Petefészkek és termékenység: mindent a női reproduktív egészségről

A petefészkek (ováriumok) mandula méretű páros női reproduktív szervek, amelyek a kismedencében találhatóak, a méh mindkét oldalán. A széles méhszalag által kapcsolódnak a méhhez. Életünk során a petefészek folyamatosan változik. Születésünk pillanatában a leendő petesejtek már jelen vannak. A petefészek feladata, hogy minden hónapban ciklusosan egy petesejt megérését lehetővé tegye, valamint hogy ennek során szintén a menstruációs ciklust követve különböző hormonokat termeljen. A petefészek az ösztrogén és a progeszteron nevű hormonokat termeli. A petefészek működését az agyalapi mirigy hormonjai szabályozzák.

Amikor megérik egy petesejt, a petefészek kérgi részét kidomborítja. Később ez a tüszőnek nevezett struktúra megreped, és kikerül belőle a petesejt. Ezt a folyamatot nevezik ovulációnak, mely körülbelül a menstruációs ciklus felénél történik. A menopauza során, a menstruációs ciklusok megszűnése miatt a petefészkek sorvadni kezdenek. Méretük kisebb lesz, felszínükön behúzódások jelennek meg, tömöttebbé válnak.

A termékenységtudatos életmód jelentősége

Az életkornak, valamint a nők és a férfiak életmódjának meghatározó jelentősége van abban, hogy egy pár természetes úton szülővé válhat-e. A gyermekvállalás átlagos időpontja a férfiak és nők esetében is kitolódott, pedig az életkor előrehaladtával mind a női termékenység, mind a férfi nemzőképesség romlik. A gyermekvállalási átlagéletkor az elmúlt években folyamatosan növekszik, a nőknél mára meghaladja a 30 évet, holott a termékenység ekkor már csökkenésnek indul. Ez a folyamat 35 éves kor felett jelentősen felgyorsul, 40 évesen pedig a természetes fogantatás esélye rendkívül alacsony.

Az életkor előrehaladása mellett a dohányzás, a nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás, illetve a kórosan alacsony vagy magas testsúly is jelentős termékenységcsökkentő tényezők lehetnek. Fontos, hogy a petefészek nem botoxolható, de egészséges életmóddal, megfelelő odafigyeléssel sokat tehetünk termékenységünk, női szerveink hosszú távú egészségéért. Dr. Vesztergom Dóra, szülész-nőgyógyász, endokrinológus, meddőségi specialista, IVF szakorvos szerint: "Azzal a 25 éves fiatallal, aki most nincs tisztában a termékenysége korlátaival, 10 év múlva esetleg az egyik meddőségi centrumban találkozhatunk."

A petesejt egészsége és a termékenység

A petesejt egészsége a jó termékenység egyik sarokköve. A petesejt (ovum) egészsége kihat arra, hogy a megtermékenyülés és beágyazódás bekövetkezik-e, valamint arra is, hogy életképes lesz-e a terhesség. A tudomány korábbi vélekedése az volt, hogy minden nő adott számú petesejttel születik, és az élete során nem termel többet. Ezért gondolta mindenki, hogy az életkor olyan nagy hatással van a petesejtek egészségére.

A legújabb kutatások ígéretes eredményeket mutatnak a petesejt-termeléssel kapcsolatban - a női szervezet képes lehet új petesejteket is termelni a reproduktív évek alatt. 2012-ben amerikai tudósok egy csapata olyan őssejteket talált felnőtt egerekben és emberi petefészkekben, melyek új petesejteket termelnek. Azonban tény, hogy új petesejtekre is hatással van az életkor, hiszen a petefészkek öregedésével a petesejtek "háza" egyre kevésbé biztosít optimális környezetet számukra. A meglévő petesejtek védelmére, valamint a petefészkek egészségének támogatására kiemelt figyelmet kell fordítani - ebben a táplálkozás, a gyógynövények és kiegészítők szedése és a reproduktív rendszer keringésének fokozása tud segíteni.

