A magyar vizsla vadászati kiképzésének kezdete és vizsgái

A magyar vizsla, mint az egyik legősibb magyar fajta, mára a világ egyik legismertebb vadászkutyája. Története szorosan összefonódott az ország történelmével és a vadászattal. A fajta kialakulása hosszú évszázadokon keresztül zajlott, őseit vélhetően már a magyar törzsek is vadászatra használták. A világháborúk alatt a magyar vizslát veszély fenyegette, de szerencsére a tudatos védelem és a szakszerű tenyésztés megmentette őket a kipusztulástól.

A magyar vizsla közepes méretű kutya, testfelépítése erős, elegáns, kecses, izomzata tökéletes, lábai hosszúak, amik ideálisak a vadászathoz és a gyors mozgáshoz. Súlya 20-30 kg között mozog, a kanok marmagassága 58-64 cm, a szukáké 54-60 cm lehet. Feje közepes méretű, enyhén domború homlokkal és közepes hosszúságú orral rendelkezik. Éles és intelligens szemei általában sötétbarna vagy borostyán színűek. Fülei közepes méretűek, hozzávetőlegesen az arc magasságáig érnek, simák, közepesen vastagok és a fejhez simulnak. Szőrzete rövid, egyenes és sűrű. A leggyakoribb szín a vörös-arany vagy vörös-barna árnyalatok, de elfogadott a sárga szín is. A szőrzet általában fényes és sima, ami tovább növeli az eleganciájukat.

A magyar vizsla rendkívül intelligens és érzékeny, kiegyensúlyozott és kifinomult kutyafajta. Barátságos és társaságkedvelő, könnyen kijön más kutyákkal és emberekkel is. Általában nem mutat agresszív vagy fenyegető viselkedést, ami miatt kiváló választás lehet családi kutyának. Rendkívül érzékeny és intuitív kutya, ennek köszönhetően könnyen érzékeli az emberek hangulatát és szükségleteit. Kimagaslóan intelligensek, így az elképesztő mozgásigényük mellett a mentális tréningezésre is érdemes időt áldozni. A magyar vizsla kölyök korától egészen felnőtt koráig folyamatosan képes és hajlandó tanulni, akár idős korban is képes új készségek elsajátítására.

A vadászati képzés megkezdése és a korai alapok

A magyar vizsla vadászati képzése már egészen fiatal korban megkezdődik. Optimális, ha a kutya a kiválasztáskori időszakban (pár hetesen), de legkésőbb 8-10 hetesen már bizonyítja tehetségét, vérvonalát, magyarán a jó orrát, az állási hajlamát, esetleg még az elhozási hajlamát. Értsd egy fűbe rejtett finom falatot, szél alatt 5-10, de gyakran akár 20-25 méter távolságból megérez, és elindul rá. Persze nincs baj, ha ezt még nem tudja, vagy nem első próbálkozásra tudja, de ha tudja, az nagyon jó jel.

A vadmegállás is jelentkezhet már egészen fiatal korban, jóllehet vannak kutyák, amik csak felnőtt korban kezdik el állni a vadat. Fontos azonban az alapidomítás elsődleges szabálya, hogy nem szabad túlerőltetni, túlzásokba esni.

Alapidomítás kölyökkorban

• Hasaltatás (dropp!): Vezényszóra, sípszóra, kézjelre, fegyver vállhoz emelésére, lövésre, a vad felugrására/felröppenésére egyaránt hasalnia kell a kutyának. Mégpedig szabályosan (értsd hason fekszik behúzott hátsó lábakkal, feje a földön) és villámgyorsan, reflexszerűen. Távoli hasaltatás sípszóra kell történjen, ahogy sípszóra be kell tudni hívni a kutyát.
• Pórázon vezetés: A kutya mindig a baloldalunkon halad úgy, hogy a feje a bal lábunk mellett van, kb egy arasznyi távolságra. Menet közben nem távolodhat el, és nem dörgölőzhet hozzánk. Csak és kizárólag szűk cserkelőúton parancsoljuk magunk mögé.
• Ültetés: Vezényszóval, vagy némán, kézparanccsal is tudni kell a vizslát ültetni.
• Apportírozás: Vezényszóra kell működjön. Kölyökkorban a játékot, később a vadat a kutyának ülve kell átadnia az „add ide!” vezényszóra.

Ezeket az alapokat, vagyis a sípjelre behívást, hasalást, hasalva maradást eltávolodáskor, eldobott tárgyak apportírozását és átadását, ültetést a kutyának 3-4 hónapos korára el kell sajátítania, ha elég fiatalon kezdtük idomítani. Ezt naponta 2-3x 15-30 perces foglalkozásokkal lehet elérni, ez idő alatt viszont senki nem lehet a kutyával, csak mi.

