Józsefváros: Budapest sokszínű kerületének története és jelene

Józsefváros, hivatalos nevén a VIII. kerület (németül: Josefstadt), Budapest egyik kerülete, amely a Duna bal partján, Pesten fekszik. Északon a VII. kerület és a XIV. kerület, nyugaton az V. kerület, délen a IX. kerület, míg keleten a X. kerület határolja. A főváros egyik legváltozatosabb területe, amely gazdag történelmi, kulturális és társadalmi háttérrel rendelkezik. Területe 6,85 km², lakosainak száma a 2023-as becslések szerint körülbelül 71 000 fő, népsűrűsége pedig mintegy 11 000 fő/km². Ezzel a főváros közepes méretű kerületei közé tartozik, és a sűrűbben lakott budapesti kerületek közé sorolható.

Józsefváros városrészei

A kerületnek jelenleg 11 városrésze van:

• Corvinnegyed
• Csarnoknegyed
• Ganznegyed
• Losoncinegyed
• Kerepesdűlő
• Magdolnanegyed
• Népszínháznegyed
• Orczynegyed
• Palotanegyed
• Századosnegyed
• Tisztviselőtelep

Jelentősebb terei közt szerepel többek között a Blaha Lujza tér, a Rákóczi tér illetve a Kálvária tér.

A kerület történetének korai szakaszai

A pesti városfalon kívül, a Hatvani kapuból induló kerepesi- és a Kecskeméti kapuból induló szolnoki országutak közé eső terület már a 12. században is lakott lehetett. A mai Szent Rókus-kápolna helyén egy, a 11. században épült temetőkápolna állt, körülötte pedig a pestiek temetője terült el. Nagyjából a SOTE területén lehetett Ákosnyíre település, amely a tatárjárás alatt valószínűleg elpusztult, bár utána a Nyulak-szigete kolostorának adományozta IV. Béla.

A Rákos-mezőn (ez a mai Astoria és az ELTE BTK területe) a ferencrendű szerzetesek a 13. század folyamán telepedtek le. Veronai Szent Péter vértanú tiszteletére szentelt templomukat és kolostorukat 1250-1260 között építtették. 1298-ban III. Endre koronázása alkalmával itt hallgattak misét az ország nagyjai. 1307-ben Károly Róbert megválasztása szintén a „Szent Péter-templom mellett", tehát a Rákoson történt. A ferencesek temploma tehát mai helyén kellett, hogy álljon, mivel a Rákos-mező abban az időben kb. a mai Kossuth Lajos utca végénél kezdődött. A templomot a törökök 1541-ben elvették a ferencesektől és mecsetté alakították át. Temetőjükben a szerzeteseken és a világiakon kívül a Szt. Ferenc harmadik rendjéhez tartozó begina-apácák temetkeztek.

Fejlődés a török kiűzése után

A terület a törökök elűzése után, egészen a mai Dózsa György út vonaláig Pest város Törvényszékének hatálya alá tartozott, így Pest külterületének számított. Az 1710-es pesti pestisjárvány után 1711-ben Mária Terézia idején a Pacsirtamező (Lerchenfeld) és a Tavaszmező (Frühlingsfeld) közötti területre frankok, svábok és bajorok települtek be. Emléküket őrzi a Német utca elnevezése. A Tavaszmező utcát szlovákok, a Koszorú utca környékét magyarok, az attól keletre eső területeket rácok (szerbek) lakták, akik utóbbiak főleg szőlőt termesztettek errefelé. A 18. század második felére a Pacsirtamező - Tavaszmező - Keresztúri út (a mai Népszínház utca) - Rákos-árok közötti területen falusias település alakult ki.

A Szent Rókus Kórház és a polgári intézmények kialakulása

A következő nagyobb járvány idején (1739-40), a város tanácsa szükségesnek látta Pest városfalain kívül járvány-barakk-kórház létesítését, amely a pestis elmúltával is fennmaradt és évről évre bővült. Az 1777-ben elhunyt Tausch Anna-Mária a városra hagyta a vagyonát azzal, hogy abból a város szegényházat építtet. Ő a Szent Rókus-kápolna bejárata feletti domborművön látható, ruhátlan beteget ápoló, idősebb nőalak. 1781-ben Jung József tervei alapján, Kardetter Tamás kivitelezésében el is kezdték építeni az épületet, melyhez Pintér Fülöp királyi tanácsos is nagyobb adománnyal járult hozzá. Az eredeti terveket folyamatosan bővítették, először 75 ágyas kórházzá, amely 1794-re készült el, majd újabb épületrész hozzáépítésével 1798-ra 207 ágyasra bővítették. Az egykori Rákos-árok partján, a Rókus-mező déli részén, nagyjából azon a területen, ahol ma a Gutenberg tér és a Rákóczi tér helyezkedik el, téglavetők és -égetők működtek. A Szent Rókus-kórház és a Palotanegyed azon házainak, melyek a 18. század végén, a 19. század elején épültek, alapanyaga ezen téglagyárakból származott.

