szakértő és manikűrös osztja be. Ketten-hárman jönnek egy nap, attól függően, hogy milyen szolgáltatást szeretnének igénybe venni. Van komplex csomag, ez két és fél óra, és minden kezelést magában foglal. Az SOS-csomagba csak egy kis hajigazítás és smink fér, ezt leginkább állásinterjúk előtt szokták igénybe venni.

Női kéz körmeinek manikűrözése és lakkozása egy szociális szépségszalonban

Rózsa Magdolna, a Műhely angyala és a segítségnyújtás ereje

Magdi elmondása szerint a jóleső fizikai kontaktus és az ápoltságnak köszönhető önbizalom-növelés csak egy dolog; a lelki segítség, a figyelem, hogy van kihez szólni, mindennél többet ér. Magdi örül, hogy a szalont felkapta a sajtó, egyre több önkéntes jelentkezik, hogy ő is csinálná a munkát.

Magdi a segítségnyújtásból merítkezik, még akkor is, ha a sok nehéz történet megterheli, és önkéntelenül is felelősséget érez ügyfelei iránt. Fizetését az önkormányzattól kapja, ugyanúgy, mint más családsegítők, a helyiséget, a rezsit, a hajápoló szereket szintén az önkormányzat állja.

Személyes történetéből fakad a segítő szándék: néhány éve leukémiát diagnosztizáltak a kisfiánál. „Láttam, hogy azoknak a gyerekeknek napról napra hullik ki a hajuk. Ott voltak a csövek meg az infúziók, gyakran kisebesedett a szájuk is, életveszélyes volt, ezért elkezdtem vágni a hajakat. Mikor Berci tünetmentes lett, folytattam az egyetemet. Elmentem a Keletibe is a menekültekhez, vittem a székeimet, látod, azért van rájuk írva, hogy free haircut. Felajánlottak egy csomó hajvágógépet, azokat el is osztogattam anyaotthonokba, kórházakba.”

Rózsa Magdolna portréja, mosolygó arccal, szerszámaival a kezében

Julianna története: egy édesanya küzdelmei és az önbizalom visszaszerzése

A hétfői ügyfél Julianna, egy 29 éves négygyermekes édesanya. Jelenleg a Családok Átmeneti Otthonában élnek, de február 13-ig lakást kell találniuk, különben elveszik tőle a gyerekeit. Elmondja azt is, a kicsi most ment volna bölcsődébe, de a költözés miatt nem fogadják, az egyik nagylánynak pedig nincs tanítás az iskolában, mert művészeti múzeumba mennek kirándulni az osztálytársai. Nekik nem volt pénzük befizetni az utat, úgyhogy otthon maradt.

Kiderül, hogy nemrég kapta vissza őket az intézetből, ahova azért kerültek, mert a 26 éves élettársa beleszeretett egy 15 éves lányba, és megszökött vele, a gyerekeket magukra hagyva. Édesanyjuk közben dolgozott, fél 11 körül ért haza. „Úgy hoztam ki a gyerekeket, hogy nagyon sok tetű volt a fejükön, és le kellett kezelni, addig nem mehettek iskolába. Most már rendben vannak, csak hát a lakhatás az első.”

Juli a keresés mellett igyekszik nagylánya számára pszichológusi segítséget is kérni. „Beadtam a lakáspályázatot ide a tizennégybe, de még nem értesítettek. Magdi hozott egy listát az anyaotthonokról, azokat fogjuk felhívni. Ha most elveszik őket, nevelőszülőkhöz kerülnek. Keresem az otthonokat, de várólista van mindenhol, az albérlethez meg kevés a jövedelmem. Meg nem is adnak ki nekem lakást, mert roma vagyok. Ennyi gyerekkel meg pláne nem.” Most a családi pótlék az egyetlen pénzforrása. Korábban a Westendben dolgozott konyhai kisegítőként, és takarított is, nagyon szerette.

Juli és a gyerekek ellátogatnak a Tükörkép Műhelybe. Magdi közben Juli körmét reszeli, kevés sikerrel, mert a karjában nagyon mozgolódik a gyerek. Megállapodnak, hogy míg az anyuka lefekteti a kicsit, addig Magdi levágja a nagyobbak haját. A lányok tolakodnak is a fejmosótál előtt, egyikük a székbe ül, Magdi a türelmét kéri, alá kell párnázni, hogy a nyakát a kagylóhoz tehesse. „A nagy másodikos, kétszer járta az elsőt, nehéz vele, dühkitörései vannak - mutat lányára Juli -, de mióta megint itthon vannak, nem pisil be” - kezdi.

Lassan elkészülnek a frizurák, a kislányok bezsebelik a dicséreteket, és sorra kerül végre Juli is, pontosabban a körmei. Magdi enyhén csillámos rózsaszínre festi őket, a két nagyobb lány pedig ott tobzódik a manikűrösasztalka körül, sűrű „nekem is, nekem is”-kiáltások közepette, mígnem Magdi elveszi az ő kezüket is, és gyorsan átkeni a körmeiket ápolóolajjal.

