Az újszülött kortól az első életév betöltéséig tartó időszak a gyerek érzelmi fejlődésének legfontosabb szakasza. Számos korai bevésődés és kapcsolódás dől el ekkor. A magzati élet során gyakran hallott dallamok a születést követően is képesek érzelmi hatást kiváltani a csecsemőkből. Ezeket az auditív emlékeket felhasználva állandóságot és biztonságot adhatunk babánknak, ha olyan zenéket hallgatunk, vagy azokat a dalocskákat énekeljük, amelyeket már a pocakban is hallott.
Kutatások is bizonyították, hogy a zene hallgatása nyugtató hatással van a babákra, de nem biztos, hogy azok a dalok válnak be leginkább, melyekre először gondolnánk. Marial Biard, a Texas Gyermekkórház neurológiai zeneterapeutája szerint vannak bizonyítékok, melyek alátámasztják, hogy a zene hasznos az alváshoz. A WHO már több, mint 10 éve elismerte, hogy a zene hatással lehet a csecsemő pihenésére, alvására és agyfejlődésére is, és ezt empirikus bizonyítékok is alátámasztják.
A zene szerepe a magzati és újszülött korban
A zenehallgatással, énekléssel nagyon korán, már a tizenhatodik héten kapcsolatot teremthet magzatával a kismama, hiszen a belső fül segítségével ekkor már érzékel hangokat a baba: hallja a mamája vérkeringésének, emésztésének zörejeit, a magzatvíz miatt kissé tompábban a külvilágból érkező hangingereket, és a csontok hangvezető képessége révén kevésbé torzítottan az anya beszédét.
Ma már azt is tudjuk, hogy az újszülöttek emlékeznek az anyaméhen belül hallott hangokra, hiszen egyértelműen erősebben reagálnak az anya hangjára, illetve a magzati korban már hallott zenékre. Egyes kórházakban éppen erre a tapasztalatra alapozva nyugtatják meg a szívdobogás hangjával vagy a tenger zúgásával az édesanyjuktól elválasztott piciket.
Japánban mutatták ki, hogy a rendszeres, kellemetlen és hangos hanghatások rossz hatással vannak a magzat fejlődésére. Ez attól is függ, mikor mit játszotok neki a szakértők szerint.
Altatódalok és a helyes napirend
Az újszülöttnél a lehető legfontosabb a helyes, fix napirend kialakítása, hogy a későbbiekben az esti altatásnál ne legyen gond, hogy a gyerek alszik-e vagy sem. Az altatás rituálé. Ennek a rítusnak a része lehet - és nagyon jó is, ha a része - az altatódal, ami alatt a gyerek szeme csukva van, és ebben a kellemes, álomhozó dalban akár el is szundíthat. A kisbaba gyakran szívesen hallgat zenét, de ugyanakkor igénye van arra is, hogy az anyukája megnyugtató hangjára aludjon el. Az altatódalunk gyakran végig kíséri a gyerekkorunkat, a legtöbb baba számára lesz egy különösen kedves dallam, amire meg tud nyugodni, aminek „anya illata, anya hangja és anya érzése” van.
A mai nagy műzene és dal kínálatban nagyon sok olyan dal van, amely ugyan a címében altató, de valójában alkalmatlan arra, hogy nyugtasson.
Kutatások az altatózene hatásairól
Egy skót és magyar szakemberekből álló kutatócsoport azt vizsgálta, milyen korán fejlődik ki a gyerekekben a zene iránti valódi megbecsülés, illetve a zene megértése. A kutatást végző szakemberek több száz altatódal és gyermekdal közül választották azt a 25-öt, melyet végül felhasználtak a kísérlet során. Nagyjából egyforma arányban voltak köztük vidám és szomorú dalok. 16 felnőtt résztvevő segített a 25 dal érzelmi tartalmának értékelésében. Az első kísérlet során ezt a két dalt véletlenszerű sorrendben - köztük szünettel - játszották le 32 újszülött babának, miközben figyelték, hogyan viselkednek közben. A zenehallgatás közben ezredmásodpercről ezredmásodpercre elemezték a babák sírását, ásítását, alvását, végtagmozgásait.
Mind a vidám, mind a szomorú zene hatására ritkult a babák szemmozgása, és kevesebbet mozogtak ahhoz képest, amikor nem hallottak semmit. A legszembetűnőbb eredmény az volt, hogy a csecsemők a vidám zene közben kezdtek el aludni, míg a csend vagy a szomorú zene ritkábban váltotta ki ezt a hatást. A pulzusszámuk csökkenése ugyancsak a vidám zene hallgatása közben volt inkább megfigyelhető.
