Omega-3 zsírsavak szerepe a gyermekek fejlődésében és az allergia megelőzésében

Az omega-3 zsírsavak táplálkozásunk létfontosságú elemei. Legfőbb forrásuk a tengeri hal, melyből heti 200-300g-ot ajánlott megenni. Nyugat-Európában a figyelem középpontjába kerültek az omega-3 zsírsavak, mint a gyermekek táplálkozásának fontos kiegészítői. A legújabb kutatások eredményei szerint a tengeri halakban található omega-3 zsírsavak segítik a gyermekek agyának fejlődését. Javul feladatmegoldó képességük, és jobb tanulmányi eredményeket érhetnek el az iskolában. Az eredmények annyira meggyőzőek, hogy például a brit kormány azt fontolgatja, hogy az iskolásokat ezentúl nemcsak tankönyvekkel, hanem omega-3-mal is rendszeresen ellátja majd.

Az omega-3 zsírsavak egyik legfontosabb hatása, hogy javítják a gondolkodásért és az értelmi képességekért felelős agyterületek működését. Az omega-3 zsírsavaknak több fajtájuk van, az egyik legfontosabb a DHA, mivel ez teszi ki az emberi agy kb. 30%-át. Ez a zsírsav alapvető szerepet játszik az agyban levő idegsejtek közti kommunikációs folyamatokban. Az intelligencia és az értelmi képességek pedig ezen a kommunikáción alapulnak. Az omega-3 bevitel különösen akkor fontos, amikor a gyermekek agya a legnagyobb mértékben fejlődik, azaz kb. 14 éves korig.

Az omega-3 zsírsavak nem csodaszerek, nem tudnak senkiből Nobel-díjasokat faragni, de segítséget nyújthatnak ahhoz, hogy a gyerekek értelmi képességei jobban fejlődjenek. Egy vizsgálat például kimutatta, hogy azoknak a gyerekeknek, akiknek étrendjét megfelelő mennyiségű omega-3-mal egészítették ki, jobb lett a problémamegoldó és koncentráló képessége, valamint gyorsabb lett a felfogása. Egy másik, 8-9 évesek körében végzett kutatás azt mutatta, hogy a rendszeresen omega-3-hoz jutó gyermekek 81 százaléka jobban olvasott, 67 százaléka jobban írt, 74 százaléka pedig jobb eredményeket ért el matematikából. A kutatók szerint a pozitív változások hátterében a koncentráló képesség javulása áll. Ez különösen fontos lehet azoknál a gyerekeknél, akik szétszórtak és nehezen tudnak figyelni a feladatokra.

Nagyon sok pozitív visszajelzést kapok szülőktől és tanároktól egyaránt. Legutóbb egy anyuka mesélte, hogy amióta a kisfia szedi, iskolai teljesítménye látványosan javult: a korábbi 50-60%-os matematika felmérők helyett pár hónap elteltével 90%-os eredményt ért el. A változásra az osztályfőnök is felfigyelt, és a gyereket magasabb szintű csoportba helyezték.

Az omega-3 zsírsavak fontossága a csecsemők és gyerekek táplálkozásában kiemelkedő. Az omega-3 zsírsavaknak három fő típusa létezik: ALA (alfa-linolénsav), EPA (eikozapentaénsav) és DHA (dokozahexaénsav). Szigorú értelemben véve csak az ALA számít esszenciális omega-3 zsírsavnak, mivel az emberi szervezet nem képes magától előállítani. Ugyanakkor az ALA átalakítása EPA-vá és DHA-vá a szervezetben igen kis hatásfokú (például vizsgálatok szerint az ALA kb. 4%-a tud átalakulni DHA-vá), ebből következően mindenképp szükség van EPA és DHA fogyasztására is.

