A pajzsmirigygyulladás: típusok, tünetek és kezelési lehetőségek

A pajzsmirigy a nyakunk elülső oldalán elhelyezkedő, pillangóra emlékeztető alakú, apró, hormonokat termelő szerv. Hormonjai (trijód-tironin és tiroxin) befolyásolják az anyagcserénket, a növekedést, a szexuális működést és az agyban végbemenő folyamatokat. A pajzsmirigy működését az agyalapi mirigy szabályozza, amely pedig az agy (hypothalamus) irányítása alatt áll. Mivel a pajzsmirigy nagyon sok folyamatot irányít a szervezetünkben, a betegségeinek tünetei gyakran igen általánosak, és sokszor későn kerülnek felismerésre.

A pajzsmirigygyulladás a pajzsmirigy szöveteinek gyulladását jelenti, amelyet latinul thyreoiditisnek nevezünk. Ez az egyik leggyakoribb endokrin betegség, és a legtöbb figyelmet általában a túl- és alulműködésnek szentelik, melyek hátterében gyakran a szerv gyulladása húzódik meg. A pajzsmirigygyulladás gyors pajzsmirigysejtkárosodást válthat ki, aminek következtében pajzsmirigyhormon szivárog a vérbe, és megemelkedik a pajzsmirigyhormonszint, ami pajzsmirigy-túlműködés tüneteit okozza. Ugyanakkor a pajzsmirigygyulladás lassú, hosszú távú pajzsmirigysejtkárosodáshoz is vezethet, ami alacsony pajzsmirigyhormonszintet és pajzsmirigy-alulműködés tüneteit eredményezi.

A pajzsmirigygyulladás típusai

A pajzsmirigy gyulladása lehet hirtelen megjelenő (akut), szubakut, csendes vagy krónikus. Mindhárom esetben a gyulladás megszüntetésére törekszik a szakorvos.

Akut pajzsmirigygyulladás

Az akut pajzsmirigygyulladás ritka megbetegedés, amelyet általában bakteriális fertőzés vált ki. Ilyenkor a pajzsmirigy szövetébe kórokozók jutnak be, és ott gyulladást okoznak. A kórokozók többnyire baktériumok, amelyek vérárammal, vagy a környező szövetek felől közvetlenül, esetleg a nyirokutakon át juthatnak a pajzsmirigy szövetébe. Jellemző tünetei a magas láz, hidegrázás, elesettség, izomfájdalmak és nyaki fájdalom. A pajzsmirigy igen fájdalmassá válik, megduzzad, és rossz esetben tályogképződéssel járhat. A pajzsmirigyhormonszint mérések eltérést nem mutatnak. Az állapot hirtelen lép fel, és bár hormonszint eltérésekkel járhat, antibiotikummal kell kezelni. Szerencsére ritka, mivel a mirigy alapvetően ellenálló a kórokozókkal szemben.

Szubakut granulomatózus pajzsmirigygyulladás (De Quervain-kór)

A szubakut granulomatózus pajzsmirigygyulladás a pajzsmirigy megbetegedéseinek körülbelül 5 százalékát teszi ki, és az 5. évtizedben a leggyakoribb. Első leírója után De Quervain-thyreoiditisnek is nevezik. A betegség pontos kiváltó oka ismeretlen, de legvalószínűbb a vírusos eredet. A panaszok hirtelen és erőteljesen jelentkeznek (torokfájás, fülfájás, pajzsmirigy érzékenysége, hőemelkedés). A kezdeti magasabb pajzsmirigyhormonszintet a pajzsmirigy gyulladt, sérült szövetéből kiszabaduló hormonok okozzák. Ahogy az idő előrehalad, a kiszabaduló hormonmennyiség csökken, ekkor normális vérszinteket kapunk. A pajzsmirigysejtek a gyógyulás folyamatában, eleinte még nem tudnak elegendő hormont előállítani, ilyenkor kapjuk az alacsony hormonszinteket, majd a pajzsmirigyműködés helyreállásával ismét normális hormonszintek lesznek a szervezetben. A betegség kezdetén szükség lehet gyulladásgátlók adására, amit a kór lefolyása alapján tüneti szerekkel is kiegészíthetnek. Az alulműködő fázisban átmenetileg pajzsmirigyhormon-pótlásra is szükség lehet.

