Püspökök, papok és a pedofília vádja: Amikor az egyház falai között születik gyermek és derülnek ki sötét titkok

Ritkán fordul elő, hogy az újságírói munkának olyan látványos hatása van, mint a lengyelországi „Ne mondd el senkinek” című dokumentumfilmnek. A film, amely 12 millió megtekintésnél jár, három pap elmozdítását, a lengyel katolikus egyház prímásának bocsánatkérését, a köztársasági elnök méltatását, a büntetések szigorítását és egy vizsgálóbizottság felállítását eredményezte. Az ellenzék az EP-kampány központi kérdésévé tette a gyermekvédelmet. A médiaérdeklődésre jellemző, hogy a legfontosabb lengyel lap, a Gazeta Wyborcza címlapjának tetején egy napig csak kapcsolódó hírek szerepeltek.

Az egyházi pedofília Lengyelországban és a film hatása

A film azzal vált ismertté Lengyelország határain túl is, hogy rejtett kamerával kísérte el az áldozatokat a papokkal való szembesítésre. Ugyanilyen sokkoló például az a pársoros, visszafogott hangvételű hivatalos levél, amelyet Chełmno püspöke írt egy doktornőnek. Az orvos azután kereste meg a főpapot, hogy ellátott egy fiatalembert az öngyilkossági kísérlete után. Amikor megkérdezte, miért vette be a tablettákat, Marek Mielewczyk elmesélte neki, hogyan zaklatta évekkel korábban, kiskamaszként a plébánosa. A pap másik áldozata is névvel-arccal nyilatkozik. Ő azonnal elmondta otthon, mi történt, de az anyja nem hitt neki. Akkoriban minden esetet eltitkoltak, ezért senki nem hitte, hogy ilyen előfordulhat. A fiút visszaküldték ministrálni, de ezután gyakorlatilag abbahagyta az evést. Súlyos anorexiával többször került kórházba, majdnem bele is halt, míg végül elküldték szanatóriumba, ahol gyorsan meggyógyult. Utólag ezt úgy értelmezi, hogy a szervezete elérte, amit máshogy nem sikerült: elszabadult a pap közeléből.

Marek Mielewczyk elmondása szerint csak nála 10 másik áldozat jelentkezett, mivel a püspöki levél után 28 évet kellett várni, hogy a papot elbocsássák. Vagyis a püspökök tudtak róla, hogy Andrzej Srebrzyński gyerekeket molesztál, mégsem tettek ellene semmit, sőt újabb és újabb mit sem sejtő gyülekezetekhez küldték évtizedeken keresztül, sőt az elítélése után se engedték el a kezét. Tomasz Sekielski újságíró felhívására 2500 támogató 33 millió forintnyi adományt küldött, az így létrejött film stáblistáján társproducerként szerepelnek a donorok.

A fenti képen a licheńi Miasszonyunk-székesegyház látható, a világ egyik legnagyobb katolikus temploma, amelyet 1994 és 2004 között építettek fel a hívek adományaiból. Előtte áll a szobor, amelyen a megálmodója, Eugeniusz Makulski plébános szimbolikusan átnyújtja a bazilikát a helyszínre látogató II. János Pálnak. A lengyelek szent pápájának szobrát kedden fehér lepellel takarták le a szerzetesek, mert a most 91 éves Makulskit egy férfi azzal vádolta meg, hogy molesztálta, amikor kisfiúként adományt vitt az építkezéshez. Pontosabban azért, mert erről beszámolt a Ne mondd el senkinek című dokumentumfilm.

