A menstruációs ciklus során bekövetkező hormonális változások sok mindenre messzemenő hatással lehetnek. Amellett, hogy a hormonok hatással vannak a hangulatodra, az étvágyadra, a bőrödre és az alvásodra, a hüvelyi környezetre is. Különösen a méhnyakváladék állagára, amely attól függően változik, hogy ciklusod melyik szakaszában vagy. Ha megtanulod felismerni ezeket a változásokat, a méhnyakváladék hasznos termékenységjelző eszköz lehet.
A méhnyaknyák a női test csodálatos adottsága és kulcsfontosságú a termékeny életszakaszban. A méhnyak nagyon finoman reagál a hormonális változásokra, a ciklus során bekövetkező ösztrogén- és progeszterontermelődésre. Emiatt közvetlen és nagyon pontos jelzőrendszere a hormonális működésünknek. A méhnyakváladék állaga és textúrája megváltozik, hogy a termékeny napokon fogékonyabbá váljon a spermiumok számára.
Ellentétben az alaphőmérséklettel, amely azt jelzi, ha peteérésed van, és azt is csak kissé megkésve, a méhnyakváladék az ovuláció előrejelzőjeként működhet.
Mi az a méhnyaknyák?
A méhnyaknyák egy olyan folyadék vagy gélszerű váladék, amit a méhnyak mirigyei választanak ki. A nyák termelődését az ösztrogén hormon stimulálja. A menstruációs ciklus során a méhnyaknyák sűrűsége és mennyisége is változik, ennek oka a hormonszintek ciklus alatt történő ingadozása. Szerepe az, hogy életben tartsa a spermiumokat. A hüvely kémhatása enyhén savas, ez kedvezőtlen a spermiumok számára, így ott néhány órán belül elpusztulnak. A cervix-váladék lúgos kémhatásának köszönhetően azonban a spermiumok akár 5 napig is élet-, valamint nemzőképesek maradnak, hozzájárulva ezzel a 6 napos termékenységi időablakhoz. A méhnyaknyák védelmező funkciója mellett táplálja is a spermiumokat, továbbá megkönnyíti útjukat a petevezetékben lévő termékeny petesejthez.
A méhnyaknyák jellemzően 5-8 napon át termelődik minden egyes havi termékenységi ciklusban.
Az Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Kollégium a menstruációs ciklust már több éve az „ötödik életjelnek” deklarálta, mivel ugyanolyan súlyú információkat ad a női test működéséről, mint a szívritmus, a testhőmérséklet, a vérnyomás és a légzés.
A méhnyaknyák változásai a ciklus során
A méhnyaknyák a méhnyakban lévő kriptákban képződik a ciklus során, az ösztrogén, illetve a progeszteron hatására. A nyák megfigyelése tehát a kulcs a termékenységünk nyomon követéséhez - hiszen előre jelzi az ovuláció közeledtét, megmutatja a termékeny napok kezdetét, és megfigyelésével megállapítható a PEAK, mely az ovulációra utaló testi jel.
Peteérés előtti időszak
A közvetlenül az ovuláció előtt felszabaduló ösztrogén a nyáktermelés fokozódásához vezet, ezért a méhnyaknyák nyúlóssá és folyékonyabbá, még síkosabbá válik. Ebben a szakaszban a nyálka kissé sűrűbbé és nyúlóssá válik, de tiszta marad, mint a nyers tojásfehérje. A méhnyaknyák a spermiumok életben maradásához szükséges.
A ciklus első felében, a menstruáció után általában száraz érzetű a hüvely, nincs vagy ragacsos a nyák állaga. Sokan írják le úgy, hogy száraz, ragacsos, gumiszerű. Majd a peteérésig, az ösztrogén hormonnak köszönhetően elkezd változni. Krémes vagy tejszerű lesz, egyelőre sűrűbb állagú, de nedves érzetű.
A peteérés előtti időszakban a méhnyak magasabban ül, nedvesebb és puhább tapintású, és a méhnyakon lévő lyuk (méhszáj) egy kicsit kitágul.
Van egy remek rövidítés arra, hogy megjegyezd, milyennek kellene érezned a méhnyakad, amikor peteérésed van: SHOW: Lágy (soft), magas (high), nyitott (open) és nedves (wet). Ilyenkor vagy a legtermékenyebb.
