A meddőség a párok jelentős részét érinti; Magyarországon becslések szerint minden 5-7. pár szembesül ezzel a problémával. Napjainkban a párok 10-15%-a küzd a meddőség valamilyen formájával, és számuk az utóbbi évtizedek során folyamatos emelkedést mutat. A nőgyógyász szakorvosok ennek okát elsősorban a nők gyerekvállalásának egyre idősebb korra történő kitolódásában látják.
Orvosi értelemben meddőségnek az számít, ha egy párnál 12 hónap folyamatos, védekezés nélküli közösülés nem eredményez terhességet. 35 év feletti nőknek már 6 hónap sikertelenség esetén ajánlott meddőségi kivizsgálást végezni.
A teherbe esésnek 3 feltétele van: a nő egészséges peteérése, a férfi egészséges spermája, valamint ennek a kettőnek a találkozása. Az összes meddőségi vizsgálat azt járja körül, hogy ezek a feltételek teljesülnek-e. Nem szabad elfelejteni, hogy a női eredetű meddőség mellett a férfi oldal is ugyanolyan eséllyel jelent megoldandó kérdést a sikeres terhesség eléréséhez. A meddőséggel küzdő pároknál 4-ből egy esetben mindkét félnél találunk eltérést, mely helyzet megoldása nagy kihívás a nőgyógyászok és andrológusok (a férfiakkal foglalkozó specialisták) számára.
A teherbeesési nehézségek hátterében számtalan tényező húzódhat, melyek lehetnek pszichés, hormonális, illetve szervi okok is. Leggyakrabban az endokrin rendszer zavaráról esik szó a meddőség kapcsán, ám igen gyakoriak a fizikai akadályok is.

Petevezeték elzáródás: a meddőség egyik gyakori oka
A női meddőség egyik leggyakoribb szervi eredetű akadálya a petevezeték elzáródása, ami gátolja a hímivarsejteket a petesejtekhez való sikeres eljutásban, valamint akadályozza a megtermékenyített petesejteket a petefészek elhagyásában és a méhbe való átjutásban. A petevezeték egy olyan szerv, amelyen keresztül a petesejt eljut a méh üregéig, és ahol lehetősége van a spermiumnak megtermékenyíteni is azt.
Ez az állapot sokszor észrevétlen marad, hiszen a teherbeesés elmaradásáig valójában nem okoz problémát. Vannak azonban olyan tünetek, amelyek a jelenléte utalhat rá: ilyenek az alhasi fájdalom, a felfázásos tüneteket, illetve a (gyakran visszatérő) kismedencei gyulladások. A problémára többnyire csak akkor derül fény, amikor a párok a teherbeesés elmaradása miatt meddőségi specialistához fordulnak.
A petevezeték elzáródása nemi úton terjedő fertőzések (leggyakrabban Chlamydia) vagy akár gyulladásos megbetegedések miatt is bekövetkezhet. A hasüregben lezajlott (például Chlamydia trachomatis által okozott) gyulladások vagy korábban elvégzett hasi műtétek következtében a kismedencében kialakulhatnak olyan szalagos és kötegezett összenövések, amelyek mechanikai úton akadályozhatják a terhesség létrejöttét. Éppen ezért a meddőség elkerülése érdekében fontos a kismedencei gyulladások megelőzése.
A kismedencei gyulladások súlyos következményeként bekövetkezhet a petevezeték elzáródása az egyik vagy mindkettő oldalon. A hasüregi műtétekhez kapcsolódóan általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb volt a hasüregben a műtéti seb, annál nagyobb a valószínűsége a kismedencei összenövések kialakulásának. Ennek hátterében az áll, hogy többnyire a hasüregben alkalmazott varróanyagok váltanak ki olyan szöveti reakciókat, amelyek végül összenövéseket eredményeznek. A megelőzés érdekében tehát fontos, hogy elkerülhetetlen hasüregi műtét esetén, minél kisebb megterheléssel járjon a beavatkozás.
