A petevezetékek olyan páros szervek, amelyek összekötik a petefészkeket a méhvel. A petevezetékek fő feladata, hogy lehetővé tegyék a petesejtek eljutását a petefészekből a méhbe. A petevezetékben történik a petesejt spermiumok általi megtermékenyítése. Ezt követően a megtermékenyített petesejt - azaz a fejlődő embrió - körülbelül 4 napig vándorol a petevezetéken keresztül, és az 5. nap körül blasztociszta stádiumban eléri a méhet, ahol megtörténhet a beágyazódás.
Ha a petevezeték elzáródik, az akadályozhatja a terhesség létrejöttét. A petevezeték-elzáródás meddőséget okozhat, viszont gyakran semmilyen észlelhető tünettel nem jár. Sok nő nincs is tudatában, hogy ilyen problémái vannak, miközben hosszú ideig sikertelenül próbálkozik a teherbe eséssel. Ha gyakori gyulladást tapasztal a kismedence területén, vagy olyan fertőzései voltak, mint például a chlamydia fertőzés, amely károsíthatja a petevezetékeket, érdemes fontolóra venni ezt a lehetőséget.
Bizonyos esetekben, amikor az elzáródás csak részleges vagy csak az egyik oldalon van jelen, a teherbeesés lehetséges, de az esélyek jelentősen csökkennek. Néhány esetben, amikor a petevezetékek teljesen elzáródtak, szükséges lehet az asszisztált reprodukció eljárásaira.
A petevezeték-elzáródás okai és diagnosztikája
Az alhasi fájdalmak igen sok problémát jelezhetnek, ám nőknél gyakran nőgyógyászati gondra hívják fel a figyelmet. A petevezetékeket érintő leggyakoribb zavar a vezető(k) elzáródása, illetve azok tágulata (hydrosalpinx), amit a petevezetők krónikus gyulladása okoz. Ha a meddőségi kivizsgálás során a petevezeték átjárhatóságát vizsgálják, nyilvánvalóan az is a cél, hogy kiderüljön, átjárhatóak-e a petevezetékek. A kórelőzmény figyelembevételével ugyanakkor néhány tényező jól kiemelhető, mint lehetséges ok. Az alhasi, kismedencei gyulladások, sőt, akár a gyakran visszatérő, vagy nem múló felfázás szövődménye is lehet a petevezeték elzáródás. Ilyen esetekben ráadásul gyakran nemcsak az egyik oldali petevezeték érintett, hanem mindkettő.
Habár a legtöbben a meddőségi kivizsgálás keretében vesznek részt petevezeték átjárhatósági vizsgálaton, van néhány tünet, ami utalhat a problémára. Ilyen például az alhasi fájdalom, a felfázásos, illetve gyulladásos tünetek. A petevezeték elzáródás önmagában nem okoz fájdalmat vagy bármilyen más tünetet. Diagnosztizálása többnyire ultrahangos vizsgálattal történik.
Petevezeték átjárhatósági vizsgálati módszerek
A petevezeték átjárhatósági vizsgálat többnyire akkor indokolt, ha egy nő egy év rendszeres, védekezés nélküli nemi élet után sem esik teherbe. Több különböző módszer van, amelyekkel a petevezetékek átjárhatósága megállapítható.
- HSG (Hysterosalpingographia): Ekkor egy kontrasztanyagot fecskendeznek a méh üregébe, majd ennek útját Röntgennel követik. A vizsgálat kb. 10 percet vesz igénybe, néhány órás kórházi megfigyelést igényel, és a petevezeték elzáródása mellett fény derülhet pl. miómára, polipra, fejlődési rendellenességekre is. Az eljárás némi kellemetlenséggel, fájdalommal jár, bár lehetőség van rövid bódításra és fájdalomcsillapításra is. Sokszor megesik, hogy már maga a vizsgálat is megszűnteti az elzáródást, ahogy a kontrasztanyag a nagy nyomás hatására keresztül áramlik a petevezetékeken.
- HyCoSy (Hysterosalpingo-contrast Sonography): Az előbbinél jóval kedveltebb eljárás, hiszen ez ambulánsan is elvégezhető, kíméletesebb, pontosabb, valamint nem jár sugárterheléssel. Ekkor a kontrasztanyag útját hüvelyi Ultrahanggal nézik, és ha a nyomás során nem jut tovább a folyadék, az elzáródást feltételez. A HyCoSy eljárás során az orvos egy steril élettani sóoldatot juttat a méh üregébe és azt figyeli, milyen gyorsan tud kiáramlani a folyadék a petevezetőkön keresztül a hasüregbe.
- Laparoszkópia (LSK): A hastükrözés az endoszkópos eljárások közé tartozik, melyet altatásban végeznek. A köldökön és az alhason apró bemetszéseket ejtenek, amelyeken keresztül bejuttatják a száloptikát. Diagnosztikus és operatív eljárás is egyben, így probléma esetén nincs szükség plusz időpontra. A műtéti eljárás során a nyakcsatornán keresztül kék színű folyadékot fecskendeznek be, ami feltölti a méhet és bejut a petevezetőkbe is. Amennyiben szabad az áramlás, a folyadék szabadon távozik.
- Hiszteroszkópia (HSK): A méhtükrözés ahogy a neve is mutatja, itt elsősorban a méh üregét vizsgáljuk, mely során a méh ürege feltöltésre kerül, így jól szemügyre vehetőek az esetleges összenövések, polipok, ciszták, sövények, belső miómák, és egyéb elváltozások. Bár nem konkrétan a petevezetőket veszi górcső alá, de az eljárás során vizsgálható a méhkürtök eredése, a folyadék áramlása alapján az átjárhatóságuk.
Kezelési lehetőségek és a lombik program
A petevezetékek elzáródásának kezelése a probléma okától és súlyosságától függ.
- Petevezeték műtét: Ha az elzáródás oka összenövés vagy gyulladás, az orvos sebészeti beavatkozással helyreállíthatja a petevezetékek átjárhatóságát. Ha a petevezető elzáródott, bizonyos esetekben lehetőség van műtéti beavatkozásra. A nőgyógyászati műtétek egyre nagyobb részét végzik endoszkópos eljárással, aminek köszönhetően elkerülhetőek a nagy hasi bemetszések.
- In vitro fertilizáció (IVF): Ha a petevezetékek teljesen elzáródtak és a műtétes beavatkozás nem végezhető el vagy nem lenne hatékony, indokolt az IVF, azaz a lombik. Ha a petevezeték újranyitása nem lehetséges, a terhesség létrejötte érdekében például a lombik program nyújthat megoldást. A Repromedában fontosnak tartjuk, hogy átfogó képet kapjunk a meddőség okairól és komplex módon kezeljük a meddőséget, beleértve a petevezeték kórelemzését is.
Ha a te esetedben kétoldali petevezeték-elzáródásról van szó, és természetes úton nem sikerülhet a fogantatás, választhatjátok az IVF (in vitro fertilizáció) kezelést, közismertebb nevén a lombik programot.
A Repromedában fontosnak tartjuk, hogy átfogó képet kapjunk a meddőség okairól és komplex módon kezeljük a meddőséget, beleértve a petevezeték kórelemzését is.
tags: #petevezeto #gyulladasa #lombik