A csecsemők egészséges fejlődése érdekében az anyatejes táplálás fontossága vitathatatlan. A bébiételek fogyasztása nem is ajánlható a kicsik 6 hónapos koráig - majd csak ezután iktathatóak be az étrendbe a csecsemő elválasztása idején, a kisgyermek étrendjének kiegészítéseként, vagy az általánosan fogyasztott élelmiszerekhez való fokozatos hozzászoktatás folyamán.
A hozzátáplálás elkezdése több szempontból is fontos: a csecsemő elérve a hat hónapos kort egyre többször jelez éhséget, a testtömeg-gyarapodása lelassul, ráadásul ekkorra kiürül a szervezetéből a vas, ami a szellemi fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Ilyen idős korra a csecsemők emésztő- és immunrendszere is elég fejlett ahhoz, hogy új táplálékféleségekkel találkozzon, az emésztőszervekben megnő az emésztéshez szükséges enzimek mennyisége, és elkezdődik a fogzás.
Az ételek bevezetésének sorrendje nincs szigorú szabályokhoz kötve. A legfontosabb alapelv a fokozatosság, és a csecsemő reakcióinak megfigyelése. Az új ételt szoptatás után először kis mennyiségben adjuk - naponta növelve az adagot, és megfigyelve nem okoz e valamilyen allergiás tünetet (azért kell 4-5 napot várni az újabb étel bevezetésére, hogy könnyebben azonosítható legyen, ha valamelyik étel gondot okozott).
A kereskedelemben kapható bébiételek gyártóinak szigorú előírásokat kell betartaniuk az előállítás során - a saját kezűleg elkészített „házi” bébiételek mégis egészségesebb, változatosabb, és ízletesebb alternatívát jelenthetnek. Nincs bennük tartósítószer, mesterséges színezőanyag, állományjavító, ahogy az is egyedül csak a szülők tudatosságán múlik, hogy minél kevesebb sót, és hozzáadott cukrot tartalmazzanak.
Az ételek otthoni elkészítése során több alapszabályt is figyelembe kell venni: életkori sajátosságokat - a koronként változó tápanyagszükségletet, az alapanyagok minőségét, vegyszermentességét, az ételkészítés higiéniai feltételeit.
Fontos, hogy az ételkészítéshez felhasználásra kerülő alapanyagok hazai megbízható ökogazdaságból származzanak.
Amikor csecsemők részére készül az étel még hatványozottabban kell érvényesülniük a higiénés szabályoknak. Kézmosás után alaposan el kell mosni az ételkészítéshez használt eszközöket, ahogy a - zöldségeket-gyümölcsöket is - folyó víz alatt kell megmosni, még akkor is, ha később meghámozzuk őket. Fontos, hogy minden élelmiszer alapanyag megbízható, nyomonkövethető forrásból származzon - hiszen minden szennyeződés, vagy növényvédőszer maradvány súlyos betegségeket okozhat a babáknál. Nem szabad felhasználni sérült, vagy romlásnak indult alapanyagot sem.
A húsokat, halat, és a zöldségeket egymástól teljesen elkülönítve kell előkészíteni - külön vágódeszkát kell használni. A friss tojást felhasználás előtt meg kell tisztítani, és le kell fertőtleníteni.
A feldarabolt nyersanyagokat minél előbb fel kell használni, nehogy romlásnak induljanak. Fontos a fagyasztott ételek megfelelő módon történő felengedtetése is: a fagyasztóból a hűtőszekrénybe téve olvasszuk ki - vagy hideg folyóvízben. SOHA ne fagyasszunk vissza már felengedett ételt!
Az elkészült étel ne maradjon sokáig szobahőmérsékleten, így minimálizálható a mikroorganizmusok növekedésének veszélye. Az ételkészítés során fontos a személyi higiénia - hogy semmilyen oda nem illő vagy betegséget okozó szennyeződés ne kerülhessen az ételbe. Gondoskodni kell a konyharuhák, fogóruhák, kesztyűk megfelelő mosásáról, fertőtlenítéséről - hiszen ezek mikrobiológiai veszélyforrást jelenthetnek. Ügyelni kell arra is, hogy ha valamilyen fertőző betegségre utaló tünetet észlelünk magunkon - gyomorfájás, hányinger, hányás, láz, hasmenés - ne kerüljünk közvetlen kapcsolatba a babának szánt élelmiszerekkel.
Főzelékek, zöldségpürék (6 hónapos kortól)
A párolással elkészített zöldségfélék pépesítésével készíthetünk főzelékeket a babák igényeinek megfelelően. Főbb alapanyagok: elsőként burgonyából készült ételekkel próbálkozzunk, majd következhet a sárgarépa, a spenót, a sütőtök, brokkoli, kelbimbó, zöldborsó, zöldbab és spárga.
Adhatunk céklából, spenótból és sóskából készült ételt is, de mivel ezek nitráthalmozó tulajdonsággal rendelkeznek, és az utóbbi kettő oxalátban is gazdag, csak frissen készítve, a főzővíz elöntésével, hetenként egyszeri fogyasztásra ajánlottak. Kelkáposzta, karfiol és karalábé nyolc hónapos kortól adható. Szárazhüvelyest csecsemők számára nem javasolt adni.