Lengyelországban, az egykori szocialista blokk több országához hasonlóan, a médiában időről időre felbukkanó ügyek ellenére úgy tartották számon, hogy miközben a 2010-es években Ausztráliától Németországig ezrével kerültek felszínre vádak, őket elkerülték a pedofil botrányok (ez a jellemző szóhasználat a lengyel médiában, de a kiskorúval szembeni szexuális visszaélés pontosabb lenne, az elkövetők nagy része ugyanis orvosi értelemben nem pedofil). Áldozatok fordultak a médiához, megindult egy sor bírósági ügy, sőt első fokon már kártérítést is megítéltek egy áldozatnak, aki nem a zaklatóját, hanem a lengyel katolikus egyházat perelte be. Amely idén márciusban arra kényszerült, hogy elkészítse és nyilvánosságra hozza saját belső statisztikáit, amelyben 382 pap és 625 áldozat szerepel 1990 óta. Ezek közül hányat jelentettek a rendőrségnek az egyházmegyék?

Az ügy berobbanásában jelentős szerepet játszott egy játékfilm, sőt vígjáték. A Klérus sorra döntötte a rekordokat, 4 millió lengyel látta a moziban. A Klérus eleinte nem tűnik különösebben kifinomult darabnak, a három főszereplő pap iszik, sikkaszt, gyereket nemz vagy gyerekeket ront meg, mindezt komikusan elrajzoltan. Harsány, túlzó, igazságtalan, de egyre jobban beszippant, főleg ha tudjuk, milyen sok benne a valós eseményen alapuló szál.

Politikai reakciók és a botrány következményei

A jobboldali-illiberális lengyel kormány egyik legfontosabb támasza az egyház, és a látványos társadalmi felháborodással egyelőre nem nagyon tud mit kezdeni. Kaczynski mentegető mondatai (néhány pap bűnei miatt nem lehet támadni az egyházat) után a bejelentése (12-ről 30 évre emelik az ún. pedofil bűncselekmények büntetési tételének felső határát) nem feltétlenül lesz alkalmas tűzoltásra. Hiszen eddig sem az jelentette a problémát, hogy nem lehetett elég súlyos büntetést kiszabni, hanem hogy az egyház társadalmi helyzete és az elkövetőket védő attitűdje, illetve az elévülési idő miatt meg sem születtek az ítéletek.

De nem csak a kormányzó Jog és Igazságosság kényszerült magyarázkodásra, hanem a kelet-európai rendszerváltás egyik ikonja, Lech Wałęsa is. a Szolidaritás legendás papjáért tette tűzbe a kezét, és meg is égette. A 2010-ben elhunyt Henryk Jankowski molesztálási ügyeiről pont a Szolidaritás egykori lapja, a Gazeta Wyborcza írt. Többek között egy olyan lányról, aki teherbe esett, miután Jankowski megerőszakolta, és aki szégyenében öngyilkosságot követett el. A következő csapást a Ne mondd el senkinek mérte Wałęsára, ugyanis az egyik rejtett kamerával levideózott pap az ő gyóntatója volt. A felvétel idején már nagyon idős férfi a lakásába bekopogtató áldozatának arról beszélt, hogy mivel nem történt ejakuláció, ezért nem követtek el bűnt. Wałęsa erre már nem tudott mást mondani, mint hogy korábban nem hallott semmiről, és megrázta, amit látott. Kijelentette, hogy az egyház vezetőinek lépnie kell - és tanulságos, hogy ehhez a gesztushoz a hozzá legközelebb álló papok sötét múltjának kellett kiderülnie.

A film nem ezen a politikai szinten játszódik, itt elsősorban az áldozatok, másodsorban az elkövetők és végül az egésznek keretet adó egyházi világ kerülnek középpontba. Kifejezetten látványos felvételeket kapunk a levegőből és az utcáról, amelyeken a templomok és paplakok kísérteties helyként tűnnek fel, mégis enyhítenek a rejtett kamerás felvételek és a kitakart arcú interjúk klausztrofóbiáján. Az alábbi térképet eddig majd' 10 millióan látták. Egy civil szervezet rajzolta be rajta 259 áldozat, 63 elítélt elkövető és 50 médiában jelentett eset helyét. A Ne mondd el senkinek pedig nyilvánvalóan további lökést ad a probléma feltárásának. Ennek része lehet a rendező-producer páros, a Sekielski testvérek által bejelentett folytatás, illetve egy könyv, amelyben a filmben szereplő papok, püspökök és a kommunista titkosszolgálat kapcsolatát is feltárják.