Ha elrendeződik a lakáshelyzet, Juli szeretne mihamarabb munkába állni. Magdi elmeséli, hogy mikor Juli először járt a Műhelyben, nem tudott saját számot megadni, aztán érkezett két telefonfelajánlás. „Azóta azt használod, ugye Juli?” - fordul az asszonyhoz, aki hevesen bólogat, ezt le tudja írni az önéletrajzában, sőt, nemsokára fotó is készül róla. Egy lépéssel közelebb van ahhoz, hogy állást találjon. Van olyan anyaotthon, ahol meg kell adni a családsegítő telefonszámát. Ez náluk problémát jelent, mert a segítőjük egy hete otthagyta a munkahelyét, fontos lenne, hogy minél hamarabb kapjanak egy újat.

A család indulásra készen van, mindenki megfog valamit, ki a ruhaadományokat, ki a pelenkáscsomagot. Köszönik szépen a hajvágást, láthatóan jól érezték magukat, Magdi még Juli után kiabál, hogy szóljon, amikor megvan az új családsegítője.

Gyermekek játékosan foglalatoskodnak egy szépségszalonban, míg az anyjukat kiszolgálják

A szociális szépségszalonok társadalmi szerepe és jövője

„Mindig van egy távoli terv, itt az a cél, hogy azokat közelebb hozzuk. Hogy egyáltalán eljussunk odáig, hogy elmegy az ügyfél az interjúra. A vendég addig jöhet, amíg nincs állása, ha ki tudja fizetni a kezelést, akkor már nem - mondja Magdi, de hozzáfűzi, hogy a dolgozók már maguktól sem jönnek; nem veszik el az esélyt a rászorulóktól. Ketten már elhelyezkedtek. Egyikük egy benzinkútra, a másik egy takarítói állást kapott, de előtte 15 évig nem volt munkája.”

Magdi arról is beszél, hogy a hozzá fordulók jellemzően a lehetőségek vagy az akarat hiánya miatt lesznek tartósan munkanélküliek: szerinte is-is, de legfőképp hozzáállás kérdése. Sokan mondják, hogy ezeknek az embereknek nem szépségápolásra van szükségük, hanem munkára - Magdi szerint az egyik nem megy a másik nélkül.

„A kupon azért van, hogy legyen valami hivatalos kerete is a szolgáltatás igénybevételének. Elvileg jövedelemigazolásra lenne szükség, de én inkább ruhákat gyűjtök, mint igazolásokat. Kerülöm, hogy az ügyfélnek bizonygatnia kelljen, hogy ő erre rászorul. Nehéz helyzetben van, pont. Ő is ember, neki is kell munka, lakás. A mi munkánk, hogy az egyenlőtlenségek ellen küzdjünk. Nem azt kell néznem, hogy valaki honnan jön, hanem segíteni abban, hogy merre induljon. A szegénység vagy a cigányság elfogadása nagyban múlik azon, hogy hogyan neveljük a gyerekeinket. Ha a szülő a gyerek hallatára rámutat valakire, és azt mondja, hogy ó, ez egy büdös cigány, akkor jó eséllyel a gyerek is ezekkel a rasszista nézetekkel nő fel.”

Szakmával a Közösségekért: Jószolgálati Programok

Egy újabb pályázati sikernek köszönhetően megvalósul a „Szakmával a közösségekért” elnevezésű projekt. A Kulturális és Innovációs Minisztérium által meghirdetett pályázaton 5 millió forintot nyert a Centrum, a projektet a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő közreműködésével indítják el. Négy városban mind a hét szakképző intézmény bevonásával hét különálló, de tematikusan egymáshoz kapcsolódó programot valósítanak meg.

A projekt célja - emelte ki Kincses Tímea, a Centrum főigazgatója - a fiatalok a saját szakmájukhoz tartozó jószolgálati, önkéntes tevékenységeiken keresztül tapasztalják meg, milyen szépségeket is rejt magában az adott szakma. Emellett erősítik a társadalmi felelősség és értékteremtés fontosságát. A Centrum diákjai hónapról hónapra végeznek jószolgálati tevékenységet, hiszen ez már kiemelt feladat a számukra és ez a projekt közvetlenül ezekhez a tevékenységekhez kapcsolódik. A tervek szerint közel 500 főt kívánnak ezzel megmozgatni a közösségekben, családokat, fiatalokat és időseket egyaránt.

A projekt szakmai tartalma minden intézményben egy-egy ágazat szakmaihoz kötődik, így a vendéglátás, faipar, szépészet, építőipar, egészségügy, informatika, rendészet és kereskedelem területén szerveznek majd közösségi eseményeket.

