A pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya fokozatosan terjedt ki a gyermeknevelési szektor különböző területeire, beleértve a bölcsődéket is. A kormány 2016 januárjától terjesztette ki a pedagógus előmeneteli rendszert a diplomás bölcsődei szakemberekre. Ez a kiterjesztés jelentős lépést jelentett a bölcsődei szakemberek szakmai elismerése és fejlődése szempontjából, hiszen így ők is bekapcsolódtak a pedagógusminősítési rendszerbe, amely a pedagógusok szakmai előmenetelét, minősítését és díjazását szabályozza.
A bölcsődei pedagógusminősítés jogszabályi háttere és fejlesztése
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény, valamint annak végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet fekteti le a pedagógusminősítés alapjait. Az Oktatási Hivatal javaslatot tett a 2025. évi pedagógusminősítésekkel összefüggésben, a bölcsődékben, valamint mini bölcsődékben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Pedagógus I. fokozatot célzó minősítő vizsgájára és Pedagógus II. fokozatra. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet 9/F. §-a is releváns a bölcsődei pedagógusok esetében.
Az Oktatási Hivatal elnöke által jóváhagyott dokumentumok, mint az "Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba lépéshez" (2025., 2026. évi kiadások), valamint a speciálisan a "Bölcsőde, mini bölcsőde (2025.)" témakörre vonatkozó útmutatók részletes tájékoztatást nyújtanak a minősítési eljárásról és a portfólió összeállításáról.
Az "Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba lépéshez" című dokumentum első kiadása 2013. december 12-én jelent meg. Az első megjelenés óta közel hat év telt el. Ezen időszak tapasztalatai, a jogszabályi környezet változásai szükségessé tették a folyamatos aktualizálást. Több érvényben lévő változat után 2019. január 1-jén lépett hatályba az Útmutató hatodik kiadása, mely számos változást tartalmazott. Mivel a pedagógusminősítéshez szükséges portfólió nem készíthető el az Útmutató alapos megismerése nélkül, ezért a minél sikeresebb portfóliókészítés és -feltöltés érdekében fontos az Útmutatóban történt 2019. január 1-jétől érvényes változások megismerése.
A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 2019. január 1-jétől hatályos 11/A. §-a rendelkezik a portfólió feltöltöttségének megállapítására vonatkozóan, mely szerint a portfóliót feltöltöttnek kell tekinteni, ha az tartalmazza - a 9/B. § (1) bekezdés e) pontja kivételével - a 9/B. § (1) bekezdése szerinti kötelező elemeket. A pályázatot feltöltöttnek kell tekinteni, ha az tartalmazza a 9/B. § (4) bekezdése szerinti kötelező elemeket. Ha az (1) bekezdés alapján sikeresen feltöltött portfólió, pályázat tekintetében hiánypótlás szükséges, a minősítő bizottság elnökének felszólítására a pedagógus azt legkésőbb a portfólióvédést, pályázatvédést megelőző huszadik nap előtt megteheti.
A pedagógusértékelési eszközök módosítására a Korm. rendelet alapján - amennyiben szükséges - az Oktatási Hivatal teszi meg javaslatát. A 2018. évi javaslat eredményeként a Magyar Közlöny 108. számában (2018. július 10., kedd) jelent meg a Kormány 122/2018. (VII. 10.) Korm. rendelete, mely az egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szól, ekként a 6. pontja rendelkezik a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról.
A portfólió sikeres feltöltése után az Oktatási Hivatal megszervezi gyakornokok esetében a minősítő vizsgát, Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozat esetében a minősítési eljárást. A bölcsődei kisgyermeknevelők a látogatás napjára elkészítik a csoportjukra vonatkozó tematikus tervet és 2 db tevékenységtervet, amelyet a minősülés napján átadnak a bizottság tagjai részére. A látogatás napján az eljárásrend tehát helyszíni látogatással folytatódik, melyen a bizottság valamennyi tagja jelen van (Útmutató, 70. o.). A bölcsődei szaktanácsadó, gyógypedagógus, pszichológus, továbbá bölcsődevezető/intézményvezető munkakörben dolgozó pedagógusok munkakörének gyakran nem része a gyermekcsoportban végzett közvetlen nevelő-gondozó tevékenység, de nekik is szükséges dokumentumokkal készülni, melyek alapját az éves munkatervük képezi.
A Pedagógus előmeneteli rendszer és fokozatai
A pedagógus-előmeneteli rendszer 2013. szeptember 1-jei hatályba lépésével vezették be a pedagógusok minősítési vizsgájára és minősítési eljárásra vonatkozó előírásokat, ezzel együtt az új fokozatokat. Az új előmeneteli rendszer 2013. szeptember 1-jétől a köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra, a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben a pedagógiai szakértői és a pedagógiai előadói munkakörben foglalkoztatottakra, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozik.