A chilei katolikus egyház válsága és a pápa reakciója

Felajánlották lemondásukat Ferenc pápának a chilei püspökök a latin-amerikai ország egyházát ért pedofíliavádak miatt az e heti vatikáni válságtanácskozáson - olvasható pénteki közleményükben. Ez az első alkalom, hogy a katolikus egyház egyik országának püspöki kara testületi lemondást ajánl fel a pápának a tagjait érő pedofilvádak miatt. A közleményt spanyol és olasz nyelven Fernando Ramos Pérez, a chilei püspöki kar titkára adta át a sajtónak Rómában. A szövegben a chilei püspökök bocsánatot kérnek a papok által elkövetett szexuális visszaélésekért, és köszönetet mondanak a sajtónak, hogy az "igazságot szolgálta". Köszönetüket fejezik ki az áldozatoknak is bátorságukért, mivel egymást is segítve szembe tudtak szállni a "hatalmas nehézségekkel" és gyakran "az egyházi közösségtől is induló támadásokkal".

A chilei püspöki kar tagjai azt követően ajánlották fel lemondásukat, hogy május 14. és 17. között Ferenc pápával a Vatikánban tanácskoztak. Harmincnégy chilei püspökről van szó, köztük hárman nyugalmazottak: az egyházfő egyenként dönthet szolgálatuk felfüggesztéséről. Ferenc pápa csütörtökön rövid levélben összefoglalta a chilei püspökökkel tartott találkozót, elismerve, hogy ami a latin-amerikai országban papok által elkövetett pedofíliaügyeket illeti, súlyos hiányosságok történtek. Hozzátette: a személyek elmozdítása szükséges, de nem elegendő intézkedés. Ezen kívül a pápa 10 oldalas nem nyilvános dokumentumot is adott nekik, amely a chilei visszaélésekről készült.

A pápa április közepén nyilvános levélben szólította fel a chilei püspöki kar tagjait a latin-amerikai ország egyházát megrázó pedofilbotrányok tisztázására, ami miatt a Vatikánba hívatta őket, elismerve, hogy maga is súlyos hibát követett el a történtek értékelésében. A januári chilei látogatását övező bírálatokra utalt: útját tiltakozás kísérte, mivel elnézően bánt a papi pedofília ügyek elhallgatásával gyanúsított Juan Barros püspökkel. Ferenc pápa akkor még úgy nyilatkozott, semmi nem bizonyítja a püspök bűnösségét. Barros püspököt hazájában azzal vádolták, hogy szemet hunyt a befolyásos lelkipásztor, a 2011-ben Vatikánban bűnösnek talált Fernando Karadima által elkövetett visszaélések fölött. Ferenc pápa vizsgálatot rendelt el, és január végén Charles Scicluna érsekre bízta a chilei pedofíliaügyeket. Charles Scicluna a Hittani Kongregáció ügyésze, aki a kiskorúakkal szemben elkövetett visszaélések eseteivel foglalkozik. Az érsek 2300 oldalas jelentést készített 64 áldozat tanúvallomásával. Április utolsó hétvégéjén a pápa Karadima három áldozatával találkozott a Vatikánban, többször külön és együtt is beszámoltak a pápának a történtekről. A ma már felnőtt Juan Carlos Cruz, James Hamilton és José Andrés Murillo római sajtótájékoztatójukon elmondták, az egyház szemében évtizedeken át ellenségnek számítottak. Ferenc pápa személyében az egyház "szeretettel teljes" arcát ismerték meg, de azt várják tőle, hogy a bocsánatkérésen túl "példát mutasson". Kiemelték, hogy a szexuális visszaéléssel egyformán súlyos a hatalmukkal visszaélő és a pedofíliát elhallgató püspökök felelőssége is, amely "járványként" terjedt el az egész egyházban.