Az eleinte sűrű, krémes, fehéres-sárgás, átlátszatlan váladék egyre hígabbá és tejszerűbbé, majd - az ösztrogénszint növekedésével - áttetszőbbé válik. A nyirkosság hamarosan „nedves” érzetté válik, amely már a tüszőrepedés közeledtét jelzi. A váladék ekkor még könnyen szakad, és az ujjak között nem húzható belőle váladékfonál. Ezeken a napokon már lehetséges a fogamzás, így a nedves napok a fogamzás szempontjából már nem biztonságosak.
A tüszőrepedés előtt közvetlenül a hüvelynyílás kifejezetten nedvessé és csuszamlóssá válik, mintha be lenne „olajozva”. A hüvelyváladék mind hasonlóbbá válik a nyers tojásfehérjéhez, és belőle két ujj között hosszú váladékfonál húzható. Az ilyen tiszta és nyúlékony „tojásfehérjenyák” a legtermékenyebb váladék, amiben a hímivarsejtek 3-4, de akár 5-6 napon át is életben maradhatnak.
Ovuláció utáni időszak
Ovuláció után a méhnyaknyák termelődése csökkenni kezd, ilyenkor a váladék felhős és ragadós lehet. A tüszőrepedés után termelődésnek induló progeszteron hatására a hüvelyváladék mennyisége gyorsan csökken, színe fehéresebb, állaga sűrűbb lesz, és újra szakadékonnyá válik, vagy el is tűnik.
Az ovulációt követő időszakban az eddigi ösztrogénes nyákot a progeszteron hatására termelődő nyákdugó, vagyis a G-nyák váltja fel ismét, mely a kutatásokra alapozott tudásunk szerint 3 nap alatt teljesen kitölti a méhnyakat. Az ovuláció után a méhnyak alacsonyabban van, szárazabb és feszesebb lesz, és a méhszáj zártabb. A menstruációs vérzés alatt a méhnyak pozíciója alacsony lesz, és a méhnyak kemény tapintásúvá válik - mint az orrod hegye.
A méhnyaknyák típusai termékenységi szempontból
A menstruációs ciklust a vérzés első napjától számítjuk - menstruáció első napjának a konkrét vérzés megjelenése számít, tehát az azt megelőző barnás pecsételést még nem szabad ide számolni -, vagyis a vérzés első napja, egyben a ciklus első napja is.
- 1. típus: legkevésbé termékeny. Közvetlenül a menstruációt követően termelődik a legkevesebb méhnyaknyák. Sok nő ilyenkor szárazságról számol be, és előfordulhat, hogy egyáltalán nem is termelődik semennyi váladék. Ebben a szakaszban a legkisebb a teherbeesés esélye.
- 2. típus: alacsony termékenység. A menstruáció vége után kb. egy héttel híg, világos fehér színű váladékozást tapasztalhatsz. Az alsóneműd kicsit nyirkosabbnak érződhet, ahogy megindul a 2. típusú méhnyaknyák termelése. A teherbeesés valószínűsége még ilyenkor is eléggé alacsony.
- 3. típus: magas termékenység. Ahogy a petesejted kezd megérni, a szervezeted megkezdi a 3. típusú méhnyaknyák termelését. Ez a sűrűbb váladék krémes kinézetű, fehéres, sárgás a színe és ragacsosnak vagy tapadósnak érződik az ujjaid között. Ez jelzi azt, hogy a legtermékenyebb időszakod felé közeledsz.
- 4. típus: leginkább termékeny. A szervezeted az ovulációra készülve termeli a legtöbb méhnyaknyákot. A 4. típusú váladék átlátszó és nyúlós, a nyers tojásfehérjéhez hasonló állaga van. A teherbeesés esélye ilyenkor 2-3-szor nagyobb.
A peteérés napja után a méhnyaknyák mennyisége lecsökken, majd teljesen meg is szűnik, egészen addig, míg elérkezik a következő peteérés napja.
Ha a beágyazódás megtörtént, erősebb váladékozásra lehetsz figyelmes, melynek oka az, hogy a terhesség korai szakaszában megnövekszik az ösztrogén és progeszteron termelése.
