A szülők gyakran aggódnak babájuk mozgásfejlődésének üteme miatt. Kérdések merülnek fel, mint például: Miért nem mászik a babám? Miért nem fordul át? Mikor fog járni? A babák fejlődése egyéni, ezért nem szabad őket ismerősökhöz vagy testvérekhez hasonlítani. Vannak gyorsabban és lassabban fejlődő babák, de a lényeg, hogy a fejlődés folyamatos legyen, és a baba mindig tanuljon valami újat.
Fontos tudni, hogy a csecsemőkori „ferdeségeket” nem lehet kinőni, azok nyomait egy életen át hordozzuk. Normál esetben a csecsemők mozgásfejlődése szinte azonos, ha nincsenek blokkoló, gátló tényezők. Ilyenkor a csecsemőkori reflexek beindítják a mozgásfejlődést minden babánál, mert az idegrendszer egyfajta önfejlesztésre van beprogramozva.
Ha a csecsemő fejlődése az átlagostól eltérő, a mozgásfejlődés lehet lassabb, gyorsabb, eltérő sorrendű, vagy akár fejlődési fázisok is kimaradhatnak belőle, legrosszabb esetben pedig el sem indul.
Mi az izomtónus és miért fontos?
Az izomtónus az izmok passzív mozgatással szembeni ellenállását, feszítettségét jelenti. Leegyszerűsítve azt a folyamatosan és passzívan fennálló részleges összehúzódást, amely az izmok tartását adja. Az izomtónus kulcsszerepet játszik többek között a testtartásban, de egyes szervek működésében is.
Hipotónia és hipertónia - Miben különböznek?
Hipotónia esetén az izomtónus petyhüdt, laza, a baba nem szeret mozogni, hamar kifárad. Az izmok tapintásra is lágyak, mintha szétfolynának a kezünk alatt, a baba normál testsúly mellett is dundinak tűnik. Fekvő helyzetből a karjánál felhúzva nem tudja a fejét megtartani, hátrafelé lóg (3 hónapos korban).
A hipotónia csökkent izomtónust jelent. Fontos, hogy a hipotónia nem azonos az izomgyengeséggel, amely az izomerő hiányát foglalja magában. Újszülöttek körében a hipotónia a motoros képességeket érintő leggyakoribb zavar. Általában hamar felismerik a csecsemőkori hipotóniát. A hipotón babák izomzata jellemzően nagyon puha, petyhüdt, és testük hasonlóan reagál a mozgatásra, mint egy rongybaba: végtagjaik lógnak anélkül, hogy könyökben, térdben behajlanának, testük elernyed. Fejüket is nehezen tudják mozgatni, illetve általában véve nehezükre esik a mozgás. Hasra fektetve nem tudják felemelni magukat, emiatt csak fekszenek, „repülőznek”.
Hipertónia esetén az izomzat feszült, merev, rugalmatlan. A baba nem szeret mozogni, mert az izomműködése folyton ellenállásba ütközik. Álló helyzetben a vállát felhúzza, mintha a nyakával egybe lenne, a törzse merev, az izmok láthatóak. A mozgásfejlődés során egyensúlyproblémák és beszédproblémák jelentkeznek.
A hipotónia lehetséges okai
A hipotónia általában veleszületett probléma, és legtöbbször hamar felismerik. Többféle kiváltó ok állhat a hátterében, beleértve az izmok, illetve a mozgatóideg-végződések és izmok kapcsolatának rendellenességeit, valamint a centrális és perifériás, avagy környéki idegrendszer zavarait. Lehet oka egy speciális állapot, az úgynevezett jóindulatú veleszületett hipotónia, de jele is lehet egy másik állapotnak, mint például izomdisztrófia vagy bénulás. Más állapotok is okozhatják, amelyek hatással lehetnek az agyra, a központi idegrendszerre és az izmokra.
A hipertóniát különböző okok okozhatják, beleértve az idegrendszeri vagy izomrendszeri problémákat. Néha az okot soha nem lehet azonosítani. Az októl függően a hipotónia bármely életkorban előfordulhat.