Magyarországi egyházi reakciók és a pedofília ügyek

Magyarországon ott tartunk, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének álláspontja szerint „nagyon kevés egyházzal, egyházi intézménnyel kapcsolatos esetet lehet világszinten is találni”, de ezek is főleg a liberális nyugaton fordulnak elő. Székely János szombathelyi megyéspüspök is bocsánatot kért „azokért a bűnökért is, amelyeket papok, szerzetesek követtek el, igen gyakran kiskorúakkal, kiszolgáltatott emberekkel szemben”, írja a Magyar Kurír katolikus hírportál. Ezek a szavak a Sant’Egidio közösség fáklyás felvonulása utáni imaórán, a budapesti Kisboldogasszony-templomban hangzottak el a lap tudósítása szerint.

Székely János megtérésre hívta az egyházat, és emlékeztetett arra, hogy a 2000. jubileumi év nagyböjtje elején II. János Pál pápa bocsánatot kért a keresztények által elkövetett bűnökért „nagyon nagy bátorsággal, alázattal”. „Kérnünk kell Isten bocsánatát azért is, mert annyi keresztény eltávolodott a hit, a szeretet útjától, és azért, hogy a korszellemhez szelídítjük, torzítjuk az evangéliumot” - tette hozzá a megyéspüspök. Decemberben Marton Zsolt váci püspök is bocsánatot kért azoktól a gyerekektől és családoktól, akiket az egyház papjai bántalmaztak. Marton Zsolt mellett nemrég bocsánatot kért az egyház tagjai által elkövetett bűnökért Varga László kaposvári püspök, Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát és Felföldi László pécsi püspök is.

Augusztus óta több, a katolikus egyházat érintő ügy derült ki, ezek közül Bese Gergő ügyének lett a legnagyobb a sajtóvisszhangja, mert ő áldotta meg a Karmelitát és a Megafont is. Emiatt két, ennél súlyosabb ügy is középpontba került, R. Gábort és egy másik papot, H. Róbertet is azzal vádolták, hogy gyerekeket zaklathattak. R. Gábort egy éve mentette fel az egyház, szeptember 23-án pedig bíróság elé is állt. H. Róbert ellen is eljárás indult. A három ügy után Bábel Balázs érsek belső levelezésben egy újabb ügyre is rávilágított: B. R. atyáéra, aki az egyházmegye egyik településén volt plébános. A levélben érintett Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) volt titkára, aki október végén nyújtotta be lemondását, miután a neve felmerült H. Róbert, illetve B. R. ügyében is.

A református egyház és Balog Zoltán esete

A hvg.hu azt írja: a lap szerkesztőségéhez eljutott írás egy hosszú panasszal kezdődik, Balog azon sajnálkozik, hogy milyen nehéz lehet a református híveknek „elviselni mindazt, ami a médiából, a politikából, az utcáról, közvélemény egy része felől árad személyemen keresztül egyházunk felé. Nekem sem könnyű, hiszen valamilyen módon ott vagyok ennek a hisztériakeltésnek az eredőjénél, még akkor is, ha valójában egy kegyelmi ügyként indult hógolyóból lett lavina. Végzetesnek bizonyuló hibám az volt, hogy nem voltam elég körültekintő. Hiszen, ha valakit pedofil bűncselekménnyel hoznak összefüggésbe, akkor a széles nyilvánosság előtt menthetetlen az ügy, még ha nem is pedofilként ítélték el” - fogalmaz önmagát mentegetve Balog püspök. Arról ugyanakkor nem szól a levele, hogy K. Endrét nemcsak „összefüggésbe hozták” egy pedofil bűncselekménnyel, hanem elítélték azért, mert a bicskei nevelőotthon pedofil igazgatójának áldozatait vette rá arra, hogy vonják vissza a bántalmazójuk, V. János ellen tett vallomásaikat.