Terhesség alatt, a harmadik trimeszterben, ugyancsak fokozódhat a váladékozás. Ha enyhe szaga van - ami a hormonális változások következménye - mosakodj meg szappannal és vízzel (hüvelyöblítést soha ne végezz!). Ha nagyon erős, kellemetlen szaga van, keresd fel az orvosodat.
Ahogy közeledik a szülés időpontja, a méhnyak kitágul és sűrű (tiszta vagy véres) váladékot bocsájt ki, melynek nyákdugó a neve. A nyákdugó leggyakrabban a szülés kezdete előtt 2-5 nappal távozik, de az is előfordulhat, hogy a nyákdugó távozása után már órákon belül megindul a szülés.
Magyar Péter bejelenti a Tisza-kormány első minisztereit - ÉLŐ
Hogyan ellenőrizd a méhnyaknyákot?
A méhnyaknyák otthoni ellenőrzése egyszerű, ha tudod, hogyan kell. A termékenység meghatározásához a menstruációd utáni első naptól kezdve legalább napi egyszer ellenőrizd a méhnyaknyák kinézetét/állagát. Sokat segíthet, ha a napi változásokat vezeted egy naplóban vagy egy erre alkalmas mobil alkalmazásban.
A méhnyaknyák ellenőrzése:
- WC-használat után töröld meg a hüvely környékét, hogy eltávolítsd a maradék vizeletet, ami megváltoztathatja a méhnyaknyák kinézetét.
- WC-papírral gyengéden töröld át a területet. Jegyezd fel, ha bármilyen folyadékot látsz.
- Mosd meg a kezeidet.
- Óvatosan helyezd be egy ujjadat kb. 1-1,5 cm mélyen a hüvelyedbe.
- Húzd ki az ujjadat és figyeld meg a folyadék színét, állagát, és általános kinézetét.
- A mintát vedd a hüvelyk- és mutatóujjad közé, nyomd össze az ujjaidat, majd lassan húzd szét őket.
- Ha a folyadék átlátszó, vékony, vizes és nyúlós, akkor lehet, hogy termékeny méhnyaknyák.
Ne ellenőrizd a méhnyakváladékot szex közben vagy után. Ha PCOS-ben szenvedsz, a méhnyakváladékod egy kicsit kevésbé lehet megbízható. Számos tényező hatással lehet arra, hogy a méhnyaknyák hogyan néz ki. Éppen ezért fontos, hogy rendszeresen ellenőrizd a kinézetét és állagát, így szép lassan ráérzel arra, hogy esetedben mi számít normálisnak. A nyák másképp nézhet ki például szex után, de változásokat okozhat szappan, síkosító vagy egyéb termékek használata is.
Ovuláció és termékenységi jelek
A női ciklus során végbemenő hormonális változások eredményezik a peteérést, mely nélkül nem jöhet létre a fogantatás.
Mi is az a peteérés?
A nők körülbelül 1 millió petesejttel a petefészkeikben születnek. Ez a hatalmasnak tűnő mennyiség az évek során több mint a felére csökken, serdülőkorra mindössze 300-400 ezer marad. A petesejtek egészen addig csupán szunnyadnak, amíg a hormonrendszer változásának hatására el nem érkezik az első peteérés ideje. Nem minden petesejt fog azonban a menopauzáig beérni, egy átlagos nő életében hozzávetőleg 400 peteérésre kerül sor. A peteérés szakaszairól és jeleiről egy másik cikkemben olvashatsz behatóan.
A havi ciklus és az ovuláció
A nők nemi működését ciklikusság jellemzi, mely négy szakaszból áll: menstruáció, peteérés, ovuláció és luteális szakasz. A menstruációs ciklus a nagy átlagot tekintve 28 naponként ismétlődik, de ettől eltérő időintervallum is normálisnak számít. Ez alapján a 25-31 napra bekövetkező vérzés sem nevezhető ritkának.
