Ópályi község, a Szatmári-síkságon, Nyíregyházától kissé ÉK-re, 62 km távolságra, a Kraszna partján helyezkedik el. A település első írásos említése 1294-ből, utolsó Árpád-házi királyunk, III. András korából való. Ópályi mindig is befogadó település volt: a szatmári emberek vendégszeretete, bölcsessége, derűje ma is él a falu lakóinak többségében. Ez tette, teszi számunkra elviselhetővé és széppé a sokszor nem könnyű életünket. Ópályi jellege: a Nyírség és az Ecsedi-láp határán fekvő útifalu, a XVIII. század közepén jórészt újratelepült, hosszanti orsós és keresztutcás elrendezésű.
Ópályi történeti áttekintése
A falu neve 1294-ben tűnik fel. A település egykori birtokosáról kapta a nevét, egyes források szerint a Dobost is birtokló Gutkeled nembeli, 1289 körül élt Kozma fia Páltól. A település a birtokosok személye után több részre osztódott. A Hont-Pázmányokénak Oroszpályi (Orozpauli) a neve, ez ekkortájt lakatlan volt, míg a Pályiak területén 1327-ben a két tulajdonosnak megfelelően két falurész volt; az egyikben Szent Miklós tiszteletére emelt kápolna állt. Pályiból 1337-ben a Rédeiek, 1364-ben a Czudarok kaptak részeket, utoljára pedig, 1482-ben a királyné is. A falut a XV. századtól általában Szabolcs vármegyéhez számították, bár a XVI. század elejétől a XVII. század végéig a szatmári várhoz tartozott. A XVIII. században több család kapott itt birtokrészt: így a Teleki, Barkóczy, Újfalussy, Iklódi, Bogcha és Izsák családok. A XIX. század közepéig ugyanezek voltak a földesurai.
Lakói a középkorban magyarok voltak, de egyes források szerint az Oroszpályinak nevezett falurészben északról jött szlávságnak is kellett laknia. A XVI. században lakossága lecsökkent, ekkor újabb telepítés történt, ezúttal a románok kerültek be. A XIX. században is számottevő idegen népelem jelenlétéről tudnak a források. A község az 1860-as években közigazgatásilag a Nyíri, 1870-től a Mátészalkai járáshoz tartozott, majd Mátészalka városkörnyékének része lett. A XX. század elején önálló nagyközség volt. 1969-től közös községi tanács székhelye, a társközsége Nyírparasznya, az 1980-as évek közepétől 1990-ig önálló községi tanácsú település.
Ópályi demográfiai és infrastrukturális adatok
Ópályi község területe 26,72 km2, népsűrűsége 113,96 fő/ km2. A település lakónépessége az 1970-es évektől 2001-ig mérsékelten fogyott, azonban 2004-2007-ig minimálisan emelkedett. 2004-ben a lakónépesség 3045 fő volt, 1585 nő (52%) és 1460 férfi (48%). Az infrastruktúrális ellátottsága 98%-os. 1999-2000-ben 10 tanteremmel, konyhával, ebédlővel, számítástechnikai teremmel és nyelvi laborral bővítették a régi Általános Iskolát. 2006. októberében adták át a négy csoportos 100 férőhelyes, minden Európai Uniós szabványnak megfelelő új óvodát. A Művelődési Házban 1999 óta pályázat segítségével létrehozott Teleház működik. 2008-ban hozták létre a Falusi Múzeumot és Falusi Galériát, és felújították a Gyermekorvosi Rendelő, a Gyermekjóléti Szolgálat és az Anya-Csecsemővédelmi Szolgálat épületét. Számos intézmény biztosítja a lakosság teljeskörű ellátását: önálló Polgármesteri Hivatallal, Óvodával, Általános Iskolával, Háziorvosi, Gyermekorvosi rendelővel valamint Család-és gyermekjóléti szolgálati ellátással rendelkeznek. Egészségházuk hamarosan megépül, ezzel is növelni szeretnék az itt élők egészségügyi és szociális ellátásának színvonalát. A község szolgáltatásokkal való ellátottsága és az infrastruktúra kiépítettsége megfelelő.
Ópályi szociális és gyermekjóléti szolgáltatások
A Szatmári Egyesített Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézmények Család-és Gyermekjóléti Központja 2016-ban kezdte meg működését, ahol a feladatmegosztás a központ és a szolgálat feladatait ellátó önálló szakmai egységek között áll fenn. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat a településen élő lakosság életminőségének (ezen belül elsősorban a családok működőképességének) javítását célozza meg a szolgáltatásaival. A Komáromi Tám-Pont Család- és Gyermekjóléti Intézmény feladatait két intézményegységen belül látja el. Az Intézmény alaptevékenysége a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó szociális alap- és szakellátási feladatok végzése. Ez magában foglalja a család és gyermekjóléti központot, családsegítő szolgálatot, házi segítségnyújtást, idősek klubját, védőnői szolgálatot, otthoni szakápolói szolgálatot.