Az omega-3 zsírsavak a sejtmembránok nélkülözhetetlen alkotóelemei, a sejtek „kenőanyagaként” funkcionálnak, vagyis javítják a sejtek rugalmasságát, a sejtek közötti kommunikációt, illetve támogatják a sejtanyagcserét és a génkifejeződést. Az EPA és DHA a szervezetbe jutva prosztaglandinná alakul át: ez egy hormonszerű anyag, ami a sejtaktivitást és az egészséges szív-érrendszeri funkciót szabályozza. EPA-ra és DHA-ra az egészséges immunrendszer kialakulásához és fenntartásához is szükségünk van.

Az agy, az idegrendszer és a szemek rendkívül gazdagok omega-3 zsírsavakban, melyek ezekben a szövetekben a magzati lét késői, illetve az újszülött lét korai szakaszában halmozódnak fel. Ebből a szempontból különösen a DHA nagyon fontos, ugyanis az agyban található omega-3 zsírsavak nagyjából 97%-át, míg a retinában található omega-3 zsírsavak 93%-át teszi ki a DHA.

Számos tudományos kutatás kimutatta, hogy az omega-3 zsírsavakat tartalmazó tápszerrel etetett babák mentális fejlődése jobb, mint az omega-3-mentes tápszerekkel etetett babáké. Ezek az előnyök jócskán a tápszeres etetés végezte után is megmutatkoznak, és gyermekkorig folytatódnak. Például, a DHA-val kiegészített tápszert kapó csecsemők kognitív, motoros és viselkedési fejlődése 18 hónaposan, illetve látásélessége és IQ eredménye 4 évesen jobb, mint a DHA-t nem tartalmazó tápszert fogyasztó babáké. A 9-12 hónapos kortól omega-3 kiegészítést kapó babák a gyermekkor során jobb figyelemről és gazdagabb szókincsről tesznek tanúbizonyságot.

Egy 2008-as randomizált, placebo-kontrollos, kettős vak vizsgálat során egészséges 4 éves gyermekek egy csoportjának adtak napi 400 mg DHA-t, míg egy másik csoportnak hatóanyagmentes placebót. Ezután különböző tesztekkel megvizsgálták a kognitív funkcióikat (pl. figyelem-teszt, szókincs-teszt, stb.). A kutatók pozitív összefüggést találtak a vér DHA-szintje és a szókincsvizsgáló Peabody-teszten elért magasabb pontszámok között.

Kutatási eredmények arra is utalnak, hogy az EPA és DHA bevitele iskoláskor előtt jótékony szerepet játszhat a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) megelőzésében. Egy egyesült királyságbeli tanulmány 20 hónapos és 3 éves kor közötti gyerekeken vizsgálta meg egy magas koncentrációjú EPA/DHA kiegészítő hatását: az omega-3 zsírsavak drámai javulást értek el a tanulási képességek, az IQ és a szókincs terén is. Egyes gyerekek tanulási képességek terén 6 hónapos lemaradásban voltak kortársaiktól, de az omega-3 kiegészítés segítségével 3 hónap alatt teljesen normális szintre jutottak el.

2018-ban a BMC Medicine című orvosi szaklapban publikáltak egy tanulmányt, amely azt vizsgálta meg, hogy a zsíros halak megnövelt fogyasztása javítja-e a 4-6 éves gyermekek kognitív funkcióját. A kutatásban 232 gyermek vett részt, akiket két csoportba osztottak: egyik csoport ebédre zsíros halat (hering, makréla) kapott, míg a másik húst (csirke/bárány/marha), hetente 3 alkalommal, 16 héten át. A halat fogyasztó gyerekek vérében jelentős mértékben nőtt az omega-3 zsírsavak szintje, emellett a különböző kognitív teszteken is jobban teljesítettek, mint a húsfogyasztó gyerekek.

