Romániát évek óta súlyos kanyarójárvány sújtja, amelynek hátterében az oltási hajlandóság drasztikus csökkenése áll. A helyzet nem csak a gyermekek, hanem a felnőttek, köztük a terhes nők számára is komoly veszélyt jelent. Mivel a betegségnél csak tüneti kezelés áll rendelkezésre, a leghatékonyabb védekezés ellene a megelőzés: a két dózisból álló, kombinált oltás. Az országban a lakosság legalább 95 százalékos átoltottsága lenne szükséges a járvány megállításához, ám ez a szint messze elmarad a kívánatostól.
A kanyarójárvány statisztikái Romániában
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint 2024. február 1-je és 2025. január 31-e között az Európai Unióban regisztrált 32 265 kanyarós fertőzésből 27 568 Romániából származott. A bukaresti egészségügyi minisztérium 2023 decemberében ismét járványnak nyilvánította a kanyarót. A román közegészségügyi intézet összesítése szerint az utóbbi három évben (2023. január 1-jétől 2025. december 31-ig terjedő időszakban) 35 736 kanyarós megbetegedést észleltek az országban a 15 év alatti gyermekek esetében, míg a 15-19 év közötti kamaszok körében 3188 esetet regisztráltak. A közegészségügyi intézet adatai szerint 2023 decemberének első tíz napjában 2010 kanyarós beteget regisztráltak Romániában, a fertőző betegség az ország 41 megyéje közül 29-ben és Bukarestben is terjed. A Salvati Copii alapítvány hangsúlyozta, hogy az országban már csupán a gyermekek 47 százaléka kapja meg a fenti betegségek elleni kombinált oltást.
Az elmúlt hónapokban a kanyaró ismét súlyos áldozatokat követelt. Az egészségügyi minisztérium közleménye szerint 2017-ben újabb öt áldozatot követelt a kanyaró, a két éve kezdődött járványban pedig eddig már 55 ember halt meg. Az 55. áldozat egy Iasi megyei három hónapos csecsemő volt, aki kora miatt nem kaphatott még védőoltást. A járvány kezdete óta 13 563 kanyarós megbetegedést regisztráltak Romániában. Az elmúlt héten újabb 237 megbetegedést jelentettek Románia 18 megyéjéből és Bukarestből. A legtöbb új megbetegedést a keleti országrészben Constanta (63), Buzau (60), Iasi megyében (33) illetve Bukarestben (26) jegyezték fel. Áprilisi adatok szerint eddig 23 halálos áldozata van Romániában a kanyarójárványnak, ebből 22 gyerek. A bejelentett fertőzések száma körülbelül 5 ezer, és a betegek zöme 1-4 éves. Tekintve, hogy a kanyaró halálozási aránya egy ezrelék, ez a szám inkább 23 ezer körül lehet - mondta el Mészner Zsófia gyermekinfektológus.
Az oltásmegtagadás és a vakcinaellenes propaganda
2014-ben kezdték tömegesen megtagadni az oltások beadatását a szülők Romániában, egyes televíziós személyiségek és az ortodox egyházhoz közel álló alapítványok által indított kampány hatására. A járványügyi szakemberek mindezért a tömeges oltásmegtagadást és a lakosság egyre alacsonyabb átoltottsági szintjét okolják, miközben a Romániában a tavaly beígért és a szenátus által csaknem egyhangúlag elfogadott oltásügyi törvénytervezet képviselőházi megerősítését szerintük az oltásellenes mozgalom lobbija hátráltatja. Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter pénteken kijelentette, hogy az oltási hajlandóság jelentősen visszaesett az elmúlt években, mivel riasztó méreteket öltött az egészségügyi álhírek terjesztése. „Ezek valós számok, és egyértelmű, hogy azért alakultak így, mert az utóbbi években jelentősen visszaesett az oltási hajlandóság. Az álhírek terjesztése riasztó méreteket öltött a közösségi oldalakon és máshol is. Éppen ezért indított az Egészségügyi Minisztérium tájékoztató kampányt, amellyel a tévhiteket igyekszünk eloszlatni. Szeretnénk tudatosítani az emberekben, hogy ezek a vakcinák már 30-40 éve használatban vannak, alaposan letesztelték őket, és nem jelentenek olyan kockázatot, mint ahogyan a nyilvánosság előtt feltüntetik őket” - fogalmazott a miniszter. Romániában jelenleg nincs kötelező védőoltás, nincs gyerekorvos az alapellátásban, és igen erős a vakcinaellenes propaganda, főleg az ortodox egyház részéről.