Pedig ahogy a bicskei gyermekotthon egykori lakóit képviselő ügyvéd, Gál András fogalmazott, K. Endrének kulcsszerepe volt abban, hogy az egykori igazgató, V. János „az első bejelentés után még 5 évig naponta szexuális cselekményeket végezhetett a kiszolgáltatott, néha fogyatékos kiskorúakkal”. Ennek ellenére Balog Zoltán református püspök, akiről a Direkt36 írta meg, hogy ő lobbizott Novák Katalinnál K. Endre kegyelméért, úgy beszél saját magáról a levelében, mint akit politikai célból támadnak ambiciózus emberek a református egyházon belül is. Majd leszögezi: „Az egyházat akarják olyan módon meggyengíteni, hogy elfogyjon a bátorságunk kiállni az evangéliumi igazságok mellett. Ebben az én személyem, az általam elkövetett hiba csak eszköz."

Mint arról a Szeged.hu is beszámolt, Balog múlt hét pénteken lemondott a református zsinat lelkészi elnökségéről, de a püspöki pozícióját megtartotta. A hvg.hu értesülései szerint a református egyházon belül vannak, akik úgy érzik, Balog Zoltán épp puhítani próbálja a püspököket, hogy a legközelebbi zsinaton a korábbi lemondása ellenére is válasszák meg újra lelkészi elnöknek. Ezt alátámaszthatja az is, hogy a hvg.hu szerkesztőségéhez eljutott levelét Balog püspök azzal a felszólítással zárja, hogy „védjük meg egyházunk összetartozását, egységét. Ha az evangéliumi egységért áldozatot kell hozni, hozzuk meg!

Várandós apáca és egyházi reakciók

Igencsak meglepte egyik tagja az olasz kisvárosban élő apácarendet, de a magát Jézus jegyesének valló fiatal nő is megdöbbent azon, ami vele történt. Hogy, hogy nem, hirtelen gyereke született. Az eredetileg El Salvadorból származó, de az olaszországi Rietiben élő, a hírforrásokban közelebbről meg nem nevezett apáca rettenetes hasgörcsökre panaszkodott, amelyek visszatérően kínozták. Aztán amikor kórházba szállították, jött a nagy meglepetés: kiderült, hogy a 31 éves nő mindenórás terhes, és hamarosan világra is hozott egy egészséges kisfiút. Az eset talán nem is lenne olyan meghökkentő, ha az apáca nem állítaná azt: fogalma sem volt arról, hogy terhes, mint ahogy azt sem tudja, hogyan esett ez meg vele. Még a mentőben is azt hajtogatta, amikor felmerült, hogy netán gyereket vár-e, hogy ő nem lehet tehres, hiszen apáca. „Nem tudtam, hogy várandós vagyok, csak azt éreztem, hogy nagyon fáj a hasam” - mondta el a váratlanul kismamává lett nővér az egyik helyi hírügynökségnek. Kérdés, azt vajon tudja-e, hogy a zárda falain kívül élők hogyan szoktak gyermeket nemzeni, mindenesetre annak kevesen adnak esélyt, hogy a baba szeplőtelen fogantatással jött világra.

Az olasz kisváros, Rieti, ahol az apácarend székel, teljesen felbolydult a hírre. Az emberek ruhát és pénzt kezdtek gyűjteni az anyának és az újszülöttnek, akit mindenki látni akar. Már maga a polgármester kérte a kíváncsiskodókat, hogy tartsák tiszteletben a kismama magánéletét. A Mirror beszámolója szerint az újszülött fiúcskát a pápa tiszteletére a Francisnak keresztelték el, a név Assisi Szent Ferenc miatt amúgy is nagyon népszerű Itáliában. A katolikus egyház ugyanakkor nem örült felhőtlenül a hírnek.