A magyar vizsla vadászati adottságainak vizsgálata

A képességvizsgán a fiatal egyed öröklött tulajdonságait vizsgáljuk, amelyek megléte fontos ahhoz, hogy a vizslát a vadászaton elvárt követelmények szerint, lehetőleg minél kevesebb képzéssel, inkább gyakorlásokkal meg lehessen tanítani. E vizsgát két korkategóriában, 9-16 hónapos, illetve 16-24 hónapos korcsoportba tartozó vizslák számára lehet kiírni. A követelményeknél figyelembe kell venni a vizsla korát, a feladat értékelésében leírtaknak megfelelően.

Vadászat szempontjából fontos tulajdonságok

• A vad felkutatása iránti érdeklődés (Keresés): A kutya élénk érdeklődést mutasson a különböző vadszagok, elsősorban vadászható apróvadak felkutatása iránt. Célszerű, ha az orra segítségével, és nem a szemmel történő kereséssel, igyekszik vadat találni. A vizsla öröklötten az "orrával dolgozik". A kereséshez megfelelő önállóságra, a vezetőtől való eltávolodáshoz bátorságra van szükség, de ez ne legyen olyan mértékű, amely a vezetőtől való teljes függetlenedésre való törekvést jelezzen.
• Élénkség: Némileg elkülönül a vad iránti érdeklődéstől, inkább idegrendszeri alapon nyugszik, de megléte befolyásolja a vadászati munka hatékonyságát. Az élénk, temperamentumos vizsla a keresést és egyéb feladatokat nagyobb intenzitással, gyorsasággal hajtja végre.
• Orrjóság: Meghatározza a keresés közbeni vad találás hatékonyságát. Jó légmozgás és kedvező páratartalom és nem túl magas hőmérséklet mellett a kiváló orrú vizsla 20-30 m közötti távolságból képes jelezni a rejtőzködő vad szagát.
• A vad jelzése: Amikor a vad szagát észleli a vizsla, azt élénkséggel, a keresési inger felfokozásával kell jeleznie, ideális esetben meg is állhatja a megbújt vadat.
• Elhozás: A vad elhozása öröklött tulajdonságon alapul és általában valamilyen szintje minden vadászkutyában megfigyelhető már kölyökkorban is. Akkor megfelelő ez a hajlam, amikor az elhozandó tárgyak, szőrös, illetve tollas jellege, szagának milyensége nem befolyásolja a vizslát, hogy a bábut, vagy a vad tetemét a szájába vegye, és tartósan cipelje.
• Vízkedvelés: A kutyának a víz nem természetes közeg, de ettől függetlenül nem szabad félnie, idegenkednie, hogy abban a vadászattal kapcsolatos feladatait teljesítse, onnan úszva vadat hajtson, illetve hozzon terítékre.
• Kapcsolattartás: Ez a tulajdonság azt fejezi ki, hogy a vizsla milyen kapcsolatot alakít ki a vezetőjével, mennyire hajlandó a "falka-vezérrel" együttműködve, annak az akaratának alávetve dolgozni.
• Bátorság: Fontos, hogy a vizsla ne legyen félénk és bizalmatlan, mert ez a rossz tulajdonság gátolja a vadászat közbeni feladatai ellátásában. A vadászat közbeni hanghatásokra nem szabad félelemmel reagálnia.
• Kombinációs készség: A kutya "okosságát" jellemezzük ezzel a kifejezéssel. Megfelelő szintű megléte meghatározza a feladatok, vadászati stílusok elsajátításának gyorsaságát, a váratlan szituációkban való helyes viselkedést.

A képességvizsga feladatainak értékelése

A vizsga során az egyes tulajdonságokat 0-4 közötti osztályzattal minősítik, ahol a 4-es a kiváló teljesítményt jelenti. Különösen kiemelkedő teljesítmény esetén 4 = kitűnő osztályzat is adható, de ezt a bírálati lapon külön meg kell indokolni. Ha valamelyik feladatból a kutya 0 osztályzatot kap és ezért nem minősíthető, a vizsgát, versenyt végigcsinálhatja. Kivétel, ha olyan hibát vét, amelyért kizárás jár. Azonban, ha összesen 2 db „0” osztályzatot kapott kutyája, a vezető köteles feladni a versenyt.

Értékelési szempontok példái:

Keresés:

• Kiváló (4): A vizsla kevés bíztatásra, parancsra a vezetője előtt keres 20 m-nél nagyobb oldalkilengésekkel, folyamatosan.
• Jó (3): Az oldalkilengések többnyire 20 m alattiak.
• Közepes (2): A keresés nem folyamatos, bíztatás hatására is többször abbahagyja, de a futamidő alatt, főleg vadszag észlelés hatására, mutat keresési érdeklődést.
• Gyenge (1): A vizsla nem távolodik el a vezetőtől keresés céljából legalább 10-20 m-re, parancs ellenére is csak rövid ideig keres a vezető előtt, igyekszik a vezető mögé kerülni és keresés, vadszagok iránti érdeklődés nélkül próbálja követni őt.

