A csecsemőkori allergia és fejlődés: útmutató szülőknek

Az újszülött- és csecsemőkorban a baba érzékeny bőrét akár a mosószer vagy a fürdetéshez használt készítmények is irritálhatják.

A tápszer valamelyik összetevője, akár az anyatejjel átjutó allergén fehérjék is okozhatnak tüneteket. Az ekcéma, száraz bőr, kiütések mellett hasfájás, görcsök, hasmenés és véres széklet is jelentkezhet. Ilyen esetben a szülők érthető módon szeretnék minél előbb beazonosítani, hogy mi okozza a kicsi panaszait.

„Kisebbeknél, általában 1 éves kor alatt az allergén kiiktatása javasolt és a tünetek megfigyelése. Ha javulást tapasztalunk, akkor idővel vissza kell vezetni az allergént és ha ismét jelentkeznek a panaszok, akkor egyértelmű, hogy mi okozza a gondot. Három éves kor alatt jellemzően inkább a táplálkozáshoz köthető az allergiás tünetek megjelenése, de óvodás kor környékén már egyre többen fordulnak hozzánk a gyermek szénanáthás tünetei miatt is” - számol be tapasztalatairól dr. Balogh Ádám.

A vérvizsgálat előnye, hogy a mai korszerű molekuláris diagnosztikának köszönhetően kis mennyiségű levett mintából is sok allergén és azok komponensei is vizsgálhatók. Összefoglalva dr. Balogh Ádám elmondta, hogy egy év alatti gyermekek esetében elsősorban a kizárásos diéta, az allergén kiiktatása alapján lehet megállapítani, hogy mi okozza a kicsi tüneteit. A diagnózist segítik a szülő megfigyelései, a tüneti napló vezetése.

A növekedési görbék fontossága

Sok aggódástól kímélnénk meg magunkat, ha követnénk a növekedési vagy percentil görbéket. Hogyan mérjünk? Hogyan kövessük? Azért, mert így ismerhetjük meg a gyermek tápláltsági állapotát. Van egy normál növekedési minta, egy standard, amelyet a szakemberek értékelnek, így megtudva, hogy a gyermek hogyan fejlődik élete során. Ajánljuk a WHO görbéinek használatát.

Megmutatja, hogy milyen a gyermek normális növekedése a születéstől öt évig, optimális környezeti feltételek mellett. Ezek a szabványok minden gyermekre vonatkozhatnak, függetlenül az etnikai hovatartozástól, a társadalmi-gazdasági helyzettől és a táplálás típusától. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) ezt a „WHO Multicentre Growth Reference Study” segítségével dolgozta ezt ki hat részt vevő ország összesített mintáját felhasználva.

Kisebb valószínűséggel mutatja a gyermekeket alultápláltnak, mint a CDC vagy akár a magyar görbék, mivel a WHO szabványait több országból származtatták, beleértve azokat is, amelyekben alacsonyabb az elhízás aránya. Azaz igen, előfordulhat, hogy egy baba a magyar KSH görbe alapján kicsi súlyú, míg a WHO görbén teljesen normál tartományba esik. A WHO diagramokon a normál tartomány általában -2 SD és +2 SD között van (azaz -2,0 és +2,0 közötti Z-pontszám), ami megközelítőleg a 2. és 98. percentilisnek felel meg. Vagyis a percentilisek széle tök normális lehet, azt kell nézni, hogy a görbe merre tart: van-e megtorpanás, vonal átlépés, stb., lineáris a növekedés. Egyes esetekben használjuk a Z-scoret is.

A gyerekek nem egyformák, ahogyan a felnőttek sem. Ha 100, 30 éves nőt egymás mellé állítanék, nem lennének egyforma magasak, és egyforma súlyúak. A PCT görbék pontosan ezt mutatják: ha 100 ugyanolyan nemű, ugyanolyan korú gyereket egymás mellé állítanék, a lemért gyerek hányadik lenne a sorban.

