A "kontrollált ováriális hiperstimuláció" (COH) az asszisztált reprodukciós (meddőségi) eljárásokhoz használt gyógyszeres kezelés következtében létrejött normális élettani állapot, melynek során nemcsak egy tüsző és benne egy petesejt érik meg, ahogy a normál ciklusban szokásos, hanem több. Ennek célja, hogy a kezelés esélyét javítsuk azzal, hogy több megtermékenyíthető petesejtet hozunk létre.
A petefészek hiperstimulációs szindróma (OHSS) olyan állapot, amelyben az injektálható hormonok zavarokat okozhatnak a szervezetben. A petefészek-hiperstimulációs szindróma olyan szövődmény, amelyet IVF-kezelésben részesülő nőknél a hormonális stimuláció okozhat. A petefészek hiperstimulációs szindróma (OHSS) a női hormonok fokozott válaszreakciójára utal. Ez akkor fordul elő, ha injekciós hormon gyógyszereket adnak a petefészkek stimulálására.
A petefészkek a belső női nemi szervek, amelyek tojásokat, valamint ösztrogén és progeszteron hormonokat termelnek. Bár a petefészek-hiperstimulációs szindróma pontos oka nem teljesen tisztázott, ennek köze van a humán koriongonadotropin (HCG) magas szintjéhez. A petefészek erei abnormálisan reagálnak a HCG-re, és elkezdenek folyadékot szivárogtatni. Ez a folyadék megduzzasztja a petefészket, és néha nagy mennyiségben kerül a hasba.
A termékenységi kezelések során HCG adható „triggerként”, hogy az érett tüsző felszabadítsa a petét. Az OHSS általában a HCG injekció beadása után egy héten belül következik be.
A hiperstimuláció súlyos formájában pedig a mellkasban is folyadék gyülemlik fel, és mélyreható anyagcsere változások, a vér besűrűsödése, a vese és a májfunkciók romlása következik be. Bár a súlyos hiperstimuláció igen ritka, 1% alatti, akár végzetes következményekkel is járhat, ezért fontos, hogy el tudjuk kerülni ezt az állapotot.
A hiperstimulációs szindróma tünetei és súlyossága
A petefészek hiperstimulációs szindróma tünetei lehetnek enyhék, közepesek vagy súlyosak. Az esetek többsége enyhe, és átmeneti diszkomfortot okoz. Súlyos formája ritka, de életveszélyes lehet.
Az enyhe-közepesen súlyos OHSS tünetei az alábbiak: hasi fájdalom, puffadás, enyhe testtömeg-gyarapodás, hányinger. Az enyhe hiperstimulációs szindróma a has puffadásával, émelygéssel és alhasi fájdalmakkal jár.
Súlyosabb esetekben az alábbi tünetek jelentkezhetnek: fokozott súlygyarapodás (több mint 1 kilogramm 1 nap alatt), súlyos hányinger és hányás, nagyfokú hasduzzadás, nehézlégzés, vérrögök képződése, csökkent vizeletelválasztás, súlyos hasi fájdalom. A közepesen súlyos tünetek közé soroljuk a hányást, hasmenést, gyors súlygyarapodást és a haspuffadást.
A nők többsége a szindróma legenyhébb formájában érintett. Ennek előfordulása viszonylag gyakori a stimulációt követően. A páciens alhasi panaszokról számol be, gyakran érzi hasát puffadtnak, émelyeg, és fel is szedhet néhány kilót. Egy-két héten belül a panaszok maguktól elmúlnak.
A nők egy kisebb hányadánál az alhasi panaszok kellemetlenebbek lehetnek. Az enyhe OHSS-ben érintett nők kb. egyötöde csak 2-4 hét alatt nyeri vissza megszokott jó közérzetét. Ha közben a nő sikeresen teherbe esik, a gyógyulás még tovább várat magára, akár 10 hétig is eltarthat.