A petesejt ciklusa és egészségének támogatása

Egy petesejt ciklusa, ami alatt felkészül az ovulációra, körülbelül 90 nap. Ez alatt a 90 napos időszak alatt, mielőtt egy petesejt elérné a teljes érettséget, a petesejtek különféle változásokon esnek át és felkészülnek az ovulációra. Ez idő alatt egészséges és egészségtelen hatások is érik őket. A petesejt egészséghez hozzájáruló tényezők az alábbiak:

• Vérellátás
• Megfelelő oxigénellátás
• Hormonális egyensúly
• Tápanyagbevitel
• Stressz

Ezek azok a tényezők, melyekre figyelmet kell fordítanod, ha szeretnéd egészségesebbé tenni a petesejtjeidet.

Vér- és oxigénellátás

A petesejtek egészségéhez nagyon fontos, hogy a petefészkek oxigénben gazdag vérrel el legyenek látva. Kutatások sorra igazolták, hogy a legmagasabb beágyazódási potenciállal rendelkező embriók azok, melyek kiváló vér- és oxigénellátást kapó tüszőkből lettek. A vérellátás mozgáshiány, kiszáradás és sűrű vér miatt is csökkenhet. A vérellátás fokozása érdekében az alábbiakat kövesd:

• Igyál minden nap legalább 8 pohár tiszta vizet: A dehidratáció sűrűbbé teheti a véredet, és csökkentheti a vérkeringést a testedben.
• Edzés: Találj egy neked tetsző mozgásformát. A testmozgás fokozza a vérkeringést a testben, friss vért szállít minden egyes sejtbe, és segít oxigénnel dúsítani a vért.

Hormonális egyensúly

A hormonális egyensúly nélkülözhetetlen az egészséges petesejtekhez. A környezeti tényezők, a stressz és a modern táplálkozási szokások miatt egyre több és több nőnek borul fel a hormonegyensúlya. Ez oda vezethet, hogy a petesejtek nem reagálnak, a termékenységi ciklus felborul és az ovuláció is elmaradhat. Komplex hormonális folyamatok összehangolt működésére van szükség minden egyes hónapban ahhoz, hogy a termékenységi ciklus beteljesülhessen. A jó hír az, hogy léteznek természetes megoldások a hormonegyensúly támogatására, a hormonrendszer táplálására.

• Szabadítsd meg szervezeted a felesleges hormonoktól és méreganyagoktól (pl. máriatövis, indol-3-karbinol).
• Használd a Maca gyökeret, mint termékenységtámogató szuperételt.
• Csökkentsd a mesterséges hormonokkal való érintkezést (pl. műanyag, növényvédő szerek).
• Ha magas az FSH szinted, a barátcserje nevű gyógynövény bizonyítottan segíthet a hormonszintek normalizálásában.

Tápanyagbevitel

A petesejt egészségét támogató ételek Omega-3 zsírsavakban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok.

Étrend-kiegészítők

• Multivitamin szedése: A petesejt egészségének támogatása és a méhnyálkahártya előkészítése szempontjából kulcsfontosságú egy komplex multivitamin szedése.
• Antioxidánsok: Az antioxidánsok megóvják a petesejteket a szabad gyökök okozta károsodások ellen. Fontos, hogy rendszeresen juttass sok antioxidánst a szervezetedbe, pl.: C-vitamin, E-vitamin, szelén, cink, szőlőmag.
• L-arginin: Ez az aminosav növeli a petefészekválaszt, a méhnyálkahártya befogadóképességét és a terhességi arányokat IVF-en áteső betegeknél.
• Maca gyökér: Segít kiegyensúlyozni a hormonokat, de hormont egyáltalán nem tartalmaz, hanem a hormonrendszer táplálása és egyensúlyba segítése révén éri ezt el.