A növekedést folyamatosan befolyásolja az alvás, trauma, stressz, regulációs zavarok, evészavarok, elhanyagolás, szegénység, étkezési nyomás, alacsony vasszint, alacsony kalciumszint, alacsony fehérjebevitel, D-vitamin-hiány, fertőzések, stb. A táplálási mód is kihat a növekedésre: a tápszerrel táplált babákhoz képest a szoptatottak viszonylag gyorsan híznak életük első három-négy hónapjában, majd viszonylag lassan.

A legtöbb egészséges baba, gyermek normál módon növekszik. A normál növekedés során észrevehetünk ún. növekedési ugrásokat (gyors növekedési időszak), melyet egy kis nyugi, nem mérhető növekedési periódusok követnek. A normál növekedés tükrözi az általános egészségi állapotot és a tápláltsági állapotot. A kóros eltérések felismerését is segíti a PCT görbe követése.

A növekedési adatok méréséhez és rögzítéséhez kövesse az alábbi lépéseket: Nyomtassuk ki a megfelelő pct görbéket. Kattintsunk a megfelelőre, ami a WHO honlapjára visz. A görbéket nyomtassuk ki, és írjuk bele gyermeked eddigi és mostani adatait. Vegyük figyelembe, ha 10-én született, akkor kb. 10-i adatokat használjunk, ha ez nem így van, számoljunk rá (ne kerekítsük az adatokat, hónapokat, nem mindegy, hogy valaki 3 vagy 3,5 hónapos).

1. Az alábbi adatokat vezeszd időrendben, pontosan, és írd be a megfelelő görbébe.
2. Hossz: Ideális esetben két felnőtt legyen ott. Egyenes, szilárd felületre ragasszunk mérőszalagot. Fektesd a babát a mérőszalag mellé. A feje a mérőszalag elejénél legyen, oda támasztva. A baba nézzen egyenesen, fejét ne biccentse. Nyújtsuk ki a baba térdét, és kicsit feszítsük vissza a mezítlábas lábfejét: a sarkához ismét tegyünk egy könyvet, és mérjük le a hosszát. Ismételjük meg kétszer, ha nagyobb, mint 0,1 cm az eltérés, ismételjük.
3. Súly: Megfelelően kalibrált mérleggel. Kevés alsó ruházattal, de cipő nélkül, 0,1 kg pontossággal kell mérni a kisgyereket.
4. Testmagasság (állva): Ahol a gyerek a sarkát teljesen oda tudja tolni a falhoz. A vállak, a fej hátulja odaér a szalaghoz/falhoz. A fej egyenesen előre néz, nem biccent, nincs hajgumi, copf, cipő, zokni, stb. A fejéhez lehet klasszikusan könyvet tenni, és leolvasni a magasságot. Ismételjük meg kétszer a mérést, ha nagyobb, mint 0,1 cm az eltérés, ismételjük. HA azt látjuk, hogy a gyerek magassága az előző adathoz képest csökkent, valami biztosan nem jó.

BMI: A súlyos elhízásban szenvedő gyermekek esetében a speciális BMI-diagramok, amelyek görbéi a 97. percentilis felett vannak, hasznosak a klinikai értékeléshez és monitorozáshoz. Sportoló gyerekeknél szintén óvatosan használható, nem tökéletes.

Amikor akár a súly, akár a hosszgörbe az 5. percentilis alá, vagy a 95. fölé esik, ők kockázatnak vannak kitéve, és további mérlegelést, vizsgálatokat érdemelnek: milyen tünetei vannak? hogyan eszik? Hogyan viselkedik ő és a szülei? Hogyan és mivel kínálják? DE!!! Az eltolódás az első hat hónapban a percentilisek növekedése vagy csökkenésénél a növekedést elsősorban az intrauterin környezet befolyásolja, erre is gondolni kell.

Kövesd gyermeked adataid, ne mérd hetente, ne stresszelj. A görbe kiértékelésében szakember segíthet! Személyes és online segítséget is ajánlunk Gyermektáplálási Központunkban, ahol minden esetben ellenőrizzük a görbéket is, a táplálást is. Ne hagyd magad megijeszteni, higgy a szemednek. Egy ideális világban a szakembereknél lenne ilyen görbe, és mindig megnéznénk, amikor a baba, gyerkőc növekedését vizsgálják. Nem csak beírni kell egy adatot egy füzetbe, hanem ábrázolni, mit is jelent.

