A ponthatárok kihirdetése után nem minden jelentkező feltétlenül boldog. Ha idén nem jött össze a felvételi, érdemes egy piacképes szakmát tanulnod, hiszen több OKJ tanfolyam is plusz pontot érhet a felvételin. Ebben a cikkben összegyűjtöttük a legfontosabb információkat a témában, és bemutatjuk az OKJ és az új szakképzési rendszer közötti különbségeket.
Az OKJ és a szakképzés változásai
Fontos tudni, hogy az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ) új típusú szakképesítések váltják fel. A felnőttképzők csak 2020. december 31-ig indíthattak OKJ-s képzéseket, de néhány elindult képzésre még korlátozottan csatlakozhatsz. Néhány iskola azonban, felkészülve a törvényi változásokra, több csoportot indított el elnyújtott órarenddel december végén, így a 2021-ben érdeklődők számára is tudnak olyan csoportot kínálni, amelybe mulasztás nélkül becsatlakozhatnak.
A megszerzett OKJ-s szakmai végzettségek nem vesznek el, ugyanolyan teljes értékű szakmai bizonyítványnak számítanak a szakképzés változásai után is. Az OKJ számok segítségével könnyen beazonosíthatjuk, és villámgyorsan megtalálhatjuk a számunkra legjobb szakmákat. Magyarországon 1993-ban vezették be az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ), amely tartalmazza a hazánkban államilag elismert összes szakképesítést.
Az OKJ számok jelentése és felépítése
Közismert, hogy minden szakképesítésnek van OKJ száma. De vajon azt is tudjuk, mit jelentenek? Legegyszerűbb, ha egy konkrét példát nézünk rá. Az OKJ Akadémia egyik legnépszerűbb képzése a Vendéglátásszervező szakképesítés. Ennek OKJ száma 54 811 01. Az első két számjegy (54) a szakképesítés szintjét jelöli. A szakképesítésnek 12 szintje van. Például a 32-es szint: alsó középfokú résszakképesítés, melynek előfeltétele az alapfokú iskolai végzettség. A harmadik, negyedik és ötödik számjegy a tanulmányi területet jelöli. Például a Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző képzés OKJ száma 54 841 11. A 6-7. számjegy az ezen a területen fellelhető szakképesítések sorszámát takarja, a könnyebb azonosítás végett. Az OKJ számok ismeretével tehát valóban könnyen beazonosíthatjuk, és iskolai végzettségünknek megfelelően villámgyorsan megtalálhatjuk a számunkra legjobb szakmákat.
Megoldottam a matekérettségit, hogy neked ne kelljen! 💪 #005
OKJ plusz pontok a felvételin
Jövőre plusz pontokat érhet egy megszerzett OKJ-s bizonyítvány. Sajnos azonban nem ér minden OKJ többletpontot a felvételin. Csak azokért az 1993 után szerzett, Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítésekért kaphatsz 32 plusz pontot, amelyek azonosító száma 54-gyel vagy 55-tel kezdődik, és csak abban az esetben, ha a szakiránynak megfelelő szakra felvételizel.
Ha tehát például 21, 31, 33, 51 vagy 52 számmal kezdődik ez az azonosító, akkor nem jár érte OKJ plusz pont a felvételin. Ezek a számok egyébként többek között a képzés szintjét jelölik, ami az 54 esetén emelt szintű, az 55 esetén felsőfokú szakképzettséget jelent, míg a többi szám alap- vagy középszintű szakképzettséget jelöl, ezekért pedig nem jár többletpont. A szakképesítés igazolására kizárólag az OKJ bizonyítvány fogadható el. A szakmai vizsgáról szóló igazolás vagy pl. az év végi bizonyítvány nem jogosít plusz pontokra.
OKJ többletpont a szakképesítés alapján csak az agrár, bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, informatika, jogi, műszaki, orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzései, pedagógusképzés (kivéve egyes osztatlan tanárképzési szakok), sporttudomány (kivéve edző alapképzési szak), társadalomtudomány, természettudomány képzési területeken kapható.
Fontos, hogy a képzési területen csak abban az esetben jár a többletpont, ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak. Ez igaz akkor is, ha az OKJ-szakmacsoport alapján a megszerzett szakképesítés egyébként szakirányúnak minősülne.
Példa a többletpontok számítására
A rendszer elsőre talán bonyolultnak tűnik, ezért nézzünk meg egy konkrét példát:
- Ha elvégzed a pedagógiai- és családsegítő munkatárs tanfolyamot - melynek OKJ azonosító száma 54 140 02 -, és később a felsőoktatásban bölcsészettudományi szakra vagy pedagógusképzésre felvételizel, 32 pluszpont jár az OKJ-s bizonyítványodért.
