Megnyerte az Országgyűlés Hivatala azt a pert, amelyet az Origo indított ellene, amikor meg akarta tudni, a parlamenti képviselők mennyi felnőtt filmes tartalmat fogyasztanak a laptopjaikon. A Fővárosi Ítélőtábla szerint a közfeladat ellátásához biztosított gépek adatforgalma személyes adatnak számít.
Azzal indokolják az ítéletet, hogy „egy adott számítógép adatforgalmában a magán- és közcélra használt adatok elkülönítése nem lehetséges”.
A pert még 2013. szeptember 13-án indította az Origo újságírója, miután közérdekű adatigényléssel fordult a hivatalhoz, ami elutasította a kérést.
Tavaly az Index is megnézte, mi a helyzet a politikusok pornófogyasztását illetően. Azt találtuk, hogy bár a 6/2009. számú gazdasági főigazgatói utasítás alapján tilos „pornográf, illetve más, a közízlést erősen megsértő oldalak” böngészése, a gyakorlatban mégis csinálhatják: a parlament hálózatában nincs blokkolt oldal, csak azokat tiltják le egy ideig, amikről éppen támadják az Országgyűlést.
Jogerősen nem nyilvános adat, mennyi felnőtt tartalmat néznek parlamenti gépeikről a képviselők. Nem minősül közérdekből nyilvános adatnak a képviselők internethasználata - döntött a Fővárosi Ítélőbála jogerősen.
Mint a parlament honlapján megírták, az Origo újságírója indított pert az országgyűlési képviselők internethasználati szokásainak nyilvánosságáért. A felperes újságíró tavaly szeptemberben fordult közérdekű adatigényléssel az Országgyűlés Hivatalához, hogy megtudja, a parlamenti politikusok "hányszor, hány parlamenti laptopról vagy pc-ről próbáltak meg letölteni felnőtt tartalmú oldalakat az elmúlt egy évben".
Az Országgyűlés Hivatala - adatvédelmi okokból - megtagadta a választ.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletben mondta ki, hogy a hivatal által a képviselők részére - elsősorban közfeladatának ellátására - biztosított számítógépek adatforgalma személyes adatnak minősül.
A most megerősített elsőfokú ítélet indoklása megállapította, hogy egy adott számítógépen a magán- és közcélra használt adatok elkülönítése nem lehetséges.
Nem csak Magyarországon merült fel a politikusok internethasználatának kérdése. Az Egyesült Királyságban például nagy botrányt kavart, amikor kiderült, hogy Neil Parish képviselő a parlamenti ülésteremben nézett pornót a telefonján. A brit sajtóban már a hét eleje óta körözött a történet: többen is névtelenül tettek bejelentést egy képviselő ellen, aki állítólag a parlamenti ülés közben nézett tőlük nem messze pornót a telefonján a Westminster-palota egyik üléstermében.
Az ügy nagy botrányt kavart a brit politikában, még Boris Johnson is megszólalt az ügyben elfogadhatatlannak nevezve a történteket. Neil Parish-t 2010-ben választották be a brit alsóházba, azóta pártja fontos alakja lett, sőt, 2015-ben a környezetvédelmi bizottság elnökének választották. A 65 éves politikus korábban az Európai Parlament tagja volt. Parish szűkszavú nyilatkozatot adott ki az ügyben, amelyben azt írta, együttműködik majd a vizsgálat során. Frissítés: Parish azóta nyilatkozott az ügyről a BBC-nek kínosnak nevezve azt, ám hozzátette, hogy családja mellette áll, és támogatja.
A Huffington Post írta meg, miután közérdekű adatkérést küldött az angol parlamentnek, hogy a brit parlamentben egy év alatt 300 ezer ilyen oldalt néztek meg a parlamenti hálózatból. A 444 is küldött ilyen adatkérést a magyar parlamentnek, de itthon titkos, hogy mennyi pornót néznek a parlamentben. Sőt, azt sem árulják el, hogy miért titkos ez az adat.
Egész pontosan azt kérdeztük az Országgyűléstől, hogy a Magyarországon népszerű pornóoldalakra hány alkalommal mentek fel az informatikai hálózatukból az elmúlt években. Az informatikai rendszerben jelenleg nem működik tartalomszűrő, mert az lényegesen lassítaná az internet forgalmát.
Miért ne lenne közérdekű adat az, hogy a közpénzből fizetett parlamenti képviselők és az országgyűlési adminisztráció szintén közpénzből fizetett alkalmazottai miféle tartalmakhoz férnek hozzá a számukra ugyancsak közpénzből biztosított internetelőfizetés használatával? Az meg végképp védhetetlen, hogy az Országgyűlés Hivatala megtagadja meg az adatvédelmi állásfoglalás kiadását.