A petevezeték elzáródása lehet egyoldali vagy kétoldali, van átmeneti illetve végleges formája, valamint létezik műtéti úton megnyitható és nem megnyitható típusa is. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a petevezeték elzáródott, bizonyos esetekben lehetőség van műtéti beavatkozásra, ám legtöbbször - ha mindkét petevezető elzáródott - a lombikprogram javasolt. A jelenlegi szakmai hozzáállás szerint a nem működő petevezetőt el kell távolítani, mivel potenciális problémaforrás a méhen kívüli terhesség kockázata miatt.
A szakértő szerint sok félreértés és tévhit van a fogantatás, valamint a női reproduktív működés körül. Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy ha valakinek nem működik például a jobb petevezetője, de megvan mindkét petefészke, akkor, ha a jobb petefészekben érik egy petesejt, akkor az az adott ciklusban nem eredményezhet fogantatást. Ez így azonban nem igaz, ugyanis a petefészkek nem felváltva működnek, a szervezetben nem szabályosan váltakozik a jobb és a bal oldal.
„A méh két oldalán helyezkedik el a két petevezető, és a kettő közt vannak a petefészkek. Amikor valamelyikből "kipottyan" az aktuálisan megrepedt tüszőből a petesejt a folyadékkal együtt, az levándorol a méh mögötti tasakba, a Douglas-féle tasakba. Ez a hasüreg legmélyebb pontja. Ebbe a lóg bele a petevezető vége, amely egy "csáp" segítségével tudja felszívni a petesejtet. Vagyis mindegy, hogy jobb vagy bal oldalon érik meg a petesejt, hiszen ugyanabba a tasakba fog lepottyanni és az éppen működő petevezető majd onnan szívja fel. Maga a megtermékenyítés a petevezető "szivattyús" részénél történik.”
Itt tehát fontos látni, hogy nem elég, hogy valakinek átjárható a petevezetője, de annak működnie is kell. Ugyanis, ha nem működik, hiába termékenyül meg a petesejt, nem tud továbbjutni, és létrejön a méhen kívüli terhesség. Ezt a működési funkciót az átjárhatósági vizsgálattal és más vizsgálatokkal sem lehet ellenőrizni. A folyamat előrehaladásával végül a megtermékenyített petesejt eljut a méhüregbe és ott beágyazódik - ez 3-5 nap alatt megy végbe. Ez tehát nem azonnal történik, így az is csak egy tévhit, hogy megkönnyíti a teherbe esést, ha együttlét után gyertyaállásba helyezkedik a nő.
Meddőségi kivizsgálás és petevezeték-átjárhatósági vizsgálat
A meddőségi kivizsgálás mindig algoritmus szerint működik, amely a helyzethez és a kötelező előírásokhoz alkalmazkodik. Ez általában az alapvizsgálatokkal kezdődik, például laborvizsgálattal, tenyésztéssel és ultrahangvizsgálattal. Amennyiben sehol sem találnak semmiféle komoly eltérést, amely akadályozhatná a fogantatást, akkor az algoritmus egy bizonyos pontján következhet a petevezeték-átjárhatósági vizsgálat.
A petevezetékek átjárhatósága alapvető feltétele a természetes teherbeesésnek. A petevezetők átjárhatósági vizsgálatának több típusa is létezik. Az, hogy melyikre van szükség, attól függ, pontosan mit is szeretnének ellenőrizni, illetve van-e egyéb probléma, amelyet vizsgálni kell. Létezik Ultrahanggal, Röntgennel történő eljárás, méhtükrözés (hiszteroszkópia, HSK), valamint hastükrözéses (laparoszkópos kromopertubáció, LSK) vizsgálat.