Újszülöttkori és csecsemőkori szűrővizsgálatok

Az újszülöttkori- és a csecsemőkori szűrővizsgálatokkal kimutathatók azok a veleszületett betegségek, állapotok, melyeknek jellemzően nincsenek tünetei ebben a korban, azonban kezelés nélkül tartós egészségkárosodáshoz vezetnének, gátolhatják a baba testi-, lelki-, szociális fejlődését. A kiszűrt betegségek időben elkezdett kezelésével megakadályozhatók a súlyos következmények vagy jelentősen javítható az életminőség.

Magyarországon a szülés utáni szűrővizsgálatok térítésmentesen vehetők igénybe. A szűrések rendjét az 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról, és annak 1. számú melléklete szabályozza.

Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok

Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatokat az újszülött 4 napos koráig a szülészeti intézményben végzik el, itt történik meg a veleszületett anyagcsere-betegségek szűréséhez szükséges vérvétel is a sarok megszúrásával.

Az újszülött hazaadását követően az 1, 2, 3, 4, 6, 9 és 12 hónapos életkorban esedékes szűrővizsgálatokat a házi gyermekorvos és a védőnő végzi el.

0-4 napos életkorban az alábbi vizsgálatokra kerül sor:

• Teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére.
• Testtömeg, testhossz, fejkörfogat mérése és a hazai standardok szerinti értékelése.
• Ideggyógyászati vizsgálat, érzékszervek működésének vizsgálata (hallás objektív vizsgálata, látás vizsgálata).
• Csípőficam szűrése.
• Veleszületett anyagcsere-betegségek szűrése.

Az utóbbi során szűrt állapotok: galactosaemia, hypothyreosis, biotinidáz hiány, cisztás fibrózis, jávorfaszörp betegség (MSUD), tyrosinaemia I, II, citrullinaemia I (argininosuccinát synthase hiány, ASS), arginosuccinic aciduria (arginosuccinát lyase hiány, ASL), homocystinuria, rövid-láncú acyl-CoA dehydrogenase hiány (SCAD), közép-láncú acyl-CoA dehydrogenase hiány (MCAD), hosszú-láncú hydroxi-acyl-CoA dehydrogenase hiány (LCHAD), nagyon hosszú-láncú acyl-CoA dehydrogenase hiány (VLCAD), Carnitin-palmytoil transferase hiány (CPT-I, II), Carnitin transzport zavara (CT), multiplex acyl-CoA dehydrogenase defectus (glutársav aciduria GA II), beta-ketothiolase (oxothiolase) hiány, glutársav aciduria I (GAI), isovaleriánsav acidaemia (IVA), metilmalonsav acidaemia (MMA), propionsav acidaemia (PA), 3-hydroxi-3-metilglutaryl-(HMG-)-CoA lyase, methylcrotonyl CoA karboxylase hiány (MCC) multiplex carboxylase hiány, phenylketonuria.

Az újszülött hazaadását követően, valamint 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos életkorban elvégzett vizsgálatok:

• Teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére.
• Mozgásszervi vizsgálat, csípőficam szűrése 4 hónapos korig.
• Idegrendszer fejlődésének vizsgálata, érzékszervek, érzékelés, észlelés vizsgálata (látás, hallás).
• Rejtett heréjűség vizsgálata.
• Adaptáció, gondolkodás, preverbális (beszédet megelőző) képességek, kommunikáció, szocializáció, testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) vizsgálata.
• Testhossz, testtömeg, fejkörfogat mérése, a fejlődés és tápláltsági állapot értékelése a hazai standardok alapján.
• Rizikószűrés a hazaadást követően 1 hónapon belül és az életkörülményekben történő egészségi-, környezeti változás esetén.

12 hónapos életkorban elvégzett, illetve megismételt vizsgálatok:

• Teljes fizikális vizsgálat, testmagasság, testtömeg (fejkörfogat szükség szerinti mérése), a fejlődés és tápláltsági állapot értékelése hazai standardok alapján.
• Idegrendszer vizsgálata, érzékszervek, érzékelés, észlelés vizsgálata (látás, hallás).
• Rejtett heréjűség vizsgálata 2 éves korig, herék vizsgálata évente.
• Adaptáció, gondolkodás, preverbális képességek, kommunikáció, szocializáció, testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) vizsgálata.
• Mozgásszervek vizsgálata.
• Korai fogászati szűrés és gondozás.
• Rizikószűrés az életkörülményekben történő egészségi-, környezeti változás esetén.

