A mellfájdalom gyakori panasz, mely jellemzően a menstruációval van összefüggésben, de más okok is állhatnak a háttérben. Fontos megkülönböztetni a ciklikus és nem ciklikus mellfájdalmat, mivel ezek okai és kezelése eltérő lehet.
A ciklikus mellfájdalom és a hormonális változások
A hormonális ingadozás a mellfájdalom első számú oka. Az emlők a menstruáció kezdete előtt három-öt nappal kezdhetnek el fájni, majd a vérzés első, második napja után meg is szűnik. Ennek oka az ösztrogén és a progeszteron szintjének emelkedése - ezek a hormonok a mellek megduzzadását és érzékenységet okozhatják. Ez teljesen normális jelenség.
Mellfájdalom terhesség alatt
A terhesség során is tapasztalható mellfájdalom. Általában az első trimeszterre jellemző a mellek érzékenysége és fájdalma, sőt, gyakran ez az első jele a várandósságnak. Ha teherbe esel, a mellfájdalom a fokozott hormontermelés miatt akár az egész első trimeszterben (0-3. hónap) kitarthat.
A peteérés és a mellfájdalom kapcsolata
Az ovuláció akkor következik be, amikor a hormonális változások jelzik a nő petefészkeinek, hogy érett petesejtet bocsátanak ki. Általában havonta egyszer fordul elő nőknél a menstruációs ciklus során. Puffadás, érzékeny mellek és a bazális testhőmérséklet jelentéktelen emelkedése esetenként összefüggésbe hozható az ovulációval. Amikor a petefészek egy érett petesejtet bocsát ki, a petesejt a petevezetékbe kerül, hogy ott maradjon 12-24 órán keresztül, és ez idő alatt megtermékenyülhet egy spermával. Ezt az egész természetes folyamatot ovulációnak nevezik. A menstruációs ciklus felénél megtörténik az ovuláció. Ezalatt a nő testében egy tojás szabadul fel, ami az ösztrogén és a progeszteron szintjének csökkenéséhez vezet. Ezeknek a hormonoknak az eltolódása testi és érzelmi tünetekhez vezethet a nőknél. Emellett a hormonális változások befolyásolják a szerotonin szintjét, egy neurotranszmittert, amely segít szabályozni a hangulatot, az alvási ciklust és az étvágyat.
Ovuláció: A termékeny időszak megértése és a cikluskövetés
Peteérés azonosítása
Dr. Purcsi Katalin, szülész-nőgyógyász szakorvos, a Babagenetika Egyesület szakértője elmagyarázza, honnan tudhatjuk szinte biztosan, hogy peteérésünk van:
- Ovuláció környékén átlagosan fél és egy Celsius fokot emelkedik a testhőmérsékletünk. Ezt a reggeli, felkelés előtti bazális testhőmérséklet mérésével lehet kimutatni.
- A terhességi teszthez hasonló LH tesztek a vizeletből ürülő LH hormont mutatják ki. Pozitívvá válásuk után általában 14-26 óra múlva várható az ovuláció, de legkésőbb negyvennyolc órán belül.
- Az ovulációs minimikroszkóp előnye, hogy egyszerűen elsajátítható a használata és otthon is mindenki biztonsággal alkalmazhatja. Működési elve azon alapszik, hogy ovuláció környékén a nyálunk összetétele, állaga megváltozik és mikroszkóp alatt vizsgálva jellegzetes páfránylevél rajzolatot ad.
- A méhnyak váladék konzisztenciája is változik a termékeny időszak alatt a hormonok, például az ösztrogén és a progeszteron szintjének változása miatt, és támpontokat adhat az ovulációhoz. Az ovuláció körüli változások elősegítik a spermiumok tojásba való szállítását.
