Terhesség petefészek-eltávolítás után: Lehetséges-e és milyen módszerek segítenek?

A petefészek-eltávolítás (oophorectomia vagy ovariectomia) olyan sebészeti beavatkozás, mely során az egyik (unilaterális oophorectomia) vagy mindkét petefészek (bilaterális oophorectomia) eltávolításra kerül. Ez a cikk részletesen tárgyalja a beavatkozás okait, típusait, a terhesség lehetőségét utána, valamint a felkészülést és az utókezelést.

Miért szükséges a petefészek-eltávolítás?

A petefészkekben termelődik a női nemi hormonok nagy része, illetve a petesejtek is itt helyezkednek el. Petefészek-eltávolításra számos betegség adhat okot. A nőgyógyász általában az alábbi esetekben dönt egy- vagy kétoldali petefészek-eltávolítás mellett:

• Petefészekciszták: Főleg akkor, ha a ciszták nagy méretűek, tüneteket okoznak, vagy rosszindulatú elváltozás gyanúja áll fenn. A petefészekciszták a petefészekben található, folyadékkal telt, hólyagszerű képletek, amelyek különböző okok miatt alakulhatnak ki. Lehetnek funkcionális ciszták, amelyek a normál menstruációs ciklus során keletkeznek és gyakran maguktól eltűnnek, illetve kóros ciszták is (pl. dermoid ciszták vagy endometriotikus ciszták).
• Súlyos petefészek-gyulladás: Különösen, ha az állapot tályogképződéssel jár, vagy nem reagál a konzervatív kezelésre.
• Endometriózis: Ha a petefészkek is érintettek, és a betegség súlyos fájdalmat, illetve meddőséget okoz. Az endometrikus ciszták, amelyeket gyakran „csokoládécisztának” is neveznek, a petefészek állományába belenövő, vérrel teli ciszták.
• Petefészek-csavarodás (torzió): Későn észlelt esetekben, amikor már nem lehetséges a szerv megmentése. Amikor a ciszta mérete vagy elhelyezkedése miatt a petefészek megcsavarodik, az erek elzáródhatnak, ami a petefészek vérellátásának megszűnéséhez és szövetelhaláshoz vezethet.
• Petefészekrák: Különösen előrehaladott stádiumban vagy fokozott genetikai kockázat esetén.
• Magas rizikóval rendelkező nőknél a petefészek- és az emlőrák megelőzése.

A diagnózis felállítása során többféle vizsgálatra van szükség, mielőtt az orvos kidolgozná a kezelési tervet. Nagyon fontos szerepe van a laborvizsgálatoknak, ilyen például a különféle tumormarkerek, például a CA-125 szintjének meghatározása, amely különösen fontos a petefészekrák gyanúja esetén. Ezen felül képalkotó eljárásokra, például ultrahang-, CT-, vagy MRI-vizsgálatokra is szükség van az elváltozások helyének meghatározásához és a probléma pontosabb megértéséhez. Amennyiben fennáll a rosszindulatú daganat gyanúja, az orvos biopsziás mintavételt is előírhat.

A petefészek-eltávolítás menete

A petefészek-eltávolítást általános altatásban végzik, amelyre kétféle sebészeti módszert alkalmazhatnak:

1. Laparoszkópos műtét: Ezt a beavatkozást minimálisan invazív eljárásként végzik, amely során a hasüregbe apró bemetszéseket ejtenek, majd az ezen keresztül bevezetett kamera és műszerek segítségével távolítják el a petefészkeket. A laparoszkópos módszer kevesebb műtétet követő fájdalommal és rövidebb felépülési idővel jár, továbbá kevesebb összenövés (adhézió) alakul ki a hasüregben. A páciens ébredés után néhány órával (orvosi vagy nővéri segítséggel) felkelhet, majd 24-48 órás kórházi tartózkodást követően elhagyhatja a kórházat.
2. Nyitott hasi műtét (laparotómia): A nyitott hasi műtét során a sebész a hason ejtett nagyobb bemetszésen keresztül fér hozzá a petefészkekhez. Ez a módszer általában súlyosabb betegségek vagy nagyobb elváltozások esetén indokolt. Daganatok esetében általában a laparotómia a biztonságosabb eljárás.

A műtétet követően a páciensnek néhány napig a kórházban kell maradnia, hogy megelőzhessék a műtéti és altatási szövődményeket. A kórházi tartózkodás során az orvosok rendszeresen ellenőrzik a sebgyógyulás folyamatát, hogy kizárják az esetleges fertőzést vagy egyéb komplikációkat, emellett szükség esetén fájdalomcsillapítókat írnak fel a műtét utáni fájdalom enyhítésére.

Terhesség petefészek-eltávolítás után

Az, hogy lehetséges-e a terhesség petefészek-eltávolítás után, nagyban függ attól, hogy egy vagy két petefészek került-e eltávolításra, és milyen egyéb tényezők állnak fenn.