Szubakut limfocitás pajzsmirigygyulladás (csendes thyreoiditis)

A szubakut limfocitás pajzsmirigygyulladás, vagy más néven csendes thyreoiditis, a pajzsmirigygyulladások körülbelül fele. Mivel a tünetek enyhék lehetnek, nem is mindig ismerik fel. Tünetei a fájdalmatlan pajzsmirigy-megnagyobbodás, kezdetben magasabb, majd alacsonyabb pajzsmirigyhormonszintek. Nincs fájdalom, nincs duzzanat - csak apró változások a közérzetben, például a szokásosnál fáradtabbak vagyunk, nehezebben tudunk koncentrálni, de előfordulhat remegés is. Kialakulását immunrendszerre visszavezethető okokkal magyarázzák. A betegség magától gyógyul, de a hormonszintek változását nyomon kell követni, főként a gyakran kialakuló pajzsmirigy-alulműködés időben történő felismerése és kezelése céljából. Bár okozhat túl- és alulműködést is, spontán gyógyulhat, így elegendő a megfigyelés, ám érdemes tudni, hogy krónikussá válhat. Ez az állapot a pajzsmirigy-gyulladásos rendellenességek szélesebb csoportjába tartozik, mint például a Hashimoto-féle pajzsmirigy-gyulladás, a szubakut pajzsmirigy-gyulladás és a szülés utáni pajzsmirigy-gyulladás, amelyek mindegyikének más okai és tünetei vannak.

A csendes pajzsmirigygyulladás három szakaszban zajlik:

1. Pajzsmirigy-túlműködés (akut fázis): a pajzsmirigy felesleges hormonokat szabadít fel, ami olyan tünetekhez vezet, mint a szapora szívverés és az ingerlékenység. Ez a fázis akár néhány hónapig is eltarthat, és más pajzsmirigybetegségekkel is összetéveszthető.
2. Pajzsmirigy-alulműködés fázisa: ahogy a pajzsmirigy felépül a gyulladásból, alulműködhet, ami fáradtságot és súlygyarapodást okozhat. Ez a fázis akár 9-12 hónapig is eltarthat.
3. Felépülés: a pajzsmirigy általában visszatér a normális működéshez, és a hormonszintek stabilizálódnak, bár egyeseknél továbbra is fennállhatnak a tünetek.

Szülés utáni pajzsmirigygyulladás (postpartum thyreoiditis)

Ennek a kórképnek egy variánsa a terhesség után kialakuló pajzsmirigygyulladás. Terhesség alatt az anya immunrendszere kicsit visszafogottabban működik a magzat védelme érdekében. A szülés után a visszaálló immunműködés kicsit a „túlbuzgóság” felé csaphat át, és ennek a következménye az lesz, hogy a saját pajzsmirigysejteket is megtámadja a beteg immunrendszere. A lefolyás szakaszai hasonlóak az előzőekhez. A kezdeti szakaszban tüneti szerek adhatók az átmeneti magas hormonszint tüneteinek csillapítására, majd az alulműködő fázisban pajzsmirigyhormon pótlásra lehet szükség. A betegség hónapok alatt gyógyulhat, vagy átmehet krónikus alulműködésbe. Éppen azért a szülés utáni 6-8. héten érdemes pajzsmirigy-szűrésen részt venni.

Krónikus limfocitás pajzsmirigygyulladás (Hashimoto-thyreoiditis)

A krónikus limfocitás pajzsmirigygyulladást leírójáról Hashimoto-thyreoiditisnek is nevezik. Ez a leggyakoribb autoimmun pajzsmirigygyulladás, nőkben gyakrabban fordul elő, mint férfiakban. Kialakulásában genetikai tényezőknek is van szerepe, mivel családi halmozódás ismert. Oka az, hogy az immunrendszer a beteg saját pajzsmirigye ellen úgynevezett antitesteket termel, amelyek folyamatos szövetpusztulást okoznak. A Hashimoto-kór általában hosszú távú pajzsmirigy-alulműködést eredményez. Amikor a pajzsmirigy sejtjei közül olyan sok válik működésképtelenné, hogy nem tudja megtermelni a szükséges hormonmennyiséget, kialakulnak a tünetek. Leggyakoribb az aTg (anti-tireoglobulin) és az aTPO (anti-tireoidea-peroxidáz) antitestek jelenléte. Mivel az autoimmun betegségek hajlamosak egyéb autoimmun kórképpel megjelenni, a Hashimoto gyakran társul gluténérzékenységgel, Graves-Basedow-kórral, Addison-kórral, I-es típusú diabetes mellitusszal, vitiligóval vagy anémia perniciosával. Sajnos a betegség kiváltó oka nem ismert, így oki kezelés nem lehetséges. A hiányzó pajzsmirigyhormont pótolják, így állítva helyre a szervezetben a normális hormonszintet. A beteg a hormonpótlás mellett egészséges életet élhet.