2015. szeptember 1-jétől a pedagógus-előmeneteli rendszer szerint kell besorolni a nevelési-oktatási intézményben nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus-szakképzettséggel rendelkezőket is. Ahogy 2016. január 1-jével eszerint kell besorolni a bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat, a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben örökbefogadási tanácsadó munkakörben, valamint az egységes óvoda-bölcsődében felsőfokú végzettséggel kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatottakat, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-szakképzettséggel rendelkező, nevelést, oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakat is. A pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya 2017. január 1-jétől kiterjed a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-szakképzettséggel foglalkoztatott, nevelő-oktatómunkát segítő alkalmazottakra is.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 64. § (4) bekezdés a) pontja alapján a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott az általa megszerzett legmagasabb, a munkakör ellátásához ebben a törvényben előírt iskolai végzettség, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, továbbá a nevelő, oktató munkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján:
- Gyakornok
- Pedagógus I.
- Pedagógus II.
- Mesterpedagógus
- Kutatótanár fokozatokat érheti el.
Az Nkt. 65. § (9c) bekezdése szerint a pedagógus- szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott legfeljebb Pedagógus II. fokozatot érhet el. Ha a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottat korábban pedagógus-munkakörben alkalmazták, és Pedagógus II. fokozatnál magasabb fokozatot ért el, illetményét, munkabérét a Pedagógus II. fokozatnak megfelelően kell megállapítani.
Nemcsak a pedagógusmunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak, hanem valamennyi pedagógus-előmeneteli rendszer szerinti besorolt (a továbbiakban együttesen: pedagógusok) a Gyakornok fokozat után két fokozatot köteles elérni pályája során, a Pedagógus I. és a Pedagógus II. fokozatot. A Gyakornok fizetési fokozatból a Pedagógus I. fokozatba sikeres minősítő vizsga letételével kell a minősítettet besorolni. Ez a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet (a továbbiakban: Ép. r.) szerinti kötelező minősítő vizsga és minősítési eljárás. A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozat elérését célzó minősítési eljárásban való részvétel nem kötelező.
A minősítési eljárás megismétlése és díja
A minősítési eljárás megismételhető, ha a minősítési eljárás sikertelen volt. A minősítési eljárás megismétlésére legkorábban - a sikertelen minősítési eljárás befejezésétől számított - két év szakmai gyakorlat megszerzésének évében kerülhet sor. A megismételt minősítési eljárás lefolytatására legkésőbb a Pedagógus I. fokozat megszerzését célzó minősítő vizsga esetén a sikertelen minősítő vizsgát követő harmadik év március 31-ig kell sort keríteni.
A megismételt minősítő vizsga, a megismételt, továbbá a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárás, valamint a Mester- vagy Kutatóprogram megújítására vagy módosítására irányuló eljárás díja a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, az illetmény számítását megalapozó vetítési alap hetven százaléka, amelyet az eljárás kezdeményezőjének a minősítő vizsgát, minősítési eljárást szervező OH kincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie. A pedagógus díjfizetési kötelezettségét a 10/C. § (4) bekezdése szerinti értesítést követő harminc napon belül teljesíti. Az OH a pedagógus kérelmére legfeljebb hat hónapos fizetési halasztást engedélyezhet.
Ha kötelezően kell minősülnie a pedagógusnak, mert március 31-ig megvan a 9 év szakmai gyakorlata, de nem tölti fel majd novemberben a portfólióját, az OH sikertelenné nyilvánítja majd a minősítését. Két év múlva meg kell ismételnie a minősítést (már nem ingyen), és ha akkor sem sikerül a minősítése (bármi okból), akkor kell a saját intézményében megszüntetni a jogviszonyát. Az Nkt. 64.§ (8) bekezdése értelmében, ha a gyakornok a külön jogszabályban foglaltak szerint a megismételt minősítő vizsgán vagy a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus a megismételt minősítési eljárás eredményeként „nem felelt meg” minősítést kapott, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.
Önértékelés, pedagógus minősítés
Ki mentesül a minősítési eljárás alól?
Az Nkt. 97. § (21) bekezdése szerint nem vonatkozik a minősítési kötelezettség arra a pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottra, aki a 2013. szeptember 1-jétől számított tizedik tanév végéig eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjkorhatár tíz éven belüli elérése tehát nem mentesít a kötelező pedagógusminősítésben való részvétel alól. Kizárólag azokra vonatkozik a mentesítés, akiknek a minősítési rendszer bevezetésekor volt tíz évnél kevesebb idejük a nyugdíjkorhatár eléréséig. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy erre hivatkozva az 1958. szeptember 1. előtt születettek mentesülnek a minősítés alól. Őket viszont a Pedagógus I. fokozatból 2017. január 1-jétől automatikusan a Pedagógus II. fokozatba sorolták be az Ép. r. 39/K. §-a alapján.
Eszerint: (1) A Pedagógus I. fokozatba besorolt - köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben, - nevelési-oktatási intézményben pedagógus-szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, - a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy, akinek 2016. szeptember 1-jén a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzéséig hét év vagy annál kevesebb ideje van hátra, vagy öregségi nyugdíjra jogosult, 2017. január 1-jén Pedagógus II. fokozatba és a Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába kerül besorolásra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a 2017. január 1-jét követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetén is.