A hipotónia felismerése és tünetei
A hypotoniának már azt megelőzően vannak tünetei, jelei, mielőtt esetlegesen a mozgásfejlődés megkésettségét tapasztalnánk. Mivel az anyuka tölti a legtöbb időt a babával, a korai tüneteket, intő jeleket ők képesek leghamarabb felismerni.
A hipotón babák izomzata jellemzően nagyon puha, petyhüdt, és testük hasonlóan reagál a mozgatásra, mint egy rongybaba: végtagjaik lógnak anélkül, hogy könyökben, térdben behajlanának, testük elernyed. Fejüket is nehezen tudják mozgatni, illetve általában véve nehezükre esik a mozgás. Hasra fektetve nem tudják felemelni magukat, emiatt csak fekszenek, „repülőznek”.
Jellemző, hogy az érintett gyerekek késleltetve érnek el olyan fejlődési mérföldkövekhez, mint a felülés, mászás, séta, az első szavak kimondása és az önálló étkezés.
Hipotenzió kezelése beteg újszülötteknél
Figyelmeztető jelek a mozgásfejlődésben
Ha a szülőben felmerül a hipotónia gyanúja a gyermek által mutatott tünetek alapján, elsőként a védőnővel és a gyermekorvossal kell konzultálni azokról. Fontos megemlíteni, hogy az izomtónus egyénenként nagyon változó lehet, így szakembert igényel annak eldöntése, hogy kóros mértékű gyengeségről van-e szó.
Néhány figyelmeztető jel, amit a szülők észrevehetnek:
- 3 hónapos korban fekvő helyzetből a karjánál felhúzva nem tudja a fejét megtartani, hátrafelé lóg.
- A baba mozgása petyhüdt, laza, nem szeret mozogni, hamar kifárad.
- Hosszabb időn belül nem mutat új mozgásformát, megtorpan a fejlődésben (pl. forgás után).
- Szoptatási nehézségek adódnak.
- A baba izületei rendkívül lazák.
- Ha túl korán áll fel, de még nem mászott.
Lusta baba nem létezik! Olyan sincs, hogy egy baba azért nem mozogna megfelelően, mert mondjuk kövér babának titulálják! Léteznek olyan hipoton babák, akik ugyan a mozgásfejlődés mérföldköveit a tágan előírt időszakon belül hozzák, de később kisebb beszédfejlődési, egyensúlyi problémával stb. szembesülhetnek.
Hipotónia és a táplálkozás
Az arc- és szájizmok gyengesége lehet veleszületett, illetve jelentkezhet központi idegrendszeri sérülés vagy egyéb genetikai eltérések következtében. Ha egy gyermek hipotón, akkor az első nehézség, amivel szembesülhetünk a hozzátáplálás során, az a stabil és optimális pozíció felvétele.
A hipotón gyermekek fej- és törzskontrollja kevésbé erős, emiatt nehezebb megtartaniuk a fejüket vagy később egy ülő helyzetet (jellemzően a felülés is később jelenik meg). A hipotónia továbbá kihathat az orál-motoros készségekre is, ezen belül főként az állkapocs, az ajkak és a nyelv mozgásaira.
A gyenge állkapcsok nyitott szájtartást eredményeznek, amely akár gyenge nyálkontrollhoz (nyálfolyáshoz) is vezethet. A hipotón gyermekek az ajkaikat nehezebben tudják összezárni, emiatt a szívószálból vagy a pohárból történő ivás nehezített lehet, megtanulása több időt és gyakorlást igényelhet. Gyakran már szoptatási nehézségek is felléphetnek. Ivás során a folyadék kontrollálásával is adódhatnak nehézségeik, amely megmutatkozhat a folyadék kicsorgásában, köhögés és félrenyelés formájában is. A nyelv gyengesége pedig kihathat az étel, a falat szájtéren belüli irányítására. Az evés és a beszéd az arcizmok kontrollált és finom mozgásán alapszik. Ehhez azonban elengedhetetlen a normál izomtónus, és az arc izmainak a megfelelő izomereje, mozgástartománya, sebessége, koordinációja és disszociációja.