A menstruációt a peteérés ideje határozza meg. Ez a folyamat az ösztrogén hormon segítségével veszi kezdetét, majd a folliculusstimuláló hormon (FSH) szabályozza, stimulálja a tüszőt, végül az agyalapi mirigy által termelt luteinizáló hormon (LH) csúcsán bekövetkezik az ovuláció, vagyis elérkezik a peteérés. A tüszőrepedés átlagosan a női ciklus 14. napján következik be, ennek során a megtermékenyítésre alkalmas petesejt kilökődik, és megkezdi útját a petevezetéken át a méhbe.
A női nemi ciklus utolsó fázisa, a luteális szakasz általában 12-16 napos. Ennek során a kiürült tüsző elkezd sárgatest hormont termelni, mely megtermékenyítés esetén elősegíti a beágyazódást. Amennyiben a peteérést nem követi megtermékenyítés, bekövetkezik a menstruációs vérzés.
Mikor vagy a legtermékenyebb?
Az ovuláció, vagyis a peteérés napja utáni tüszőrepedés következtében kiszabaduló petesejt, mindössze 24 órán át képes a megtermékenyülésre. A hímivarsejtek azonban a méhbe, majd azon keresztül a petevezetékbe jutva, akár 5 napon át életképesek és nemzőképesek maradnak, mely idő alatt találkozva egy érett petesejttel, képesek megtermékenyíteni azt. A legnagyobb esély tehát a teherbeesésre az ovuláció napját közvetlenül megelőző 5 napban és az azt követő 1 napban van, tehát összesen 6 termékeny napról beszélhetünk.
Amennyiben a menstruációs ciklusunk 28 napos, akkor a peteérés ideje a 14. napra tehető - de mindenképp a 20. nap előtt következik be.
Mivel a női ciklikusság nem mindenkinél egyforma, annak érdekében, hogy a peteérés napja biztosan megállapítható legyen, érdemes kiismernünk a saját testünket; a peteérés kiszámítása több módszerrel is történhet.
A peteérés kiszámítása
A peteérés pontos időpontja a menstruációs ciklus hosszától függ, szabályos ciklus esetén az utolsó naptól 14 napot visszaszámolva kaphatjuk meg azt, mikor esedékes az ovuláció (32 napos ciklus esetén tehát a 18. napon várható a peteérés).
Naptármódszer
A rendszeres és kiszámítható menstruációs ciklus esetén a legkézenfekvőbb megoldás, hogy kiszámítsuk mikor van peteérés - a naptár módszer. Legyen szó akár az átlagos 28, vagy a szintén gyakori 25-31 napos ciklusról, a peteérés kiszámítása ugyanúgy működik. Az előző néhány ciklus alapján egy naptár használatával be tudjuk jelölni, hogy melyik napra várható az ovuláció - a menstruáció első napjától számított 14. nap környéke -, vagyis a peteérés kiszámítása révén könnyedén meghatározhatók a legtermékenyebb napjaink, melyek a peteérést megelőző és az azt követő 3 napot jelentik.
Ovulációs teszt
A drogériákban, gyógyszertárakban és a webshopokban kapható ovulációs teszt is alkalmas arra, hogy megállapítsuk mikor van peteérés. Ezek a vizeletben lévő luteinizáló hormon (LH) koncentrációját vizsgálják, és egy bizonyos érték felett jelzik, ha bekövetkezett a peteérés napja.
Az LH szintje a ciklus során váltakozik: míg az elején csupán 3-15 mlU/ml, a peteérés ideje alatt akár az 50 mlU/ml-t is meghaladhatja, majd a ciklus második felében visszacsökken az elején tapasztalt szintre. Az ovulációs tesztek átlagosan 25 mlU/ml szinttől jeleznek „pozitív” értéket, így, ha hozzávetőleg tudjuk, mikor esedékes a peteérés időszaka, akár az összes termékeny napot ki tudjuk használni. Az LH tesztek alkalmazása a ciklus 8. napjától javasolt egy 28 napos átlagos ciklus estén. A 8. ciklusnaptól minden nap alkalmazandó egészen addig, amíg pozitív nem lesz. A teszt arra való, hogy az ún. LH csúcsot kimutassa, azért mert az LH csúcstól számított kb. 24-36 órán belül megtörténik az ovuláció. Az LH csúcsot úgy mutatja ki, hogy dupla csík jelenik meg rajta (mint egy terhességi teszten). Fontos, hogy az LH szintet tesztelni nem a reggeli órákban a legjobb, főleg nem ébredés után, hanem délután 14 óra utántól estig bármikor.