A menstruációs ciklus - amelynek kezdetét a vérzés első napjától datáljuk - első szakasza a folliculáris (tüszőérési) fázis, amelyet a folyamatosan emelkedő ösztrogén-, follikulusstimuláló (FSH) és luteinizáló (LH) hormonszintek jellemeznek. Amikor az LH hormon eléri a maximális értékét (LH csúcs) akkor átlépünk a második, úgynevezett ovulációs fázisba, melyben a petesejt kilökődik a petefészekből. Ezt a luteális (sárgatest) fázis követi, mely a következő menstruáció megjelenéséig tart, hacsak nem következik be a megtermékenyülés.
„A petesejt az ovulációt követő 24 órában képes a megtermékenyülésre, utána elpusztul. A köztudatban általában az szerepel, hogy az ovuláció a ciklus közepén történik, de a valóságban ettől jelentős eltérések lehetnek. Az sem teljes mértékben igaz, hogy a menzesz megjelenésétől visszaszámolva pontosan a 14. napon történt a peteérés. A nők körében tizenöt százalékának huszonnyolc naposak csak a ciklusai, és még egyénen belüli szórás is megfigyelhető. Ráadásul a ciklus során bármikor előfordulhatnak soron kívüli peteérések is. Ezért kell mindig védekezni, ha nem szeretnénk teherbe esni” - figyelmeztet a nőgyógyász.
A spermiumok a nemi érintkezés után öt napig fennmaradhatnak a női reproduktív traktusban, megfelelő testkörülmények között. A terhesség akár 5 nappal az ovuláció előtt és egy nappal azután is megtörténhet. A menstruációs ciklus ovulációs szakasza általában 16 és 32 óra között tart, a luteinizáló hormon (LH) emelkedésével kezdődik, és a tojás felszabadulásával ér véget. A nők teherbe eshetnek az ovuláció (a termékeny ablak) előtt és után is. A termékeny időszak 4 nappal az ovuláció előtt kezdődik, és az ovuláció után egy napig tart.
Nem ciklikus mellfájdalmak okai
Előfordulhat, hogy más váltja ki a panaszt, mely nem függ össze a menstruációs ciklussal.
Fertőzés (masztitisz)
Bár általában a szoptató nőket érinti, ám bárkinél előfordulhat. Ha például a ruhája kidörzsöli a mellbimbóit, azon keresztül könnyen bejuthatnak baktériumok, amelyek fertőzést okozhatnak. Ez általában az egyik mellett érinti, és a fájdalom mellett láz, vörösség és duzzanat is tapasztalható. Ilyenkor célszerű minél hamarabb orvoshoz fordulni, aki antibiotikumot javasolhat az állapot megszüntetése érdekében. A problémát általában antibiotikumokkal, fájdalomcsillapítókkal kezelik.
Ciszta
Ha hirtelen érzékeny csomót tapasztal a mellében, akkor valószínű, hogy cisztája van. Ezek a folyadékkal teli csomók nem veszélyesek, és gyakran nem is kell őket kezelni (ha mégis, könnyen eltávolítható), mivel maguktól is elmúlhatnak. Ám nagyon fontos, hogy orvos alaposan megvizsgálja őket és elkülönítse a rosszindulatú képletektől. Az emlőcisztáknak szerencsére nincsenek életveszélyes szövődményeik, ám megfertőződhetnek, nagyokká válhatnak, feszülhetnek és fájdalmasak lehetnek - ilyenkor aspirációt igényelnek, vagyis a folyadék leszívása. Ha a ciszta nem zavaró, akár kezelésre sincs szükség.
Mellrák
Bár a mellrák jellemzően fájdalommentes, ám nem minden esetben. Az igen agresszív gyulladásos emlőrák például nagy fájdalmat okoz, így fontos, hogy ne legyintsen a problémára. A mell bőre ekkor megvastagodhat vagy bemélyedhet és vörössé válhat. Ez az altípus ugyanakkor az összes mellráknak csak 1-5%-át teszi ki. Ennek a betegségnek a tünetei hirtelen jelentkeznek és gyorsan rosszabbodnak. A gyulladásos mellrák következtében a mell pirossá válhat vagy elszíneződhet, megduzzadhat vagy elnehezedhet, és fájhat. Az időben felfedezett mellrák 95%-ban gyógyítható, ezért rendkívül fontos a rendszeres önvizsgálat, amelyet havonta egyszer ajánlott elvégezni minden nőnek.