A jelentés, amelyet Edite Estrela portugál képviselőnő, a Szocialisták és a Demokraták Haladó Szövetségének tagja nyújtott be, emberi joggá kívánta nyilvánítani az abortuszt. A parlament a mai napon leszavazott dokumentumot október 22-én további átdolgozásra visszaküldte a női jogokkal és genderegyenlőséggel foglalkozó bizottságnak.
A „döntési szabadságért” lobbizó nemzetközi Planned Parenthood szövetség támogatásával megfogalmazott jelentésben az a kérés állt, hogy az Európai Parlament hozzon határozatot, mely szerint az abortusz - mint emberi jog és mint közegészségügyi feladat - legyen „törvényes, biztonságos és mindenki számára elérhető”.
A dokumentum szerint „az egyéni, a társadalmi és a gazdasági fejlődés szempontjából lényeges, hogy a nőknek joguk legyen szabadon, felelősséggel dönteni arról, mikor és hány gyermeket akarnak”.
A jelentés a serdülőkori szülések és nem kívánt terhességek adataival illusztrálta, hogy több országban, ahol a művi abortusz nem engedélyezett, a nők kénytelenek „más tagállamokba utazni, hogy abortuszt végeztessenek”, vagyis - állítja - „nyilvánvaló, hogy a művi abortusz tilalma nem csökkenti annak előfordulási arányát”.
Estrela szerint a demográfiai válság családpolitikával történő ellensúlyozása azt a szemléletet terjeszti, hogy a művi abortusz engedélyezése csökkenti a népességet, míg tiltása növeli a születésszámot.
Abortusz - a magzat vagy az anya joga az első? - utalk
Az Európai Parlament (EP) álláspontja az én álláspontom - mondta Roberta Metsola, az EP új elnöke, aki korábban többször nyilvánvalóvá tette, hogy ellenzi az abortuszt. Az Euronews-nak adott interjúban kijelentette, hogy ezentúl a testület többségi álláspontját fogja képviselni a terhességmegszakítás ügyében.
A 43 éves, négygyermekes politikus azt mondta, hogy amikor a lengyel szenátusban szólalt fel az ottani abortusztörvényről, akkor is az EP álláspontját képviselte. „Ha a parlament véleménye egyöntetű, az lesz az én véleményem is” - jelentette ki.
Roberta Metsola a múltban többször is olyan javaslatok ellen szavazott az Európai Parlamentben, amelyek az abortuszhoz való jogot bővítették volna. A politikus hazájában, a 83 százalékban katolikusok lakta Máltán minden esetben tilos az abortusz, bár az illegálisan elvégzett beavatkozást nem büntetik - jegyzi meg az Euronews. Arra is felhívták a figyelmet, hogy abortuszellenes nézetei dacára a politikus rendszeresen kiáll a melegek és más szexuális kisebbségek jogai mellett.
Manon Aubry francia baloldali képviselő azt mondta, hogy az új EP-elnök abortuszellenessége rossz üzenetet küld több százezer nő számára, főleg Lengyelországban, ahol a terhességmegszakítás jogáért küzdenek.
A politikus azt mondta, hogy először véletlenül került egy pornográf oldalra, miután megnézte egy traktor weboldalát. - Bekerültem egy másik weboldalra, amelynek nagyon hasonló neve volt, és egy ideig olyat néztem, amit nem kellett volna - magyarázta. Második alkalommal azonban a brit politikus már szándékosan keresett pornográfiát, miközben arra várt, hogy szavazzon az alsóházban.
Két kolléganő elmondásuk szerint szemtanúi voltak, amint Parish mellettük ülve felnőtt tartalmakat nézett a mobiltelefonján.
Nehéz elképzelni olyan parlamenti döntést, aminek előkészítéséhez pornót kell nézni. Az egyébként tény, hogy a politikusoknak mindig kínos, mikor rajtakapják őket pornónézés közben.
Az alábbi esetek is jól illusztrálják ezt:
- Indiai miniszter, aki telefonon nézett szexfilmet az ülésteremben 2012-ben.
- Thaiföldi parlamenti képviselő, aki szintén a mobilján az ülésteremben 2012-ben.
- Indonéz pornóellenes parlamenti képviselő, aki a laptopján nézett pornót 2011-ben.
- Egy floridai politikus az abortuszról szóló törvény vitája közben a laptopján 2010-ben.
- Horvát parlamenti képviselő a laptopján 2004-ben.