Stressz

A stressz bizonyítottan negatív hatással van a termékenységre. Az állandóan feszült nők szervezete prolaktint, kortizolt, és egyéb hormonokat termel, melyek megzavarhatják vagy akár meg is akadályozhatják a rendszeres ovulációt. A stressz csökkentése tehát kiemelt szerepet kell, hogy kapjon, ha szeretnéd petesejtjeid egészségét javítani. Próbáld ki az alábbiakat:

• Sétálj egyet
• Vegyél egy habfürdőt
• Olvass könyvet
• Menj el egy masszázsra
• Igyál nyugtató gyógynövényteát
• Meditálj
• Menj el terápiára/pszichoterápiára
• Menj el egy NLP (neuro-lingvisztikus programozás) coach-hoz

Korai petefészek-elégtelenség (POI)

Korai petefészek-kimerülésről (Premature Ovarian Insufficiency, POI) vagy korábbi elnevezéssel korai petefészek-elégtelenségről beszélünk, ha a petefészek 40 éves kor előtt elveszti normális működését. Ez a menstruáció elmaradását, hormonális problémákat és gyakran terméketlenséget eredményez. A POI gyakran aluldiagnosztizált, mivel a menstruációs zavarok és a hormonális egyensúly problémák sok esetben normalizáltak a társadalomban.

A petefészkek funkciója nemcsak a termékenység biztosítása, hanem az olyan hormonok termelése is, mint az ösztrogén, a progeszteron és a tesztoszteron, amelyek létfontosságúak a csontok egészségéhez, az agy fejlődéséhez, a bőr, haj és izomzat megőrzéséhez, valamint az érzelmi és kognitív funkciók támogatásához. Az ösztrogén például nemcsak a reprodukcióért felelős, hanem az agy működésére, a csontok sűrűségére és az általános egészségre is nagy hatással van.

A POI tünetei és diagnózisa

A POI, vagyis a korai petefészek kimerülés jelei közé tartozik a menstruáció elmaradása vagy rendszertelenné válása. Amennyiben egy nő több hónapig nem menstruál, de nem terhes és nem használ hormonális fogamzásgátlót, fontos orvoshoz fordulni. A folliculus stimuláló hormon (FSH) szintje magas POI esetén, mivel a petefészkek nem reagálnak megfelelően az agyalapi mirigy által küldött hormonális jelekre. További vizsgálatok közé tartozik az ösztradiol (az ösztrogén egy formája) szintjének ellenőrzése, ami általában alacsony POI esetén, valamint ultrahangvizsgálat, amely a petefészkek szerkezetét vizsgálja. Az ultrahang segítségével megállapítható, hogy vannak-e tüszők a petefészkekben, amelyek a termékenység kulcsfontosságú tényezői.

A POI lehetséges okai

1. Genetikai okok: A POI egyik leggyakoribb genetikai oka a Turner-szindróma, amelyben a nők csak egy X kromoszómával rendelkeznek. Emellett más genetikai rendellenességek, mint például a Fragilis X-szindróma is összefüggésben állhatnak a POI-val.
2. Autoimmun betegségek: A POI-val diagnosztizált nők körülbelül 40%-ának van autoimmun betegsége, amely hozzájárulhat a petefészek elégtelenségéhez.
3. Műtéti beavatkozások: Még akkor is, ha egy nőnek csak a méhét távolítják el (hiszterektómia), a petefészkek funkciója károsodhat.
4. Környezeti tényezők: A szennyezett levegő, vegyszerek vagy nagy dózisú sugárzás szintén szerepet játszhatnak a POI kialakulásában.
5. Rákkezelések: A kemoterápia és a sugárkezelés súlyosan károsíthatja a petefészkek működését.
6. Stressz: A korai petefészek kimerülés lelki okaiként elsődlegesen a stressz tehető felelőssé.
7. Ismeretlen okok: A legtöbb POI esetben sajnos nem található konkrét ok.

A petefészek-kimerülés két fő okból alakulhat ki: egyrészt akkor, ha a petefészkekben nem maradt elég egészséges tüsző (follikulushiány), másrészt akkor, ha az egyébként megfelelő számban jelen lévő tüszők kevéssé reagálnak a peteéréshez szükséges stimuláló hormonra (follikulusdiszfunkció). A follikulushiány miatti petefészek-kimerülés esetén az egészséges tüszők hiányoznak, azok korai pusztulása miatt. A follikulusdiszfunkció miatt bekövetkező korai petefészek-kimerülés oka az egyébként rendelkezésre álló primordiális tüszők érési folyamatának zavara.

