Ételmérgezés szoptatás idején: kockázatok, tünetek és teendők

Az újdonsült édesanyák szervezete eléggé kimerül a kicsi érkezésével. A szülés után fellépő vérveszteséget mindenképpen pótolni kell, és arra is oda kell figyelni, hogy bőséges és tápanyagokban gazdag anyatejjel etethessük az újszülöttet. Az anyatejes táplálásnál nincs jobb az újszülöttek és a kisbabák számára, ezzel még azok is egyetértenek, akik nem tudnak vagy nem akarnak sokáig szoptatni. Az anyatej tartalmaz minden olyan létfontosságú tápanyagot, amelyre a babáknak szükségük lehet. Ugyanakkor ebben az időszakban jobb, ha az édesanya kerül bizonyos élelmiszereket, hogy a tej valóban csak és kizárólag áldásos hatásait fejthesse ki.

Egyáltalán nem indokolatlan az óvatosság, ha valaki szoptat, hiszen bizonyos anyagok, köztük kifejezetten káros és mérgező hatásúak bejuthatnak a tejbe, és ott akár magas koncentrációt is elérhetnek. Az anya által elfogyasztott drogok többsége például a szopós csecsemőnél is tüneteket okoz.

Szoptató anya és baba

Ételfertőzés vagy ételmérgezés szoptatás alatt

Ételfertőzés élő baktériumokat (például Salmonella, Staphylococcus, patogén Coli-törzsek) tartalmazó étel, élelmiszer fogyasztását követően hosszabb-rörövidebb lappangási idő után alakul ki. A különböző ételekben, élelmiszerekben a helytelen vagy hosszabb tárolás közben belekerült kórokozók szaporodásának kedvezőek a feltételei. Az ételmérgezés, fertőzés elkerüléséért nemcsak a vendéglátóhelyeken, a közétkeztetésben szerepet játszó konyhákban, hanem a háztartásokban is meg kell tenni mindent.

A romlott ételek veszélyei

A romlott ételek melegágyai a kórokozóknak, ezért fel kell figyelni arra, ha az élelmiszerek színe, szaga, állaga megváltozik, vagy eltér a megszokottól, például:

  • Ha a hús kellemetlen szagú.
  • A felvágott felülete nyálkás, tapadós.
  • A tej megsavanyodott.
  • A kenyér penészes vagy az állaga nyúlós.
  • A zöldség- és gyümölcsfélék penészfoltosak vagy rothadásnak indultak.
Romlott élelmiszerek

Mely élelmiszerek okoznak leggyakrabban ételmérgezést?

Ételfertőzés leggyakrabban a házi disznósajt, tejszínes vagy tojásos krémek, fagylalt, főtt tészta, hal- és gombás ételek, nyitva hagyott konzervek fogyasztása után jelentkezik, ezek ugyanis optimális táptalajt biztosítanak a kórokozók számára. Gombás, tejfölös, tojásos ételek különösen veszélyesek, ezért ezeket csak az elkészülés napján ajánlott fogyasztani. A nyers, füstölt húsokkal és nyers tojással kapcsolatban a terhesség alatt kifejezetten nem javasolt a fogyasztásuk a bakteriális fertőzés kockázata miatt (pl. szalmonella, liszteriózis). Szoptatás során azonban nulla extra kockázatot jelentenek, nyugodtan lehet tehát ezeket enni.

Amit tényleg érdemes kerülni, azok a magas higanytartalmú halak, mégpedig a higany neurotoxikus hatásuk miatt. A ragadozó halak jelentenek nagyobb kockázatot, a többi nyugodt szívvel ehető.