Vadjelzés:

• Kiváló (4): Stabilan álló vizsla (minimum 1/2 perc, ha a vad nyugalomban van).
• Jó (3): Az állást bemutatta, de nem tartott ki legalább 30 mp-ig.
• Közepes (2): Észlelhetően, de nagyon rövid ideig állta a vadat.
• Gyenge (1): Viselkedésével jelezte a vad észlelését, de állást nem mutatott be.

Elhozás:

• Kiváló (4): Hibátlan teljesítésnél az eldobott tárgyat azonnal felveszi, és a vezetőhöz viszi (csak kihűlt apróvad tetem elhozása esetén adható).
• Egypontos hiba: Nem szívesen jön a vezetőhöz, de a tárgyat nem dobja el hozás közben.
• Két pontos hiba: A tárgyat felveszi, de útközben elhagyja, parancsra újra felveszi és behozza.
• Három pontos hiba: A tárgyat megkeresi, de nem veszi fel azonnal, csak a vezetője közeledtére és bíztatására, esetleg a tárgy újbóli eldobásának hatására és valamennyi ideig hozza.
• Nulla osztályzat: A vezető egyáltalán nem tudja az eldobott tárgyat a kutyával felvetetni.

Vízkedvelés:

• Kiváló (4): A vizsla paranccsal egy percen belül a vízbe küldhető olyan helyen, ahol úszásra kényszerül.
• Jó (3): Csak tárgybedobás hatására megy a vízbe.
• Közepes (2): A bedobott tárgy hatására a vízparton a vízben hasig gázolva szaladgál, és legalább egyszer vállalkozik rövid úszásra.
• Gyenge (1): Belegázol a vízbe, de nem úszott.
• Nem értékelhető: Egyszer sem sikerült a vízbe küldeni.

Vizslavizsgák Magyarországon

Alapvizsga (AV)

Célja annak megállapítása, hogy az alapvető vadászati adottságok - melyek a hivatalos fajtaleírásban is szerepelnek - megvannak-e a vizslában. Az AV teljesítése a tenyészthetőség feltétele Magyarországon. Nincs felső korhatárhoz kötve a részvétel, de az a jó, ha a kutya minél fiatalabb korban teljesíti, amikor a kiképzettség még vélhetően nem fedi el a veleszületett adottságokat. Emellett, ha a gazda „bevállal” néhány tréninget a kutyával - akár kiképzésvezető segítségével - az AV teljesítésével jó útmutatót kap a további kiképzéshez.

Feladatok, bírálati szempontok:

1. Mezei munka teszt: keresés - orrjóság - vadmegállás - viselkedés lövésre
2. Elhozás-teszt: tollas és szőrmés vad megfogása és hozása, csapakövetési hajlam vizsgálata
3. Vízi teszt: vadkacsa kihozása mélyvízből és reakció lövésre
4. Temperamentum, munkakedv, amit minden feladat közben értékelnek a bírók.

Vadászati Alkalmassági Vizsga (VAV)

Célja annak megállapítása, hogy a kutya az apróvad vadászatokon hasznos segítője tud-e lenni a vadásznak az élő és a lőtt, sebzett vad felkutatásában. Alapvető szempont a fegyelmezettség ellenőrzése, hiszen a kutya semmiképp sem veszélyeztetheti a társas vadászatok balesetmentes lebonyolítását, eredményességét, és nem zavarhatja más vadászok szórakozását. Magyarországon a törvény előírja, hogy csak vadászati alkalmassági vizsgát tett kutya vehet részt vadászaton. A mezei és vízi vadászat feladataiból áll: viselkedés lőálláson és hajtás közben, mezei keresés és vadmegállás, viselkedés lövésre és vadkelésre; elveszett szárnyas és szőrmés vad megkeresése vonszalékon és légszimattal; illetve elhozása és mélyvízi elhozás. Tenyésztési szempontból helyettesítheti az alapvizsgát, amennyiben a MEOESZ /FCI által elismert bírók bírálnak.

Vízi Mezei Vizsga (VMV) és Őszi Tenyészvizsga (ŐTV)

Céljuk annak megállapítása, hogy a kutya magas szinten mutatja-e a vizslától elvárható munkatulajdonságokat és megfelelően fegyelmezhető, vezethető-e? Lövés előtti és utáni munkából állnak, a feladatok a mezei és a vízi vadászat teljes körét felölelik. Különbség köztük a lövés utáni munkáknál van, főleg a vízen: ŐTV-nél az élő kacsát kell keresni és követni, míg vízi-mezeinél egy előzőleg vízbe esett vadat kell megkeresni irányítással és légszimatos kereséssel. Az a kutya, amelyik teljesítette ezeket, biztosan hasznos segítőtárs a gyakorlati vadászatokon és munkateljesítmény szempontjából tenyésztésbe vétele javasolt!

Az érvényes FCI szabályzat szerint a Hungária Champion cím megszerzésének feltétele a VMV vagy ŐTV teljesítése. A nemzetközi szépségchampion cím elnyerésének feltétele a mezei-vízi vizsga teljesítése, az összpontszám legalább 75%-ának elérésével.

tags: #hany #honapos #kortol #erdemes #a #magyar