Egyoldali petefészek-eltávolítás

Féloldali petefészek eltávolítás esetén a jövőben is lehetősége van természetes úton teherbe esni, mivel a fennmaradó petefészek képes továbbra is elegendő ösztrogént és progeszteront termelni a normál menstruációs ciklus fenntartásához. A menstruációs ciklusa is megmarad.

Anasztázia története is ezt bizonyítja. Neki az egyik petefészkéből távolítottak el egy cisztát, ami az endometriózis következménye volt. A műtét után, gyógyszeres kezeléssel és rendszeres kontrollvizsgálatokkal sikerült teherbe esnie, és egészséges kislánynak adott életet. „Soha nem fogom elfelejteni, hogy Fülöp doktor az utolsó kontroll alkalmával így búcsúzott tőlem: remélem, legközelebb már várandósan érkezik! És ez történt.”

Kétoldali petefészek-eltávolítás

Ha mindkét petefészek eltávolításra kerül, hormonkiesési tünetek jelentkezhetnek a páciensnél a menopausa előtt, mivel lényegében megszűnik a női nemi hormonok, például a progeszteron és ösztrogén termelése. Ekkor életkortól függetlenül beáll az ún. sebészeti menopauza, ami a következő tüneteket okozhatja:

• Hangulatingadozások
• Hőhullámok, izzadás
• Alvászavarok
• Hüvelyszárazság
• Depresszió
• Szívbetegségre való fokozott hajlam
• Memóriaromlás
• Csökkent libidó
• Csontritkulás, csonttörések

A fenti tünetek kezelésére hormonterápia jöhet szóba, melyet általában 50 éves korig folytatunk. Kétoldali petefészek eltávolítása után saját terhesség saját petesejtek hiányában nem jöhet létre. Azonban, ha a méhe bennmarad, Ön továbbra is teherbe eshet asszisztált reprodukciós módszerek, például donor petesejt felhasználásával. Egy fertilitási szakember segíthet a mikéntjében.

Petefészek-eltávolítás és hiszterektómia

Változókorban lévő pácienseknél mérlegelik a méhfüggelékek (petefészkek és méhkürtök) egyidejű eltávolítását. Az ovariectomia önmagában is kivitelezhető, de gyakran kombinálják hiszterektómiával, vagyis méheltávolítással, ha a páciens már túl van a változókoron, vagy ha a jövőben már nincsenek családtervezési tervei. Amennyiben mindkét oldali petefészek eltávolításra kerül a műtét során, hormonkiesési tünetek jelentkezhetnek a páciensnél a menopausa előtt. A méheltávolítást követően menstruáció nem fog jelentkezni a páciensnél és terhesség nem fordulhat elő.

Felkészülés a műtétre és rehabilitáció

A műtét előtt orvosa az alábbi tanácsokat adhatja, melyek betartása elősegítheti annak sikerességét:

• Egy hashajtó oldat elfogyasztása a műtét előtti napon, mely segít a belek megtisztításában.
• A műtét napján (illetve a műtét előtti 8-12 órában) ne fogyasszon ételt, és a folyadékbevitelét is korlátozza.
• A rendszeresen szedett gyógyszerek elvételre, vagy más gyógyszerekre történő átállításra kerülhetnek a műtét előtt és azt követően.
• Szükség lehet részletes ultrahang és/vagy CT vizsgálatra a beavatkozás pontos megtervezése céljából.

A műtét utáni időszakban fontos betartani az orvosi utasításokat a gyors felépülés érdekében:

• Pár hétig kerülni kell minden olyan tevékenységet, amely megterheli a hasfalat, például a sportolást, nehéz tárgyak emelését vagy az intenzív fizikai munkát.
• Ajánlott a könnyű, kímélő mozgás, például a séta, a fizikai aktivitás ugyanis segíthet a keringés javításában és a vérrögképződés megelőzésében.
• Az orvos rendszeres kontrollvizsgálatokat ír elő, hogy nyomon követhesse a felépülés folyamatát.
• Fontos, hogy pihenjen és adja meg a testének a szükséges időt a gyógyuláshoz.
• Kímélje a műtéti területet: Kerülje a műtéti terület dörzsölését vagy erős nyomását.
• Fokozatosan kezdje újra az étkezést: Kezdetben folyékony, pépes, könnyű ételeket fogyasszon és fokozatosan térjen vissza a normális étrendhez az orvos utasításai szerint. A műtét után fontos, hogy egészséges és kiegyensúlyozott étrendet kövessen, amely tartalmazza a szükséges tápanyagokat és rostot.
• Kerülje a dohányzást és az alkoholfogyasztást: A dohányzás és az alkoholfogyasztás káros hatással lehet a gyógyulásra.

tags: #petefeszek #eltavolitas #utan #terhesseg