Kórokozók és forrásaik

  • Bakteriális (pl. Staphylococcus aureus) mérgezés: A baktérium által termelt, hőtűrő enterotoxin okozza. Leggyakrabban tojásos ételek, tejszínes krémek, fagylaltok, főtt tészták, belsőségekből készített ételek (pl. disznósajt) adnak táptalajt a kórokozónak.
  • Salmonella általi fertőzés: A higiénés szabályok be nem tartására vezethető vissza. Baromfi, tojás, hús és húskészítmények, cukrászsütemények fogyasztásával terjed, az elégtelen hőkezelés, illetve nem megfelelő hőfokon való tárolás miatt.
  • Escherichia coli baktériumtörzsek: Fő forrása a széklet. Piszkos kéz, munkaruha, saláta, nyers zöldségfélék közvetíthetik.
  • Yersinia enterocolitica: Beteg ember vagy állat által fertőz. Terjesztője az emberi kéz, a víz, az élelmiszer (sertés, marha, baromfihúsok, tej és tejtermékek, cukrászsütemények).
  • Campylobacter jejuni: Sokáig életben marad még a fagyasztott élelmiszerekben is, de nem tűri a kiszáradást.
  • Vírusok: Nem szaporodnak az élelmiszerekben, de fertőzőképesek, például nyers tejben, tojásban, kagylókban fordulhatnak elő.
  • Fonalas gombák által termelt mikotoxinok: Veszélyesek lehetnek, ilyen például az aflatoxin.
  • Paraziták: Egy vagy többsejtűek lehetnek.
Baktériumok és vírusok élelmiszereken

Tünetek és diagnózis

Az ételfertőzés vagy -mérgezés gyanúja akkor merül fel, ha azonos ételt, italt fogyasztók hasonló tünetekkel, közel azonos időben - a jellemző lappangási idő letelte után - betegednek meg. Az esetek számától függően lehet egyedi (1-4 megbetegedés), csoportos (5-30), vagy tömeges (30-nál több).

Típusok és tüneteik

  • Gastralgiás típus: Gyomortáji nyomó vagy görcsös fájdalom uralja hányingerrel. Hányás, hasmenés rendszerint nincs. A mérgezés enyhe lefolyású, spontán javul, illetve gyógyul.
  • Gastroenteritises típus: Többnyire Salmonellák okozzák. Az ételfertőzés klasszikus tüneteit mutatja: hányinger, hányás, hasmenés, gyomortáji görcsös fájdalom, hidegrázás, gyakran 40 fokig emelkedő láz. Fejfájás, szédülés, vérnyomásesés gyakori, a beteg elájulhat, a vér kalciumszintjének a normális érték alá csökkenése jeleként a keze zsibbad, lábikragörcse van.
  • Botulizmus: Rendkívül ritka, de kezelés nélkül sokszor halálos megbetegedés, amit a Clostridium botulinum nevű spórás talajbaktérium által termelt hőérzékeny exotoxin okoz. Lappangási ideje hosszabb (8 órától 8 napig is terjedhet). A gyomor-bél tünetek (hányás, néha hasmenés) mellett idegrendszeri tünetek is fellépnek: kettőslátás, tág pupillák, látászavar, nyelési nehézség, izombénulások jellemzik. A baktérium házi kolbászban, hurkában, disznósajtban, húsban, halban, húskonzervekben szaporodhat el, miközben toxint termel.

Diagnosztika

Az ételfertőzés vagy -mérgezés diagnózisának felállításában körültekintőnek kell lenni. A biztos diagnózist az ételminta, illetve a széklet bakteriológiai vizsgálata adja. Fontos elkülöníteni a szénmonoxid-mérgezéstől, ahol a fejfájás, szédülés, hányinger és hányás a jellemző.

Teendők ételmérgezés esetén

Nagyfokú folyadékveszteség esetén szájon át, illetve infúziós folyadék formájában ún. Lázcsillapításra is szükség lehet. Ha a hányinger csökkent, akkor az orvosi szén vizes oldatát itatják a beteggel. Fontos, hogy az ételfertőzés vagy -mérgezés gyanúja bejelentési kötelezettséggel jár.

Diéta és megelőzés

A diéta a terápia fontos része. Ennek feladata a gyulladt gyomor-bél nyálkahártya izgalmának csökkentése. Ennek érdekében a beteg 12 órán keresztül koplal. Ezután először pirított kenyér, kétszersült, vízben főtt burgonya, rizs, banán, keserű tea lehet az étrend.

Az ételmérgezések, fertőzések elkerüléséért alapos hőkezelés - főzés, sütés - szükséges, ami az esetleges baktériumokat elpusztítja. Azonban a baktériumok újra elszaporodhatnak az elkészített étel tárolása során, ezért a megfelelő csomagolásra, hűtésre, fogyasztás előtti újbóli hőkezelésre gondosan ügyelni kell.