A petevezeték-átjárhatósági vizsgálatok típusai:
- HyCoSy (Hystero-Contrast-Sonography): A méhűr és petevezetékek vizsgálatának legegyszerűbb módja a kontrasztanyag feltöltés mellett végzett ultrahangvizsgálat. Ekkor a kontrasztanyag útját hüvelyi ultrahanggal nézik, és ha a nyomás során nem jut tovább a folyadék, az elzáródást feltételez. Ez ambulánsan is elvégezhető, kíméletesebb, pontosabb, valamint nem jár sugárterheléssel. Gyakran kombinálják sófeltöltéses ultrahang-vizsgálattal (SIS) is. Ilyenkor sóoldattal nézik meg, van-e összenövés, polip vagy más eltérés a méhüregben.
- HSG (Hysterosalpingographia): Régebben használatos volt a HSG is. Ekkor egy kontrasztanyagot fecskendeznek a méh üregébe, majd ennek útját Röntgennel követik. A vizsgálat körülbelül 10 percet vesz igénybe, néhány órás kórházi megfigyelést igényel, és a petevezeték elzáródása mellett fény derülhet például miómára, polipra, fejlődési rendellenességekre is. Az eljárás némi kellemetlenséggel, fájdalommal jár, bár lehetőség van rövid bódításra és fájdalomcsillapításra is. Sokszor megesik, hogy már maga a vizsgálat is megszünteti az elzáródást, ahogy a kontrasztanyag a nagy nyomás hatására keresztül áramlik a petevezetékeken.
- Laparoszkópia (LSK): A hastükrözés az endoszkópos eljárások közé tartozik, amelyet altatásban végeznek. A köldökön és az alhason apró bemetszéseket ejtenek, amelyeken keresztül bejuttatják a száloptikát. Ez egy diagnosztikus és operatív eljárás is egyben, így probléma esetén nincs szükség plusz időpontra. A műtéti eljárás során, a nyakcsatornán keresztül kék színű folyadékot fecskendeznek be, amely feltölti a méhet és bejut a petevezetőkbe is. Amennyiben szabad az áramlás, a folyadék szabadon távozik (ezt a kamerán keresztül tökéletesen lehet látni). Az petevezeték-átjárhatósági vizsgálaton kívül a legtöbb kismedencei eltérést diagnosztizálni és gyógyítani lehet a laparoszkópiás eljárással. Ha csak diagnosztikára használják, a műtét egynapos kórházi bennfekvést igényel. A méh belső felszínének és a petevezetékek átjárhatóságának legpontosabb vizsgálatát a műtét során történő megtekintés jelenti. Előnye, hogy nemcsak diagnosztikára használható, hanem kóros eltérés észlelésekor a kóros elváltozás eltávolítható illetve megszüntethető.
- Hiszteroszkópia (HSK): A méhtükrözés, ahogy a neve is mutatja, itt elsősorban a méh üregét vizsgálják, mely során a méh ürege feltöltésre kerül, így jól szemügyre vehetőek az esetleges összenövések, polipok, ciszták, sövények, belső miómák, és egyéb elváltozások. Bár nem konkrétan a petevezetőket veszi górcső alá, de az eljárás során vizsgálható a méhkürtök eredése, a folyadék áramlása alapján az átjárhatóságuk. A hagyományos vizsgálat rövid altatásban, szintén endoszkóppal történik, és ha a szakember a méh üregében eltérést talál, akkor azt helyben orvosolni is tudja. Az ambuláns méhtükrözés előnye az altatásban végzett műtétekhez képest, hogy nem szükséges méhszáj tágítás, mely durva beavatkozás, így roncsolja a kötőszövetet és izomrostokat. Ez utóbbiak épsége a sikeres terhesség egyik alapfeltétele. Az office hiszteroszkóp átmérője kevesebb mint a fele az altatásban használt eszközöknek, így a tágítás szükségtelen. A további előny az altatás elkerülése, mely felesleges kockázat a hölgy páciensek számára.