Baba Relax. Baby Lullaby For Sweet Dreams ♫Relaxing Baby Music 💕
Mikor és hogyan alkalmazzuk a zenét?
Tehát abban az időablakban érdemes bevetni a zenét, amikor a baba majdnem elalszik - ha ezután folytatod az éneklést, vagy tovább megy a zene, az agya már hozzászokik ahhoz, hogy hasznosak legyenek a hangok. A szakember szerint a legjobb módszer, ha 20 percre hagyod bekapcsolva a zenét, amikor a baba készül aludni, majd kikapcsolod, ha álomba zuhant. Biard szerint nincs specifikusan egy olyan zene sem, ami jobb, mint a többi: a lényeg, hogy egyszerű és élvezetes legyen. A szakember javasolja például a Pearl Jam-et, akiknek van egy egész albumuk altatódalokkal, és ez a szülők számára is élvezetes lehet. De a Spotify-on is érdemes megnézni az altatódal albumokat, és válogatni a szimpatikus dalok között. Ha anya vagy apa tud zenélni, az pedig még jobb, így ők maguk is játszhatnak altatódalokat a kicsinek.
A szülői éneklés jelentősége
Minden hangszóróból szóló zenénél jobban hat azonban a gyerekekre, ha a szüleik énekelnek nekik. Sokan vonakodnak ettől, mert nem tartják szépnek a hangjukat, vagy félnek, hogy hamis lesz a dal. Asztalos Kata szerint viszont ennek nincs jelentősége, hiszen úgyis az a fontos, hogy az éneklés személyessége, érzelmi telítettsége már a legkisebbeknek is azt sugallja: “figyelek rád, boldog vagyok veled”.
Az énekléssel olyan meghitt légkör alakul ki, ami szorosabb kötődést biztosít a szülő és a gyerek között, és arra ösztönzi a kicsit, hogy aktív befogadóvá, később aktív közreműködővé váljon: ő is elkezd gőgicsélni, dúdolni, majd amikor már képes rá, énekelni. Az éneklés pedig rendkívüli módon fejleszt, mert egyszerre mozgatja meg az agy számos területét, köztük a halló, látó, motoros és beszédközpontot is, segít begyakorolni az artikulációt, és élesíti a fület - magyarázza a szakember.
Kutatások bizonyították, hogy az énekléstől, hangszeres játéktól a gyerekek érzelmi intelligenciája magasabb lesz, empatikusabbá, érzékenyebbé válnak, és a kreativitásuk is fejlődik, mert meg merik mutatni magukat. Egy bölcsődésekkel végzett lipcsei vizsgálat pedig arra mutatott rá, hogy azokban a csoportokban, ahol gyakori az együtt éneklés, ott magasabb szintű a gyerekek között az együttműködés, és a megoldandó feladatokat is sikeresebben teljesítik, mint a csupán együtt játszó társaik.
Asztalos Kata tanácsa szerint: „Három-négy hónapos kortól kezdenek a kicsik igazán aktívan figyelni a zenei hangokra, így éberebb periódusaikban hallgathatunk velük lágy, egyenletes hangerejű zenéket, amelyekben nincsenek váratlan hangok vagy futamok, de a túlingerlés elkerülése érdekében ne tartson túl hosszú ideig.”
Zenei fejlesztés és hagyományok
Fontos azonban, hogy a zenehallgatás, éneklés, hangszeres játék ne feladat, hanem könnyed, játékos, örömszerző közösségi élmény legyen. Ne várjuk el a bölcsődés vagy óvodás korú gyerektől, hogy kötelezettségként, órarendszerűen foglalkozzon zenével, énekléssel. A felnőtt kezdje el a tevékenységet, és ha a kisgyerek érdekesnek tartja, akkor spontán bekapcsolódik, legközelebb pedig már esetleg ő kezdeményez. Az persze ízlés dolga, hogy mit énekelünk a gyerekkel, de a több száz éves hagyomány során kialakult magyar gyerekdalok, ölbeli játékok, mondókák, höcögtetők kipróbáltan pontosan azt adják meg a kicsiknek, amire szükségük van: összekötik az éneklést a mozgással, és az apró hangközlépések, visszatérő fordulatok könnyen megtanulható, biztonságos zenei közeget nyújtanak nekik.
Kodály Zoltán egyszer azt mondta, hogy a zenei nevelést a születés előtt kilenc hónappal kell elkezdeni, de azonnal ki is javította önmagát: az anya megszületése előtt kilenc hónappal.