Nagyon ritkán, a stimulációban részesülő nők 1-2%-ánál a tünetek súlyosbodhatnak, és kórházi kezelésre van szükség. Az émelygés fokozódik, a páciens hányhat, erős alhasi fájdalmakat és hasmenést, esetleg kiszáradást tapasztal. A has- és mellüregben folyadék gyülemlik fel, ezért a has megduzzad és nehézlégzés léphet fel. A vizelet mennyisége csökken.
A legsúlyosabb esetekben véralvadási zavarok, a vesék és a máj károsodása is felléphet. A véralvadási zavarok, a vesék és a máj károsodása, ill. a stroke kialakulásának fokozott kockázata is fennáll.
A hiperstimulációs szindróma kockázati tényezői és megelőzése
A petefészek hiperstimulációs szindróma olyan állapot, amelyben az injektálható hormonok zavarokat okozhatnak a szervezetben. Annak ellenére, hogy az OHSS-nél előre pontosan nem tudni, hogy az adott nőnél kialakulhat-e vagy sem, vannak olyan nők, akiknél a kockázat nagyobb.
Az alábbi esetekben fokozott a kockázat az OHSS kialakulására: PCOS betegség fennállása, korábbi OHSS, az IVF-stimulációs kezelések hatására nagy mennyiségű tüsző érése a petefészkekben, vagy magas ösztrogénszint, nagydózisú HCG-kezelés. Továbbá gyakrabban észlelték az OHSS előfordulását: 30 évesnél fiatalabb nők, az átlagnál alacsonyabb testsúlyú nők esetében.
A policisztás petefészek szindrómában szenvedő nőknél nagyobb az OHSS kialakulásának kockázata. A hiperstimulációs szindróma lehet enyhe, közepes és súlyos formájú.
A modern stimulációs készítmények, a többszöri ellenőrzés és a megfelelően összeállított kezelési terv azonban minimálisra csökkentheti a kockázatát. A szerek megválasztása kulcsfontosságú, mivel ezek csökkenthetik a hiperstimulációs szindróma kialakulását.
A gondos orvosi monitorozás tehát segíthet abban, elkerülhetővé váljon ez a kellemetlen, sőt olykor veszélyes tünetcsoport, melyet a hiperstimuláció vált ki. „Nagyon gondos körültekintéssel kell megkezdenünk a stimulációt, a folyamatos nyomon követés pedig elengedhetetlen. A hiperstimulációs szindróma ugyanis korai fázisában felfedezhető a stimuláció során rendszeresen végzett ultrahang- és hormonvizsgálatokkal. A különböző kezelések alkalmazásával a hiperstimuláció állapota kontrollálható, és a megfelelő időben alkalmazott terápiával a súlyos tünetek, szövődmények kialakulása elkerülhető” - magyarázza Dr.
Az OHSS megelőzési lehetőségei a tünetek minimalizálására az alábbiak: a gyógyszeres terápia dóziscsökkentése, módosítása, HCG „trigger shot” kerülése, a meddőségi kezelés típusának módosítása, az IVF-embriók lefagyasztása és halasztott beültetése, amikor a petefészkek állapota már rendeződött.
Új kutatási eredmények és a petesejtek lefagyasztása
„Egy most publikált angol kutatás, amely során több, mint 400 ezer nő stimulált ciklusát követték nyomon, fontos támpontot jelenthet a hiperstimulációs szindróma elkerülésében, és a sikerességi arány növelésében. Ez a kutatás ugyanis rámutatott arra, hogy 15-20 közötti petesejt az az optimális sejtszám, amely során még nagy eséllyel nem lép fel hiperstimulációs szindróma, viszont így a legnagyobb az élve születés aránya. Az eredmények azt igazolták, hogy a születési arány folyamatosan nő a petesejtek számával egészen 15 petesejtig, az optimális értékek 15 és 20 petesejt között tetőzik, 20 petesejt fölött pedig egyenletes csökkenés tapasztalható” - számolt be a legújabb tudományos eredményekről Dr.