Riedel-strúma

A krónikus pajzsmirigygyulladás egy nagyon ritka formája, amikor a pajzsmirigy szövete fibrotikusan átalakul, porckeménnyé válik és jelentősen megnagyobbodik. Mivel ez a folyamat teljes egészében elpusztítja a pajzsmirigyszövetet, a megfelelő hormonpótlásról kell gondoskodni. A nyomási tüneteket okozó pajzsmirigyet műtéttel távolítják el.

Jelek és tünetek

A pajzsmirigygyulladás a pajzsmirigy aktivitásának fázisától függően különböző tünetekkel jelentkezhet. A pajzsmirigyproblémák tünetei közé tartozik a fáradékonyság, a kognitív zavarok, a száraz bőr és haj, a hangulatzavarok, a hirtelen testsúlyváltozások is. Előrehaladottabb állapotában a szívritmus zavarai, a csökkenő testhőmérséklet és a szem körüli terület puffadtsága lehet megfigyelhető.

Hipertireózis (pajzsmirigy-túlműködés) fázis tünetei

A korai fázisban a pajzsmirigy a szokásosnál több hormont szabadít fel, ennek következtében úgynevezett thyrotoxikózis jön létre, amelynek tünetei megegyeznek a pajzsmirigy túlműködésének tüneteivel:

• Hőérzékenység, a szokásosnál melegebb érzés
• Szívdobogás vagy szapora szívverés
• Fogyás a fokozott anyagcsere miatt
• Szorongó hangulat
• Remegés
• Idegesség

Hipotireózis (pajzsmirigy-alulműködés) tünetei

A pajzsmirigyhormon-szint csökkenésével a pajzsmirigy átmenetileg alulműködhet, ami a következő tünetekhez vezet:

• Fáradtság még pihenés után is
• Súlygyarapodás a lassabb anyagcsere miatt
• Hidegérzékenység, a szokásosnál hidegebb érzés
• Depressziós hangulat
• Koncentrációs nehézségek
• Száraz bőr és haj

Diagnózis és tesztelés

A pajzsmirigygyulladás diagnosztizálása gyakran alapos kórtörténettel és fizikális vizsgálattal kezdődik. Az orvos áttekinti a jelenlegi tüneteket, az általános egészségi állapotot és a kapcsolódó állapotokat is. A fizikális vizsgálat során ellenőrizhetik az olyan jeleket, mint a pajzsmirigy-megnagyobbodás. Az orvos kézzel is óvatosan megvizsgálhatja a pajzsmirigyet a méretének és tapintásának felmérésére. A pontos diagnózishoz vérvizsgálat (TSH, T4, pajzsmirigy-ellenes antitestek), ultrahang és fizikális vizsgálat szükséges. A vérben a pajzsmirigy hormonjainak szintjét, a pajzsmirigy munkáját irányító agyalapi mirigy hormont (TSH, tireoid stimuláló hormon) szintjét, és bizonyos ellenanyag szinteket, illetve gyulladásra utaló paramétereket (FVS, CRP, vörösvértest süllyedés) néznek. Az alacsony TSH-szint magas T3 és T4 szinttel együtt a pajzsmirigy fokozott aktivitásának fázisát tükrözheti. A magas TSH-szint alacsony T3 és T4-gyel együtt csökkent aktivitásra utalhat. Ezek az eredmények betekintést nyújthatnak, ha a személy tüneteit és klinikai előzményeit együttesen vizsgáljuk. A hormonszintek mellett pajzsmirigy antitest (TPO) antitest tesztek is alkalmazhatók a pajzsmirigyet érintő immunrendszeri aktivitás jelenlétének felmérésére. Bizonyos esetekben képalkotó vizsgálatok is alkalmazhatók a részletek megszerzéséhez. A pajzsmirigy-szkennelés megmutathatja a mirigy szerkezetét. A radioaktív jódfelvételi teszt (RAUI) szintén mérheti a pajzsmirigy által felszívódó jód mennyiségét. A túlműködő fázisban észlelt alacsony jódfelvétel segíthet a diagnózis felállításában, ha a laboratóriumi eredményekkel és egyéb eredményekkel kombinálják.

Legfontosabb vizsgálatok gyulladás gyanúja esetén

Kezelési megközelítések

A pajzsmirigygyulladás kezelése egyaránt magában foglalja az orvosi kezeléseket és az életmódbeli változásokat a tünetek enyhítése és a pajzsmirigy működésének támogatása érdekében. A kezelés mindig az állapottól és a kiváltó okoktól függ.