Használjunk minél színesebb zöldségeket, gyümölcsöket - magasabb a vitamin- és ásványianyag tartalmuk.
A répa mindkét végét levágjuk hámozás után, és kb. 2 cm-es darabokra szeleteljük. Egy kis edényben lassú tűz felett 5-10 percig pároljuk.
Alaposan mossunk meg 2-3 szál sárgarépát, vékonyan hámozzuk meg, majd tegyük egészben tűzálló edénybe és fedjük le. Ha a megfelelő hőmérsékletet elérte, akkor anyatejjel, kevés elkészített tápszerrel pépesítsük.
A répát megreszeljük, a krumplit feldaraboljuk, és picit sós vízben együtt puhára főzzük, majd villával vagy robotgéppel pépesítjük. Keverünk bele 1-2 mérce babatejport vagy kefirt.
Receptek:
- Répapüré: Két szál sárgarépát kevés vízben pároljunk meg, majd turmixoljuk össze a főzővízből is hozzáadva a megfelelő állag elérése érdekében.
- Téli főzelék: 2 szem burgonyát hámozzunk meg, kockázzunk fel és tegyük fel főni annyi vízzel, hogy éppen ellepje. 1 szelet sütőtököt hámozzunk meg, és kockázzunk fel apróra. Amikor a burgonya félig megfőtt, adjuk hozzá a sütőtök kockákat. Ha megfőttek turmixoljuk össze 1 meghámozott, kimagozott, apróra vágott almával. Saját levével higíthatjuk.
- Zöldségkrém: 1 közepes cukkinit, 1 kisebb sárgarépát, 1 közepes burgonyát hámozzunk meg - és kockázzunk apróra. Kevés vízben 15-20 percig pároljuk, majd mixerrel pürésítsük.
A zöldfűszerek igen jó hatásúak az emésztésre, az anyagcserére, magas vitamin- és ásványianyag-tartalmuk miatt emelik a főzelékek tápértékét. Íz- és színhatásukkal elindítják az emésztőnedvek kiválasztását, étvágygerjesztők, fokozzák az étkezés élvezetét.
A megfőzött zöldséget a levével együtt a gyerek életkora szerint kb. 100-150 g-os adagokban lefagyasztjuk.
Egy dologra mindenképpen figyeljünk a sárgarépa adásakor: székletfogó hatása révén székrekedést is okozhat.
Menük (7 hónapos kortól)
A zöldség- és gyümölcsalapú ételeket hússal egészítjük ki - komplettáljuk - ezzel biztosítva a csecsemők fehérje- és vasszükségletének kielégítését.
Alapanyagok: sárgarépa, sütőtök, burgonya, karfiol, kukorica, húsfélék (pl. fiatal csirke, pulyka, marha, borjú, bárány, nyúl).
8 hónapos kortól már adhatóak a savanyított tejtermékek: sajt, joghurt, túró - amelyeknek rendszeres fogyasztása segít fenntartani a bélrendszer baktériumflórájának egyensúlyát, így növelve a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét. Ekkortól már adhatunk darabos ételeket, ahogy főtt tojás sárgáját is (a tojás fehérje majd csak 1 éves kor után vezethető be, ahogy a tehéntej fogyasztásával is várni kell 1 éves korig).
Receptek:
- Sárgarépás rizs csirkehússal: A sárgarépa végeit levágjuk, megmossuk és vékonyan meghámozzuk, durva reszelőn lereszeljük. A csirkehúst kockára vágjuk, és egy teáskanál vajon megpároljuk, a sárgarépát és a rizst hozzáadjuk, 1 l vízzel felöntjük, forrástól számítva kb. 25 percig pároljuk lassú tűzön.
Mit NE kapjon a csecsemő?
Nagyon fontos, hogy semmiképpen ne adjunk a kicsiknek olyan ételt/élelmiszert, ami ízfokozót, tartósítószert, aromákat, mesterséges színezékeket, édesítőszereket tartalmaznak. Ne terheljük a szervezetét, fejletlen emésztőrendszerét, és kialakulófélben lévő immunrendszerét „felnőttes” ételekkel, úgymint: felvágottak, szalonna, kolbász, füstölt húsok, szénsavas üdítők, chips, ropi.
Óvatosnak kell lenni a déligyümölcsökkel is,- kiütéseket, hasfájást okozhatnak,- ahogy a dióval, és mogyoróval is - amelyek amellett, hogy rendkivül allergizáló hatásúak - könnyen félrenyelhetőek, életveszélyes állapotot okozva.
1 éves korig nem adható méz sem -, mert tartalmazhat egy a Clostridium botulinum által termelt botulinum nevű toxint, ami olyan idegméreg, ami nagyon kis mennyiségben is bénulást, akár légzőszervi leállást és halált is okozhat.
Kerülni kell a só, és a cukor mérték nélküli használatát, ahogy az izgató hatású erős fűszereket is.