Egységes védőnői hálózat és finanszírozási rendszer Magyarországon

A védőnői szolgálat Magyarországon több mint 100 éve kulcsszerepet játszik a női, anyai, csecsemő-, gyermek-, ifjúsági és családvédelemben. Az egészségügyi alapellátás részeként a védőnők tevékenysége a családok egészségének megőrzésére, segítésére irányuló megelőző feladatokat, valamint betegségmegelőzést és egészségfejlesztést foglal magába. A területi és iskolavédőnők látják el ezeket a feladatokat.

A védőnői hálózat egységesítése: egy évtizedes folyamat

Az egységes irányítás alá tartozó védőnői hálózat ötlete már 2013-ban felmerült, amikor a védőnők mindössze tíz nap alatt 1700 aláírást gyűjtöttek össze az egységes állami fenntartás érdekében. Bábiné Szottfried Gabriella, az OKFŐ népegészségügyért és prevencióért felelős főigazgató-helyettese, akkoriban miniszteri biztosként járta be az országot, és összeállított egy probléma- és megoldástérképet a védőnők helyzetének rendezésére.

Bár ekkoriban még nem lett azonnali következménye, a kormány 2017-ben ismét napirendre tűzte a szolgálatok államosítását, mivel több száz védőnő egyéni levelekkel fordult a döntéshozókhoz. A kezdeményezések fő mozgatórugója a bérrendezés volt, emellett egységes szakmai felügyelet és feltételrendszer kialakítását is szorgalmazták. Miután a védőnőket 2019 nyarán besorolták a 2017-ben elfogadott szakdolgozói bértábla hatálya alá, a Nemzeti Védőnői Szolgálatként emlegetett egységes rendszer kialakításáról szóló diskurzus háttérbe szorult.

Az egységes védőnői szolgálat kialakításának első lépéseként 2021 december végén megvalósult a kollegiális védőnői mentorrendszer. A második lépés, amelyről Bábiné a Magyar Kórházszövetség XXXV. kongresszusán is beszámolt, az, hogy 2023. július 1-jétől a települési önkormányzatok helyett az irányító vármegyei intézmények lesznek a területi védőnők munkáltatói. Az iskolavédőnők 2024. január 1-jével tagozódnak be a megyei kórházak alá.

A finanszírozás és a munkaviszony változásai

A legmarkánsabb módosítás, hogy védőnői tevékenység kizárólag egészségügyi szolgálati jogviszonyban végezhető majd. Jelenleg 370 területi és 136 iskolai védőnői szolgálat működik vállalkozói formában, de ilyen formában a jövőben nem működhetnek. Azok sem alkalmazhatók vállalkozóként, akik nyugdíj után folytatják a védőnői tevékenységet; nekik az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) ad majd továbbfoglalkoztatási engedélyt.

A jelenleg 4042, önkormányzati, intézményi és egyetemi fenntartású területi védőnői szolgálatnál dolgozók hamarosan megkapják a működési engedélyük felmondását, ezzel egy időben vehetik kézhez kijelölésüket az új munkahelyükre. Az OKFŐ, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, valamint a Miniszterelnökség közösen benyújtott rendeletmódosítási javaslatában a működési engedélyek hivatalból történő megújítását kezdeményezte a könnyebb lebonyolítás érdekében, azaz a tanácsadók működési engedélyét nem kell kérvényezniük a védőnőknek, a működési engedély módosításának költségét pedig a megyei intézmények fizetik.

A védőnői körzetek nem változnak, így a kinevezés arra a területi védőnői körzetre vonatkozik majd, ahol az érintett jelenleg is ellátja a feladatát. Ugyanakkor az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény lehetővé teszi a munkáltató számára a kirendelést „egészségügyi közfeladat ellátása érdekében”. Mivel a védőnők a jövőben ennek hatálya alá tartoznak, így ez a passzus rájuk is vonatkozni fog.

Nem járnak automatikusan a jövőben azok a pótlékok és béren kívüli juttatások, amelyeket az önkormányzatok eddig biztosítottak a védőnőknek. Bár egyes önkormányzatok biztosítottak biciklit a területi védőnőknek a munkavégzéshez, autót, vagy gépjármű fenntartást jellemzően nem fizettek, és ez a jövőben sem változik. Számos más kérdést önkormányzati hatáskörbe rendel az OKFŐ. Ilyen például az is, ha a helyhatóság szolgálati lakást biztosított a védőnőnek. A főigazgatóság álláspontja szerint ilyen esetekben helyben kell megegyezésre jutni. A jövőben a megyei intézmény adja ki a szabadságokat és határozza meg a helyettesítések rendjét és annak díjazását, itt döntik el a továbbképzésre rendelkezésre álló napok számát is, a védőnők évenkénti minősítését pedig a vármegyei kollegiális védőnői mentor végzi majd, amelyet a munkáltató hagy jóvá.

