A mezőgazdasági őstermelők körében gyakran felmerül a kérdés, hogy az egyes pénzbeli ellátások mellett végezhető-e gazdálkodó tevékenység, illetve, hogy ezek az ellátások milyen viszonyban állnak az őstermelői tevékenységből származó bevétellel, és milyen módon befolyásolják az őstermelői biztosítási jogviszonyt. Ezek a szabályok bonyolultak lehetnek, de az alábbiakban részletesen tárgyaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
Őstermelői státusz és a járulékfizetés
Abban az esetben, ha a mezőgazdasági őstermelő értékesítési betétlapja az adott év végén lejárt és annak az adóévre történő kiadását az adott év március 20. napjáig kérelmezi, akkor a mezőgazdasági őstermelői státusza folyamatosan áll fenn. Az adóév első napjától hatályos, ha azt az adóév március 20. napjáig, vagy a kiállítás napjától hatályos, ha az a) pontban említett időpontot követően kérelmezi.
Járulékfizetési kötelezettség hiánya bizonyos esetekben
Ha a természetes személy a tárgyévet megelőző évben őstermelőként bevételt nem szerzett és a tárgyévben nem minősül tevékenységet kezdő mezőgazdasági őstermelőnek, akkor a tárgyévben nem kell járulékbevallást adnia.
A magasabb összegű járulékalapot nem csak az első negyedévi bevallásban lehet választani, erre a módosításra év közben (II-IV. negyedévi bevallásokban) is lehetőség van. A választás a tárgynegyedévi és az év hátralévő részében beadandó további negyedévi bevallásokra vonatkozik. Fontos megjegyezni, hogy a magasabb összegű járulékra vonatkozó döntést nem lehet módosítani, visszavonni, ez a nyilatkozata az adóévre szól.
Biztosított őstermelők
A nagykorú nappali tagozatos tanuló, illetve hallgató - feltéve, hogy máshol nem áll munkaviszonyban (nem egyéni vagy társas vállalkozó), és tanulószerződéssel sem rendelkezik - biztosított őstermelőnek minősül.
Pénzbeli ellátások és az őstermelői tevékenység
A mezőgazdasági őstermelők körében sűrűn felmerül a kérdés, hogy az egyes pénzbeli ellátások mellett végezhető-e gazdálkodó tevékenység, illetve, hogy ezek az ellátások milyen viszonyban állnak az őstermelői tevékenységből származó bevétellel, és milyen módon befolyásolják az őstermelői biztosítási jogviszonyt.
Csecsemőgondozási díj (CSED) és a keresőtevékenység
Várandós főfoglalkozású őstermelő szeretne csedet igényelni. Önálló adószámmal is rendelkezik, de a férjével együtt ÖCSG-t alapítottak az elmúlt évben. Ahogyan arra a kérdés is utalt, nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt - keresőtevékenységet folytat. Keresőtevékenységnek a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. §-a definiálja. A hatályos rendelkezések alapján nem jár CSED a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt - keresőtevékenységet folytat.
Lényegesen egyszerűbb a helyzet akkor, ha a nem biztosított őstermelőről van szó (például, az érintett az őstermelői tevékenysége mellett munkaviszonyban is áll, vagy egyéni vállalkozó), hiszen ebben az esetben őstermelőként nem áll fenn a biztosítás, ami azt is jelenti, hogy az őstermelői tevékenység a csed tekintetében nem minősül keresőtevékenységnek. Vagyis az teljesen szabadon folytatható. Lényeges, hogy önmagában az, hogy az őstermelő - a családi gazdaság tagja - bevételre tesz szert a családi gazdaságból, még nem jelent személyes munkavégzést, mivel a személyes munkavégzés és a bevétel realizálásának az ideje jelentősen elválhat egymástól, mint például az ősszel betakarított termés tavasszal történő értékesítése.
2025. július 1-jétől változik a szabályozás, amelynek köszönhetően a fenti szabályozás enyhül.
Az Adózóna válaszol: változások a csed szabályaiban 2025. július 1-jétől
Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) és GYOD
A mezőgazdasági őstermelőnek nem kell járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt gyermekgondozást segítő ellátásban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás időtartama alatt őstermelői tevékenységét személyesen folytatja. A GYET-ben részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik. Nem jogosult GYOD-ra a szülő, ha keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.
Amennyiben nincs más biztosítási jogviszonya (tehát "passzív jogon" részesül GYED-ben), akkor viszont őstermelőként biztosítottá válik, és ennek megfelelően a 23T1041-es nyomtatványon be kell őt jelenteni. Tekintettel azonban arra, hogy GYED-ben részesül, járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben sem terheli. A Tbj-tv. 41. §-ának (6) bekezdése értelmében ugyanis az őstermelőre megfelelően alkalmazni kell a főfoglalkozású egyéni vállalkozó minimumjárulék-fizetésére vonatkozó mentességi előírásokat. Ugyanakkor a jogszabályi hivatkozás ebben az esetben némi problémát okoz, mert a Tbj-tv. 41. §-ának (6) bekezdése egészen pontosan a Tbj-tv. 40. §-ának (2) és (3) bekezdéseire utal. 2023. január 1-jétől azonban a járulékmentességre a (4) és (5) bekezdés előírásai vonatkoznak. A változás a Tbj-tv. 41. §-ának módosításával lépett életbe.
Ápolási díj és álláskeresési járadék
A vonatkozó rendelkezések alapján folytatható keresőtevékenység ápolási díj folyósítása mellett, de annak időtartama a napi 4 órát - kivéve az otthoni munkavégzést - nem haladhatja meg. Megszűnik az álláskeresési járadék folyósítása azonban, ha az álláskereső keresőtevékenységet folytat. Mezőgazdasági őstermelő esetében keresőtevékenységnek minősül az általa ilyen minőségben folytatott gazdasági tevékenység, ha az abból realizált bevétel meghaladja az éves minimálbér felét.
tags: #ostermelonek #jar #gyed