SMA-szűrés

A veleszületett gerincvelői izomsorvadás (SMA) újszülöttkori szűrése 2022. november elsejétől már Magyarországon is elérhető egy kutatási mintaprogram keretében. A program koordinálását a Bethesda Gyermekkórház végzi. A vizsgálathoz a rutin újszülöttkori szűrővizsgálatokhoz kötelezően levett vérmintát használják fel, így nem jelent plusz kellemetlenséget a gyermek számára. Az SMA-szűrés ingyenes.

Térítés ellenében igénybe vehető vizsgálatok

A koponya- és a hasi ultrahangot - mivel nem kötelező vizsgálatok - nem finanszírozza automatikusan az egészségbiztosító, azonban indokolt esetben, házi gyermekorvosi beutalóval ingyenesen is igénybe vehetők. Egyéb esetekben térítés ellenében kérhető.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Minden csecsemő más és más ütemben fejlődik, így az egyéni különbségek megjelenése esetén még nincs ok az aggodalomra. Ha azonban az alábbiak a csecsemő 3 hónapos korában is fennállnak, forduljunk házi gyermekorvosunkhoz:

• A babának nem javul a fejtartása.
• Nem reagál a hangos zajokra.
• Nem mosolyog, ha az édesanyja hangját hallja (és másokra sem).
• Nem követi szemével a mozgó tárgyakat.
• Nem játszik saját kezeivel, nem markol meg semmit, nem tartja meg a tárgyakat.
• Nem tud elegendő táplálékot magához venni (pl. kifárad evés közben).
• Megfelelő étkezés mellett sem gyarapszik.
• Növekedési üteme lelassul, vagy jelentősen felgyorsul.

Gyakori kérdések a gluténérzékenység tesztekkel kapcsolatban

Sokféle gluténérzékenység teszt létezik, illetve vannak glutén gyorstesztek is. A Kroki magán laborjában 0-100 éves korig veszünk vért, a teljes laborvizsgálati paletta rendelkezésre áll. Gyakori kérdés pácienseinktől, hogy ha gluténérzékenység a kérdés, milyen gluténérzékenység tesztek javasoltak. A gluténérzékenység teszt lehet hamisan negatív is. Hiába volt egyszer a gluténérzékenység teszt negatív (vérből vizsgálva), attól még később kialakulhat a betegség és lehet pozitív a vizsgálat (kivéve, ha genetikát néztek).

Összességében elég bonyolult, de megpróbálom leegyszerűsíteni. Először is ott kell kezdenünk, hogy ha az adott személy glutént alig fogyaszt, ezek a gluténérzékenység tesztek hamisan negatív eredményt adhatnak. Sajnos ott kell folytatnunk, hogy az egyik leggyakoribb immunológiai probléma, hogy az A típusú immunglobulinjuk (IgA) hiányzik, ilyenkor pedig hiába keresne a laborvizsgálat ilyen típusú ellenanyagot, az nem lesz kimutatható, hamisan negatív eredményt kaphatunk. 100-ból két gluténérzékeny személynek nincs IgA-ja.

A gyógyszertárban kapható gluténérzékenység gyorstesztek minősége, érzékenysége különböző, és legtöbbször nem nézik az immunglobulin A szintjét, így ha valakinek ez hiányzik, a teszt hamisan negatív eredményt kaphat. Az ujjbegyes vért használó gyorstesztek arra jók, ha valakinek súlyos, akut tünetei vannak (a gluténérzékenység okozhat ilyet is), és ez pozitív, gyorsabban születhet diagnózis, mert a vérvételes vizsgálatok eredménye 1-2 hét is lehet, mire elkészül.