- Ha azonban gazdaságtudományi szakra jelentkezel, ezért az OKJ-s bizonyítványért nem kapsz többletpontot a felvételin, mert az csak akkor jár, ha a tanfolyaméval azonos szakterületen tanulsz tovább.
Táblázat: OKJ szakmacsoportok és felsőoktatási képzési területek
Az alábbi táblázatban ellenőrizheted, hogy melyik képzési területhez milyen szakmacsoportokhoz tartozó OKJ-s bizonyítvány ér többletpontot a felvételin. Minden szakmacsoportnál találsz néhány népszerű képzést is példaként.
| OKJ szakmacsoport | Felsőoktatási képzési terület | Példák OKJ képzésekre |
|---|---|---|
| Egészségügy | Orvos- és egészségtudomány | Ergoterapeuta, Fogászati asszisztens, Gyógymasszőr |
| Szociális szolgáltatások | Pedagógusképzés, társadalomtudomány | Kisgyermekgondozó, -nevelő, Szociális szakgondozó, Szociális asszisztens |
| Oktatás (kivéve: fitness-wellness instruktor, sportedző, személyi edző) | Bölcsészettudomány, pedagógusképzés | Pedagógiai- és családsegítő munkatárs, Gyógypedagógiai segítő munkatárs |
| Művészet, közművelődés, kommunikáció | Bölcsészettudomány, társadalomtudomány | Grafikus, Mozgókép- és animációkészítő, Divat- és stílustervező, Színháztechnikus, szcenikus, Hangmester, Közművelődési és közönségkapcsolati szakember |
| Gépészet | Műszaki | Épületgépész technikus |
| Elektrotechnika-elektronika | Műszaki informatika | Elektronikai technikus, Automatikai technikus, Erősáramú elektrotechnikus |
| Informatika | Informatika; műszaki szakoktató alapképzési szak informatika szakirány | CAD-CAM informatikus, Szoftverfejlesztő, Informatikai rendszerüzemeltető, Gazdasági informatikus, Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető |
| Vegyipar | Műszaki, természettudomány | Gumiipari technikus, Vegyész technikus |
| Építészet | Műszaki | Magasépítő technikus, Mélyépítő technikus |
| Könnyűipar | Műszaki | Bőrfeldolgozó-ipari technikus, Ruhaipari technikus, Textilipari technikus |
| Faipar | Agrár, műszaki | Faipari technikus |
| Nyomdaipar | Műszaki | Kiadványszerkesztő technikus, Nyomdaipari technikus |
| Közlekedés | Műszaki | Autószerelő, Autoelektronikai műszerész |
| Környezetvédelem-vízgazdálkodás | Agrár, gazdaságtudományok, műszaki | Környezetvédelmi technikus |
| Közgazdaság | Gazdaságtudományok | Pénzügyi-számviteli ügyintéző, Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző, Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) |
| Ügyvitel (kivéve a rendészeti asszisztens) | Bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, jogi, társadalomtudomány | Irodai titkár |
| Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció | Gazdaságtudományok | Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző |
| Vendéglátás-idegenforgalom; vendéglátás-turisztika | Gazdaságtudományok | Vendéglátásszervező, Idegenvezető, Turisztikai szervező, értékesítő |
| Egyéb szolgáltatások (a 22. sorban meghatározottak kivételével) | Gazdaságtudományok, műszaki | Fotográfus és fototermék-kereskedő, Kozmetikus |
| Mezőgazdaság | Agrár | Vadgazdálkodási technikus, Mezőgazdasági technikus |
| Élelmiszeripar | Agrár | |
| Közszolgálat; egyéb szolgáltatások (honvéd, rendészeti és privátbiztonsági szakképesítések) | Jogi, államtudományi | Rendészeti asszisztens; társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó |
| Sportkommunikátor; fitness-wellness instruktor; sportedző; személyi edző, rekreációs mozgásprogram-vezető | Sporttudomány | Személyi edző, Fitness-wellness instruktor |
| Vízügy | Agrár, gazdaságtudományok, műszaki | Vízgazdálkodó technikus, Vízgépészeti technikus |
| Osztatlan tanári mesterképzési szak | A tanári szakképzettségnek megfelelő alapképzési szak képzési területe az irányadó a szakirányú továbbtanulás meghatározása szempontjából (szakképzettségpáron is csak egyszer kapható többletpont) | |
Az új szakképzési rendszer: Szakmajegyzék
Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyett Szakmajegyzék lépett életbe. A hagyományos felnőttképző intézmények 2020. december 31-ig indíthattak még az OKJ szerinti képzéseket, melyeket legkésőbb 2022. december 31-ig be kellett fejezni. Közben az „új rendszer”, azaz a Szakmajegyzék szerinti oktatás folyamatosan vette át az OKJ helyét. Sokan igyekeztek még az OKJ szerint induló utolsó tanfolyamokra beslisszolni. Sok bizonytalanság övezte a Szakmajegyzékhez társuló oktatásokat, hiszen ezek csak és kizárólag állami oktatási intézményben (Szakképzési Centrum) indíthatók szigorú keretfeltételek mellett. Főleg a szakmát tanulni vágyó felnőttek fogadták szkeptikusan a megújult rendet.