A hipotónia kezelése
A kezelés feltétele mindkét esetben a pontos diagnózis felállítása, melyben legfontosabb a gyermek neurológiai vizsgálata. Minél korábban elkezdett habilitációval, neurohabilitációval sokkal jobb eredményt lehet elérni, mert csecsemőkorban az agy és az izomzat is könnyebben alakítható.
Az izomtónust fizikai, foglalkozási és logopédiai terápiával lehet növelni. Ez segít a gyermeknek a fejlődés útján maradni. Csecsemőkorban az agy és az izomzat még könnyen alakítható, így az időben megkezdett fejlesztő terápia révén a hipotón gyerekek akár hamar be is hozhatják a kortársaikkal szembeni lemaradásukat.
A kezelés alapját mindig a hipotóniát kiváltó tényező kezelése jelenti, amennyiben ez lehetséges. Ezenkívül szükség lehet:
- Gyógytornára: a motoros képességek és a testi erő fejlesztése céljából.
- Beszédterápiára: a légzési, beszéd- és nyelési nehézségek kezelésére.
- Táplálkozás támogatására: alultápláltság, alacsony testsúly esetén.
Minél korábban kerül egy baba megfelelő gyógytornászhoz, annál nagyobb az esélye a később előforduló problémák megelőzésének, annál kevesebb kezelés lehet szükséges a mozgásfejlődési eltérések korrigálásához, ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni a korai (minél koraibb) fejlesztés hatékonyságát, ez adott esetben már a pár hetes baba kezelését is jelentheti.
Terápiás lehetőségek
- Dévény-manuálterápia: Speciális eljárás az izmok és inak direkt stimulálására, abszolút előnye, hogy szájkezelést is tartalmaz.
- Alapozó torna: A beszéd- és mozgásproblémás gyerekeken, valamint az olvasásproblémásokon és az írás alaki részével küszködőkön segít elsősorban, 5-16 éves korig.
- Kiropraktőr által alkalmazott speciális manuálterápia: Amennyiben a szülés túl gyorsan zajlott, vagy kifejezetten elhúzódott, esetleg a baba farfekvéses volt, valamint ferde fejtartást, a fej deformációját, vagy asszimmetrikus mozgásformát tapasztalunk, érdemes az adott terápia mellett kiegészítő kezelésként kifejezetten csecsemőkkel foglalkozó kiropraktőrt/csontkovácsot is felkeresni az esetleges nyaki csigolyablokkok kezelése végett.
- Katona módszer: A módszeret főként, de nem kizárólag az oxigénhiány miatt károsodott csecsemők kezelésére alkalmas. Lényege, hogy a minden csecsemővel veleszületetten jelen lévő, ún. komplex elemi mozgásmintákat (mászás, ülésbe húzódzkodás, ülésbe emelkedés, kúszás, stb.) napi rendszerességgel kiváltjuk a fiatal csecsemőben. A mozgás kiváltását az agy „serkentésével” érjük el azáltal, hogy a csecsemőt különböző gravitációs helyzetekbe hozzuk, ami aktiválja az agy azon részét, ahol ezek az elemi mozgásminták tárolva vannak. Az agyból kifutó „parancs” hatására létrejön a mozgásminta, a végrehajtott mozgásról pedig visszajut az agyba az információ.
A hipotón gyermekeknél, amíg a növekedés tart, célszerű a gyermekgyógytornászt időnként (évente) felkeresni, még akkor is, ha a szülő számára nincs nagyon feltűnő eltérés. A gyermekgyógytorna foglalkozáson a gyógytornász átnézi mozgásait, ízületi szögeinek a tartományát, talpán való terhelését, gerincét, testtartását, ülését stb. A gyermekgyógytornász felkeresése különösen javasolt addig, amíg a mozgásfejlődés, testtartás kialakul (kb. 18 éves korig).