Ébredési alaphőmérséklet mérése
A testhőmérséklet mérésével is megállapíthatjuk, hogy mikor van peteérés. Ehhez a módszerhez egy teljes cikluson át, minden nap, ugyanabban az időben kell megmérni az alaphőmérsékletünket, ezzel megismerve, kitapasztalva. Fontos, hogy az értékeket gondosan jegyezzük fel, hiszen közvetlenül az ovulációt megelőzően a testhő alacsonyabbá válik, majd a petesejt kiszabadulásakor hirtelen megemelkedik. Tehát egyfajta görbét fogunk tapasztalni a megszokotthoz képest. Érdemes digitális hőmérőt használni, hiszen ezek a testhőmérsékleti kilengések 0,2-0,4 fok körüliek.
Mire figyeljünk, ha a peteérés kiszámítása testhőméréssel történik?
- A legjobb, ha közvetlenül ébredés után, minden nap ugyanabban az időpontban végezzük a mérést - az ovuláció az esetek többségében hajnalban történik.
- A testhőmérséklet mérése minimum 6 óra alvást követően történjen. Ha gyakran megébrednénk éjszaka, a reggeli mérést minimum 1 óra folyamatos alvás előzze meg.
- Hőmérőzés közben a legjobb, ha kerülünk mindenféle mozgást, beszédet, hogy ezekkel ne befolyásoljuk az eredményt.
- Az egész ciklus alatt, ugyanazt a digitális hőmérőt használjuk.
- Mivel a maghőmérséklet mérése a cél, így a legjobb szájban mérni, de hüvelyben, végbélben is lehetséges, ezek azonban kényelmetlenebbek lehetnek. Ami fontos, hogy végig ugyanazt a mérési helyet válasszuk a teljes ciklus alatt.
Az alaphőmérsékletünket (ébredéskor mért) a hormonok is befolyásolják, a ciklus első feléhez képest (ösztrogén dominál) az ovuláció után (progeszteron dominál) az ébredési hőmérséklet már másnap emelkedik, 2-5 tizedfokkal magasabb. Ha tehát minden reggel (közvetlen ébredéskor, mielőtt kiszállnánk az ágyból vagy kitakaróznánk) megmérjük, igazolhatjuk az ovulációt, igazolhatjuk, hogy volt peteérés, a görbe alakjának feldolgozásával azt is megmondhatjuk, hogy mikor volt. Az ovuláció általában a hajnali órákban következik be, és a hashártya-reakciókhoz (fájdalom, ovulációs vérzés) még egy jelenség, hirtelen 2-5 tizedfokos ébredési hőmérséklet csökkenés társulhat. Ilyenkor, amikor hirtelen hőmérséklet csökkenést mérünk, ha résen vagyunk, minden együtt van a megtermékenyüléshez, mert közvetlen az ovuláció megtörténte előtt vagyunk.
A mérés eredményét azonnal fel kell írni, mert a közel azonos értékek könnyen összekeveredhetnek. Hangsúlyozni kell, hogy nem az egyes értékek, hanem az egész görbe alakja az értékelés alapja, tehát hónap közben vagy hiányos adatok alapján nem lehet véleményt mondani! A mérés akkor pontos és akkor használható, ha minden előírást pontosan betartunk. Ilyenkor az alaphőmérséklet mérése a peteérés vonatkozásában szinte 100% pontosságú, arra is alkalmas, hogy kijelöljük azt a napot, amikor esetleg egy progeszteronméréssel a peteérést hormonálisan is igazolhatjuk (átlagos ciklusnál ez a 21. nap). A hőmérőzést a menstruáció 1. napján kell elkezdeni. Az ovulációt követően a hőmérséklet fokozatosan 1-2 nap alatt, vagy hirtelen felemelkedik. A menstruáció előtt 1-2 nappal, gyakoribb esetben csak néhány órával a hőmérséklet hirtelen leesik, mert a progeszteron termelődés kezd abbamaradni (ekkor kb. 36.7 fokról 36.4 fokra esik le az ébredési hő).