Mi a különbség az OKJ és a Szakmajegyzék tanfolyamai között?
Az OKJ kifejezetten illett a felnőttképzéshez. Az iskolarendszertől független magán szakképző intézményben is elvégezhető volt, lényegesen rövidebb oktatási időtartammal lehetett számolni, mint egy iskolai alap szakmai képzésnél. Munkavégzéshez igazított képzési és gyakorlati foglalkozások, pl. késő délutáni-esti- vagy hétvégi tanfolyami alkalmak. A magán szakképző intézmények esetenként jobban felszerelt gyakorlati műhellyel rendelkeznek, mint egy állami szakképző iskola. Az oktatás színvonalára is átlag feletti elvárások vonatkoztak, hiszen a cél az volt, hogy minél rövidebb idő alatt sajátítsa el a szakmát a hallgató, továbbá a gyakorlati oktatás volt a fókuszban. Egy ideig alternatívan lehetett választani, hogy a 8 általános vagy esetleg gimnázium után a szakmával még nem rendelkező fiatal a gyorsabb OKJ-s képzésen vesz részt inkább. Gyors és praktikus volt, és végül pont ez okozta a vesztét: áttekinthetetlenné vált, túlkínálat volt a piacon.
Megoldottam a matekérettségit, hogy neked ne kelljen! 💪 #005
A Szakmajegyzék szerinti oktatás
A Szakmajegyzéken szereplő szakmák elsajátítására kizárólag szakmai oktatás keretében, szakképző intézményben (iskola) van lehetőség. A középiskolások a technikusi szakmákat öt év alatt, a szakképző iskolában oktatott szakmákat három év alatt szerezhetik meg. Kizárólag szakmai vizsgára felkészítő (közismeret nélküli, technikumban érettségi végzettségre épülő, szakképző iskolában a tizedik osztály elvégzéséhez kötött) képzésben a képzési idő lényegesen rövidebb. A felnőttek szakmai oktatása rugalmasan szervezhető. A szakmai oktatást szakmai vizsga zárja. Az így szerzett technikusi oklevél és szakképző iskolát elvégzők számára kiállított szakmai bizonyítvány államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsít.
Szakmai képzések az új rendszerben
A szakmai oktatásban elsajátítható szakmák (szakképzés) mellett az új képzési szerkezet az ún. szakmai képzéseket teszi lehetővé, melyek akár állami szakképző intézményben vagy piaci felnőttképzőnél megszerezhető szakképesítéseket jelentenek. Ezek is államilag elismert, központi szakmai vizsgával megszerezhető továbbképzések. Ezek azok a bizonyos „gazdaság mindenkori igényeihez jobban alkalmazkodni képes” szak- és felnőttképzések megvalósulása. Itt többféle tanfolyamot lehet nyilvántartásba vetetni, bármilyen képzőhely bejelenthet új továbbképzést, azzal a feltétellel, hogy a kiírt programkövetelményeknek meg kell felelni, és a tanfolyamot elvégzők központi vizsgát tesznek.
A szakmai képzés rövid időtartamú, és általában valamely szakmára épül rá, vagy egyéb speciális ismeretek elsajátítására irányul. A korábbi tanulmányok, megszerzett tudás, illetve szakmai gyakorlat itt is beszámítható. A szakmai képzés eredményes elvégzéséről a képzésben résztvevő tanúsítványt szerez, amellyel akkreditált vizsgaközpontban (ennek hiányában az IKK vizsgaközpontjában) képesítő vizsgát tehet. A képesítő vizsga sikeres teljesítése esetén a vizsgázó államilag elismert, szakképesítést tanúsító képesítő bizonyítványt szerez.
Milyen további egyéb specializált továbbképzésekre van még lehetőség?
Minden egyéb, a „Felnőttképzési Törvény” (2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről) hatálya alá tartozó képzések, melyek a Felnőttképzési Adatszolgáltató Rendszerbe bejelentéskötelesek.