A csecsemőknek, akiket szoptatás után DHA-t tartalmazó tápszerrel etettek, tisztább volt a látásuk, mint azoknak, akiket szoptatás után DHA-t nem tartalmazó tápszerrel etettek. Egyes tanulmányok arra is utalnak, hogy a korai DHA-bevitel csökkentheti a később előforduló szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

A DHA omega-3 zsírsavat tartalmazó formulával etetett csecsemőknél a légzőszervi betegségek és hasmenés előfordulása jelentős mértékben csökkent az élet első 12 hónapjában, összehasonlítva azokkal a csecsemőkkel, akik DHA-t nem tartalmazó tápszert kaptak. Sőt, további kutatások alapján a DHA-t tartalmazó tápszer hatására egészen 3 éves korig csökkent a felső légúti megbetegedések, illetve az allergia előfordulása. Egy tanulmány azt is megállapította, hogy a kisgyermekek megnövelt DHA-bevitele javíthatja az immunfunkciót és -fejlődést, beleértve a légzőszervi egészséget.

A várandósság pillanatától kezdve minden édesanya fejében megfordul a kérdés, vajon mit tehetne gyermeke hosszú távú egészségéért. Az allergiás megbetegedések száma az elmúlt évtizedekben drasztikusan megemelkedett, ami érthető módon aggodalommal tölti el a szülőket. Az immunrendszer fejlődése azonban nem a születés utáni első sírással kezdődik, hanem sokkal korábban, az anyaméh oltalmazó környezetében. A magzati fejlődés során az immunrendszer egyfajta tanulási folyamaton megy keresztül, ahol az elsődleges tanítómester maga az édesanya. Az anyai szervezet nem csupán tápanyagokat szállít a méhlepényen keresztül, hanem folyamatosan információkat is közvetít a külvilág állapotáról.

Az immunglobulinok, különösen az IgG típusú ellenanyagok, képesek átjutni a placentán, ezzel egyfajta passzív védelmet biztosítva a babának. Az immunrendszer két fő iránya, a Th1 és Th2 válaszreakciók közötti egyensúly már a várandósság alatt elkezd formálódni. Alapvetően a terhesség egy Th2-domináns állapot, ami szükséges ahhoz, hogy az anyai szervezet ne lökje ki a magzatot, aki genetikailag félig idegen számára. Ha azonban ez az egyensúly a születés után is túlságosan eltolódik a Th2 irányba, az megnövelheti az allergiás szenzibilizáció kockázatát.

A kutatások rávilágítottak, hogy az anya környezetében lévő mikrobiális ingerek közvetve tanítják a magzatot. Amikor az édesanya érintkezik bizonyos jótékony baktériumokkal, az ő immunrendszere olyan jelzőmolekulákat termel, amelyek felkészítik a babát a kinti világra. Ezért mondhatjuk, hogy a megelőzés valóban a fogantatással, sőt, az azt megelőző életmóddal kezdődik.

Gyakran hallani, hogy ha a szülők allergiásak, a gyerek is az lesz. Bár a genetikai hajlam vitathatatlanul létezik, a sorsunk nincs kőbe vésve. Itt lép be a képbe az epigenetika tudománya, amely azt vizsgálja, hogyan befolyásolják a környezeti hatások a génjeink kifejeződését. Az anyai életmód, a táplálkozás és a környezeti expozíció mind olyan kémiai jeleket hagynak a magzat DNS-én, amelyek szabályozzák a gének aktivitását. Ezt a folyamatot metilációnak nevezzük. Ha az anya megfelelően táplálkozik és kerüli a káros környezeti hatásokat, elősegítheti azokat az epigenetikai változásokat, amelyek a tolerancia kialakulását támogatják.

Érdemes megérteni, hogy az immunrendszer nem egy statikus pajzs, hanem egy dinamikusan tanuló hálózat. Az epigenetikai hatások révén a baba szervezete megtanulja megkülönböztetni a valódi veszélyt (például a vírusokat) a veszélytelen anyagoktól (például a mogyoró fehérjéjétől). Régebben azt tanácsolták a kismamáknak, hogy kerüljék az allergén ételeket a terhesség alatt, hogy megvédjék a babát. Ma már tudjuk, hogy ez a megközelítés hibás volt, sőt, akár növelheti is a kockázatot. Az anyai étrend változatossága az egyik legfontosabb tényező az allergia megelőzésében.