Szűrésre vénás vérvételt, ezt a laborcsomagunkat javasoljuk: Gluténérzékenység első vizsgálat (szűrővizsgálat). Azaz transzglutamináz vizsgálat (tTG IgA, tTG IgG), amit ki kell egészíteni totál IgA-val, ha sosem vizsgálták, hogy van-e immunglobulin A-ja. Ha ez a gluténérzékenység teszt pozitív, akkor mindenképpen szükséges orvosi vizsgálatra bejelentkezni, utána dőlnek el a továbbiak.

A magyar viszonyokat és várólistákat figyelembe véve azt javasoljuk, hogy már az orvosi vizsgálatra végezzék el ezt a megerősítő vérvizsgálatot, gyorsítva a diagnózist: “Laborcsomag - Gluténérzékenység második vizsgálat (megerősítő vizsgálat, pozitív szűrővizsgálat után)”. Ennek tartalma: vérkép, cöliákia-szűrés (transzglutaminázok - Coeliakia), Endomysium elleni antitest (EMA). Fontosnak tartjuk, hogy új vérvétel történjen, ne a korábban levett vért használják, hiszen ha esetleg összecserélték mással a mintáját, rosszul címkézték fel bárhol, az ilyenkor kiderülhet.

A Kroki laborjában egy ún. kémiás csőt leveszünk tartalékba, amit 3 hónapig megőrzünk fagyasztva. A Krokiban is elérhető az ún. “Cöliákia HLA vizsgálat (Cöliákia genetika)”. Ez a vizsgálat a HLA-DQ2, HLA-DQ8 genetikai variánst nézi, ami gluténérzékenység esetén jellemző eltérés. Értelmezni következőképp lehet: ha pozitív, az nem jelent semmit. Ugyanis sok egészséges ember, a populáció kb. Az esetek 60-70%-ában a genetika negatív (mindkét variáns, a HLA-DQ2 és a HLA-DQ8 is), az abból a szempontból fontos információ, hogy innentől kezdve a gluténérzékenység gyakorlatilag kizárható, és nincs szükség további szűrésekre 3 évente. A genetikai vizsgálat tehát például jó lehet akkor, ha a szülő gluténérzékeny, és szeretnénk a gyereket fájdalommentesen szűrni.

Take home message, azaz útravaló tudnivaló: Első gluténérzékenység tesztnek vénás vérvétel javasolt (transzglutamináz). Ha a szülő gluténérzékeny, a gyermeket szűrni kell tünetmentes állapotban is 3 évente vénás vérvétellel, de ha a gluténérzékenység genetika negatív, nem szükséges soha többé szűrővizsgálat.

A csecsemőápolás újragondolása: fenntarthatóság és zero waste

Az elmúlt évtizedeket látva egyértelművé vált, hogy a gyermekek bőrét fölöslegesen túlápoljuk. Az újszülöttkortól használható hatalmas fürdető, sampon, testápoló, popsikrém, kenőcs, hintőpor, popsitörlő, babaparfüm és krém kínálat választás elé állít és elbizonytalaníthat sok kismamát, a reklámokban gyakran szereplő bolti márkák könnyebb és egyszerűbb választására késztethet. Biztos, hogy ha így szoktuk csinálni, ha mások is ezt használják, ha ezt reklámozzák, ha az orvos/védőnő szerint ezt használni kell, akkor az jó is a babának? Hogy a sok megszokás, bevett gyakorlat nem szorul revízióra? És hogyan jelenhet meg a fenntarthatóság, a zero waste az újszülöttek, csecsemők, kisgyermekek ápolásában?

Egy gyermek születése rengeteg bizonytalansággal áraszthat el a kismamát. Elég jól gondozom-e, kire hallgassak, kinek higgyek? A szülőkben először is nagy a bizalom és még mindig erős az elvárás, hogy receptet kapjanak, mert azzal a dolog fontossága és a felírt készítmény “jósága” lesz számukra alátámasztva. És nagy a bizalom a receptre felírt gyógyszertári készítményekben az orvosok részéről is, a megszokott magisztrális készítmények évtizedes használatától nehéz megszabadulni, régóta használják, megbízhatónak tartják. A megszokás és a kiépült bizalom is nagyon meghatározó: mert ami patikai, az jó. Már a várandósság utolsó heteiben patikai recepttel mennek haza a kismamák a jövendőbeli gyermekorvostól. Fürdetőkenőcs, 70%-os alkohol a köldökre, néha még a hintőporos recept is becsúszik a sorba, és az elengedhetetlen popsikenőcs, aminek az illatára a nagyszülők is nosztalgikus hangulatba kerülnek, hiszen ez az illat az ő gyerekkorukban is ugyanaz volt. És jön a “mi is ezen nőttünk fel, és itt vagyunk” megkérdőjelezhetetlen mondat, amely már el is döntheti a továbbiakat. Sokféle szempont határozza meg a választásainkat, de előbb-utóbb eljön a szembesülés ideje, és felmerül a kérdés, hogy az eddigi hitek vajon nem váltak-e észrevétlenül tévhitekké?