A POI kezelése és szövődményei

A POI egyik legfontosabb kezelési módja a hormonpótló terápia (HRT), amely segít pótolni a petefészkek által nem termelt ösztrogént és progeszteront. Ez különösen fontos a csontritkulás, a szív- és érrendszeri betegségek és a demencia megelőzésében. Az ösztrogénpótlás különféle formákban érhető el, például gél, tapasz vagy orális készítmények formájában. Az orvosoknak folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a kezelés hatékonyságát.

A POI diagnózisa nemcsak fizikai, hanem érzelmi kihívásokat is jelent. Az állapot gyakran fiatal nőket érint, akiknek nehézséget okoz elfogadni a terméketlenség gondolatát. A családi és társadalmi nyomás, amely a gyermekvállalás körül forog, tovább súlyosbíthatja az érzelmi stresszt. A POI-ban szenvedő nőknek szükségük van támogatásra, akár családon belül, akár szakemberektől, például terapeutáktól vagy tanácsadóktól. Bár a POI általában nem visszafordítható, néhány esetben előfordulhat, hogy a petefészkek még képesek egy-egy tüszőt érlelni és ovulálni. Ez azonban nagyon ritka, és a természetes terhesség esélye rendkívül alacsony (körülbelül 5%).

Petefészekrák

A petefészekrák a petefészkekben kialakuló sejtnövekedés. A petefészekrák azt jelenti, hogy a rosszindulatú sejtek a normálisnál sokkal gyorsabban szaporodnak, és emiatt a petefészek egészséges részeibe, sőt azon túl a hasüregbe is behatolnak és elpusztítják ott a szöveteket. A petefészekrák a nők körében az ötödik leggyakoribb rosszindulatú daganat. 1400 új eset kerül felismerésre évente, és 700 körüli halálozást mutat!

A petefészekrák kialakulása és típusai

Kialakulásának pontos oka máig nem ismert, az azonban igen, hogy gyakrabban fordul elő olyan nőknél, akik soha nem estek teherbe és nem szültek, családjukban bizonyos daganatok halmozottan fordulnak elő (például emlő daganat) illetve menopausában vannak. A petefészekrák akkor kezdődik, amikor a petefészkekben vagy azok közelében lévő sejtek DNS-ében változások (mutációk) alakulnak ki. A rákos sejtek akkor is tovább élnek, amikor az egészséges sejtek már elpusztulnának. Génmutáció: BRCA-1 és BRCA-2 génmutációkat eredetileg emlőrákkal kapcsolatban mutatták ki.

A petefészekráknak számos típusa ismert. Léteznek jó- és rosszindulatú petefészekrákok. A jóindulatú petefészekrákok közé tartoznak például a funkcionális ciszták, melyek gyakran fordulnak elő nők körében. A rosszindulatú petefészekrákok nagy része hámsejteredetű. A petefészkek felszínét a fajfenntartásban nélkülözhetetlen szerepű speciális hám, ún. csírahám borítja, azonban a petefészek daganatok 60%-a is ilyen típusú. Ma már nem is újdonság annak ismerete, hogy ezen petefészek tumorok közel 70%-ban, a petevezetékek másodlagos, tehát áttéti daganatai!

A petefészekrák típusát az a sejttípus határozza meg, amiből a daganat kiindult:

• Epithelialis petefészekrák: Ez a típus a leggyakoribb, a petefészek felszínét borító sejtekből indul ki.
• Sztromális daganatok: Ezeket a ritka daganatokat általában korábbi stádiumban diagnosztizálják.

Diagnózis és kezelés

Az egyértelmű tünetek megjelenésekor (szabad hasűri folyadék) a betegség már sok esetben gyógyíthatatlan. Ezért nélkülözhetetlen a rendszeres nőgyógyászati szűrés, mert a minél előbb diagnosztizált betegség és idejében megkezdett kezelés gyógyulási arányai kimagaslóak. A nőgyógyász számára számos diagnosztikai lehetőség van arra, hogy kimutassa vagy kizárja a petefészekrák jelenlétét.