Az ellátás igénybevétele önkéntes, de ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a törvény az ellátás kötelező igénybevételét is elrendelheti, hatóság határozata alapján. A szolgáltatás igénybevételét kezdeményezheti a kliens, hozzátartozója, vagy az észlelő- és jelzőrendszer bármely tagja. A jelzéseket megtehetik személyesen, telefonon, vagy írásban. A szolgáltatás szakmai tartalmáról, a szolgáltatás igénybevételéről a járáshoz tartozó települések lakosságát szórólapok kihelyezésével tájékoztatják. A szolgáltatások elérésében az igénybevevő a kapcsolatfelvételt megteheti személyesen, valamint az ügyfelek számára nyitva álló helyiségekben az ellátási területen lévő településeken ügyfélfogadási időben. Az intézmény szolgáltatásait igénybe vevő, törvényes képviselője, hozzátartozója panaszával a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat.
Főbb szolgáltatások
Család- és gyermekjóléti központ
A Központ elkészíti a szociális diagnózist a család szociális helyzetének átfogó vizsgálata alapján, meghatározva az igénybe venni javasolt szociális szolgáltatásokat és gyermekjóléti alapellátásokat. A szociális diagnózis elkészítésébe bevonhatja a nem járásszékhely településen működő család- és gyermekjóléti szolgálatokat. A diagnózist az első interjútól számított 15 munkanapon belül kell elkészíteni, és az aláírás időpontjától számított hat hónapig használható fel. A család-és gyermekjóléti központhoz a család-és gyermekjóléti szolgálattól és más szervtől érkezett jelzést követően a központ vezetője esetgazdát jelöl ki.
Esetmenedzseri feladatok
Az esetmenedzseri feladatok közé tartozik a nagy létszámú intézmények átalakítását követően támogatott lakhatást igénybe vevők utánkövetésének biztosítása. A személyes interjú felvétele során az esetmenedzser döntése alapján több személyes találkozásra is sor kerülhet. Az esetmenedzser nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat.
Utcai szociális munka
Az utcai szociális munkát az intézményben a Központ részéről 1 fő szociális asszisztens látja el heti 1 alkalommal. A mátészalkai vasútállomás környékét, valamint a városban működő szórakozóhelyeket keresi fel. Mátészalka városban évek óta szoros kapcsolat alakult ki a rendőrség szakembereivel, valamint a polgárőrség munkatársaival. A szociális asszisztens nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat.
Kórházi szociális munka
A kórházi szociális munka a gyermek sürgősségi osztályon, valamint a gyermek osztály látókörébe került elhanyagolt gyermeket és családját segíti a gyermekjóléti szolgáltatás eszközeivel, a szükségleteinek megfelelő szolgáltatások biztosításával, annak érdekében, hogy a gyermek családban maradhasson. Együttműködnek a mátészalkai területi kórház szülészeti osztályának szakembereivel a válsághelyzetben lévő várandós anya és gyermeke segítése érdekében. A segítő tevékenység kiterjed a kórházból történő kikerülés előkészítésére, családi kapcsolatok feltérképezésére, a pénzbeli és természetbeni ellátásokhoz való hozzájutás szervezésére.
Óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás
Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás ellátásáról a család- és gyermekjóléti központ együttműködési megállapodást köt a köznevelési intézménnyel. Az óvodai és iskolai szociális segítők a család- és gyermekjóléti központ és a köznevelési intézmény és annak fenntartója között létrejött együttműködési megállapodás alapján végzik tevékenységüket. Az óvodai és iskolai szociális segítő nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat.
Készenléti szolgálat
A készenléti szolgálat állandóan hívható telefonszámot biztosít, ezzel a készenlétben lévő munkatárs szakszerű segítséget tud nyújtani vagy ilyen segítséget tud mozgósítani. A készenléti szolgálat egy meghatározott időkeretben nyújtott szociális segítő tevékenység, mely szolgáltatás telefonon, állandó szám biztosításával nyújtott segítő beszélgetés, krízisoldás, tanácsadás, tájékoztatás biztosításával valósul meg.
SÜRGŐSSÉGI SZOCIÁLIS MUNKÁSOK | Szociális munkás karrierlehetőségek
Családkonzultáció
A családkonzultáció segítő, gyógyító beavatkozás, melynek során a család, mint rendszer jelenik meg, ahol a tagok kölcsönösen hatnak egymásra, a tevékenység fókuszában ezért a családtagok állnak. Ez egy aktív folyamat, melynek végső célja, egy új szemlélet kialakítása, illetve pozitív irányú változás elérése annak érdekében, hogy a család tagjai hatékonyabban küzdjenek meg a mindennapi problémákkal. A családkonzultációt két megfelelő végzettséggel rendelkező szakember vezeti. Az ülések számát a probléma nehézsége, és a családtagok együttműködési készsége befolyásolja.