Az oltási rendszer hiányosságai
A "kötelező védőoltás" kifejezés Romániában nem a szó szoros értelmében kötelező, államilag támogatott oltóanyagokról van szó, amelyeket ajánlanak, de senkit nem kötelezhetnek a beadatásukra. Ha egy szülő úgy dönt, hogy nem adatja be gyerekének, akkor a háziorvos előtt alá kell írnia egy nyilatkozatot, amelyben vállalja a felelősséget. Ennek ellenére a törvény azt mondja ki, kötelező bevenni bármelyik közösségbe azt a gyereket is, aki nincs beoltva. Farkas-Ráduly Julianna gyerekorvos részletezte, hogy Romániában kevés azon szülők száma, akik tájékozódnak a mellékhatásokról, és tudatosan döntenek úgy, hogy nem adatják be a védőoltásokat gyereküknek, legtöbben hanyagság és rossz szociális helyzetükből adódó igénytelenség miatt mulasztják ezt el.
A rendszer úgy működik, hogy a háziorvosnak minden hónapban le kell jelentenie a közegészségügyi hivatalnak, hogy hány gyerek tartozik hozzá, majd azt is, hogy hányat sikerült beoltania és hány vakcinát kér. Az utóbbi időben voltak hiányosságok, nem mindig volt oltóanyag. „Van egy országszinten meghatározott oltási séma, amelyet be kell tartani. Már a szülészeten meg kell kapniuk a csecsemőknek a BCG-oltást és a Hepatitis-B ellenit, ha éppen van. Előfordulhat, hogy késik, de pótolják utólag. Aztán kettő, négy, tizenegy és tizenkét hónaposan is kapnak. Az utóbbi három évben megváltoztatták az oltási sémát, azt is, hogy kinek kell beadnia. Eleinte úgy volt, hogy a csecsemőknek a háziorvos, majd iskolás korban az iskolaorvos, aztán visszakerült a háziorvoshoz, később megint az iskolaorvosokhoz, most ismét a háziorvosok felelnek érte, megnehezítették az utánkövetést is ezzel. Az iskolaorvosok ugyanis nem írták be a könyvecskébe, hogy beadták-e az oltást vagy sem. Létezik egy internetes felület is, de azt sem töltötték ki. Ha a szülő nem tudta, elvesztette az ezt igazoló iratot, akkor utólag nem merték beadni a háziorvosok az oltást” - részletezte a rendszer működését a gyerekorvos.
A kanyaró és az oltóanyag
A kanyaró cseppfertőzéssel terjed, azaz köhögéssel és tüsszentéssel vagy használati tárgyakon keresztül adható tovább. Lappangási ideje körülbelül 10 nap. A kanyaró az esetek többségében komplikációk nélkül 1-3 hét alatt lezajlik. A szövődménymentes esetek kezelése elsősorban tüneti kezelés: lázcsillapítás (magas láz esetén), ágynyugalom, folyadékpótlás. Dr. Mészner Zsófia gyermekinfektológus szerint a kanyaró halálozási aránya egy ezrelék, de valójában egy veszélyes fertőző betegségről van szó, főleg mert nagyon lecsökkenti az immunrendszer védekezőképességét, emiatt más fertőző társbetegségek is kialakulhatnak. Veszélyes azonban, hogy más fertőzéseket is elkaphat a kiskorú: agyhártyagyulladást, szívizomgyulladást, valójában bármelyik létfontosságú szervet megtámadhatja. Az elhunytak egyike sem volt beoltva a kór ellen. A gyerekorvos arra is felhívta a figyelmet, hogy a kanyaró a kicsikre nézve a legveszélyesebb. Nem csak a szövődmények veszélyesek, hanem a tünetek is, például magas láz vagy kiszáradás.
Kanyaró elleni oltás Romániában és Magyarországon
Romániában 1978 óta adják a kanyaró elleni védőoltást. Becslések szerint eddig 20 millió embert mentettek meg a világon kanyaró elleni védőoltással, ez az egyik legsikeresebb vakcina. Idehaza a gyerekek tizenkét hónaposan kapják először a ROR-oltást, de ha járvány alakul ki, akkor már kilenc hónaposan is megkaphatják a járvány gócpontjában élő kiskorúak - mondta el Farkas-Ráduly Julianna. 2017-ben dr. Mészner Zsófia elmondta, hogy a 9-11 hónapos csecsemőknek körülbelül a fele még mindig nem kapta meg a védőoltást, de még a 4 éveseknek is több mint fele oltatlan. Mészner Zsófia az előadásán leszögezte: nincs „luxusvédőoltás”. Sok ország irigyel bennünket a jelenlegi oltási helyzetünkért: Magyarországon 11 védőoltás van gyerekeknek (ezek egy része választható), plusz a HPV-gyermekoltás. Mindezek a legjobb minőségben érhetők el. Magyarországon az elsők között vezették be 1969-ben. 1989-től ismétlő oltást adnak 11 éves korban (vagyis 1989 óta kétszer kapnak oltást a gyerekek, csecsemőkorban és 11 évesen).