Különösen kiemelt szerep jut bizonyos tápanyagoknak. Az Omega-3 zsírsavak, amelyek főként a tengeri halakban találhatók meg, bizonyítottan gyulladáscsökkentő hatásúak és támogatják az immunrendszer megfelelő érését. A halolajban lévő EPA és DHA zsírsavak beépülnek a sejtmembránokba, és befolyásolják a sejtek közötti kommunikációt. A D-vitamin szerepe szintén megkerülhetetlen. Ez a vitamin valójában egy hormonként viselkedik az immunrendszerben, és segít a szabályozó T-sejtek működésében, amelyek feladata az immunválasz fékezése. A hiánya összefüggésbe hozható az asztma és az allergia magasabb kockázatával.

Az anyai szervezet nem steril, és ez így van jól. Az édesanya bélrendszerében élő baktériumok milliárdjai, az úgynevezett mikrobiom, döntő hatással vannak a baba immunrendszerére. A legújabb kutatások szerint a terhesség alatt az anyai bélből bizonyos baktériumok vagy azok részei átvándorolhatnak a nyirokkeringésen keresztül a méhlepénybe és az emlőmirigyekbe. A diverz, egészséges anyai mikrobiom támogatja a gyulladásmentes állapotot. Ha az édesanya bélflórája egyensúlyban van (eubiózis), akkor az általa termelt anyagcsere-termékek, például a rövid láncú zsírsavak (SCFA), pozitívan befolyásolják a magzat fejlődő immunsejtjeit.

A probiotikumok alkalmazása a várandósság utolsó harmadában és a szoptatás alatt az egyik legtöbbet kutatott terület az allergia megelőzésében. Bizonyos törzsek, mint például a Lactobacillus rhamnosus GG, kifejezetten hatékonynak bizonyultak az ekcéma kockázatának csökkentésében.

Sokáig azt hittük, hogy a sterilitás a biztonság záloga. Mára azonban világossá vált, hogy a túlzott tisztaság paradox módon gyengítheti az immunrendszert. Ez a higiénia-hipotézis lényege: ha a fejlődő szervezet nem találkozik elegendő baktériummal és „barátságos” kosszal, unatkozni kezd, és ártalmatlan dolgok ellen fordul. Azok az anyák, akik vidéken, állatok közelében élnek, gyakran ellenállóbb gyermekeket nevelnek. Miért? Mert ők maguk is folyamatosan ki vannak téve a természetben előforduló endotoxinoknak és mikrobáknak. Az ő immunrendszerük „edzett”, és ezt az edzettséget adják át a magzatnak is. A háziállatok jelenléte a várandósság alatt szintén érdekes tényező. A kutyák és macskák által behordozott mikroorganizmusok színesítik az anyai környezet mikrobiológiai profilját. Ez a diverzitás pedig a baba javát szolgálja.

A születés pillanata az immunológiai szempontból az egyik legkritikusabb esemény. Itt történik meg a nagy „mikrobiális találkozás”. Természetes szülés során a baba a szülőcsatornán áthaladva találkozik az anyai hüvelyi és bélflóra baktériumaival. Császármetszés esetén ez az átadás elmarad vagy módosul. Ilyenkor a baba bőre és bélrendszere elsősorban a kórházi környezetben és a műtőben jelen lévő baktériumokkal találkozik először. Statisztikai adatok mutatják, hogy a császármetszéssel született babák körében valamivel magasabb az asztma és bizonyos allergiák kockázata. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ha orvosilag indokolt a császármetszés, nem kell kétségbeesni. Az anyai immunrendszer szerepe itt nem ér véget. A korai bőr-bőr kontaktus (szőrkontaktus) és a szoptatás segíthet pótolni az elmaradt bakteriális kolonizációt.