Református püspök botránya: Csűry István esete

Chilba szerint egy közösségi oldalon ismerkedtek meg tavaly decemberben, majd szó szót követett, a püspök udvarolni kezdett neki, aztán egy doboz csokoládéval meglátogatta nagyváradi albérletében. Chilba szerint amíg kilépett a konyhába teát főzni, Csűry meztelenre vetkőzött, ő pedig aztán képtelen volt ellenállni a férfinek, odaadta neki féltve őrzött szüzességét. A jelek szerint a nő is belezúgott a püspökbe, és hasonló szerelmes szövegeket zúdított a férfi telefonjára, sőt előfordult, hogy naponta több tucatszor rácsörgött. Néhány hét múlva, amikor Chilba zaklatása egyre terhesebbé vált, Csűry megpróbálta előbb finoman, majd fenyegetőzve lerázni a nőt, aki esténként otthon is hívogatta. Chilba márciusban visszautazott Németországba, ahol ápolóként dolgozott egy idősek otthonában, de húsvét hetében visszajött Nagyváradra. Meg akart ütni, a felesége pedig kérdezte, hogy fizetett-e nekem. - mesélte a Bihoreanulnak. A lap kíváncsi volt Csűry István püspök álláspontjára is, de csak sokadik üzenetküldés, telefonos próbálkozást követően hívta vissza az újságírót, akinek homlokegyenest más történetet adott elő. Elmondta, hogy a nő december óta zaklatja és hírnévrontással fenyegetőzött. Álláspontját írásban is eljuttatta a lapnak, s ebben leírja, hogy a nő vélhetően az interneten találta meg az ő telefonszámát, s csak az elmúlt év végén 1500-szor csörgött rá és küldött ezer sms-t, ez utóbbiakban 30 ezer eurót követelt. De gyakran megjelent a templomban az istentiszteleteken is. Csűry István zaklatás vádjával feljelentést tett a rendőrségen és rendelkezésre bocsátotta a telefonján lévő üzeneteket.

Az egyház jogi és erkölcsi felelőssége

Veres András győri püspök többek között szólt arról a szellemi-erkölcsi válságról, amely ma egész Európát sújtja. Arra kérte és bátorította minden keresztény testvérét, hogy az Egyház tagjai bátor őszinteséggel vizsgálják meg saját felelősségüket! Vajon mi vezetett Európa-szerte a hit és a vallásosság gyengüléséhez? Milyen felelősség terheli engem abban, hogy az evangéliumi értékrend háttérbe, vagy teljesen kiszorult a családi életünkből és a mindennapi társadalmi életből. Szent II. János Pál pápa szerint: „Egy olyan hit, amelyik nem válik kultúrává, rosszul befogadott, rosszul megélt és rosszul továbbadott hit.” A szent pápa megállapítása igaz: a keresztények múltbéli hibái és mulasztásai vezettek a hitehagyáshoz. Viszont, immár mégse azzal foglalkozzunk, hogy mi vezetett a jelen helyzet kialakulásához, hanem tanulva a múlt hibáiból, még nagyobb elköteleződéssel feszüljünk neki az új evangelizáció hatalmas munkájának! Igaz, előbb minden kereszténynek a hitbeli megtérés és megújulás útjára kell lépni. Mert nem csak a múlt hibái vezettek a társadalom szekularizációjához, hanem az is, hogy korunk keresztényei sem teszik magukévá teljesen Isten törvényeit. Langyos keresztények pedig nem tudnak meggyőző erővel tanúságot tenni az evangéliumról, és másokat Krisztus követésére hívni. Dietrich Bonhoeffer szerint: „Ha az ember rossz vonatra ült, nincs értelme az ellenkező irányba végig futni a szerelvény folyosóján.” Le kell szállni! Vissza kell fordulni! Újra el kell indulni, immár jó irányba!

Mi, keresztények nem mondhatunk le arról, hogy a társadalmat az evangéliumi értékrend szerint formáljuk. Egyrészt, mert tudjuk, ezzel minden ember javát szolgáljuk, másrészt pedig, ha lemondanánk róla, akkor nem teljesítenénk a keresztségben kapott küldetésünket, vagyis nem építenénk Isten országát. Tehát ne adjuk fel, és tegyük mindennapi kötelességünket azzal a bizonyossággal, hogy valójában a nem hívők által is elfogadott, ún. alapvető emberi jogok Isten törvényeinek nem vallásos megfogalmazásai. Vagyis, akik ezek érvényesüléséért küzdenek, végső soron ugyanazért fáradoznak, mint mi, keresztények. Akik pedig mégsem, azok bizony a természetes erkölcsi törvényekkel is szembemennek.