Ha folyamatban van IVF, az összes tüsző (érett és éretlen) eltávolítható a petefészkekből, hogy csökkentse az OHSS esélyét. Az érett tüszőket megtermékenyítik és lefagyasztják, a petefészkeket pedig pihentetik. Az IVF-embriók lefagyasztása és halasztott beültetése, amikor a petefészkek állapota már rendeződött, egy hatékony módszer az OHSS kockázatának csökkentésére.
A szakirodalmi adatok alapján egyébként a 35 éven aluli nőknek 10-12, míg a 35 felettieknek 20 körüli petesejtet érdemes lefagyasztatniuk, hogy megfelelő esélye legyen a későbbi terhességnek.
Kezelési lehetőségek és teendők
Az ovárium hiperstimulációs szindróma kezelése a betegség súlyosságától függ, a terápia célja a tünetek enyhítése és a szövődmények megelőzése. Az enyhe tünetek 1-2 hét alatt spontán is megszűnhetnek, azonban ha az IVF-kezelés sikeres és megmarad a terhesség, a tünetek hosszabb ideig fennállhatnak.
Enyhe-közepes tünetek esetén alkalmazott terápia: fizikális kímélet, elektrolitban gazdag folyadékok fogyasztása, paracetamol alkalmazása a tünetek enyhítésére, napi rendszerességgel történő testsúly-mérés. A legtöbb, enyhe hiperstimulációval szembesülő nő esetében elegendő, ha napi 2-3 liter folyadékot, lehetőleg elektrolitos oldatot megiszik, a fájdalmakra pedig enyhe fájdalomcsillapítókat vesz be. A tünetek legtöbbször hamar elmúlnak.
Súlyos tünetek esetén alkalmazott terápia: intravénás folyadékterápia, szabad hasi folyadék lebocsátása, gyógyszeres kezelés a tünetek és a petefészek aktivitásának mérséklésére, véralvadásgátló gyógyszer a thrombotikus szövődmények megelőzésére. Néha kórházi kezelésre van szükség a szoros megfigyelés és a tünetek kezelése céljából. Súlyos OHSS esetén előfordulhat, hogy kórházba kell kerülnie megfigyelés és agresszív kezelés céljából, beleértve az intravénás folyadékot is.
Ha az orvos arra gyanakszik, hogy felléphet túlstimuláció, a petesejt stimulációt 36 órával a leszívás előtt Decapeptyl injekcióval zárják le - a hagyományos tüszőrepesztő injekció helyett, ezzel 0%-ra csökkentve a túlstimuláció lehetőségét. Orvosa alternatív gyógyszereket is alkalmazhat, amelyek csökkentik az OHSS kockázatát anélkül, hogy befolyásolnák a terhesség esélyét.
Mielőbb keresse fel kezelőorvosát, amennyiben petefészek-stimulációs kezelésben részesül és a fenti tüneteket észleli magán. A kezelésével foglalkozó szakemberek szorosan ellenőrzik állapotát, és jelzik, amennyiben magasabb az OHSS kialakulási valószínűsége. Az esetek többsége enyhe, és magától elmúlik, de súlyos esetben életveszélyes kórkép is kialakulhat, ezért mindenképpen fontos, hogy konzultáljon kezelőorvosával!
Petefészek hiperstimulációs szindróma - OHSS protokollok, kockázatok, tünetek és megelőzés
A petefészek-hiperstimulációs szindróma (OHSS) olyan szövődmény, amelyet IVF-kezelésben részesülő nőknél a hormonális stimuláció okozhat. A modern stimulációs készítmények, a többszöri ellenőrzés és a megfelelően összeállított kezelési terv azonban minimálisra csökkentheti a kockázatát. Ezért nagyon fontos, hogy olyan klinika mellett döntsünk, ahol ehhez a problémához felelősségteljesen viszonyulnak, a stimulációt szigorúan nyomon követik és csak a legmodernebb stimulációs termékeket használják.
tags: #petesejt #fagyasztas #hiperstimulacio #utan