Cervix-nyák változásai
A cervix-nyák, vagyis a méhnyaknyák állagából és színéből is lehet következtetni arra, hogy mikor érkezett el a peteérés ideje, mivel termelődését a hormonszint változásai befolyásolják. Egy cikluson belül a cervix-nyák lehet ragacsos, krémes állagú, vízszerű és hasonlíthat a nyers tojásfehérjére is. Ezeket a váladék típusokat, épp ebben a sorrendben tapasztalja meg minden nő a legtermékenyebb napokig bezárólag. A méhnyak mirigyei az ösztrogén hormon hatására termelnek váladékot, de ez egy menstruációs cikluson belül nem folyamatos. Összesen 5-8 napon át tapasztalhatunk ilyen jellegű váladékot - például mosdóhasználatot követően -, mivel a peteérés ideje környékén van jelentősége.
Amikor a cervix-nyák színe fehéres sárgássá, állaga pedig krémesen ragacsossá válik, a peteérés ideje már nagyon közel van. Közvetlenül az ovulációt megelőzően tapasztalhatjuk a legnagyobb mennyiségű méhnyaknyákot, ami állagát és színét tekintve már nyers tojásfehérjére emlékeztet - a teherbeesés esélye ekkor a duplájára is nőhet.
Hogyan lehet javítani a méhnyaknyák minőségét és mennyiségét?
Most, hogy tudod, milyen fontos szerepe van a méhnyaknyáknak a termékenységben, biztos érdekel az is, hogy miként lehet a minőségét és mennyiségét javítani.
Az első és legfontosabb teendőd, hogy minden nap gondoskodj a megfelelő folyadékbevitelről: igyál sok tiszta vizet (minimum 8-9 pohárral), mert a szervezet optimális hidratáltsága pozitív hatással van a méhnyaknyák minőségére és mennyiségére is. Emellett érdemes kerülni az antihisztaminokat vagy az orrcseppeket, mivel ezek a gyógyszerek kiszárítják a nyálkahártyákat.
Természetesen alapvető fontosságú, hogy ellásd szervezetedet a jó termékenységhez, általános egészséghez szükséges tápanyagokkal, vagyis minden szükséges vitaminnal és ásványi anyaggal, antioxidánsokkal, minőségi fehérjével, egészséges zsírsavakkal, rostokkal, stb. Sok zöldség és gyümölcs fogyasztása mellett kerüld a feldolgozott élelmiszereket, a finomított liszteket, cukrokat, és minden egyéb gyulladásfokozó ételt.
Ligetszépe olaj
A ligetszépe olajat régóta használják a hagyományos gyógyászatban, többek között azért is, mert segíthet a szervezetnek a termékeny méhnyaknyák-termelés szabályozásában. Gazdag esszenciális zsírsavakban, különösen linolsavban és gamma-linolénsavban, valamint E-vitaminban: hozzájárul a gyulladások csökkentéséhez és a hormonháztartás egyensúlyának fenntartásához.
L-arginin
Az L-arginin, egy természetben előforduló aminosav, segíti a nitrogén-monoxid termelését a szervezetben, ezzel javíthatja a reproduktív szervek (beleértve a méh) vérkeringését, következésképpen hozzájárulhat a méhnyaknyák termelésének növeléséhez. Egy 2005-ös tanulmány kimutatta, hogy a nitrogén-monoxid termelésének fokozása nőknél észrevehető növekedést váltott ki a méhnyak által termelt váladék mennyiségében.
Méhpempő
A termékenységet támogató étrend-kiegészítők közül egyértelműen kiemelkedik a méhpempő, amely 60-70 százalékban vizet, 9-18 százalékban fehérjéket és aminosavakat, 11 százalékban cukrokat, 4-8 százalékban zsírsavakat, továbbá rengeteg mikrotápanyagot tartalmaz. A méhpempő annyira komplex anyag, hogy jelenleg 150 biológiailag aktív összetevője ismert. Számos, az emberi szervezetre kifejtett pozitív hatása mellett, a teherbeesés esélyét is növeli: segít helyreállítani a felborult hormonháztartást, hozzájárul a rendszeres menstruációs ciklushoz, elősegíti a méhnyálkahártya megvastagodását, serkentőleg hat a luteinizáló hormonokra, így támogatva a peteérést.