Házi segítségnyújtás
A családsegítő 1 főállású gondozónője és 3 fő közcélú foglalkoztatott (melyből 1 fő szakképzett) a segítségre szorulók életvitelének fenntartását lakókörnyezetében biztosítja. A gondozónők egyéni szükségletek alapján biztosítják a segítségnyújtást. A pszichés-mentális gondozást, bevásárlást, ügyintézést, gyógyszerkiváltást, a személyi higiéné megtartását, az alapvető ápolási feladatokat az orvos utasítása szerint végzik. Házi segítségnyújtás során az ellátást igénybevevő és a gondozónő közeli kapcsolatba kerül. Az idős életterébe kerül egy addig idegen ember, ezért fontos és elengedhetetlen jellemzője kapcsolatuknak a bizalom.
Támogató szolgálat
2004. február 1-től új szolgáltatással bővült az igénybe vehető szociális ellátások köre. A hagyományos alapellátási formák kiegészültek a fogyatékos személyeknek segítséget nyújtó támogató szolgálattal. Az új szolgáltatás kifejezetten a különböző fogyatékkal élő embereknek és hozzátartozóiknak kíván segítséget nyújtani, életminőségük, autonóm életmódjuk javításában, egy még tartalmasabb élet megvalósításában. A Szolgálat szakképzett munkatársak közreműködésével, a legkülönfélébb élethelyzetekben nyújt segítséget a hozzáforduló embereknek. Kötelező szolgáltatásai között van a személyi segítés (a közvetlen életvitelben nyújtott gyakorlati segítségnyújtás), a szállítószolgálat (speciálisan átalakított busszal biztosítva), az információnyújtás, az ügyintézés, tanácsadás, mentálhigiénés segítés.
Intézményi együttműködések és fejlesztések
A Mátészalkai Járás 21 önkormányzata 2008. január 1-jei hatállyal határozatlan időre hozta létre a Szatmári Kistérségi Egyesített Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézményi Társulást. A társult önkormányzatok a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapján a hatékonyabb, szakszerűbb és költséghatékonyabb működés érdekében - közösségi ellátások, családsegítés, étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás, fogyatékosok nappali ellátása, hajléktalan személyek átmeneti szállása, gyermekjóléti szolgáltatás, bölcsőde, orvosi ügyeleti feladatok ellátása, védőnői szolgálat, anya-, gyermek és csecsemővédelem - gyermekjóléti, szociális és egészségügyi alapellátási feladatok közös megszervezésében állapodtak meg. A Társulás Szatmári Kistérségi Egyesített Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézmények Mátészalka (4700 Mátészalka, Szalkay László u. 2/a.) útján biztosította a Társulási Megállapodásban rögzített feladatokat.
2015. december 21. napján aláírt Társulási Megállapodással Fábiánháza, Mérk, Nagyecsed, Tiborszállás és Vállaj települések is a Társulás tagjaivá váltak, így a Mátészalkai Járás mind a 26 települése tagja lett a Társulásnak. Boldog Családokért Szociális és Gyermekvédelmi Egyesület 2004. március 8.-án kezdte meg működését mátészalkai székhellyel, határozatlan időre. 2006.november 30.-án intézményesült segítő tevékenysége, melynek keretében Ópályi központtal létrehozta a Boldog Családokért Egyesület Fogyatékkal élők Nappali Intézményét és Támogató szolgálatát. Az Egyesület ellátási terület: Mátészalka, Jármi, Papos, Őr, Vaja, Kántorjánosi, Hodász, Nyírkáta, Nyírmeggyes, Nyírparasznya, Győrtelek, Rápolt, Nagydobos, Szamosszeg, Olcsva, Vásárosnamény, Ököritófülpös. A különböző ellátási formák egy szervezeti keretben történő működtetésével hatékonyabb szociális szolgáltatást eredményezett. Ezt különböző gondozási formák egymásra épülésével, szervezeti - szakmai összekapcsolásával, részterületek összehangolásával, együttműködésével valósították meg.
Egyéb kapcsolódó szervezetek
A „Jót s Jól” a Szatmári Kistérségben Egyesület 2007. évben alakult. Céljuk: szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, nevelés és oktatás, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység, környezetvédelem, rehabilitációs tevékenység. Olyan lokalitásra alapozott jóléti rendszer megvalósítására törekednek szociális szolgáltatások szervezésével, mely elősegíti és ösztönzi az emberi képességek kibontakozását, az esélyegyenlőség megvalósulását és az életminőség javulását, egy biztonságot nyújtó szociális és természeti környezet védelmében. Az intézmény minden évben Nyári napközis tábort szervez elsősorban a hátrányos helyzetű 6-14 éves korú gyermekek részére, a szabadidő hasznos tartalmas eltöltésére. A tábor ingyenes, csak az étkezési térítési díjat szükséges fizetni. A nyári gyermekétkeztetésben részesülő gyermekek részére az étkezés is ingyenesen biztosított.