Templomok és a Nemzeti Múzeum

A Pacsirtamező keleti oldalán (ma Horváth Mihály tér) Batthyány József hercegprímás Szent József titulussal 1777-ben plébániát alapít. Előzőleg domonkos és pálos szerzetesek miséztek a néhány száz, szétszórtan élő hívőnek a különféle (Rókus, Kálvária, Óhegyi) kápolnákban. Az új plébánia első temploma a mai helyén fából készült. A kőtemplom építését 1797-ben kezdték meg Tallher József terve alapján és 1798-ban már használatba vették. A tornyok 1810-ben készültek el.

Az 1802-ben alapított Nemzeti Múzeum az 1832-36-os országgyűlés határozatára Pollack Mihály tervei alapján 1837 és 1847 között épült meg. Mögötte, az északon a Rákos-mező, keleten a Rókus-mező és a Rákos-árok, délen a Steinbruch- (Kőbánya) árok által határolt területen, főképp vályogból épült, földszintes porták álltak. Az 1838-as árvíz ezek nagy részét elmosta, ill. romba döntötte. Ezután kezdődött meg a felszabaduló telkeken, a később sokáig "mágnásnegyednek" csúfolt területen a paloták és nagypolgári bérházak építése. A Józsefváros 1850-re egy tizenhét és félezer lakosú kisvárossá nőtte ki magát. A parcellázásokból befolyt összegekből feltöltötték és rendezték a régi téglavető és téglaégető területeket, betemették a Rákos árkot.

Oktatási intézmények és színházak

Katonai Akadémia és Orczy-kert

Az 1808. évi 7. tc. határozott a Magyar Hadi Akadémia alapításáról. A királyi tanács a hadsereg egységét féltve ott gáncsolta az akadémia ügyét, ahol csak tudta. 1829-ben a báró Orczy-család kedvezményes áron eladta az Üllői út mentén fekvő parkszerű kertjét, amelyben üvegházak és kerti épületek is álltak. Festetics Antal gróf olcsón, Pest városa pedig ingyen engedte át szomszédos telkét. Az összesen 27 hektáros területen az 1830. június 28-án tartott ünnepélyes alapkőletétellel indult meg az építkezés. A terveket Pollack Mihály készítette, a kivitelezést Gömöry Károly építőmester vezette. 1836 végén elkészült a 124 szobát, 37 tantermet, 17 konyhát, 62 éléskamrát, lovardát és kápolnát magában foglaló épületkomplexum. Az angolpark-jellegű Orczy-kert, benne a több mint egy holdas tóval, továbbra is nyitva állt a sétálók előtt. Az 1838-as nagy pesti árvíz idején az üres házba menekítették a saját épülettel még nem rendelkező Nemzeti Múzeum gyűjteményeinek egy részét, és átmenetileg itt szállásolták el a hajléktalanná vált pestiek ezreit is. A következő országgyűlések újra és újra követelték az akadémia megnyitását, de mivel az oktatási rendszer és a tanítási nyelv kérdésében mindkét fél mereven ragaszkodott álláspontjához, egy lépést sem haladt előre az ügy. Végül csak 1872-ben sikerült megalapítani a Ludovika Akadémiát.

Nemzeti Színház és Népszínház

Az első Nemzeti Színház (ekkor még Pesti Magyar Színház néven) az Astoria Józsefvárosi sarkán nyitotta meg kapuit 1837. augusztus 22-én. 1840-ben az addig Pest vármegye által fenntartott Pesti Magyar Színház országos intézmény lett, és Nemzeti Színház néven működött tovább. A színházépületet 1875-ben átalakították, és kibővítették, 1908 nyarán azonban bezárták, mivel tűz- és életveszélyesnek nyilvánították. 1908-ban, miután a főváros végleg megtagadta a nyitási engedélyt, a Vallás- és Közoktatási Minisztérium határozata alapján a társulat számára „átmenetileg” a Népszínházat bérelték ki.

A mai Blaha Lujza téren felépült Népszínház 1875. október 15-i ünnepélyes avatását személyes jelenlétével tüntette ki Ferenc József király és Rudolf trónörökös is. Megnyitása után húsz évig virágzott itt a népi színjátszás, majd a közönség igényét követve, helyét a színház repertoárjában az operett vette át. A bérletet többször meghosszabbították, egészen 1947-ig, amikor a színházat államosították. A társulat végül 56 éven át játszott itt, majd 1965-ben az épületet lebontották.