Biztos-e, hogy az “így szoktuk csinálni és akkor ez jó” , “mások is azt használják, és ez engem meggyőzött”, “olcsó és jó”, “ezt reklámozzák”, “trendi”, “mondta az orvos, a védőnő, hogy azt kell használni” és a többi sok-sok gondolat nem szorul-e revízióra? Nézzünk rá néhány hitre, amiről kiderült, hogy valójában tévhitbe csúszott. Mert az idő elszaladt, a karaván meg haladt, nem lehet nem észrevenni.

1. Az újszülött bőrének ápolása: Az anyaméhben a magzatvíz és a magzatmáz táplálta, és védte a bőrét. A megszületés után a külvilágban, a levegőben lévő baktériumokkal, vírusokkal, porokkal, vegyszerekkel találkozik. Ha túlfertőtlenített kórházi körülmények között születik, akkor a rezisztens kórházi flórát is megkapja. Az immunitása az anyától származó veleszületett immunitás. Szerzett védekezőképessége ettől kezdve alakul majd ki. A szülőcsatornán való áthaladás során az anyai baktériumflórával találkozik, amely a testére és az azt borító magzatmázba is természetes módon beleragad, és elindítja az immunrendszer működését, így alakul ki a bőr-immunitás, a vele egyensúlyban lévő természetes baktériumflóra. Ezek után nem csodálkozhatunk, ha a bőr védőrétege lassabban, nehezebben alakul ki, érzékeny lesz a további külső behatásokra: csapvíz, detergenseket és parfümöket tartalmazó fürdetők, krémek, kencék. Nem kell feltétlenül közvetlenül a születése után megfürdetni az újszülöttet.
2. Fürdetés: Az újszülött esetében említettem, hogy a születése után kevés kivételtől eltekintve nem kell azonnal megfürdetni, főleg nem fürdetővel és szappannal lemosni. Később sem célszerű zsíroldó tulajdonságú, erősen illatosított anyagokkal mosdatni, 6 hónapos korig elegendő a tisztavizes fürdetés. A hajlatokat le lehet törölni természetes növényi olajok és víz keverékével átitatott textil törlővel vagy vattával. A fürdetést nem minden újszülött és csecsemő kedveli: van, aki szeret fürdeni, vízben lebegni, van, aki nem. Szerencsés, ha alkalmazkodunk a gyermek igényéhez, és a mindennapi fürdetést ne erőltessük. A kisgyerekek többet vannak a szabadban, saraznak, homokoznak, nekik már több esélyük van arra, hogy koszosak legyenek. A maszatos kezeket, arcokat, izzadt gyerektesteket gyakrabban és alaposabban kell tisztogatni, mint a kicsi babákét. A nagyobbacskák szeretnek is egy kád meleg vízben pancsolni, szeretik a buborékos, habos vizet. Pedig a bőrükön lévő vékony zsírrétegét veszítik el a melegvízben ázáskor, a bőr pedig így lesz érzékenyebb a kiszáradásra és a berepedezésre. A fürdetéshez válasszunk szulfát tenzidek (pl. sodium lauryl sulfát, ammónium lauril szulfát) nélküli szappanokat, tusfürdőket. Ezek helyett szerencsésebb választás lehet a növényi olajokból főzött szappan, amiben lehet sheavaj, kakaóvaj, ligetszépe olaj, gyógynövények kivonata, mint a levendula, körömvirág, rózsa.
3. Bőr szárazsága: A bőr szárazságát sok tényező befolyásolja: a gyakori fürdetés, a víz keménysége, minősége, a használt fürdetők, szappanok összetétele. Az is elképzelhető, hogy a bőrszárazság a gyermek étkezésével van összefüggésben, és ha a tehéntejfehérje érzékenység igazolódik, az okot a táplálkozás megváltoztatásával kell megoldani. A bolti termékekben sokszor található paraffinszármazékok gátolják a bőrlégzést, vízháztartását kedvezőtlenül befolyásolják, a bőr kiszárad, ahelyett, hogy hidratált lenne. El kell dönteni, hogy agyonkencézett gyereket vagy támogatott bőrfunkciót akarunk.