- SPT - Szelektív Pertubáció: A Méhtükrözés team által alkalmazott petevezeték átjárhatósági vizsgálat egy új típusú eljárás, mely módszer Dr. Török Péter által lett bevezetve a világban 2011-ben. SPT - altatás nélküli ambuláns méhtükrözés során végzett petevezeték átjárhatósági vizsgálat, az addig alkalmazott módszerekkel ellentétben külön-külön, szelektív módon vizsgálja a petevezetékek átjárhatóságát, így segítve a meddőségi kivizsgálást. A módszer pontossága a legtöbb nőgyógyászati rendelőben megtalálható vizsgálati típusokat (Hycosy, Hyfosy, ultrahangos “kontrasztanyagos” vizsgálatok stb.) messze felülmúlja, és egyben szükségtelenné tette a csak ebből a célból, altatásban végzett laparoszkópos, hasi műtét során végzett átjárhatósági vizsgálatot.

A méhüreg egészsége
A méh üregének egészsége alapvető feltétele a sikeres terhességnek, erről sajnos a mai napig sokan megfeledkeznek. A méhtükrözés során a meddőséggel küzdő pároknak nyújtanak segítséget a nyakcsatorna, a méh, illetve a petevezetékek teljes körű átvizsgálásával. A felmerülő problémákat, mint polip, mióma, méhsövény vagy más néven szeptum, illetve a méh egyéb alaki eltérése, ezentúl a méh nyálkahártyájának kóros elváltozásai, mint krónikus méhnyálkahártya gyulladás célzottan vizsgálhatók, illetve kezelhetők fájdalommentesen, káros következmények nélkül. Bármilyen eltérés is van a méh üregén belül, az a terhességet a legtöbb esetben akadályozza vagy vetélést eredményez.
A vetélés sajnos a terhességek jelentős részében bekövetkező nemkívánt esemény, a modern kor orvoslásában nagy jelentőségű probléma és kihívás a nőgyógyászok számára. A vetélés az esetek jelentős részében a nők életében sajnos többször előfordulhat.
További gyakori nőgyógyászati okok a meddőség hátterében
- Endometriózis: A női meddőség gyakori szervi okai között tartjuk számon a termékeny korban lévő nők 5-15%-át érintő endometriózist is. Ebben az esetben a méh belső nyálkahártyája a méh üregén kívül is megjelenik, majd követve a hormonálisan vezérelt menstruációs ciklus változásait, széles palettán mozgó panaszokat okoz. Ezek között előkelő helyen szerepelnek: az erőteljes menstruációs görcsök, a fájdalmas közösülés, a meddőség, a húgyhólyag érintettsége esetén az alhasi fájdalom, a véres vizelet, a bélrendszer érintettségekor pedig a véres széklet vagy éppen a székrekedés. A petefészken kialakuló kór ún. csokoládécisztát is eredményezhet. Az endometriózis diagnózisához kezdetben általános nőgyógyászati vizsgálatot végeznek, majd sor kerülhet laparoszkópiás vizsgálatra és beavatkozásra, valamint szövettani mintavételre is. A diagnózist esetenként kiegészítő képalkotó vizsgálatok (ultrahang, CT, MRI vizsgálat) is segíthetik.
- Ovulációs rendellenességek: Rendszertelen vagy elmaradó ovuláció esetén kevesebb petesejt áll rendelkezésre a megtermékenyítéshez. Ennek többek között elhízás, PCOS is lehet az oka.
- Mióma: A miómák izomból és rostos szövetből képződő, jóindulatú daganatok a méh falán. A fogamzóképes korban lévő nők harmadát érintik.
- Spermium vagy petefészek elleni antitestek termelődése: A férfi és a női szervezetben egyaránt termelődhetnek olyan antitestek, melyek károsítják a spermiumokat. Emellett a női szervezet petefészek elleni antitesteket is termelhet, melyek megtámadják a petesejteket.