Egyetemek és szakiskolák

I. Ferenc József 1863. május 10. napján elrendelte a művészi erők gyarapításának céljából egy Színészeti Tanoda felállítását. A Királyi Magyar Tudományegyetem első fakultása, amely a Józsefvárosba költözött az orvosi volt. Ez az Astorián álló Nemzeti színház mögött, a Kiskörúton kapott helyet, amely viszont már a beköltözéskor kicsinek bizonyult, így az orvosi karnak csak az 1873-ban építeni kezdett Üllői úti épülettömbök jelentenek majd hosszabb időre megoldást. 1871-ben a Trefort-kertben felépült a Vegytani Intézet, majd 1881-ben a Múzeum körúton a Műegyetemnek szánt épület, amibe végül a Bölcsészkar költözik be. 1978-ban készült el a Nagyvárad téri Elméleti Tömb (NET), amely sokáig a SOTE jelképe volt és a maga 89 méteres magasságával Magyarország legmagasabb épülete. A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara a Vas utca 17. szám alatt található.

A mai Népszínház utca és József körút sarkán 1879-ben alapították meg a Budapesti Állami Közép-Ipartanodát, mely 1898-tól Magyar Királyi Állami Felső-ipariskolaként működött. Az 1898-ban alapított Magyar Királyi Állami Mechanikai és Órásipari Szakiskola egy bérházban működött a Kisfaludy utca 26. szám alatt, amíg 1901-ben Pártos Gyula építőművész tervei alapján fel nem épült a Tavaszmező utcai épület. Az iskola neve 1941-ben Magyar Királyi Állami Kandó Kálmán Villamosipari Középiskolára változott. 1955-ben technikum, 1962-ben felsőfokú technikum lett. 1969-ben azután főiskolává alakították, így lett Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola. A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) 3 épülete: Vas utca 2/C-D, Rákóczi út 21.

Józsefváros közigazgatása

Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesülésekor az Alsó-külváros Józsefvárosra eső része a VIII-as számozást kapta a kialakított tíz kerület között. 1949-ig a kerületet elöljárók vezették, akiket a "Budapest székes főváros kerületi elöljáróságairól" szóló 1893. évi XXXIII. törvény alapján neveztek ki.

Változások 1950 után

1950-ben átalakították a közigazgatást. Az elöljáróságokból kerületi tanácsok lettek. A VIII. kerület lakosai először 1990-ben választhatták meg (közvetve) a polgármesterüket. A képviselő-testület a kerület első polgármesterének az SZDSZ frakcióvezetőjét, Koppány Zoltánt választotta. Koppány és fideszes alpolgármestere, Lőrinczi Reich József ellen, a pénzügyi fegyelem megsértése és korrupciós ügyek miatt fegyelmi eljárást folytatott a képviselő-testület, majd el is marasztalta őket. Emiatt kihátrált mögülük az SZDSZ-frakció és a Fidesz felmondta a koalíciós együttműködést. Ennek hatására mindketten lemondtak tisztségükről. Ezután csak hosszas huzavona után sikerült polgármestert választani a kerület élére.

A kerület új polgármestere 1993-tól bő másfél évtizeden át Csécsei Béla volt, aki 2009. szeptember 2-án régóta húzódó betegeskedésére hivatkozva lemondott tisztségéről. Csécsei 2009 júliusáig volt az SZDSZ tagja, azután függetlenként politizált. Helyét a november 22-i időközi választás nyertese, Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) töltötte be. 2010-ben az önkormányzati testület létszáma a 2010. évi L. törvény alapján 27-ről 17 főre csökkent. A helyi önkormányzat egy polgármesterből és 17 képviselőből áll. A 17 képviselői helyből, 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátum. A polgármestert a település összes választópolgára közvetlenül választja, míg a képviselőket csak az egyéni választókerületbe bejelentett választópolgárok választják meg közvetlenül. A polgármestert és az önkormányzati testület tagjait az alkotmány értelmében 5 évre választják meg. A polgármester és az önkormányzati testület tagjai egyenlő szavazati joggal rendelkeznek.

Időközi választások

A kerületben a rendszerváltás óta eltelt időszakban eddig három ízben kellett időközi polgármester-választást tartani:

• 1993: Koppány Zoltán lemondása miatt.
• 2009. november 22: Csécsei Béla lemondása miatt, megromlott egészségügyi állapotára hivatkozva.
• 2018. július 8: Kocsis Máté lemondása miatt.

Parlamenti választókerületek

Jelenleg a VIII. kerület szintén két országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik, a Budapesti 1. sz. és a Budapesti 6. sz. választókerülethez.

Korábban a kerületnek négy városrésze volt (Józsefváros, Istvánmező (egy része), Kerepesdűlő és Tisztviselőtelep), de a Fővárosi Közgyűlés a városrészeket rendező 2012. december 12-i rendeletében újraosztotta a kerületet, így jött létre a Corvinnegyed, a Csarnoknegyed, a Ganznegyed, a Losoncinegyed, a Magdolnanegyed, a Népszínháznegyed, az Orczynegyed, a Palotanegyed és a Századosnegyed.

Népességi adatok

A VIII. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 23 685 fő volt, ami Budapest össznépességének 4,2%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 6202 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 10 226 ember volt. A VIII. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen.

tags: #benten #es #kisgyermekgondozo #balaton