Fibrocisztás emlőbetegség
Az állapot röviden a mellek cisztás és kötőszövetes elfajulása. Nem rákos, jóindulatú betegség, melynek során a mellek csomóssá, fájdalmassá válnak. Kialakulásában a hormonális ingadozásoknak nagy szerepük van, így a tünetek menstruáció előtt súlyosbodhatnak. A tejmirigyek kóros állapotát leggyakrabban a tejpangás okozza.
Egyéb okok a mellfájdalom hátterében
- Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek mellékhatásként mellfájdalmat is okozhatnak, például oximetolon, klórpromazin, vízhajtók, hormonterápiák (fogamzásgátló tabletták, hormonpótlás vagy meddőségi kezelések), digitálisz, metildopa.
- Mellsérülés: Balesetben, sportolás közben vagy mellműtét következtében is megsérülhet a mell. A sérülés idején éles, nyilalló fájdalmat érezhetsz. Az érzékenység a mellet érő trauma után napokig vagy akár hetekig is kitarthat.
- Nem megfelelő melltartó: Megfelelő tartás hiányában a melleket a mellkasfallal összekötő ínszalagok a nap végére megnyúlhatnak és fájdalmassá válhatnak. Ez sajgó, fájó melleket eredményez, ami különösen észrevehető lehet testmozgás közben.
- Mellkasi problémák: Előfordulhat, hogy amit mellfájdalomnak érzel, az valójában a mellkasfalban jelentkező fájdalom. Ez az izomból, szövetből és csontból álló terület veszi körül és védelmezi a szívedet. Gyakori okai: izomhúzódás, gyulladás a bordák körül, mellkasfali trauma (mellkast érő ütés), csonttörés.
- Szoptatás: Néha a szoptatás is kiváltó oka lehet a mellfájdalomnak, például mellbimbó fájdalom a baba nem megfelelő mellre tapadása miatt, bizsergő érzés az anyatejleadás során, vagy mellbimbó fájdalom a baba harapása, bőrszárazság vagy fertőzés miatt.
- Mellimplantátumok szövődményei: Mind a fiziológiás sóoldattal, mind a szilikonnal töltött implantátumok okozhatnak problémákat. A fájdalom leggyakoribb oka a kapszuláris kontraktúra, vagyis az implantátumot körülvevő hegszövet feszülése. A mellfájdalom az egyik implantátum kiszakadására is utalhat.
Mikor forduljon orvoshoz?
A legtöbb esetben az emlőfájdalom nem rákos, jóindulatú emlőbetegséget jelez. Érdemes azonban orvoshoz fordulni, ha:
- megmagyarázhatatlan mellfájdalmat tapasztal, amely egy vagy két menstruációs ciklus után sem múlik el, vagy amelyik a menopauza után is fennáll.
- úgy tűnik, hogy a probléma nincs összefüggésben hormonális változásokkal, romlik és zavarja a mindennapi tevékenységeket.
- a fájdalom hirtelenül jelentkezik és mellkasi fájdalommal, bizsergéssel és a végtagok zsibbadásával is társul (ezek a szívroham jelei is lehetnek, azonnal kérjen orvosi segítséget!).
- a fájdalom korlátoz a hétköznapi feladatai ellátásában.
- két hétnél hosszabb ideig tart.
- csomóval együtt van jelen a mellében.
- a melle egy konkrét területére koncentrálódik.
- egyre rosszabbá válik.
- jelentős mértékű duzzanatot tapasztal.
- vörösödést és melegséget észlel, ami fertőzésre utalhat.
- nem múló véraláfutás van a mellen.
Ha a szoptatás miatt fáj a melle, a legjobb, ha konzultál az orvosával vagy egy szoptatási tanácsadóval. A szakértők segítenek megoldást találni a problémára, úgy, hogy közben a tejtermelése is fennmaradjon.