Farkas-Ráduly Julianna gyerekorvos szerint a kanyaró elleni védőoltásnak nincs ellenjavallata, régebb féltek az autizmus miatt, de mára már bebizonyosodott, hogy nem okoz autizmust. A diftéria-tetanusz-pertusszisz komponensű oltás viszont a legveszélyesebb, ezt kettő, négy és tizenegy hónaposan, majd hatévesen adják, és 14 évesen kapnak ismétlő oltást, de tízévente kellene utánaoltani egy részét, hogy még hatékonyabb legyen. Ez viszont agyvelőgyulladást okozhat, azaz encephalitist, amelytől sokkos állapotba kerülhet a gyerek. Negyven fokos láza is lehet, súlyos mellékhatásokkal járhat.
Ki kaphatja el a kanyarót?
Az immunrendszer hiányosságai vagy az oltóanyag nem megfelelő tárolása is okozhatja, hogy a beoltott személyek mégis megbetegszenek. A gyerekorvos elmondta, hogy az oltóanyagot általában a háziorvosok hűtőszekrényben tárolják bizonyos hőmérsékleten, napi kétszer ellenőrzik, de előfordulhat, hogy lesz egy áramszünet, amiről nem is tud az orvos, ezzel pedig elveszíti az oltás a hatékonyságát.
Kinek biztos a védettsége a kanyaró ellen?
- Minden immunkompetens személy, aki átesett természetes kanyaró-fertőzésen. A kiállt kanyaró szinte minden esetben élethosszig tartó védelmet ad, a kétszeri megbetegedés rendkívül ritka.
- Lényegében mindenki, aki 1965 előtt született.
- Az a kb. 150 ezer ember, aki az oltási program bevezetése ellenére - részint ez oltóanyag problémái, de mindenekelőtt a kezdetben alkalmazott hibás oltási stratégia miatt - kanyarós lett az 1973/74-es, az 1981-es vagy az 1989-es járványok valamelyikében.
- A legtöbb immunkompetens személy, aki két dózis korszerű - Schwarz vagy Edmonston-Enders kanyaró törzset tartalmazó - monovalens kanyaró vagy MMR-oltást kapott. A korszerű kanyaró elleni oltások a leghatásosabb védőoltásaink között vannak, mind primer, mind szekunder értelemben, tehát az oltottak nagy arányban válnak védetté, és a védelem igen hosszú időn keresztül (évtizedeken át, lehet, hogy élethosszig) fennáll.
- Azok, akik ugyan a fenti kategóriák egyikébe sem esnek bele, mert 1992-nél is korábban, a nem tökéletes védőoltási rendszer érájában kaptak oltást (pl. csak egyet), ám felzárkóztató kampányoltás keretében újraoltották őket.
Az 1969 és 1992 közötti magyar kanyaró elleni oltási program mindhárom hibája (problémás oltóanyag, túl korán adott oltás, csak egyetlen dózis adása) érinti az 1969 és 1978 között oltottakat; ez nagyjából azokat fedi, akik a '60-as évek közepe és a '70-es évek közepe között születtek, az ő jelenlegi védettségük nagyon kérdéses (bár biztos, hogy még így is jobb, mintha nem kaptak volna oltást, természetesen). Az 1978 után oltottak már jó időpontban kapták az oltást, és az oltóanyag is megfelelőbb volt (eleve sem maga az oltóanyag volt a problémás, az kifejezetten immunogén volt, hanem a tárolása és kezelése, különösen a falvak, tanyák esetében), de továbbra is csak egyetlen dózist kaptak, egészen 1989-ig.
Az aktuális védettség - ha teljesen biztosan nem is mérhető le - de nagyon jól közelíthető egy ún. szerológiai vizsgálattal. Ennek előnye, hogy csak egy rutin vérvétel kell hozzá, hátránya, hogy elég lassú (kb. 2-3 hét) és meglehetősen borsos az ára (15-20 ezer forint), mivel az "egyéni érdeklődésből" és nem járványügyi érdekből végzett vizsgálatokat a társadalombiztosítás nem finanszírozza.
Szegedi Hírek - Kanyaró elleni védőoltást kaptak az egészségügyi dolgozók Szegeden - 2018.03.29.
Tájékoztató kampányok és jövőbeli tervek
Az egészségügyi minisztérium közölte, hogy a háziorvosokat is bevonva tájékoztató kampányt indít a szülők körében az oltási program betartása érdekében. Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter leszögezte, hogy a háziorvosok minden támogatást megkapnak, és ez mindig is így volt. „Sokszor elmondtam már, hogy a háziorvosi ellátás az egészségügyi rendszer alapja. A hiteles tájékoztatásnak is ott kell kezdődnie, hiszen ők kerülnek a leggyakrabban és legközvetlenebb kapcsolatba a páciensekkel. Emellett természetesen mi is megtesszük a szükséges lépéseket a tájékoztatás és az álhírek elleni küzdelem érdekében.” A hazai egészségügyi minisztérium közleménye szerint az oltási program összes vakcinája megtalálható jelenleg az országban, és szigorúan követik az oltóanyag készletet, hogy megelőzzék a tavaly ősszel tapasztalt vakcinahiányt.