A fentiekből következik, hogy - minősítési eljárás nélkül - azokat a pedagógusokat is a Pedagógus II. fokozatba kell sorolni, akik 2013. szeptember 1-jén már elérték az öregségi nyugdíjkorhatárt, és az Ép. r. alapján legalább két év szakmai gyakorlattal vagy bármely munkakörben legalább hat év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkeznek. Ugyancsak a Pedagógus II. fokozatba kell besorolni azokat az 1958. szeptember 1. előtt született, pedagógus-munkakör betöltésére jogosító szakképzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakat, akik az Ép. r. alapján megfelelnek a Pedagógus I. fokozatban sorolás feltételeinek.
A 35/2017. (XII. 20.) AB-határozat azonban azokat a rendelkezéseket hatályon kívül helyezte, amelyek a közvetlen nyugdíjkorhatár előtti pedagógusokat ilyen indokkal kizárták az automatikus átsorolásból. Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy a Kjt-Vhr. (1) bekezdésének „kivéve, ha korábban sikertelen minősítési eljárásban vett részt” szövegrésze az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésébe ütközik, ezért azt a hatálybalépésének napjára visszamenőleges hatállyal (ex tunc) megsemmisítette.
Ugyancsak nem kell minősítési eljárásban részt venniük a 2015. január 1-jétől ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba sorolt pedagógusoknak, kivéve, ha időközben az OH által sikertelennek nyilvánított minősítési eljárásban vettek részt. Az ő esetükre ugyanis nem vonatkozik a fenti AB-határozat, ezáltal az Ép. r. 36. § (4) bekezdése szerint, az a 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus, aki 2016. július 1. előtt a 3. § szerinti minősítési eljárásban vett részt, amely sikertelen tanúsítvány kiadásával zárult - feltéve, hogy 2019. december 31-ig nem szerzi meg a Pedagógus II. fokozatba való besoroláshoz szükséges sikeres minősítést - 2020. január 1-jén a Pedagógus II. fokozatba való ideiglenes besorolását elveszti, és ettől az időponttól őt Pedagógus I. fokozatba kell visszasorolni.
A szakmai gyakorlat beszámításának szabályai
Főszabály szerint a gyakornoki idő tartama két év. A gyakornoki időbe az Ép. r. 6-6/A. §-a szerinti szakmai gyakorlatnak minősülő időtartamok számítanak be. A több munkáltatónál töltött szakmai gyakorlatok időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 napos időtartam felel meg. A szakmai gyakorlat megállapításakor az azonos időtartamra figyelembe vehető több, egyidejűleg fennálló jogviszony közül csak egy jogviszony számítható be (Ép. r. 6/A. §). Nem vehető figyelembe a munkaviszony, jogviszony szünetelésének (például gyed, gyes) harminc napnál hosszabb ideig tartó időtartama, valamint ha a munkaidő nem érte el a heti tíz órát (például megbízási szerződéssel óraadói munka).
Ez utóbbit is figyelembe kell azonban venni, ha a pedagógus egyszerre több foglalkoztatási jogviszonyban állt, és ezek együttes időtartama az adott időszakban meghaladta a heti tíz órát (például ha a pedagógus egyidejűleg több intézményben volt óraadó). Amennyiben a pedagógus a korábbi munkáltatónál már szerzett szakmai gyakorlatot, a kinevezésbe vagy munkaszerződésbe a két év szakmai gyakorlathoz még hátralévő gyakornoki időt kell beírni, kivéve, ha a gyakornoki idő lejárta és a minősítő vizsga között kevesebb, mint egy hónap lenne hátra. Ez esetben ugyanis - az Ép. r. 2. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a gyakornoki időt egy hónappal vagy a pedagógus kérésének megfelelő mértékben, de legfeljebb hat hónappal meg kell hosszabbítani.
A minősítő vizsgát a gyakornoki idő lejártának hónapjában kell letenni, kivéve, ha az a nyári szünetben járna le. Ez esetben a minősítő vizsgát az adott tanítási év május hónapjában kell letenni. A gyakornoki idő a sikeres minősítő vizsga letételének időpontjáig tart, ám a Pedagógus I. fokozatba történő átsorolásra, csak a sikeres minősítő vizsgát követő év január 1-jétől kerül sor [Ép. r. 13. § (1) bekezdés].
Az Ép. r. 2. § (3) bekezdése szerint, ha a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor a pedagógus rendelkezik a 6. § (1) és (2) bekezdése szerinti két év szakmai gyakorlattal, de nem rendelkezik a 6. § (3) bekezdése szerinti hat év munkaviszony-jellegű jogviszonnyal, számára - kivéve, ha sikeres minősítő vizsgát tett - hat hónap gyakornoki időt kell kikötni. Sikertelen minősítő vizsgát követően újabb két év szakmai gyakorlatnak kell eltelnie a megismételt minősítő vizsgáig. Az Ép. r. 2. § (9) bekezdése kimondja, hogy a gyakornoki idő egyéb esetben nem hosszabbítható meg.