A kecskeméti Felsőfokú Gépipari Technikum 1964-es megalakulása, majd 1969-ben a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola (GAMF), a mai informatikaoktatás gyökereit jelenti. Kezdetben gyártástechnológia szakon folyt az oktatás, majd beindult a gépipari automatizálási szak, és a hatvanas évek végén megjelent a számítástechnika. 1969-ben érkezett az első elektronikus számítógép, a Cellatron Ser2d, amit 1970-ben a hazai gyártású TPA1001 követett, mindkettőt a Kohó és Gépipari Minisztérium (KGM) támogatta.
A Cellatron gépi kódban volt programozható, 384 szavas mágnesdobos memóriával rendelkezett, villamos írógéppel és lyukszalagos eszközökkel. A TPA1001 4096 szavas ferrittárral volt felszerelve, és assembler, FOKAL, később FORTRAN és BASIC programokat is futtathatott. Ezeket a gépeket az Elektrotechnika és Kibernetika Tanszék üzemeltette, a hallgatók a Számítástechnikai Szakosztály keretein belül készíthettek és futtathattak programokat.
Az 1971/72-es tanévben, központi előírásra, megkezdődött a számítástechnika tantervi oktatása a felsőoktatási intézményekben. A GAMF nemcsak az általános számítástechnikai alapképzést vállalta a "Számítástechnika alapjai" tantárgy bevezetésével, hanem két szakirányt is indított: az automatizálási szakon belül számítógépes specialistákat, a gyártástechnológia szakon belül pedig rendszerszervezőket képzett.
1974-ben alakult meg az önálló Számítástechnikai Laboratórium Kovács Imre vezetésével, majd 1979-ben Magyar József vette át a laboratórium vezetését. 1984-ben a laboratórium megszűnt, eszközeit és munkatársait a Matematika-Fizika Tanszék fogadta be. A Központi Számítástechnikai Fejlesztési Program keretében a GAMF új, nagyobb teljesítményű gépre pályázhatott, így 1985-től a Számítástechnikai Laboratóriumban egy VIDEOTON R10 (ESZ1010) gép működött, négy helyi terminállal, sornyomtatóval és lyukkártyakezelő perifériával.
Az R10-hez teljes hallgatói hozzáférést szerveztek, a hallgatók lyukkártyán adták le programjukat, másnap hibajegyzéket, sikeres programfutás esetén futási eredményeket kaptak. Később megjelentek az első mikroprocesszoros személyi számítógépek, és egyre inkább érett a helyzet arra, hogy az informatikai fejlesztéseket, üzemvitelt és oktatást hatékonyabb tantervi és szervezeti megoldásokkal kell támogatni. Szükségessé vált az önálló oktatási terület kialakítása.
Az Informatika Tanszék megalakulása és fejlődése
1988 novemberében a Főiskolai Tanács tárgyalta a tanterv korszerűsítésének irányelveit, a moduláris tanterv már a mai struktúra előfutárának tekinthető. Az előterjesztés bevezetője kiemelte, hogy a GAMF-on jelenleg csak a gépészeti szak oktatása folyik, és a minisztériumi irányelvek lehetőséget kínáltak egy további szak, a határterületi informatikai mérnökképzés, vagyis a műszaki informatikus képzés beindítására.
1989 júniusában Dr. Kulcsár Béla főigazgató bejelentette a tantervek korszerűsítését, a moduláris jelleg kialakítását, és az előkészületeket a műszaki informatikus szak beindítására, az Informatika Tanszék megalapítására. 1990 márciusában a Főiskolai Tanács elfogadta a szakindítási kezdeményezést, és a GAMF vezetése elküldte a minisztériális szervekhez a kérelmet, amelyben szerepelt az Informatika Tanszék megszervezése a műszaki informatikus képzés kezelésére.
A leendő műszaki informatika szak tantervének kidolgozására bizottságot állítottak fel, melynek elnöke Madarász László, az Elektrotechnika és Kibernetika Tanszék vezetője lett. 1991. március 14-én a Főiskolai Tanács egyhangúlag elfogadta az Informatika Tanszék alapítását. Madarász Lászlót bízták meg az előkészítő munkálatok irányításával. Május 27-én a Főiskolai Tanács kimondta, hogy július 1-től az Informatika Tanszék önállóan működik, leválasztva a Matematika-Fizika Tanszékről.
Az új tanszék alapító tagjai Lóczi Erzsébet, Kárpáti Béla, Nagy Sándor, Juhász Pálné, Kárpáti Béláné, Manóné Temesi Edit és Pintér István voltak. Ők Madarász László irányításával megkezdték a felkészülést az őszi tanévre. A GAMF tanszékei felajánlották a rendelkezésükre álló, de nélkülözhető számítástechnikai eszközöket az új tanszék számára. 1991 őszén megkezdődött a Műszaki Informatikus üzemmérnökök képzése.
1991. november elsején Madarász László átadta a tanszék vezetését Hermann Gyulának, az új vezetőnek. Az Informatika Tanszék első évtizedeit a minősített oktatók számának növekedése és a kutatási potenciál gyarapodása jellemezte. 2002-ben a tanszék a Kalmár Sándor Informatikai Intézet részévé vált, amely jelentős infrastruktúrális fejlődést hozott, többek között új épület épült tíz számítógépes laborral és több mint 25 oktatói irodával.
2011-ben az oktatási egység az Informatika Tanszék nevet kapta. 2012-től két tanszéki csoport működött: a Szoftverfejlesztési Tanszéki Csoport és az Automatizálási Tanszéki Csoport. 2019-től Dr. Pásztor Attila vezeti a tanszéket. 2020-tól átalakult a tanszéki struktúra, az Automatizálási csoport az Irányítástechnikai Szakcsoport, a Szoftverfejlesztési Tanszéki Csoport a Szoftvertechnológia Szakcsoport nevet kapta, és létrejött a Logisztikai Mérnök Szakcsoport.
A JetBrains, a PremiumSoft és az AIMMS támogatásának köszönhetően az oktatásban ingyenesen használhatóak a ReSharper Ultimate, Navicat Premium Essential és AIMMS modellező rendszerek. A nappali képzésben résztvevő tanulók megszerezhetik az MTCNA képesítést is.
2020. augusztus 1-től a GAMF kar felépítése megváltozott. A Szervezéstudományi és Logisztikai Tanszék oktatói két tanszékhez kerültek: egy részük az Informatika Tanszéken logisztikai csoportként, mások az új Alaptudományi Tanszéken folytatják munkájukat. A logisztikai mérnök alapszak az Informatika Tanszékhez került, míg a műszaki menedzser alapszakot és a szakirányú továbbképzéseket az Alaptudományi Tanszék felügyeli.