Anyatej és táplálkozás szoptatás idején

A megfelelő táplálkozás a szoptatás alatt jó hatással lehet a tej összetételére (vitamin- és ásványianyag-tartalmára), addig a nem megfelelő ételek akár gondot is okozhatnak a kicsi számára. Az anyatej tartalmaz minden olyan létfontosságú tápanyagot, amelyre a babáknak szükségük lehet. Az anyatej összetétele nem véletlenül vagy "gyártási hiba" következtében olyan, amilyen. Bizonyos összetevőit lehet befolyásolni, másokat pedig nem.

Az anyatej összetételének befolyásolása

  • Zsírtartalom: Annak függvényében változik körülbelül 1,5 és 10 százalék között, hogy milyen mértékű a mell kiürítettsége. Minél alaposabban kiürített mellből szopik a baba, annál zsírosabb tejhez jut. Az anya tápláléka azonban nem befolyásolja az anyatej zsírtartalmát, legfeljebb a zsírsav-összetételt.
  • Vastartalom: Az anyatej vastartalma mindig ugyanannyi, akár az anyai raktárak rovására is.
  • Vízoldékony vitaminok: Mennyiségüket lehet befolyásolni: ha az anya keveset fogyaszt C-, B-vitaminokból, a tejében is kevés lesz belőle. Egy bizonyos határ fölé azonban akkor sem emelkedik az anyatejben ezeknek a vitaminoknak a szintje, ha az anya a normális adag többszörösét veszi be vagy fogyasztja el.
  • Fehérje- és immunanyag-tartalom: A koraszülő anya tejében magasabb, mint az időre szülő anya tejében.

Kerülendő élelmiszerek és élvezeti cikkek

Míg a terhesség alatt kerülendő ételekről már írtunk korábban, ám a baba megszületését követően is akadnak olyan élelmiszerek, amelyeket jobb nem fogyasztani. Az élvezeti cikkek fogyasztása - attól függően, hogy pontosan miről beszélünk - tilos vagy kerülendő a szoptatás időszakában.

Kerülendő ételek szoptatás alatt

Hasfájást okozó ételek

A legtöbb anyuka nem úszhatja meg azt a tapasztalatot, amikor a baba hasfájástól szenved. A keserves sírás megállításáért az anyák szinte bármit megtennének, holott néha elég lenne az is, ha jobban odafigyelnek az étkezésre, főleg arra, hogy az eleve puffasztó hatású fogásokat kerüljék. A puffasztó hatás egyébként attól is függ, milyen gyakran fogyaszt az illető ilyen ételeket. Ha gyakran, akkor sokkal kevésbé viselik meg az ezekben a zöldségekben található összetett, emészthetetlen szénhidrátok, valószínűleg a megfelelő összetételű bélflórának is köszönhetően.

Kólikát okozhatnak:
  • káposztafélék (fejes, kel)
  • hüvelyesek (bab, borsó, lencse)
  • karfiol
  • kukorica
  • szénsavas italok

Érdekes módon a bab például minket azért puffaszt, mert tartalmaz olyan hosszú-rövid láncú cukormolekulákat, amik nem tudnak lebomlani a vastagbélben, ezért bakteriálisan bomlanak. Ebből keletkezik gáz, ami puffaszt, az anyatejbe azonban ezek nem mennek át, tehát a baba attól biztosan nem fog puffadni, hogy Te babot ettél. Ezért a jelenlegi tudásunk szerint nem kell a szoptatásnak tiltólistával nekiállni. Nyugodtan egyél mindent, és figyeld a babádat! Előfordulhat, hogy ő éppenséggel tényleg érzékenyen fog reagálni valamilyen ételre vagy italra, de egészen biztosan nem az összes említett (és nem említett) ételcsoportra.

Anyatej ízét megváltoztató ételek

Nem csupán a hasfájás okozhat gondot ilyenkor, hanem az is, ha a baba eleve nem is akar szopni. Ezt pedig előidézheti az anyatej illatának vagy ízének változása, amely bizonyos ételek elfogyasztása után bekövetkezhet. Különös óvatosság szükséges a nem természetes összetevőket tartalmazó élelmiszerek esetében. Előfordul például, hogy az üdítő zöld ételfestéke a tejet is zöldre színezi, és a mesterséges édesítőszer vagy keserű gyógyszer az anyatejnek is kellemetlen ízt kölcsönöz.