Lombikbébi program (IVF)
A meddőség miatt segítségre szoruló párok jelentős részénél a petevezeték elzáródása miatt nem jön létre terhesség. Ha a petevezeték átjárhatósági vizsgálat után a meddőségi specialistának arra a kérdésre, hogy a petevezeték alkalmas-e spontán terhesség kialakulására vagy inszeminációra, az a válasz, hogy nem, illetve esetleges lezártság esetén javasolnia kell a lombikbébi programban való részvételt. A vizsgálatra legtöbbször meddőség, korábbi vetélés utáni sikertelen teherbeesés miatt, illetve inszemináció vagy lombik program előtt kerül sor.
A lombikprogram - röviden IVF - egy olyan mesterséges megtermékenyítési kezelés, ami lehetőséget nyújthat a fogantatás sikerességére és a családalapításra. A mesterséges megtermékenyítési eljárások (más néven asszisztált reprodukciós technikák) mára mindennapos gyakorlattá váltak. A megnevezés gyűjtőfogalom: olyan orvosi beavatkozásokat takar, amelyek során mesterséges úton, külső beavatkozások, technikák alkalmazásával teszik lehetővé a terhesség létrejöttét.
1978. július 25-én, az angliai Oldham városában született meg a világ első lombikbébije. Mindössze tíz évre rá, 1988. augusztus 24-én világot látott az első magyar lombikbébi is. Az utóbbi több mint 40 évben ez az eljárás széles körben elterjedt, dinamikus fejlődésen ment keresztül és párok millióit segítette hozzá a gyermekáldáshoz - amiben nagy valószínűséggel más úton nem is lehetett volna részük.

Mikor ajánlott a lombikbébi kezelés?
A lombikbébi kezelés azokban az esetekben nyújthat megoldást, amikor a kevésbé invazív kezelési lehetőségek (peteérést serkentő gyógyszerek, többszöri inszemináció) nem voltak eredményesek, vagy a pár egyikénél az alábbi diagnózisok valamelyikét állították fel:
- A petevezeték károsodása vagy elzáródása. A petevezeték sérülése vagy elzáródása akadályozhatja a petesejt megtermékenyülését vagy az embrió méhbe jutását. Ennek például Chlamydia-fertőzés vagy műtéti beavatkozás is lehet az oka.
- Ovulációs rendellenességek.
- Endometriózis.
- Mióma.
- A spermiumok termelődésének vagy funkciójának zavara. Rossz spermakép esetén andrológus szakember segít a megbúvó okok, egészségügyi problémák diagnosztizálásában és kezelésében.
- Ismeretlen eredetű meddőség. Erről akkor beszélhetünk, amikor a meddőség gyakori okai ki lettek zárva, így a probléma eredete nem ismert.
- Genetikai rendellenesség. Ha magas a kockázata annak, hogy a születendő gyermek valamilyen genetikai betegséget örököl, akkor a lombikbébi kezelés során lehetőség van preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD) elvégzésére. Az embriókat még beültetés előtt megvizsgálják és csak azokat ültetik be, amelyek nem hordozzák a betegséget.
A lombikbébi program 40 év feletti nőknél elsődleges kezelési módja a meddőségi problémáknak. Mindezek mellett az in vitro fertilizációs kezelések a termékenység megőrzésére is használhatóak rák vagy egyéb súlyos betegségek esetén. A sugárkezelés vagy kemoterápia megkezdése előtt a petesejtek kinyerhetőek és megtermékenyítetlen állapotban lefagyaszthatóak későbbi felhasználásra. A petesejtek meg is termékenyíthetőek és embrió állapotban is lefagyaszthatóak, tárolhatóak.
