Hazánkban a női szervek daganatos megbetegedései napjainkban is évente majdnem 3500 nő halálát okozzák. Az emlőrák „vezet” 2500 halálozással, míg a petefészek- és a méhnyakrák betegségben nagyjából 500-600 életet veszítünk el. Persze, ezek tények, de nem kell feltétlenül megrémülnünk tőlük, hiszen tudjuk, hogy a nők azzal tehetik a legtöbbet saját egészségükért, ha rendszeresen járnak szűrővizsgálatra, így akár időben felfedezhetik a kórós elváltozásokat.
Mi a rákszűrés valódi célja?
A rákszűrés folyamatában valójában nem daganatos állapotot igyekszünk megtalálni, hanem a cél a rákmegelőző állapotok időben történő felkutatása. Rákmegelőző állapotról akkor beszélünk, amikor olyan folyamat indul el szervezetünkben, amely beavatkozás nélkül továbbhaladva rosszindulatú daganat kialakulásához vezethet. A nőgyógyászati „rákszűrés” során minden olyan szervet megvizsgálnak, melyet a női nemi szervek közé sorolunk, és amelyekben daganat alakulhat ki.
A HPV szűrés fontossága a méhnyakrák felismerésében | Dr. Balogh Beatrix
Hogyan történik a vizsgálat?
A vizsgálat alapja a citológiai mintavétel, mely során a méhnyakról speciális eszközzel sejteket sodor le a nőgyógyász. A mintát laborban értékelik, hogy tartalmaz-e gyanús, kórosan elfajult sejteket. Szinte elengedhetetlen része a teljes körű rákszűrésnek a hüvelyi ultrahangvizsgálat is, amellyel jól látható a méh nyálkahártyája, valamint felderíthetők az esetleges polypusok vagy miómák.
A szűrés fontos elemei:
- Citológiai mintavétel: A méhnyakrák korai felismerésének kulcsa.
- Hüvelyi ultrahang: A méh és a környező szervek állapotának vizsgálata.
- Emlők tapintásos vizsgálata: 40 éves kortól kiegészítő képalkotó eljárásokkal (mammográfia) javasolt.
- Kolposzkópia: A méhnyak nagyítással történő áttekintése.
A rákszűrést érdemes a menstruációs ciklus közepén, a vérzésmentes napokon (általában a 10. és 22. nap között) elvégezni. Érdemes minden nőnek részt vennie a szűrésen a szexuális élet megkezdésekor, illetve azt követően panaszmentesség esetén is évente.
Rákszűrés és a szülés utáni időszak
Egyéb életmódbeli tényezők mellett - mint a korán megkezdett szexuális élet vagy dohányzás - a szülések száma is növelheti a betegség előfordulásának kockázatát. A „post partum” megjelölés kifejezetten a szülés utáni időszakra utal a citológiai leleten. Frissen felismert enyhébb citológiai eltérés esetén elegendő a szülés utáni regenerációs folyamatok lezajlása után, körülbelül 6 hét elteltével megismételni a vizsgálatot. Súlyosabb rendellenesség gyanúja esetén azonban 3 hónap múlva szükséges a kontroll.
| Eltérés típusa | Javasolt teendő |
|---|---|
| Enyhe sejtelváltozás (LSIL) | Nyomon követés, HPV-tipizálás 30 év felett |
| Súlyos fokú hámelváltozás (HSIL) | Szoros nyomon követés, HPV-tipizálás, esetleg műtét |
| Gyulladás | Kezelés, majd kontroll citológia |
A szoptatás ideje alatt is fontos a prevenció. Amennyiben hüvelyi gyulladás vagy kóros citológiai lelet miatt kezelésre van szükség, léteznek olyan készítmények, amelyek szoptatás alatt is biztonsággal alkalmazhatók. Fontos, hogy ilyenkor a szakorvossal konzultálva válasszuk ki a megfelelő terápiát, és a kezelés ideje alatt tartsuk be az orvosi utasításokat a szexuális élettel kapcsolatban is.
Rémisztő lehet a ráknak még a gondolata is, de ha sorra vesszük a női nemi szervek daganatos betegségeit, megnyugvással láthatjuk, hogy szinte valamennyi elváltozás időben észlelhető. Természetesen csak akkor, ha lelkiismeretesen odafigyelünk önmagunkra is, és évente áldozunk egy kis időt és figyelmet egészségünkre.