Az anyatej aromáját befolyásolhatják:
  • citrusfélék (citrom, narancs, mandarin, grapefruit)
  • málna
  • eper
  • paradicsom
  • fokhagyma

Allergének

Régebben úgy tartották, hogy a tehéntej serkenti a tejelválasztást az édesanyáknál, mostanra viszont kiderült, hogy bizonyos babákra kifejezetten rossz hatással van, ha az anyukájuk tejet fogyaszt. Ez azonban nem csak a tejre igaz, hanem az esetenként allergénként viselkedő más élelmiszerekkel is. Ha azt tapasztalja az anyuka, hogy bizonyos ételek elfogyasztása után a szoptatott baba nyűgös, sírós, akkor valószínűleg gond lehet az anya által fogyasztott élelmiszerrel. Az anyatejben igen kis mennyiségben megjelennek az anya által elfogyasztott „idegen” fehérjék is, például a tehéntej béta-laktoglobulinja. Ennek valószínűleg az lehet az értelme, hogy így a kisbaba nagyon fokozatosan, az anyatej védő hatású közegébe vegyítve ismerkedik meg azokkal a fehérjékkel, amelyek a család étlapján szerepelnek. Az anyatej egyes összetevői csökkentik annak valószínűségét, hogy a csecsemő allergiás reakcióval válaszoljon. Ám a valóságban sajnos előfordul, hogy a csecsemő fokozott allergiakockázatnak van kitéve, például akkor, ha egyik vagy mindkét szülő, nagyszülő allergiás betegségben szenved. Ilyenkor ugyanis előfordul, hogy még arra a nagyon kevés idegen fehérjére is érzékenyen reagál, ami az anyatejben megjelenik.

Allergénként viselkedő ételek:
  • tej/tejtermékek
  • tojás
  • szója
  • búza

A statisztikák szerint az összes baba mindössze 1%-a ételérzékeny! Ha valaminél problémát tapasztalsz, hagyd el az adott ételt kb. 2 hónapig, majd próbáld újra - általában ennyi idő alatt meg is szűnnek ezek a tünetek.

Élvezeti cikkek

  • Alkohol: Teljes mértékben átkerül az anyatejbe, így amennyit a mama iszik, annyit fog átadni a gyermeknek is a következő etetés alkalmával.
  • Dohányzás: Szintén árt a szoptatott babáknak, hiszen a káros anyagok felhalmozódnak az anyatejben.
  • Kávé: Nem teljesen tiltólistás ilyenkor, ám a koffeinbevitelt érdemes mérsékelni ebben a néhány hónapban. Átlagosan napi 1-2 nagyon laza kávé engedélyezet a szoptatás időszakában és jobb figyelembe venni, hogy például a csokoládé is tartalmaz koffeint, tehát a kávé és a csoki együttes fogyasztását már valóban jobb inkább kerülni.

Gyógyszerszedés és szoptatás

Ha az anyának gyógyszert kell szednie, nem szükséges azonnal és automatikusan az elválasztásra gondolni, vagy arra, hogy inkább nem veszi be a gyógyszert, mert az esetek többségében összeegyeztethető a gyógyszerszedés és a szoptatás. Sajnos a természetbe juttatott mérgező anyagok, rovarirtószerek, gyomirtók, oldószerek, melyek káros összetevői zsírszövetünkben raktározódnak, az anyatejbe is bejuthatnak. Azonban az esetek túlnyomó többségében nem akkora mennyiségben, hogy a szoptatást abba kellene hagyni.

Az étkezési napló szerepe

A szoptatós anyukáknak - hasfájós baba esetén - nagy segítség lehet, ha étkezési naplót vezetnek, így könnyebben nyomon követhetik, hogy melyik elfogyasztott étel okozhatja a sírást. Amennyiben bebizonyosodik a gyanú, érdemes azt a bizonyos élelmiszert néhány hétre kiiktatni az étrendből, majd óvatosan újra megpróbálkozni vele, hiszen a babák pocakja is egyre erősebb, ellenállóbb, s lehet, hogy ami az első hetekben gondot jelentett, az a későbbiekben már nem fog.

tags: #romlott #etel #ettem #szoptataskor