Informatikai rendszer és adminisztráció

Az aggodalmakkal ellentétben az egységes informatikai rendszer bevezetése nem július 1-jén történik meg. Az OKFŐ azt ígéri, hogy az átállást úgy szervezik majd, hogy az a lehető legkisebb adminisztrációs terhet jelentse a védőnők számára. A területen dolgozók 80 százaléka jelenleg a Stefánia nyilvántartó rendszert használja, de a paletta itt is meglehetősen heterogén. A tanácsadók minimumfeltételeit és működtetését az irányító kórház és az önkormányzatok közösen biztosítsák - javasolja az OKFŐ, ám egyelőre nem született döntés arról sem, hogy a szükséges karbantartások, javítások költségei kit terhelnek, azonban az átadás-átvétel során jelezni kell a működéshez eddig biztosított eszközök költségeit vagy azok hiányát.

A védőnői tevékenység részletei

A védőnői feladatokat a területi- és iskolavédőnők látják el. A területi védőnő gondozási tevékenységét azon családok körében végzi, ahol várandós és gyermekágyasa anya, illetve 0-6 éves korú gyermek él.

Nővédelem

A gondozás teljessége kiterjedhet az anyán és a csecsemőn túl a család és a gondozási körzet többi nőtagjára, a női életszakaszoknak megfelelően prevenciós célból. Az egészségesebb életmód megvalósulása érdekében a védőnő gondozási tevékenysége során kiemelten foglalkozik:

• a családtervezéssel kapcsolatosan, segíti a női szerepre, anyaságra való felkészülést,
• közreműködik a betegségek megelőzésében, az elváltozások korai felismerésében.

Várandós anya gondozása

A nőgyógyászati vizsgálati lelettel rendelkező várandós anyának:

• Kiállítja és kiadja a várandós anya gondozási könyvét, a leletek és a saját megállapításait rögzíti a várandós gondozási könyvben.
• Közreműködik a várandós nő egészségi állapotát ellenőrző alapvető vizsgálatok elvégzésében, amelyek keretében az erre vonatkozó rendeletben foglalt vizsgálatokat önállóan végzi.

Gyermekágyas gondozása

Segítséget nyújt és tanácsot ad a szülést követő egészségi állapottal, és életmóddal, szoptatással, valamint a családtervezéssel kapcsolatban.

Gyermekek gondozása a hatodik életévig

A védőnő a családlátogatásai, védőnői tanácsadásai alkalmával:

• Tanácsot ad a szoptatás helyes technikájára és a tejelválasztás fokozására. Segítséget nyújt az anyának abban, hogy gyermekét lehetőleg 6 hónapos koráig kizárólag szoptassa, majd később a csecsemő és kisgyermeknek táplálásával kapcsolatos tanácsokat ad.
• Figyelmet fordít a gyermek testi és pszichoszomatikus fejlődésére, szocializációjára, gondoskodik az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok megtörténtéről, szükség esetén a gyermeket háziorvosához irányítja.
• Segítséget nyújt az életkornak megfelelő egészséges életmódra nevelésről.
• Tájékoztatja a családokat az életkorhoz kötött védőoltások fontosságáról. Szervezi és dokumentálja ezeket.
• Felkészíti a családot a beteg csecsemő és gyermek gondozására-segítséget nyújt a gondozott családban előforduló egészségi, mentális, és környezeti veszélyeztetettség felismerésében, megelőzésében a harmonikus, családi környezet kialakításában.
• Segítséget nyújt és tanácsot ad, együttműködve a háziorvossal és szükség esetén más illetékes szakemberekkel a fogyatékkal élő személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI.