4. Köldökcsonk kezelése: Az újszülöttek köldökcsonkjának kezelésében hatalmas köröket jártunk az elmúlt években. Az alkohol, és a jód gondoljuk meg, rákenve az újszülött vékony bőrére, mit csinál? Felszívódik. Azt hiszem, ezt nem kell kommentálni. Ugyanezért nem javasoljuk ma már a hexaklorofénes hintőpor sem, amit régebben úgy szórtak a gyerek köldökére, mint fánkra a porcukrot. Konszenzus lehet, hogy figyeljük a köldököt, nem vérzik, nem pirosodik-e - nem szokott. Az esetlegesen felgyűlő váladékot jódmentes Octenisept spray-vel befújva kitörölhetjük naponta 1-2x, majd ahogy múlnak a napok 1x, aztán már egyszer sem. Levendulavízzel vagy rózsavízzel is le lehet törölni a váladékot, de csak a köldökcsonk tövénél. Ha 2-3 hét után sem, akkor a doktorunkkal beszéljünk.
5. Koszmó: A koszmó akkor alakul ki, ha nem megfelelő a baba higiéniai ellátása. A valóság az, hogy a koszmó bizonyos esetekben kialakul, máskor meg nem. Van, akinek nemcsak a feje tetején van, hanem a szemöldökén is ott vannak a sárgás pikkelyes felrakódások. Ezek akár kellemetlen szagúak is lehetnek, mert az egymáshoz tapadt leváló hámsejtek elzsírosodnak, és avas szagot árasztanak. A tünetekhez járul még a fokozott faggyútermelés, a bőr pH-jának lúgos irányba való eltolódása (normálisan savas), és a bőrfelszín kiszáradása. Kialakulásában okként az öröklött hajlam és a bőr védekezőképességének csökkenése, valamint kiszáradása szerepel. Ezért is meggondolandó a csecsemők hajának napi mosása, mert ez fokozza a szárazságot, és a faggyúképződést serkenti. A koszmó megjelenése nem függ attól, hogy a kisbabának van-e haja vagy nincs. Nem kell feltétlenül kaparászni a felrakódásokat, de lehet növényi olajokkal felpuhítani és akkor pikkelyesen lehámlik. A koszmó nem higiéniai probléma, sokkal inkább alkati és környezeti tényezőktől függ.
6. Popsi ápolása: Nem kell. Az egyszerhasználatos pelenkáknak az a feladatuk, hogy beszívják a nedvességet. Ha sok krémet teszünk a bőrre, a gyerek ficereg a pelusban, rákenődik a krém a pelus belső felületére, és nem szívja el a nedvességet. Felesleges vastagon kenni minden alkalommal. A sheavaj vékony rétegben tökéletes popsi- és testápolásra is. Ha az irritált bőrt szeretnénk kezelni, akkor megfelelő gyógykrémmel az utasításnak megfelelően kenhető. Hatóanyagtartalmú popsikrémet, pl. gombás fertőzés nélkül, csak megelőzésre nem szerencsés adni. A mosható pelus vagy az öko-pelusok megfelelő alternatívát jelenthetnek. Popsitörlő helyett használhatunk házi készítésű textilkorongokat vízzel és növényi olajjal átitatva.

Az ökocímkéket csak azok a termékek kaphatják meg, amelyeknek kedvezőtlen környezeti hatásaik jelentősen kisebbek, mint a hasonló célt szolgáló termékeké. A csomagolási hulladék problémájára önmagában nem elég, ha a csomagolás újrahasznosítható. A szelektív hulladékgyűjtés ugyanis nem elég eredményes Magyarországon.