Az IVF folyamata, szakaszai
A lombikbébi kezelés (in vitro fertilizáció, IVF) egy hosszabb, összetettebb folyamat, amely több lépésből és folyamatos kontrollvizsgálatokból áll:
- Stimulációs folyamat (1-13. nap): A kezdeti szakaszban hormoninjekciókkal stimulálják a petefészkeket, hogy minél több petesejthez jussanak. Ebben az időszakban - általában 10-14 napig - rendszeres tüszőérlelésen és vérvizsgálaton kell részt venni, hogy nyomon követhessék a gyógyszeres kezelésre adott reakciókat, és szükség esetén módosíthassák az adagolást. A stimulációs időszak befejezéseként egy kiváltó injekciót adnak be, hogy a petesejtek befejezhessék az érést. Ez körülbelül 36 órával a petesejtek kinyerése előtt történik.
- Petesejt leszívás és spermiogram elkészítése (14. nap): Ennek során egy egyszerű, általános érzéstelenítésben végzett műtéti eljárással eltávolítják az érett petesejteket, amivel nagyjából egyidejűleg a partnertől is spermamintát vesznek. Az inkubátoros módszer során a petesejteket és a spermiumokat egymás mellé helyezik, hogy a megtermékenyítés természetes módon történjen meg, míg az ICSI (intracitoplazmatikus spermium injekció) eljárás esetében az embriológus közvetlenül fecskendezi be a spermiumot a petesejtbe. Az így keletkezett embriót 3-5 napig hagyják fejlődni, folyamatos minőségellenőrzés mellet.
- Embrióátültetés (19. nap): Körülbelül 3-5 nappal a levétel után az embriót visszahelyezik a méhbe. Az átültetéshez nincs szükség nyugtatóra - csak néhány percig tart, és általában minimális kellemetlenséggel jár, azokat az embriókat pedig, amelyek nem kerülnek átültetésre, későbbi felhasználás céljából lefagyaszthatja. Fontos azonban, hogy ha az embriókon további genetikai szűrések elvégzésére van szükség, a visszanyerés és az átültetés között akár egy hónapot is várni kell. Az embriók száma több tényezőtől is függ (pl. életkor, hormoneredmények), hazánkban a törvény legfeljebb három, indokolt esetben négy embrió beültetését engedi meg.
- Terhességi teszt (14 nappal az embrióátültetés után): 14 nappal az átültetés után javasolják a terhességi vérvizsgálat elvégzését, hogy lássák, az embrió magzattá fejlődik-e.
A lombikbébi program az első injekciótól kezdve az eredmény kiderüléséig körülbelül 6 hetet vesz igénybe (bizonyos esetekben ennél rövidebb is lehet a protokoll).
A lombik beültetés után
Miután az embriók a méhbe kerülnek és a beágyazódás folyamata megkezdődik, a test és a lélek egyaránt különleges figyelmet igényel. Bár a beavatkozás fájdalommentes, közvetlenül utána enyhe hasi görcsöket, puffadást vagy kis mennyiségű hüvelyi vérzést is tapasztalhat. Ez teljesen normális és a tünetek rendszerint néhány napon belül meg is szűnnek.
- Pihenés: bár teljes ágynyugalom nem szükséges, a beavatkozást követő napokban mindenképp ajánlott a pihenés.
- Étrend és vitaminok: fogyasszon tápanyagokban gazdag élelmiszereket és ügyeljen a kiegyensúlyozott étrendre. A fehérjedús ételek, friss zöldségek, gyümölcsök és teljes kiőrlésű gabonák segítik a szervezet regenerálódását és egészséges működését.
- Stresszkezelés: a mentális egyensúly megőrzése szintén kulcsfontosságú ebben az időszakban. Az IVF folyamat érzelmileg is megterhelő, melynek leküzdésében sokat segíthetnek a olyan relaxációs módszerek mint a meditáció, a légzéstechnika vagy a jóga.
- Kapcsolattartás az orvossal: a lombik beültetés utáni hetekben fontos, hogy rendszeres kapcsolatban maradjon az orvosával.