• Vérvizsgálat: Léteznek tumorjelző makerek (Ca-125, HE-4 marker), melyek hasznos információkat adnak az orvosnak. Fontos megjegyezni viszont, hogy ezen molekulák azonban nemcsak petefészekrákokban emelkednek meg, sőt olykor rákos megbetegedéstől függetlenül is kimutatható, ezért önmagukban nem diagnosztikus értékűek! Viszont sokat segíthetnek ezek a markerek a petefészekrák követésében.

A petefészekrák összes stádiumában a megfelelő időben végzett sebészi kezelésnek jut a vezető szerep. A rák megállapítása után amennyiben műtétre kerül sor, az történhet a has megnyitásával vagy laparoszkópos úton. A petefészekrák kezelése azonban a műtéttel általában sincs befejezve. Szükség van adott esetben műtét előtti (preoperatív) vagy utáni (posztoperatív) kezelésre is, amely a szövettani eredmény által megválasztott citosztatikus kezelés (kemoterápia). A preoperatív kemoterápia célja az, hogy a petefészekrák méretét olyan kicsire csökkentsék, amivel már műthető.

Megelőzés

Nincs biztos módja a petefészekrák megelőzésének.

• Fogamzásgátló tabletták szedése: A fogamzásgátló tabletták szedése csökkenti a petefészekrák kockázatát.
• Kockázati tényezők mérlegelése: Érdemes végig gondolni, hogy fordult-e elő a családban emlő- és petefészekrák, és beszéljen erről orvosával. Együtt meg tudják határozni, hogy ez mekkora kockázatot jelenthet. Lehet, hogy genetikai tanácsadóhoz irányítják, aki segíthet eldönteni, hogy van-e genetikai hajlama a petefészekrákra. Ha olyan génváltozást találnak, amely növeli a petefészekrák kockázatát, érdemes megfontolni a petefészek eltávolításának műtétét.

Petefészek ciszták

A ciszta fallal körülhatárolt, folyadékkal telt tömlőt jelent. Petefészekcisztának a petefészek állományában kialakuló folyadéktartalmú képleteket nevezzük. Alhasi panaszok miatt indult kivizsgálás során vagy szűrővizsgálat kapcsán észlelt petefészekképletek esetén mindig a rosszindulatúság kockázatának és a gyógyszeres vagy műtéti beavatkozás szükségességének megítélése az elsődleges feladat: el kell dönteni, hogy elegendő-e a megfigyelés, vagy további kivizsgálás indokolt.

Ciszta formájában a petefészek rosszindulatú daganatai is megjelenhetnek. Ultrahangvizsgálat során észlelhetők olyan jelek, amelyek alapján egy algoritmus segítségével kockázatbecslés végezhető arra vonatkozóan, hogy egy ciszta jó- vagy rosszindulatú, illetve a jóindulatú elváltozások egyes típusai is megkülönböztethetőek egymástól. Azok a ciszták, amelyek 2 hónap alatt nem szívódnak fel spontán, később sem valószínű, hogy maguktól eltűnnének. Lehetnek egynemű folyadékkal teltek (serosus), nyákos (mucinosus), sűrű, zsírszerű bennékű (dermoid), valamint véralvadékkal teltek (csokoládéciszta/endometrioma). Ezek mind jóindulatú elváltozások.

Funkcionális ciszták

A petefészkekben termékeny életkorban ciklusos tüszőérés zajlik. Ennek során 20-25 mm átmérőjű folyadéktartalmú tüszők keletkeznek, amelyek normálisan középidőben megrepednek (ovuláció), és a helyükön sárgatest képződik. Funkcionális cisztának nevezzük azokat a 30 mm-nél nagyobb folyadéktartalmú képleteket, amelyek ovuláció hiányában alakulnak ki: az érett petesejtet tartalmazó 20-25 mm-es tüsző megrepedése elmarad, ezért a benne lévő folyadék mennyisége egyre nő. A funkcionális ciszták legtöbbször szalmasárga folyadékot tartalmaznak, de előfordul, hogy bevérzés miatt alvadékkal teltek. Hormonális fogamzásgátlást alkalmazóknál ritkábban alakulnak ki, továbbá a fogamzásgátlók szedése elő is segíti a korábban kialakult ciszta felszívódását.