A beszédfejlődés

A beszédfejlődés legalább annyi fejtörést szokott okozni a szülőknek, mint a mozgásfejlődés. Az egyik baba már nagyon hamar szavakat mond, a másik még 2 évesen is inkább csak babanyelven „karattyol”. A sokféle tanács, mások tapasztalatai („az én fiam másfél évesen más körmondatokban beszélt”) pedig még inkább megijeszthetik azt a szülőt, aki úgy érzi, a gyermeke fejlődése nem normális. De mi számít normálisnak? Mi befolyásolja a lassabb vagy éppen a gyorsabb beszédfejlődést? És mikor kell segítséget kérni?

A babák az első szavaikat nagyjából 10-14 hónapos között valamikor mondják ki. Innentől mondhatjuk azt, hogy a baba már „beszél”. Apropó: mit jelent pontosan a babanyelv? A legtöbb baba először nem a teljes szavakat mondja ki, inkább csak a szavak elejét vagy a hangzását utánozza. Tehát lehet, hogy elsőként nem azt mondja, hogy „mama”, hanem azt, hogy „mmm”, vagy a víz helyett azt mondja „veve” vagy pedig „izzzz”.

A beszédfejlődés hosszú folyamat. A gügyögéssel kezdődik, amely egyre inkább értelmes szavakhoz kezd hasonlítani és ezzel párhuzamosan egyre ügyesebben érteti meg a baba magát kézzel-lábbal és hangokkal is: rámutat a tárgyakra, különféle hangokkal jelzi, ha tetszik neki valami, ha valamit akar, ha valami nem tetszik neki stb. Néhány baba 1-2 éves kor között akár teljesen külön babanyelvet is kialakíthat a szülők számára érthetetlen szavakból, mások inkább kevesebb szóval és több mutogatással, hangadással magyaráznak. Ezekben az egyedi „nyelvekben” kap aztán helyet először csak néhány szó, többnyire azok, amiket nagyon fontosnak talál a kicsi, hogy a szülei megértsék (pl. adj inni, enni, szopizni stb., kedvenc állatka, családtagok nevei), illetve az ezekre hasonlító „babaszavak”.

Először a főneveket tanulja meg a kicsi és csak azután következnek az igék, ezért is van az, hogy sokáig nem tud mondatokban beszélni, hiszen a magyar ragozó nyelv. Más a helyzet a kétnyelvű babákkal, ha pl. az angol a második anyanyelv, ott sokkal hamarabb kezdenek el rövidebb mondatokban beszélni a gyerekek.

A beszédfejlődésben nagyon fontos szerepe van az utánzási készségnek. A baba szinte mindent utánzáson keresztül sajátít el, ezért nagyon fontos, hogy sokat beszélgessünk vele a hétköznapok során. A különféle mondókák, mozgásos gyakorlatok, utánzós játékok (pl. "bújj, bújj zöld ág").

A beszédfejlődést mindig megelőzi a beszédértés.

A beszédfejlődést befolyásoló tényezők:

1. Születési sorrend: az első gyermek általában később kezd el beszélni, hiszen a szülei teljes figyelme rá irányul és félszavakból is megértik egymást.
2. Több nyelv: A kétnyelvű családokban a babák általában később kezdenek el beszélni és az egyik nyelvet általában sokkal többet használják egy darabig, mint a másikat, de aztán a másikon is megszólalnak.

Ha megkésett beszédfejlődésre gyanakszol vagy úgy tűnik a gyermeked bizonyos hangzókat nem tud ejteni, orvosi kivizsgálásra és logopédusra egyaránt szükség lehet, hiszen beszédfejlődési zavarokat okozhat megnagyobbodott orrmandula, izomgyengeség vagy hypotónia is, de akár neurológiai zavar, mandulaprobléma, akut fülgyulladás vagy allergia is állhat a háttérben. Ha bizonytalan vagy benne, hogy jó helyen tart-e a beszédfejlődésben, ha nem tudod, hol kellene tartani és mivel segítheted a fejlődését, tudok segíteni neked.

tags: #proba #eves #babaknal