Még egy belső veszélyre oda kell figyelnünk! Ugyanis egy fondorlatosan megfogalmazott, a jó szándék köntösébe bújtatott törvény által, amely figyelmen kívül hagyja a krisztusi értékrendet, észrevétlenül is belopódzik a keresztény értékekre építkező társadalom önfeladásának mételye! Az utolsó bekezdés váltott ki nagy vihart liberáliséknál, a püspök beszédének más részei ezt a törpe, de nagyhangú kisebbséget nem érdekelték. Pedig az idézett mondatok előtt azt is hangsúlyozta Veres András, hogy „Európa nemcsak egy csöndes aposztázia (hittagadás) idejét éli, hanem a keresztény értékrend elhagyásával egy teljes kulturális és politikai önfeladás küszöbéhez érkezett”.

Az egyház álláspontja a lombikbébi programról

A győri püspöktől a lombikbébi programmal kapcsolatos kijelentése miatt a Magyar Nemzet nyilatkozatot kért. A Katolikus Egyház egyértelműen az élet védelme mellett teszi le a voksát, ahogy azt a mai orvostudomány tartja, a fogantatás pillanatától a természetes befejeződéséig. A lombikbébiprogrammal az a probléma, hogy nem a férfi és a nő természetes kapcsolatában fogan meg az élet, ráadásul pluszmegfoganások is történnek mesterséges körülmények között. A többi embriót vagy lefagyasztják és félreteszik, vagy elpusztítják. Azt el kell mondjam, hogy a lombikbébiprogram nem járható út az élet továbbadására. (Veres András: A lombikbébiprogram minden formája bűn. Magyar Nemzet, 2017.)

Egy rövid interjú természetesen nem alkalmas arra, hogy a kérdezett részletesen kifejtse mondandóját. Ezért akit érdekel a téma, az elolvashatja az interneten is elérhető „Katolikus Egyház Katekizmusa” témánkba vágó, 2376. és 2377. pontjait, a Donum vitae című egyházi dokumentumot és egyéb anyagokat. Külön szeretnék utalni a Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesületének 2010. november 22-én kelt állásfoglalására, mely szerint „a mesterséges humán reprodukció nem engedhető meg”. Ismétlem, ez katolikus orvosok, tehát katolikus szakemberek állásfoglalása az Egyház tanításával összhangban. Ezt csak azért hangsúlyozom, mert Schilling Árpád szerint az egyházi emberek olyasmibe szólnak bele, amihez nem értenek. A probléma éppen az, hogy Schilling szól bele olyasmibe, amihez nem ért.

Veres püspök tudomásom szerint morálteológiából doktorált, ebben a kérdésben tehát számára Schilling nem vitapartner. Veres püspök az egyház tanítását mondta el, lehet ezzel ateistaként, más vallásúként vitatkozni, de azt nem lehet állítani, hogy a másik fél (jelen esetben Veres András) ostoba, hozzá nem értő. Ez a Schilling-féle gőg nagyon jellemző egy bizonyos, jól körülhatárolható csoportra. Ilyen mentalitással vitatkozni nem lehet, ezért nagyon is helyénvalónak tartom, hogy Veres András nem reagált az őt ért támadásra. Egy püspök ne süllyedjen le erre a szintre, mert akkor (bocsánat!)

„Az egyház azt kívánja a kormánytól, hogy ne támogassa a lombikbébiprogramot? - Ilyen kérést nem fogalmaztunk meg, mert nyilván a kormány saját belátása szerint cselekszik, de mint a Katolikus Egyház egyik papja, illetve püspöke, kötelességemnek érzem erre figyelmeztetni, mint ahogy az abortusszal szemben is számtalanszor felemeljük a szavunkat. (Magyar Nemzet, 2017.)

