A gyermekvállalás előtt és után számos adminisztratív feladat vár a szülőkre, amelyek között kiemelt helyen szerepelnek a különböző családtámogatási ellátások, mint például a gyermekgondozási díj (GYED) igénylése. Dr. Varga Júlia, a D.A.S. JogSzerviz szakértője hasznos alapvetéseket vázol fel a CSED és GYED témakörében.
A csecsemőgondozási díjra és a gyermekgondozási díjra való jogosultság feltételeit a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény tartalmazza.
Csecsemőgondozási díj (CSED)
CSED-re jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.
Fontos, hogy a jogszabály nem követeli meg a biztosítottság folyamatosságát, csak annak két éven belüli minimum tartamát.
A 365 napba be kell számítani a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj folyósításának idejét, köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot, a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.
Mikortól - meddig jár a CSED?
A szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg. A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, amely a munka törvénykönyve értelmében 24 hét lehet. A CSED legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, kivéve a jogszabály szerint a koraszülött gyermekek esetében a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor.
Ha a CSED iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.
Mikor nem jár a CSED?
- Nem jár a CSED a biztosítottnak a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja, vagy ha bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytat.
- Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem - ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásáért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is - ha az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.
- Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár csecsemőgondozási díj.
A CSED összege
A csecsemőgondozási díj összege főszabály szerint a naptári napi alap 70%-a. Fontos, hogy ha a szülők a közös háztartásukban élő gyermekük után egyidejűleg jogosultak csecsemőgondozási díjra, az ellátást csak az egyik szülő veheti igénybe.
Gyermekgondozási díj (GYED)
A gyermekgondozási díj az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai keretében, a gyermekvállalás támogatására nyújtott pénzbeli ellátás. A GYED-re jogosultság egyik feltétele, hogy az igénylőnek 2 éven belül 365 naptári napi biztosítási idővel kell rendelkeznie.
Ki jogosult a GYED-re?
GYED-re jogosult a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt; valamint az anya (meghatározott esetekben más személy), aki részére CSED került megállapításra és a biztosítási jogviszonya a CSED-re való jogosultság időtartama alatt megszűnt. Feltéve, hogy a CSED-re való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt; és gyermekét saját háztartásában neveli.
A 365 napba szintén be kell számítani azokat az időtartamokat, amelyek a csecsemőgondozási díjra való jogosultság leírásánál részletezésre kerültek, így például a felsőoktatási intézményi tanulmányokból 180 napot. Fontos, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén GYED-re jogosult az a szülő nő is, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe.
Ha az igénylő egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, úgy a gyermekgondozási díjra való jogosultságot mindegyik jogviszonyban külön-külön kell elbírálni.
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. §-a, továbbá a Tbj. 49/A. § (1) bekezdése alapján kötött megállapodás útján szerzett biztosítási idő is beszámít. A gyermekgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idő szerzése céljából az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. évi rendeletben említett időtartamok is figyelembe vehetők. Az összeszámított biztosítási jogviszony időtartamát ahhoz a fennálló jogviszonyhoz kell hozzászámítani, amelyiknél a biztosított az ellátást kéri.
Diplomás GYED
Diplomás GYED-re az a szülő nő jogosult, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben, vagy magyar állampolgárként külföldi felsőoktatási intézményben teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe.
Diplomás GYED-re jogosult továbbá, akinek gyermeke a „diplomás gyed” igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és tekintetében a vonatkozó feltételek fennállnak. A diplomás GYED-re a vér szerinti apa akkor jogosult, ha a fentiekben leírt feltételeknek megfelel, és ha a szülő nő meghal, vagy a szülő nő a vonatkozó feltételeket már nem teljesíti.
Aktív félév az a félév, amely alatt a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) hatálya alá tartozó felsőoktatási intézménnyel létesített hallgatói jogviszonya az Nftv. 45. §-ában meghatározottak szerint aktív volt.
Mikortól - meddig jár a GYED?
A GYED legkorábban a CSED, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól, a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Ikergyermek esetén a GYED a CSED, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermekek 3. életévének betöltéséig jár.
