Rejtő Jenő írói munkássága a magyar irodalom egyik legmaradandóbb kincse, amelynek hatása évtizedekkel a szerző halála után is töretlen. Művei közül kiemelkedik a Vesztegzár a Grand Hotelben című regény, amelyből 1963-ban készült el az első játékfilm Meztelen diplomata címmel, Palásthy György rendezésében.
A regény hangulata ma is inspirációt nyújt, amit jól mutat, hogy a „Grand Hotel” címet viselő projekt mintegy 300 m2-en eleveníti meg a könyv sajátos világát. A tervek szerint az épület a jövőben hotelként fog üzemelni, így a rajongók fizikailag is beléphetnek a történet miliőjébe.
A szerzői jog és a művek szabadsága
A szerzői jog a szerző halála után 70 évig védi az alkotásokat, az oltalom minden esetben december 31-ig tart. Az Artisjus - Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye szerint 2013-ban azon alkotók művei mentesültek a védettség alól, akik 1943-ban hunytak el. Mivel Rejtő Jenő 1943. január elsején hunyt el, művei innentől kezdve szabadon felhasználhatók: a jogutódok engedélye nélkül lehet a könyveket kiadni, sokszorosítani vagy megfilmesíteni. Egy dolog azonban továbbra is sérthetetlen: a szerző névjoga.
Rejtő Jenő és a képregények
Rejtő Jenő halála után hosszú ideig csak a feketepiacon lehetett hozzájutni könyveihez, méghozzá aranyáron. 1956 után kezdték újra kiadni műveit, és többen is próbálkoztak azzal, hogy képregényként jelenítsék meg a regényeket. Közülük egyedül Korcsmáros Pálnak sikerült igazán eltalálni a figurákat és átültetni a poénokat. Magyarországon sokak számára máig ő az egyetlen hiteles Rejtő-illusztrátor.
Az alábbi táblázat összefoglalja a legnépszerűbb Rejtő-művek listáját, amelyek ma már széles körben elérhetőek az olvasók számára:
| Cím | Műfaj |
|---|---|
| A tizennégy karátos autó | Kalandregény |
| Piszkos Fred, a kapitány | Kalandregény |
| A három testőr Afrikában | Kalandregény |
| Vesztegzár a Grand Hotelben | Kalandregény |
Rejtő Jenő (P. Howard) zsenialitása abban rejlett, hogy művészetté emelte a ponyvát és a lektűrt. Ahogy a Mr. Foster kalandozásai Budapesten blog szerzője fogalmazott: „Imádom Rejtő Jenő műveit, különös humorát, szójátékait, nyelvi leleményeit.” Ezek a művek ma is aktuálisak, és a 2015-ös Pannon Egyetemen rendezett kiállítás is bizonyította, hogy a digitálisan felújított képregények által a fiatalabb generációk számára is élvezhető módon elevenednek meg a klasszikus történetek.