Tünetek és kezelés

A kis ciszták általában nem okoznak panaszt. Nőgyógyászati szűrővizsgálat vagy egyéb okból végzett hasi ultrahang során kerülnek felismerésre. A nagyobbak a környező szervek nyomódása miatt fájdalommal járhatnak. Alhasi fájdalom jelentkezhet közösülés közben. A meg nem repedt tüsző hormontartalmánál fogva vérzészavart okozhat. Az ultrahang megbízható eljárás a ciszták kimutatásában.

A szimpla tömlők kezelést nem igényelnek, 1-2 hónap alatt spontán felszívódnak, ez elősegíthető hormonális kezeléssel. Ha a ciszta panaszt okoz, tartósan fennáll, mérete bizonyos határokat elér vagy nem egyértelműen jóindulatúságra utaló szerkezeti jegyek láthatóak benne, műtéti eltávolítása és szövettani vizsgálata javasolt. Az esetek többségében a ciszta kiágyazása elegendő, az ép petefészek-állomány megőrizhető (cisztektómia). Ha a ciszta nagy, működőképes petefészek-állomány nem konzerválható vagy rosszindulatúságra van gyanú, a petefészek eltávolítása (oophorectomia, petevezetékkel együtt: adnexectomia) szükséges. Jóindulatú ciszták műtétjét leggyakrabban laparoszkóppal végzik. Nyitott hasi műtét nagy, illetve rosszindulatúságra gyanús ciszták esetén indokolt.

Endometriózis

Kialakulásának folyamata még nem ismert pontosan. Az elnevezés a méhnyálkahártyát jelentő latin endometrium szóból ered, ugyanis endometriózis esetén méhnyálkahártya található természetes helyén, a méh üregén kívül. Érintett lehet a petefészek mellett a petevezeték, a méh külső felszíne, a hashártya, a húgyhólyag, a belek, a külső nemi szervek, nagyon ritkán hasüregen kívüli szervek (agy, tüdő) is. A rendellenes helyen lévő méhnyálkahártya is ciklusos változásokon megy keresztül a női nemi hormonok hatására: megvastagszik, majd bevérzések keletkeznek benne, leválik. Ez hegesedéssel, gyulladással, összenövések kialakulásával járhat, hiszen a rendellenes helyen lévő szövet és vér nem tud távozni a külvilágba a menstruáció idején.

Tünetek és kezelés

A betegség leggyakoribb tünete a fájdalom (menzeszt megelőzően, a menzesz alatt és/vagy szexuális együttlét kapcsán), a vérzészavar (erős vérzés) és a meddőség (30-40%). A belek érintettsége bélműködési zavart, székrekedést, véres székletet, fájdalmas székelést, a húgyhólyag endometriózisa vérvizelést, fájdalmas vizelést okozhat. Néha apró elváltozás okoz komoly panaszokat, máskor jelentős endometriózis mellett is panaszmentes a páciens.

A diagnózis felállításában segít a nőgyógyászati fizikális vizsgálat (a nagyobb endometriózis olykor kitapintható) és az ultrahang. Menzeszközeli időpontban javasolt elvégezni. Jelenleg a legjobb eredmény gyógyszeres és műtétes terápia együttes alkalmazásával érhető el. A panaszok enyhíthetőek fájdalomcsillapítókkal, görcsoldókkal. Az alapbetegség okilag hormonkészítményekkel kezelhető (fogamzásgátló tabletták, bőrtapasz, hüvelygyűrű) a peteérés átmeneti (3-6 hónap) felfüggesztése céljából, ha később gyermeket szeretne a páciens, vagy hosszabb távon, amennyiben terhesség nem tervezett.

Műtét javasolt, ha a konzervatív kezelés nem eredményez tünetmentességet, ha valaki szeretne teherbe esni, de hormongyógyszert nem szedhet. A helyesen kivitelezett műtét növeli teherbe esés esélyét. Magyarországon is van lehetőség ultrahangvezérelt leszívásra, a ciszta belfelszínének kémiai roncsolására. Előnye, hogy elkerülhető vele a hasi műtét, és nem károsodik a petesejtérlelő állomány. Alkalmazható lombikprogram előtt és kétoldali csokoládéciszta esetén is.

tags: #petefeszek #nagyobb #teherbeeses