Történelmi kitekintés: A református egyház helyzete a végvárakban

A téma forrásai közül kettő kiemelkedő jelentőségű: az egyik a Dunántúli Református Egyházkerület protokolluma, amely az 1652-1658 között megtartott zsinatok jegyzőkönyveit tartalmazza. A másik dokumentum a kiskomári református gyülekezet anyakönyve, amelyben 1624-tól egészen a végvár 1664-es elestéig vezették az adatokat. A végvárak 16. századi vallási életéről rendkívül kevés információval rendelkezünk. Mivel azonban a település 1565-ig az óbudai prépostság birtokában volt, valószínű, hogy a lakosok a katolikus hitelveket tartották követendőnek. A reformált egyházak ezen a területen közös keretek között egy püspök irányítása alatt működtek, azonban az 1591-es csepregi zsinaton szakításra került sor, amelynek oka az úrvacsora értelmezésében keresendő. A végvárak szabad vallásgyakorlatát az 1606. évi bécsi béke, majd a megállapodásokat szentesítő 1608-as országgyűlés biztosította. A katonák szabadon megválaszthatták vallásukat és lelkészeiket, így az erősségek többségében a protestáns hit dominált.

1624 tavaszán Pathai István püspök lett a kiskomári vár lelkésze, de nem sokáig, mivel 1626. június 26-án eltávozott hívei köréből. A református és evangélikus egyház közötti nézetkülönbségek időközben komoly ellenségeskedéssé alakultak. A felek igyekeztek egymás lelkészeit átcsábítani, ha ez a törekvés kudarcot vallott, akkor életüket tették elviselhetetlenné. Olykor a törökök segítségét is kérték egy-egy vitás ügy elrendezéséhez, ami óhatatlanul magában hordozta a `törökösség` vádját. Így járt például Jagonicz György, aki a lábodi prédikátor evangélikus volta miatt mártotta be a szigetvári agánál. Sárkány István főkapitány ki is vizsgálta az esetet, és a levél íróját börtönbe vetette. A protestánsok közötti ellenségeskedések elősegítették Pázmány Péter rekatolizációs törekvéseit is. Az energikus főpap komoly eredményeket ért el, ami megrendítette a lelkészek helyzetét. Sárkány István kiskomári várkapitány azonban hű maradt hitéhez, így befogadta Kanizsai Pálfi János püspököt. Ő újult erővel fogott hozzá egyházszervező munkájához. 1634. június 7-re részzsinatot hívott össze, amelyen nagy számban jelentek meg a lelkészek. Kanizsai nagy hangsúlyt fektetett a kiskomári vár hitéletére: 1634. augusztus 26-án megalakult a 11 tagú presbitérium, akik mellé két egyházfit is választottak. 1650-re a testület létszáma 24 főre emelkedett. Az egyházfik feladatköreit is a püspök határozta meg. Ellátták a gondnoki feladatokat, ügyeltek az épületek tisztaságára, segítették a lelkész mindennapi tevékenységét. Ha `nevezetes ember` érkezett a várba, akkor őt felkeresték, hogy az egyház számár alamizsnát kérjenek. Kanizsai 1634. július 18. és 1637. július 8. között naplót vezetett, amelybe feljegyzett minden, a presbitériummal együtt meghozott törvényeket áthágó esetet. Ezek jelentős részét a káromlások, házasságtörések és a házasságon kívüli kapcsolatok tették ki. Érdekes sorsokról is olvashatunk: Hegedűs János például miután teherbe ejtett egy özvegyet, ígéretet tett, hogy az asszonyt feleségül veszi. A házasságkötés elől azonban Keszthelyre szökött, ahol elfogták. A börtönben török foglyok közé került, akikkel szökést kísérelt meg.

tags: #puspok #teherbe #ejtett