A nevelőszülőnek megállapított gyermekgondozási díj legkorábban a nevelt gyermek gondozási helyének a nevelőszülőnél történő kijelölésének napjától a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Az általános szabályok szerint megállapított gyermekgondozási díjhoz hasonlóan, a gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig folyósítható. Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj a gyermekek 3. életévének betöltéséig jár.
Amennyiben valamelyik gyermek az időtartamon belül elhalálozik (azonos várandósságból egynél több testvér hiányában), a gyermekgondozási díj az általános szabályok szerint, a meghatározott időtartam végéig, legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Ha valamelyik gyermek az időtartamot követő 1 éven belül meghal, az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól jár.
Mikor nem jár a GYED?
- Nem jár a GYED, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazást - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - kap.
- A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a diplomás GYED, ha az ellátásra jogosult a gyermek születését követő 169. napot megelőzően bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat. A diplomás GYED folyósítása mellett tehát a gyermek születését követő 169. naptól lehet keresőtevékenységet végezni.
- A gyermek születését követő 169. napot megelőzően a nevelőszülő részére nem jár a nevelőszülői GYED arra az időszakra, amikor a nevelőszülő bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat.
A GYED összege
A gyermekgondozási díj napi alapjának megállapításával kapcsolatos változások (Ebtv. 42/D. §) alapvetően módosultak. Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj napi alapját a vonatkozó jogszabályok szerint kell megállapítani.
Fontos: Nincs változás abban, hogy amennyiben a jogosultnak az irányadó időszakban nincs 30 naptári napi tényleges jövedelme, akkor az ellátás naptári napi alapját a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. Ha a jogosult nem rendelkezik a fentiek szerinti 180, illetve 120 napi jövedelemmel és nincs a jogosultságot megelőzően 180 nap - Tbj. 5. § szerinti - folyamatos biztosításban töltött ideje sem, akkor az ellátás napi alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján kell megállapítani. Amennyiben a jogosult tényleges, illetve szerződés szerinti jövedelme ezt az összeget nem éri el, akkor az ellátás az irányadó időszakban bevallott tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kerül megállapításra.
ÚJ kedvezményszabály: ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint az Ebtv. szerint megállapítható, akkor az újabb gyermek után járó GYED naptári napi alapja a korábbi, magasabb összegű CSED alapja lesz. Az új szabályokat azon biztosítottak esetében kell alkalmazni, akik 2015. január 1-jén vagy azt követően válnak jogosulttá gyermekgondozási díjra.
A GYED a naptári napi alap 70 százaléka azzal, hogy a GYED maximálisan megállapítható összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2026. évben havi bruttó 451.920,-Ft). Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2026. évben:
- A felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (2026. évben 322.800,-Ft) 70%-a, vagyis havi bruttó 225.960,-Ft.
- A mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum (2026. évben 390.000,-Ft) 70%-a, vagyis havi bruttó 273.000,-Ft.
A nevelt gyermek után járó gyermekgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napján érvényes minimálbér (mely 2026. évben 322.800,-Ft) 55%-a, a gyermekgondozási díj egy napra jutó összege a naptári napi alap 70%-a (2026. évben napi bruttó 6.208,-Ft). Ha a biztosított ugyanazon nevelt gyermekre tekintettel az általános szabályok szerint, és nevelőszülői jogviszony alapján is jogosult gyermekgondozási díjra, az így megállapított gyermekgondozási díjak együttes összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének 70%-át (2026. évben havi bruttó 451.920,-Ft).
A nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási díj naptári napi alapját és a folyósítandó ellátás összegét a nagyszülő jövedelméből kell megállapítani.
A GYED kérelem benyújtása és ügyintézés
A GYED kérelmet mindig a munkáltatónak kell beadni, minden ezzel kapcsolatos nyomtatványt, iratot neki kell odaadni (akkor is, ha CSED alatt megszűnt a munkaviszony). Ha álláskereső vagy, akkor a munkaügyi kirendeltségen kell intézni. Az OEP-hez továbbítják, és az ellátást ebben az esetben onnan kapod.
A gyermekgondozási díjat az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet kérelmezni, azaz az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.
Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez (kormányhivatal, társadalombiztosítási kifizetőhely) történő megérkezésének napjától számított 8 nap, feltéve hogy a gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény elbírálható, egyéb esetben az ügyintézési határidő 30 nap.