Finanszírozási elszámolás és adatlapok

Az Elszámoló bizonylat összesítő tétel adatlapon rögzíthetőek a számla tételei. Ez az adatlap az Elszámoló bizonylat megtekintése nézetből érhető el. Az elszámoláson belül már tétel szintről is indítható új elszámoló bizonylat összesítő rögzítése folyamat, nem csak bizonylat szintről. A funkcióra kattintva hibaüzenet jelenik meg, amennyiben az elszámoló bizonylat összesítő támogatási összege (FMB forráselem(ek)) nagyobb vagy egyenlő, mint az adott felhívásban meghatározott és a Támogató által megadott értékhatár.

Kötelező mezők és speciális esetek

• Bizonylat típusa: kötelező mező, legördülő listából választható (pl.: számla).
• Devizanem: alapértelmezett értéke HUF.
• Elszámolható költségek: kitöltendő, a szerződés modul költség funkcióban rögzített sorok legördülő listából választhatóak (kötelező mező). A legördülő lista mellett egy kereső/szűrő funkció is támogatja a kiválasztást. Nem jelennek meg olyan költségek, ahol az ’Elszámolási mód’ mezőben ’Százalékban meghatározott átalány számított költsége’, ’Átalány alapú egységköltség’, ’Százalékban meghatározott átalány egységköltséggel számított vetítési alapja’, vagy ’Egyösszegű átalány’ érték szerepel.
• Költségkategória részletezése: Amennyiben a költségvetésben rögzítettek adatokat a részletezés mezőbe, azok megjelennek.
• Írásbeli megállapodás: Az itt rögzített információ határozza meg, hogy a rendszer engedi-e az elszámolás beküldését adott bizonylathoz történő szállítói szerződés hozzárendelése nélkül. Két esetben csak írásbeli megállapodás válaszható, és ezen esetekben szállító szerződés hozzárendelése is kötelező: ha a kiválasztott költségelem ingatlan vásárlás, vagy ha a kiválasztott költségelem beszerzésének módja közbeszerzés.

További elszámolási szabályok

Ha a projekt a KEHOP-1.3.0, a KEHOP-1.4.0 vagy a KEHOP-6.4.1 kódú konstrukciók valamelyikébe tartozik, akkor az elszámoló bizonylat (összesítő) tételeihez kiválasztható előleg elszámolásra olyan támogatási vagy azonnali támogatási előleg is, amely nem az adott elszámoló bizonylat vagy elszámoló bizonylat összesítő tétel vevőjéhez (vagy annak jogelődjéhez) kapcsolódik, hanem a szerződés bármely konzorciumi tagjához (a főtagot is beleértve). Ha a projekt hitellel kombinált, akkor a legördülő menüben egy összefűzött érték jelenik meg, melynek utolsó eleme az elszámolatlan előleg. A kompenzálásra szánt összeget (Ft) a támogató tölti ki az EUPR-ben. Az adatok a Mentés, vagy a Mentés és Új gombok segítségével menthetőek el.

Az Elszámoló bizonylat összesítő tétel adatlap egyértelmű és logikusan strukturált módon teszi lehetővé a költségelemek kiválasztását. A lista elején egy inaktív fejléc látható, amely a költségcsoport nevét tartalmazza, és ezen belül a tevékenység neve és a költségtípus neve összefűzve jelenik meg. A költségelemek csoportosítva jelennek meg, minden csoporton belül külön sorokban, a következő formátumban: a költségelem neve, majd az azonosítója. Amennyiben háromszintű költségparaméterezés van érvényben, a költségelem neve a „Megnevezés” mező tartalmából kerül átvételre. Ha a lista csak egyetlen elemet tartalmaz, az automatikusan kiválasztásra kerül.

Az egészségügyi szolgáltató az általa ellátott betegekről, illetve a nyújtott ellátásokról az elszámoláshoz előírt nyilvántartásokat vezeti. Az általa nyújtott, a finanszírozás alapjául szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról rejtjelezéssel védett adatátviteli vonalon a megadott formátumban adatot szolgáltat a finanszírozó részére. Az egészségügyi szolgáltató köteles az adatokat az adatkezelési előírások szerint nyilvántartani, és a finanszírozás céljából megküldött adatok valódiságáért felel. Ha az ellátott személynek az ellátás igénybevételekor fennálló egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága hatósági eljárás keretében az ellátást követően megállapításra kerül, az egészségügyi szolgáltató köteles az ellátott személy - a jogviszonya végleges megállapításától számított 30 napon belül benyújtott - kérelmére a megfizetett térítési díjat visszafizetni.

tags: #osszesito #adatlap #a #vedonoi #finanszirozashoz