Hagyományos orvosi ellátás

Akut gyulladás esetén egy klasszikus felső légúti betegség tüneteit észleljük, lázzal, köhögéssel, izomfájdalmakkal. Bakteriális fertőzés esetén antibiotikum adása célszerű. Ha a gyulladás magas hormonszinttel jár, bizonyos panaszok gyógyszeres tüneti kezelése lehetséges. A hipertireoid fázisban a béta-blokkolók segíthetnek kezelni az olyan tüneteket, mint a szapora szívverés és a szorongás. Ha a gyulladás az alacsony hormonszint fázisába lép, hormonpótlással segít az endokrinológus. A hipotireoid fázisban hormonkezelés, pajzsmirigyhormon-pótló terápia segít helyreállítani a hormonszintet és kezelni a tüneteket. Ezek a lehetőségek a fluktuáló pajzsmirigyműködés kezelésére irányulnak. Krónikus gyulladás esetén az állandó hormonpótlás segít. Lévén, hogy autoimmun betegség, gyógyító kezelése nincs, azonban odafigyeléssel szépen karbantartható. A pajzsmirigy hormont Levothyroxinnal (T4), rezisztencia esetén Liothyronin (T3) hormonnal pótolva a TSH szint élettani határok között tartható (eutireózis). A pontos gyógyszeradag beállítása fokozatosan is történhet, amihez többszöri vérvételre is szükség lehet. A kezelést terhességben sem szabad felfüggeszteni, sőt a gyógyszeradag emelésére is számítanunk kell, a magzat egészséges fejlődése és kihordása érdekében. Ehhez kérje nőgyógyásza/endokrinológusa segítségét. Dilemmát jelenthet még a terhesség alatt a jód kerülése, ugyanis a fokozott jódbevitel fellobbanthatja a betegséget. Fontos azonban szem előtt tartanunk, hogy a magzat egészséges agyi fejlődése érdekében nélkülözhetetlen a megfelelő jódbevitel! Amennyiben a pajzsmirigymegnagyobbodás nyomási tünetekhez vezet, akkor műtétre is sor kerülhet. A pajzsmirigy eltávolítása a szegycsont felett ejtett kis metszésből történik. A heg az esetek többségében alig észrevehető, de kialakítása miatt egy sállal vagy akár egy nyaklánccal könnyen eltakarható.

Integratív és kiegészítő terápiák

A hagyományos kezelések mellett bizonyos integratív megközelítések is támogathatják a pajzsmirigy működését. Azonban elengedhetetlen az egészségügyi szolgáltatóval való konzultáció, mielőtt étrendi vagy életmódbeli változtatásokat hajtana végre. Egy kettős vak, placebo-kontrollos vizsgálatban 86 pajzsmirigy-alulműködésben szenvedő felnőttnél vizsgálták a cink, magnézium és A-vitamin-kiegészítés hatását a pajzsmirigyhez kapcsolódó markerekre, az oxidatív stresszre és a gyulladásra. Az intervenciós csoport résztvevői 10 héten keresztül napi 30 mg cink-glükonátot és 250 mg magnézium-oxidot kaptak, valamint hetente kétszer 25 000 NE A-vitamint. A kiegészítőket kapó résztvevőknél a szabad tiroxin (FT4) szintjének jelentős növekedése, valamint a testsúly és a nagy érzékenységű C-reaktív protein (hs-CRP), egy gyulladásos marker szintjének csökkenése volt tapasztalható. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a mikrotápanyagok ezen kombinációja támogathatja az egészséges pajzsmirigyhormon-szintet és a gyulladásos egyensúlyt. Az egészséges életmód megfelelő táplálkozással, stresszkezeléssel és következetes orvosi ellátással kulcsfontosságú a pajzsmirigy egészségének támogatásához és a további szövődmények megelőzéséhez. A rendszeres, legalább heti háromszori 30-60 perc folyamatos, közepes intenzitású testmozgás (ahol már nehezünkre esik a beszélgetés) szintén hozzájárul az egészség megőrzéséhez. A stressz hozzájárulhat az autoimmun fellángolások kialakulásához, beleértve a csendes pajzsmirigy-gyulladással kapcsolatosakat is. A stressz relaxációs technikákkal történő kezelése segíthet csökkenteni a fellángolások kockázatát. A jód elengedhetetlen a pajzsmirigyhormonok termeléséhez, és az egyensúlyhiány (akár túl sok, akár túl kevés) megzavarhatja a pajzsmirigy működését.

tags: #pajzsmirigy #tuszo #gyulladas