A gyermek születésének napján nem biztosított szülő nő és a vér szerinti apa a hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmét postai úton, személyesen a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalhoz nyújthatja be.
Ha a biztosított egyidejűleg fennálló, több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik és gyermekgondozási díjat igényel, vagy hallgató gyermekgondozási díj esetén a foglalkoztatónál a gyermek születésekor fennálló biztosítási jogviszonnyal rendelkező vér szerinti apa igényli az ellátást, illetve nagyszülői gyermekgondozási díj iránti igény esetén a gyermekgondozási díj iránti kérelem elbírálására a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatal rendelkezik hatáskörrel, vagyis a kifizetőhely ebben az esetben nem bírálhatja el a biztosított gyermekgondozási díj (hallgató gyermekgondozási díj, nagyszülői gyermekgondozási díj) iránti kérelmét.
Az egyéni vállalkozónak, a mezőgazdasági őstermelőnek és a Tbj. 87. §-ában meghatározott személyeknek a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalhoz kell benyújtaniuk a kérelmüket.
Folyósítás és változások bejelentése
A gyermekgondozási díjat havonta egyszer, utólag kell folyósítani, a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig. A határidő lejártát követően kifizetett ellátások esetén a késedelembe esett egészségbiztosító, vagy társadalombiztosítási kifizetőhely kamatot köteles fizetni a GYED-re jogosult részére (nem kell megfizetni a kamatot, ha a kamat összege nem haladja meg az 1.000,- Ft-ot).
Ha az ellátás összegének megállapításakor figyelembe vett időszakra vonatkozóan - a jogosultság kezdő napjától számított egy éven belül - az állami adóhatóságnál módosításra kerülnek a jövedelemadatok, akkor ezen módosított jövedelemadatok alapján a GYED összegét újra el kell bírálni.
Lehetőség van írásban a GYED folyósításának szüneteltetését is kérni, ebben az esetben a szüneteltetésről nem kell határozatot hozni, a szünetelést követően a korábban megállapított összegben, és a korábban meghatározott időpontig lehet tovább folyósítani az ellátást.
Ha a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, az ellátás továbbfolyósításáról a megszűnt biztosítási jogviszonnyal érintett foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító gondoskodik. Ha az ellátás folyósításának ideje alatt a biztosított foglalkoztatót vált, akkor az új foglalkoztató szerinti szerv folyósítja a már megállapított ellátást. A GYED továbbfolyósítását a „Kérelem a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj továbbfolyósítása iránt” elnevezésű nyomtatvány benyújtásával kell kérni ez esetben is.
GYED változások és egyszerűsítések
A Kormány 2010 óta kiemelt célja a családok megerősítése, ennek érdekében széleskörű és stabil családtámogatási rendszert hozott létre és működtet. Időről-időre megtörténik a családtámogatási rendszer adminisztratív szempontú felülvizsgálata, hogy a magyar családok a családtámogatásokat minél kevesebb adminisztrációval, egyszerűen és gyorsan tudják igénybe venni. A családokat érintő szabályozások egyszerűsítéseként főszabályként megszűnik a tanulói, hallgatói jogviszony kötelező igazolás az egyes eljárásokban.
2024. július 1-jétől a gyermekgondozási díjra való jogosultság megszűnését követően a gyermekgondozást segítő ellátás megállapítása hivatalból történik azon szülő esetében, aki gyermeke után gyermekgondozási díjra volt jogosult. Ezzel éves szinten százezernél is több biztosított szülő, édesanya mentesül a kérelem-benyújtási kötelezettségtől.
A Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szülői felügyelet gyakorlásával kapcsolatos rendelkezéseinek változására tekintettel a javaslat módosítja a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény családi pótlék 50-50%-os megosztásáról szóló szabályozását annak érdekében, hogy a családi pótlék megosztása iránti kérelmet a különélő szülők egyike is benyújthassa.
A módosítással a vér szerinti apa is jogosulttá válhat az anyasági támogatásra, ezáltal megigényelheti az anyasági támogatást abban az esetben, ha az anya az igénylést megelőzően meghal, és az apa gondoskodik a gyermekről.