Kockázatok és sikerességi arányok
Bármilyen orvosi beavatkozásról is legyen szó, kockázatokkal mindig számolni kell. Nincs ez másképp a lombikbébi esetében sem. De tudni kell, hogy a lombikbébi program egy rendkívül biztonságos beavatkozásnak számít, a komplikációk nagyon ritkák. Idehaza az évente megérkező közel 90 ezer kicsi közül csaknem kétezernek lombikprogramban részt vevő anyák adnak életet.
Lehetséges kockázatok:
- Többes terhesség: Több embrió beültetése esetén nagyobb a többes terhesség esélye (ikerterhesség: 19%, hármas ikerterhesség: 1%). Ez a koraszülés és alacsony születési súly nagyobb kockázatával jár.
- Koraszülés és alacsony születési súly: Kutatások szerint a lombikbébi kezelés (egy embrió beültetése esetén is) enyhén növeli a koraszülés és alacsony születési súly kockázatát.
- Petefészek hiperstimulációs szindróma: Kezeléskor előfordul a petefészek túlstimulálása, amely a petefészek megnagyobbodásával, fájdalommal jár. A tünetek (enyhe hasi fájdalom, puffadás, hányinger, hányás, hasmenés) jellemzően egy hétig tartanak, de terhesség létrejötte esetén több hétig is fennállhatnak.
- Vetélés: A vetélés kockázata lombikbébi esetén ugyanakkora, mint természetes úton történő fogantatás esetén (kb. 15-25%). Az anyai életkor növekedésével ugyanúgy nő ez a kockázat.
- Petesejt leszívás szövődményei: A leszívás nagyon ritkán vérzést, fertőzést, belső sérülést okozhat. Emellett, mint minden tevékenységnek, az altatásnak is vannak kockázatai.
- Méhen kívüli terhesség: A lombikbébi programban részt vevő nők 2-5%-ánál méhen kívüli terhesség jön létre. Ilyenkor nincs lehetőség a terhesség megtartására.
- Stressz: A lombikbébi kezelés pénzügyileg, fizikailag és érzelmileg is nagyon megterhelő tud lenni. Családtagok, barátok, szakemberek is segíthetnek abban, hogy kiegyensúlyozottak maradjatok ebben az időszakban.
A lombikbébi kezelést végző orvosnak, illetve klinikának mindenképpen megfelelően tájékoztatnia kell téged a kockázatokról. Bármilyen aggodalmad, kérdésed is van, nyugodtan beszéld meg ezeket az orvossal.
Sikerességi arányok:
A lombikbébi kezelések sikerességét alapvetően kétféle módon lehet mérni: a klinikai terhességek arányával, illetve az élveszülések arányával. A sikerességi arányok országról országra, sőt, még klinikáról klinikára is eltérőek. A sikeresség szempontjából természetesen mérvadó az életkor, a meddőség eredete, és a beültetett embriók száma is. Egy 2020-ban megjelent tanulmány szerint Magyarországon lombikbébi kezelések esetében a terhességek aránya petesejt-leszívásonként 31,4%. ICSI (intracitoplazmatikus spermium injekció) kezelések esetében 32,3%.
Ha lombikbébi program mellett döntötök a pároddal, érdemes érdeklődni az adott klinikánál, hogy tudnak-e a sikerrátáikról tájékoztatást adni. Külön hangsúlyozd, hogy téged elsősorban a hozzád hasonló életkorú, hasonló helyzetben lévő nők sikerrátái érdekelnének. Természetesen nagyon fontos, hogy bizakodó, eltökélt és optimista legyél az első kezeléstől fogva, ám egyúttal érdemes két lábbal a földön járni is. A lombikbébi programban részt vevő nők többsége többször is nekifut, mire a kívánt terhesség bekövetkezik, a várva várt gyermekáldás megérkezik. Lehet, hogy neked elsőre sikerül, de akkor sem kell aggódnod, ha ez nem történik meg, nem benned van a hiba. Statisztikai tény, hogy legtöbbször 2-3 próbálkozásra van szükség a sikerhez.