Ha a genetika a hardver, akkor az anyatej az immunrendszer szoftvere. Ez a folyékony arany nem csupán táplálék, hanem egy komplex biológiai jelzőrendszer. Az anyatej egyik legkülönlegesebb összetevője a HMO (Human Milk Oligosaccharides). Ezeket a cukrokat a baba nem tudja megemészteni, funkciójuk kizárólag a jótékony baktériumok táplálása a bélben. Az anya immunrendszere és anyagcseréje állítja elő ezeket a molekulákat, hogy célzottan nevelje a baba mikrobiomját. Az anyatej emellett mikro-RNS-eket és citokineket is tartalmaz, amelyek közvetlenül befolyásolják a baba génjeinek működését. Ez a folyamatos kommunikáció biztosítja, hogy a baba immunrendszere ne legyen se alulműködő, se túlműködő.

Az egyik legnagyobb váltás az elmúlt évek orvosi ajánlásaiban a hozzátáplálás kezdetét érinti. Korábban azt javasolták, hogy a potenciálisan allergén ételeket (mogyoró, tojás, hal) minél később adjuk a babának. A legújabb tudományos bizonyítékok, mint például a híres LEAP-tanulmány, ennek az ellenkezőjét igazolták. Az anyai szerep itt a fokozatosságban és a támogatásban rejlik. Ha a baba a hozzátáplálás megkezdésekor még kap anyatejet, az anyatejben lévő védőanyagok segítenek az új ételek tolerálásában. Ez egyfajta védőhálót von a baba köré az ismerkedés időszakában. Fontos, hogy az édesanya ne féljen az új alapanyagoktól. A változatos étrend, amely tartalmazza a glutént, a tojást és a földimogyoró-származékokat (megfelelő állagban), segít az immunrendszernek abban, hogy ne alakítson ki felesleges ellenreakciókat.

Bár sokat beszélünk a táplálkozásról és a baktériumokról, az anyai érzelmi állapot sem elhanyagolható tényező. A tartós stressz során termelődő kortizol és más stresszhormonok képesek átjutni a placentán, és befolyásolni a magzat fejlődő neuro-endokrin-immun tengelyét. A lélek és az immunrendszer szoros kapcsolata (pszichoneuroimmunológia) rávilágít, hogy a nyugodt várandósság nem csupán a kismama kényelmét szolgálja, hanem a baba biológiai stabilitását is. Emellett a környezeti szennyezőanyagok, mint a légszennyezés vagy a háztartási vegyszerek (például a ftalátok és a BPA), szintén zavarhatják az immunrendszer érését. Ezek az anyagok úgynevezett endokrin diszruptorokként működnek, és képesek módosítani az immunválaszokat.

Bár az immunrendszer működése bonyolult, az anyák számára léteznek kézzelfogható tanácsok, amelyeket érdemes követni. Az egészségmegőrzés nem a tökéletességről szól, hanem a következetes, jó döntésekről. Az anyai immunrendszer szerepe tehát nem korlátozódik csupán a védelemre; ez egy komplex, intelligens rendszer, amely az édesanya minden döntésén keresztül formálja a jövő nemzedékét. Az immunrendszer fejlődése egy élethosszig tartó folyamat, de az alapköveket az anya teszi le. A megelőzés nem egyetlen csodaszerről szól, hanem egy szemléletmódról. Az anyai szervezet bölcsessége abban rejlik, hogy képes alkalmazkodni és közvetíteni. Ha az édesanya odafigyel a saját testi és lelki egyensúlyára, azzal a legfontosabb mintát adja át gyermekének. A modern tudomány egyre több eszközt ad a kezünkbe, hogy megértsük ezeket az összefüggéseket. Azonban a legfontosabb válaszok gyakran a természetben és az ősi ösztönökben rejlenek. A változatos étrend, a mozgás, a közösségi élmények és a tiszta környezet mind-mind részei annak az immunológiai örökségnek, amit egy édesanya adhat gyermekének. Amikor tehát egy kismama azon gondolkodik, mit tehetne a babájáért, a válasz egyszerűbb, mint hinné: vigyázzon saját magára, táplálkozzon jól, és élvezze a várandósság minden pillanatát.