Példák a jószolgálati programokra:

  • Egészségügy és Oktatás ágazat (szentesi Boros): Egészségnapot tartanak a lakosoknak, elsősegély-bemutatóval, életmód-tanácsadással és egészségügyi mérésekkel.
  • Vendéglátás, Turizmus, Kereskedelem és Építőipari ágazat (Corvin): „Ízek és szívek napja” címmel gasztronómiai közösségi eseményt szerveznek, ahol idősek és családok számára készítenek ételeket, bemutatják a vendéglátás szakmai folyamatát, pályaorientációs céllal ismertetik meg a szakmák gyakorlati oldalát.
  • Szépészet (Eötvös): „Szépség belülről” címmel idősotthonban szerveznek szépségnapot, fodrászat és kozmetikai szolgáltatásokat nyújtanak, valamint egészséges életmóddal kapcsolatos tanácsokat adnak.
  • Építőipar (Návay): Közösségi térfelújítási munkálatokat végeznek, nyílt bemutatókat szerveznek a szakmák eszközeiről és kivitelezési technikáiról.
  • Informatika (Pollák): „Digitális segítség” címmel idősek számára szerveznek foglalkozásokat az okoseszközök, közösségi média és online ügyintézés használatáról.
  • Faipari ágazat (Sághy): Óvodák és közösségi intézmények számára készítenek használati tárgyakat, bútorokat és játékokat, nyílt műhelyfoglalkozások keretében bemutatva a gyártási folyamatokat.
  • Rendészet, Kereskedelmi és Szépészet ágazat (Zsoldos): Jótékonysági napra várják az érdeklődőket.
Csoportkép szakképzési intézmények diákjairól, akik jószolgálati programokon vesznek részt

Rúzsa Magdi, az énekesnő: identitás, anyaság és önelfogadás

Az énekesnő, Rúzsa Magdi számára is fontos az önreflexió. Saját bevallása szerint az identitásában alapvető változásokon esett át az elmúlt években, de lelke mélyén az maradt, aki volt: egy őszinte ember. Nagyot fordult a világ az elmúlt húsz évben: nemcsak a karrierje, hanem Rúzsa Magdi személyisége is kiforrottá vált.

Rúzsa Magdi identitása nem csak a vidékiségről szól, hanem a határon túlról is. „Vajdaság a bölcsőm, Magyarország viszont az a föld, amely megengedte, hogy megvessem a lábam: nagyon sok szép lehetőséget kaptam tőle.” Elmondása szerint hosszú ideig haragudott a bölcsőjére, amiért el kellett mennie, de mára elengedte ezt a nehéz érzést, és újra képes azt mondani, hogy szívesen jár haza, és otthonról szintúgy hazajön.

Nagyon fontosnak tartja, hogy beszéljen a kicsiknek a gyökereikről, megmutassa az ízeket, az illatokat, a gondolkodásmódot. Korábban magyar gyerekként haragudott, amiért annyi mindent kellett tudnia a szerbekről, vagy megtanulnia szerbül. Mostanra tudja, hogy tapasztalatai által színesebb, illatosabb, fűszeresebb, különlegesebb lett. Ezeket mindenképp szeretné, hogy ismerjék a gyerekei, hiszen ezáltal jobban megértenék majd őt és az édesapjukat is, aki szintén vajdasági.

Rúzsa Magdi portréja, melyen gondolkodó arccal néz maga elé

Az anyaság kihívásai és az önkontroll

Az anyaszerep számos elvárással jár. Magdi számára ez különösen speciális módon történt, hiszen egyszerre kapott három kis lelket. „Minél jobban múlik az idő, annál inkább azt érzékelem, hogy ez hatalmas (még ha pozitív is) stresszfaktor volt, és emiatt rettentő elvárásokat támasztottam saját magam felé, amiket sokszor nem sikerült megugrani.” Olyankor elindulnak benne a kérdések: jó vagyok úgy, ahogy vagyok? Közben persze a legfontosabb nyilván az - és próbálja konstansan emlékeztetni magát erre -, hogy a gyereknek szeretetre és biztonságra van szüksége.

Kontrollmániás embernek tartja magát, aki korábban megszokta, hogy a munkájában katonás rend uralkodik. „Szerintem pont azért jött ez a három lélek egyszerre, hogy megtanítson arra, nem jó ez a szigorú kontrollmánia. Nagyon erősen!” Azt szeretné, ha ők lennének a világ legboldogabb gyerekei azáltal, hogy az anyukájuk mennyire sokat akar magából adni nekik. Ez a hozzáállás viszont fel is tudja őrölni az embert: amikor nem hagyja magát pihenni, vagy nem hagyja el magát abból a szempontból sem, hogy egy kicsit a saját énemmel foglalkozzak, akkor is úgy érzi, tőlük vesz el időt.

A húszas és harmincas évek tanulságai

A húszas évei elejének lényege az volt, hogy megtalálja önmagát, a végének pedig az, hogy megszeresse Magdit olyannyira, hogy elhiggye, szerethető, és a zenéje is szerethető. A harmincas éveit abszolút úgy élte meg, mint amikor valaki felvesz egy gyönyörű, testhezálló, flitteres ruhát. Ez az időszak a kibontakozásról és a termékenységről szólt, a szó minden értelmében. Egy csomó mindent meg mert és meg tudott élni, tapasztalni, ki mert próbálni. A harmincas éveiben már egy érett(ebb) lelkületű valakivel találkozott a tükörben, és elkezdte rettentően szeretni.

tags: #ruzsa #bolcsode #mellett #kozmetika