Gyakori kérdések az allergia megelőzésével kapcsolatban

• Szedjek-e speciális probiotikumot a terhesség alatt az allergia megelőzésére? A kutatások szerint bizonyos probiotikum-törzsek (főként a Lactobacillusok) szedése a várandósság utolsó heteiben csökkentheti a baba ekcémásodási hajlamát.
• Ha én allergiás vagyok a parlagfűre, a babám is az lesz? A genetikai hajlam növeli a kockázatot, de nem jelenti azt, hogy a baba biztosan allergiás lesz. Az anyai immunrendszer támogatásával és a megfelelő környezeti tényezőkkel sokat tehetsz azért, hogy a hajlam ne váljon valódi betegséggé.
• Valóban jobb, ha van kutya a házban a terhesség alatt? Igen, több tanulmány is kimutatta, hogy azok a babák, akik már az anyaméhben is ki voltak téve a háziállatok által hordozott mikrobáknak, kisebb eséllyel lesznek allergiásak vagy asztmásak.
• Okozhat-e allergiát, ha a terhesség alatt túl sok mogyorót eszem? Éppen ellenkezőleg! A legfrissebb ajánlások szerint a terhesség alatti mogyorófogyasztás kifejezetten segíthet abban, hogy a baba szervezete megismerje és elfogadja ezt a fehérjét.
• Mi a teendő, ha császármetszéssel kell szülnöm? Ne aggódj, a császármetszés nem jelenti azt, hogy a baba mindenképpen allergiás lesz. Ilyenkor fektess nagyobb hangsúlyt a korai bőrkontaktusra és a kizárólagos szoptatásra.
• A túlzott fertőtlenítés tényleg káros lehet a baba immunrendszerére? A túlzásba vitt sterilitás megfosztja az immunrendszert a szükséges ingerektől. A normál háztartási tisztaság bőven elegendő.
• Mikor a legfontosabb elkezdeni a megelőzést? A legkritikusabb időszak az úgynevezett „első 1000 nap”, ami a fogantatástól a gyermek két éves koráig tart.

Az amerikai Nemzeti Orvosi Akadémia (National Academy of Medicine) szerint az alábbi omega-3 bevitel ajánlott a 7 év alatti gyermekeknek:

Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) ajánlása:

• 7-24 hónapos korig: 100 mg DHA/nap
• 2-18 éves korig: 250 mg EPA+DHA/nap

Milyen forrásból származzon a gyerekek omega-3 bevitele? A magzat az anyaméhben az anya szervezetéből kapja a DHA-t, születése után pedig az anyatejből, de ennek mennyisége függ az anya DHA-szintjétől. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerészeti Felügyelet (FDA) heti 2-3 adag hal fogyasztását javasolja, az egészen fiatal gyermekek számára is (6 hónapos kor felett). 6 éves kor alatt 1 adag nagyjából 75 grammnak felel meg. A halat összetörve vagy pürésítve adhatjuk már 6 hónapos kortól.

Az FDA szakemberei azt tanácsolják, hogy az alacsony higanytartalmú halakat fogyasszuk, például tonhal, garnéla, lazac, tőkehal, harcsa, hering, tilápia, rák. A DHA, illetve egyéb omega-3 zsírsavak szintjét ugyanakkor az étrendi változtatások mellett nehézfémektől és egyéb mérgező anyagoktól mentes étrend-kiegészítőkkel is elérhetjük. A gyerekeknek is készült omega-3 kapszulákat általában 4 éves kortól adhatjuk, vagy amikortól már tud kapszulát nyelni a gyermek, vagy a kapszulát elvágva, annak olajos tartalmát belekeverhetjük ételbe.

tags: #omega #3 #zsirsav #szetepe #az #alergiaban